Pesti Napló, 1938. június (89. évfolyam, 121–122. szám)

1938-06-28 / 121. szám

2 Kedd PESTI NAPLÓ június Egy gombnyomásra csinál színpadi karriert, példáud egy kávéházi kenyeresleány? Én a »Nemes fém«-ben ar­ról próbálok beszélni, mi történik, ha a felsőbb társadalmi osztálynak egyik tagjából lesz színésznő? Az eddigi folytatásokban »hősnőnk« — sehogy sem tudom elkerülni ezt a megjelölést — már túljutott a pályakezdés zavarain. Sa­­játságos, nyári véletlen kapcsán megismerke­dett egy küszködő, kis színigazgatóval. Bele'­kóstolt "a művészmesterség gyönyöreibe. Ösz­szeveszett a családjával. És kiköltözve a bősé­ges, polgári létből, professzionálus színésznő lett. Sikere volt. A tarka nyomornak csak a szele érintette. Kezd egy kis pénzt keresni. Pár hónap után már arra is telt neki, hogy nyaralni menjen. Most ott tartunk, hogy kez­dődik az új színházi szezon. A fiatal színész­nőnek most kell bebizonyítani, hogy tudja-e folytatni azt, amit elkezdett? Nem volt-e puszta véletlen bemutatkozásának diadala? Majd később ... de ez már nem tartozik a do­logra. A jövőre nézve nem hasznos, de nem, is illik egy regény közepén felvilágosítást adni: felvételi helyzetbe ugrik a Zeiss Ikon NETTAR s ugyanakkor kinyilik a tökéletesen pontos optikai kereső. A NETTAR 4­x6 és 6x9 méretben készül, 1:6,3 és 1:4,5 fényerejű, borotvaélesen rajzoló Nettar-anasz­tigmáttal, különféle zárakkal, az egyszerű Dervaltól a tökéletes Compur-zárig, de valamennyi típus, még a legolcsóbb is krómozva van és vázkioldóval van ellátva, ami a modern gépeknek ma már el­engedhetetlen követelménye. FOTOKERESKEDŐJE SZÍVESEN BEMUTATJA ÖNNEKI Mesteri felvételekhez e három: Ikon kamara Zeiss objektív Ikon film! Magyarországi vezérképviselő: ifj. Jurány Henrik, Budapest, IV., Váci utca 40 Néhány szó ér ««NEMES FÉM» című regényemről Írta: HUNYADY SÁNDOR A »N­eme­s f­é­m« című kis regény, a.me- I­yiden összefoglaljam az eddig történteket, mi­lyet a Pesti Napló folytatásokban közöl, I­szen egy hónap alatt komolyabb dolgokat is most, a lappal együtt, egy hónapig szünetelt. S el lehet felejteni egy tárcaregény esemé-Nem tehetek róla, de ez nem mentség. Ügy­é­nyeinél­ érzem, tartozom vele az olvasóknak, hogy rö- I Rendesen azt szokták megírni, hogyan a legjobbak és legolcsóbbak Budapest, Rákóczi út 10 Minta és egyes pár cipők félárban J­áuzl UtcaU KERPEL KEZFINOMÍTÓ.kreten.p­em alatt bársony-TM simává és h 6 -Egy üveg ára P 1.40 fehérré teszi KERPEL PATIKA SZ­ENT ISTVÁN KÖRÚT 28. SZ NEMES FÉM REGÉNY Írta: HUNYADY SÁNDOR Matild azon kapta rajta magát, hogy ka­cag a rendező előadásán, aki minden szavával hangsúlyozta, hogy mennyire megveti a kaca­tot, amelyet meg kell csinálni. Összenevettek, mint a cinkosok. Balog el­ment. Matild nekiült a kétszázoldalas for­gatókönyvnek, hogy elolvassa. Színésznő­szemmel olvasta. Észre sem vette a szöveg bárgyúságát. Azt kereste, hol van benne ha­tás? Vidékre kellett utazni a külső felvételek kedvéért. Nyolc napig falun dolgoztak. Ez elég mulatságos volt. A parasztok bámultak, hogy játszanak a pesti statiszták parasztot? Ragasztott bajusszal, sarkantyús csizmában, kulaccsal az oldalukon. Aztán kétheti fárasztó munka kezdődött. Kint a gyárban, épített díszletek között, po­koli forróságban és zűrzavarban. Közben Ma­tild kapott egy képeslapot a tanártól. Zágráb látképét, rajta kedves célzással a horvát Nemzeti Színház. A szíve megdobbant. De a különös, nyomasztó, édes érzés nagyon kivid ideig tartott. Matild hajnalban kelt­­és éjfélig dolgozott. Olyan fáradt és álmos v­olt, hogy az ágyba kerülve nem tudott kellő­képpen merengeni, hanem amikor, lehányta a Szemét, rögtön el is aludt, akár a tuskó. Másnap délelőtt megjelent a filmgyár­ban Csóri Sári. Fülig poros volt, zilált. Meg­leste Matildot az udvaron és jóformán a lába elé borult. Majd panaszkodni kezdett, mint egy női Tiborc. Elzokogta, hogy gyalog jött ki ide az Isten háta mögé, mert villanyosra sincs pénze. Cigarettát töltött, rágyújtott, sírni kezdett. A kantin előtt álltak, Matild fizetett neki két keménytojást és egy krigli sört. Csór­ evett, ivott, sírt és cigarettázott. A kezét tördelve könyörgött. — Nyomj be édes életem ebbe a filmbe. Kitesznek a szobámból. Május, óta nem keres­tem egy vasat sem! Matild megsajnálta. Eszébe jutott, ami­kor nála aludt a székeken: — Ne bőgj 'fiam. Benyomlak! Kihivatta az irodából Fülei urat, aki a produkciót vezette: — Nézze Fü­leikém! Itt a barátnőm, aki be szeretne jönni a filmbe! Nyomja be a ked­vemért ! Füles jókedvű, fekete fiú volt, mint egy olasz fagylaltos. Amikor a kérést meghallotta, ravasz és ijedt kifejezés jelent meg arcán. Hir­telen számadást csinált magában. Mi a rezón? Teljesíteni a kívánságot, vagy nem teljesí­teni? Egy kis plusz jött ki Matild javára. Erre rögtön édes lett, mint a méz. Késő már, de hát mit ne tenne­ meg a »Diogenes«-filct­ Majthényiért? Amit Majthényi mond, az pa­rancs. Füttyentett a szövegírónak, aki ott mászkált papirosaival az udvaron. Tovább­adta Matild óhaját: — Nézze apám, itt Van ez a kitűnő Csóri! Pöttyentsen be neki valamit a könyvbe. Azt akarom, hogy keressen. Ő nekünk sem rossz. A közönség eszi. Vannak, akik direkt­ csak rajta tudnak­ röhögni! Csóri könnyei elapadtak. A teleppel szemben volt egy kis vendéglő, amely a film­gyárhoz való közelsége miatt »amerikás« jel­leget öltött. Tíz perc múlva már ott ült Csóri. Intrikált, kávézott, majd römi partit szerve­zett két színésszel, akik reggel óta kifestve vártak a jelenetükre. Feledve volt a nyár nyomora. Oly kevés kell hozzá, hogy az em­ber boldog legyen. Matild is boldog volt. Lelkén, mint sötét szárny, néha keresztülsuhant a tanár emléke. De ez nem rontott a hangulatán, kellett a keverékhez, amelyből az élete állt, mint az ü­rmösben egy csipetnyi angostúra. Kenyeret keresni, önállónak lenni, intézni az életet, ki­mondhatatlan gyönyör, különösen az olyan nőnek, aki huszonöt évig nem csinált semmit, csak ült a jómódban, mint egy bezárt ablakú, langyosra, fűtött, túlparfőmözott szobában. Kezdte megszokni azt a nevet, amelyet ő maga csinált. Illetőleg, amelyet az ő számára talált ki Bajzai igazgató. »Majthényi«, ez az ő igazi neve. Ez fedi egyéniségét és törekvéseit. A vezetéknevét különösen szerette. A kereszt­nevét kevésbé: »Lola«, ez nagyon ordinárén hangzik, prostituált név, de hát már késő, ezen a néven tartották a színházi keresztvíz alá. Anna egészen kiesett az emlékeiből, sőt az apjára is egyre kevébé gondolt. Szerette és, röstelte, hogy képe homályosodik. De ezen sem lehetett segíteni. Egyre nehezebbnek ta­lálta, hogy közeledjék hozzá. Olyanféle aggo­dalmat érzett, mint mikor valaki nem ad visz­sza egy vizitet, nem kondoleál, vagy nen­ gratulál valami jó vagy rossz eseményhez eső ismerősének. Ideges embereknél és lelkibetegeknél az igen enyhe hatású, mindig megbízható természetes »Ferenc József« keserűvíz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — kiadós bélürü­lést, jó gyomoremésztést és eleget élő étvágyérzetet hoz létre. Kérdezze meg orvosát. A holland, a belga és a svájci külügyminisztert értekezletre hívták meg a skandináv államok külügyminiszterei Hága, június 27. A skandináv államok külügyminiszterei meghívták Hollandia, Belgium, Luxemburg és Svájc külügyminisztereit, vegyenek részt július 22-én és 23-án Kopenhágában a külügyminiszte­rek értekezletén. A holland külügyminiszter már elfogadta a meghívást.

Next