Pesti Napló, 1938. április (89. évfolyam, 73–97. szám)

1938-04-01 / 73. szám

Budapest JT •A 38 = Teiles heti rúdlómü so évfolyam 73. szám Péntek, április 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .. 4.— pengő | Negyedévre. 10.80 pengő" Félérre .... 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon. 16 fillér Vasárnap 32 fillér PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉGI És KIADÓHIVATAL^ VII. ker., Rákóczi At 54. Teleion: •145-559,*146-«« Jegypénztár, hirdetési-, elöBa». tési-, utazási- és könyvosxtilyt VII., Erzsébet körút 18-20 Roosevelt elnök a semlegességi politikáról Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke megírja azt a történelmet, amit csinált. Öt kötetre tervezi a nagy munkát, amely »Franklin Z>. Roosevelt feljegyzései és beszédei« címen fog megjelenni. Az öt világrész valamennyi országában egy-egy napilap megszerezte a jogot, hogy ennek a nagyjelentőségű munkának néhány, eddig még soha meg nem jelent részletét közölhesse. Magyarországon a Pesti Napló kötötte le ezt a sorozatot. Az elnök, aki hivatalbalé­pése óta az amerikai történelem új korszakát nyitotta meg s aki az amerikai történelem legna­gyobb szabású államférfiai közé tartozik, ezekben a jegyzetekben és nyilatkozatokban beszámol arról, hogy hogyan szakított a »dollárpolitikával«, hogyan választotta el az Egyesült Államok politikáját az amerikai nagytőke rideg üzleti politikájától, miképpen kötötte le magát a sem­legesség elve mellett, amely persze nem jelent szakítást az általános nagy emberi célokkal és elvekkel, hogyan küzdött Amerika gazdasági újjászületéséért, a munkanélküliség ellen, milyen harcot vívott a konzervatív nagytőkével és nagyiparral, s megvilágítja a »New DealU, amely a roosevelti demokrácia politikája. Első közleményünkben az ötkötetes nagy mű néhány részletét közöljük Amerika semlegességi politikájával kapcsolatban. A semlegességi törvény (Elöljáró megjegyzés: Amikor Olaszország l$35-ben hadműveleteket indított Abesszínia el­len, sokan azt várták, hogy ez lesz a szikra, amely elindítja az általános európai háborút. Ebben az időben az arm rikai közvélemény olyan törvényes intézkedjé bet kívánt, amelyek az mltfpességét minden áron ztus Egyesült. Államok V' megőrzik. Az elnök 193J semlegességi törvén, volt megelégedve az lyet ez a törvény az ivtta, hogy n semteg ják meg, mielőtt <r l-ejár. -.Kijelentette-: | ezek a merevfeltételk keverhetnek ben iink t • 7 'k É T.p : 31-én aláírta a jtúUalában nem Imasóssal, ami <lott. Azt ajdn­st í/jiví tárgyal­16 februárjában Ihető, hogy háborúba ahelyett, hu.gy megóvná iak tői e«.) A szenátus egy döntése 1935 augusz­tus 31-én helybenh agyta a, legátfogóbb sem­legességi törvényt, a nie] vet valaha is az Egyesült Államok kon .re -zusa hozott. A törvény szerint miu ; az elnök beje­lentette, hogy két vagy több idegen ország között háború indult. tgpfs. lesz fegyverek, muníciók és más hadisfcérek kivitele a had­viselő államokba, és amerikai hajók nem szál líthatnak fegyvért a hadviselőknek. Azt is ' lehetővé tdtte'ez a törvény, hogy az elnök be­jelentése után az amerikai polgárok csak tulajdon veszélyükre utazhatnak a hadviselő nemzetek hajóin. ^ A törvény a nemzeti ellenőrzés e* fér­fi gye let legalaposabb rendszerét vezette be a fegyverek és muníciók gyártásával és szállí­tásával kapcsolatban. Ez különben régi ame­rikai álláspont yolt ós az Egyesült Államok már 1934-ben a íjerífi leszerelési konferencián indítványozta, hogy a világ valamennyi nem zete tegye magáévá. A fegyverek ellenőrzésére vonatkozó rész a Nemzeti Muníció Ellenőrző Tanács felállí­amelynek tagjai a bel­hadiigy-. a tengerészeti fását eredményezte, ügy-, H pénzügy-, a] TT S., • » és a kereskedelmi miniszter. A Tanacs ellen­őrzi a fegyverek forgalmát is. A törvényt 1937 május 1-en megváltoz­tatták oly értelemben, hogy a fegyverek, muníciók s más hadicikkek gyártói, exportálói és importálói kötelesek bejelenteni működésü­ket a belügyminiszternek és állandóan készen­állni arra, hogy könvveiket és üzleti feljegy­zéseiket felülvizsgálják. Fegyverek kivitelére és behozatalára minden esetben engedély kell a7. engedélyeket nyilvánosságra hozzák. Ez a kormányzat az évok során ragaszko­dott ahhoz a határozóit politikához, hogy nem segíti elő a fegyverkivitelt és eltiltja külföldi képviselőit minden olyan cselekédettői, ame­lyei úgy Ifhei f 'tüntetni, mint arra irányuló igyekezetet. \ M az Amerikában gyártott fegyvereknek nagyobb piacuk legyen kül­földön. Ez a politika éles ellentétben állott több más hatalom politikájával. Az abesszin olaj (A szerkesztői meniemirése. A semlenesséni . v üiH' ji ivv i. (A szerkesztő megjegyzése. Október 5-én ez a lista érvénybe lépett. Az elnök bejelentette, hogy »sajnos, háború kezdődött Ab e sz szín ia és az olasz királyság k ö z ö 11«., hogy a kél országba a fegyverexport tilos és h *gy az amerikai állampolgárok csak tulajdon felelősségükre és veszélyükre utazhatnak a had­viselők hajóin.) Háborús nyereségek Mint ahogy a semlegességi törvényt el­ismerő nyilatkozatomban mondottam, ez a törvény nem foglalkozott elég kimerítően a semlegességi kérdés valamennyi részletével. Ugyanaznap, amikor ezeket a nyilatko­zatokat megtettem, azt is kijelentettem: »« jelenlegi körülmények között akaróin, liogy mindenki megértse: bárki közülünk, aki bár­milyen tranzakcióba kezd önkéntesen a had­viselő felek bármelyikével, ezt a tulajdon kockázatára leszi*. mnnmri c Noha a belügyminiszter 1935 október 10-én újra megerősítette és kiterjesztette ezt a nyilatkozatot, hamarosan kiderült, hogy a kormánypolitikának e kijelentései nem vol­tak elégségesek arra, hogy elriasszanak bizo­nyos magánosokat és cégeket a hadiszerekkel való kereskedés csábító alkalmától. 1935 október 30-án újabb nyilatkozatot tettem. (A szerkesztő megjegyzése: 'A nyilatkozat megintette a nyerészkedőket: s>a kormán y­z at e tökélte magát, hogy nem kev e­r ed ik b ele a konflikt usb a és éppen ezért a kormány áll an d ó an figyel­teti a hadviselő államok f elé irá­ny ul ó expor to t«.) Az eredeti semlegességi felhatalmazási törvény lejárt 1936 február 29-ikén. Amint a kongresszus 193(5 januárjábr v újra összeült, a kormányzat új semlegességi törvényjavaslatot támogatott, amely mint Pittmann-McReynolds törvényjavaslat vállb ismeretessé. Ez újabb rendelkezéseket tartal­mazott, melyek között a legfontosabbak: 1. Eltiltják a hadviselő kormányoknak adandó kölcsönöket és 2. az elnököt felhatalmazzák, hogy korlátozza a hadviselő felekhez irányuló exportot nemcsak hadicikkekben, hanem más fontos cikkekben, olyan mennyiségre, amilyen '"^get exportáltak az illető országba a őtti években. .-mányzat élénken támogatta ezt a vaslatot és a belügyminiszter maga a bizottsági tárgyaláson az elfoga­főrvényjovaslat ellenzéke ."Vény javaslat azonban komoly alálkozott. Ez több helyről irára^ uit: bizonyos faji kisebbségektől,, akik Lék, hogy az az ország, amelyből • zár­a törvényjavaslat bizonyos p ontjai sérelmeket szenvedhet; számos nern­ogásztól, akik ragaszkodtak az úgy­semlegességi jogokhoz és végül olyan mberektől, akik lelkiismeretesen liit­r nem lesz lehetséges végrehajtani a ivaslaí egyes exportkorlátozó ren­it. rvényjavaslatot ezekután nem is fo­el. Ehelyett 1936 február 29-ikén, nap, amikor a fegyverkiviteli tila­•t, hirtelen új rendeletet fogadtak el, •zi a tilalmat 1937 május l-ig meg­ította és bizonyos kivételekkel meg­i hadviselő államoknak adandó köl­A sponyol háború ianyol polgárháború 1936 júliusában , ongresszusi sziget idején. Az 1935-ös égi törvény nem intézkedett polgár­háborúról. Nem. volt tehát jogcím arra, hogy a Spanyolországba^ irányuló fegyverkivitelt megtiltsa a kormány. MindazonáHa] a kor­mány határozottan elriasztott mindenkit az ilyen exporttól. Augusztus 7-ikén a belügyminisztérium a, következő utasítást küldte összes spanyolor­szági képviselőinkhez: »Ragaszkodva rég bevált nembeavatko« zási politikájához más országok belső ügyeibe, úgy béke, mint belső ellentétek idején, a kor­mányzat természetesen a legszigorúbban tar­tózkodni fog minden beavatkozástól a szeren­esetlen spanyol helyzetben. Hisszük, hogv az amerikai polgárok úgy idehaza, mint kill föl-' dön igaz hazafisággal betartják ezt a régi amerikai politikát.« Idehaza a belügyminisztérium mindent elkövetett, hogy elriassza a Spanyolországba irányuló fegyverkivitelt, mint semlegességi politikánk szellemének megsértését, noha erre vonatkozó törvényünk nem rótt. Több hóna-

Next

/
Thumbnails
Contents