Pesti Napló, 1938. október (89. évfolyam, 199–224. szám)

1938-10-01 / 199. szám

Szombat PESTINAPLÓ W38 október 1 hogy a nemzeti igények kielégítésétől tette függővé az új Csehország elismerését, a kö­zépeurópai válság megoldásának sine qua nonjává avatta a magyar igazság elismerését. És a béke és igazság kiküzdésében oroszláni rész jut Chamberlain fáradhatatlan békemun­kájának, , klasszikus emberszeretetének, vég­telen igazságosságának és szív jóságának és Daladier tiszta okosságának és a realitások iránt való brilliáns érzékének. A felvidéki magyarság felszabadítása természetesen még sok diplomáciai tárgyalást, esetleg küzdelmes tárgyalást is jelenthet. A végső siker első és végső feltétele, hogy ország és nemzet bon­tatlan és osztatlan egységben álljon a magyar külpolitikáért most a történelem előtt is fele­lős hivatásos vezetők mögött. Így érjük el a magyarlakta területek visszacsatolását, a fel­vidéki magyarság felszabadulását és ami éppen úgy szívünkön fekszik, a szlovák és ru­tén testvéreink igazságának érvényesülését. Fegyelem, nyugalom, egység. Minden más csak elgáncsolása lehetne nem egy kormány politikájának, hanem a magyar nemzet egész történelmének, amelynek most szép és forró óráit éljük. München leg­dicsőbb 24 órája­­ a történelem tükrében Elutaztak a négyes találkozó külföldi résztvevői Chamberlain és Hitler „örökbéke-megállapodása”M 1l már dolgozik az új békerendező bizottság München, szeptember 30. A bajor főváros pénteken történetének leg-dicsőbb napjára ébredt. Csütörtökön és pénteken München Európa szíve volt. Egész Európa és az egész világ érdeklődése fordult a híres város felé, amelynek életére a történelmi négyes találkozó teljesen ráütötte­­bélyegét. Többszáz újságíró, rengeteg fotóriporter, filmriporter szállta meg a várost, amelynek szállodáiban Chamberlain, Mus­solini és Daladier tanácsadói, titkári és tolmácsi kara, futárok, a miniszterelnökök telefonszolgá­latának műszaki és hivatalnoki kara szállt meg. A Harmadik Birodalom vezető férfiai majdnem teljes számmal jelen vol­tak, mialatt csütörtökön a város izgalmas érdeklődéssel várta a négyes tanácskozás eredményét, a Führerhaus és a szál­lodák között robogtak az autók. A müncheni postahivatal a telefonhívások ezreit bonyolította le. Harmincegy nemzet újságírói küldtek szinte tízpercenként tudósítást lapjaiknak. 71 békeokmány aláírása Éjjel, amikor az örömhír elterjedt München utcáin, mindenütt csak az új történelmi korszak­ról volt szó, arról, hogy Európa életében először oldottak meg békés úton egy végtelenül súlyos­­és beláthatatlan horderejű problémát. A tanács­kozás egyes mellékkörülményei, színei, emberi érdekességei csak péntekre terjedtek el. Pénteken 0 óra 28 perckor, több mint nyolcórai tanácsko­zás után Hitler elsőnek írta alá a négy hatalom két példányban készített egyezményét és az ahhoz tartozó néprajzi térképet, amely az átengedésre kerülő szudétanémet területeket tartalmazza, Hitler után Chamberlain, majd Mussolini és Daladier írták alá a nevüket. A fényképészek az aláírás pillanatát megörökítették. Az aláírásra és az egyezmény és a négy pót­nyilatkozat előzetes felolvasására a megbeszélé­seken részvevő valamennyi közvetlenül érdekelt fél Hitler nagy dolgozószobájában gyűlt össze. Itt a nagy kerek­asztal körül kényelmes karos­székekben ültek a négy kormányfőn kívül Ciano, Ribbentrop, Léger a francia külügyminisztérium vezértitkára, Sir Horace Wilson, angol külügyi tanácsadó. Hess, a vezér állandó helyettese, báró Neurath birodalmi miniszter, továbbá Francia­ország, Olaszország és Anglia berlini nagykövetei. IA kerek asztal részvevői vidám hangulatban ültek a felolvasás alatt. Németül és angolul dr. Schmidt követségi tanácsos, franciául pedig Francois Pon­cet berlini francia nagykövet olvasta fel az egyez­ményt. 71 „négy nagyok" kézszorítása Az aláírás után Hitler megkérte vendégeit, a hogy írják be nevüket a Vezérház vendégköny­vébe. A négyes konferencia nagy részvevői és munkatársai most még hosszabb ideig közvetle­nül beszélgettek egymással, majd fél kettő körül Hitler mégegyszer köszönetet mondott a kül­földi kormányfőknek, majd szívélyes búcsút vett tőlük. Chamberlain, Daladier, Hitler és Mussolini, a »big four« kezet szorítottak egymással és el­hagyták a Vezérház épületét. Chamberlain és Daladier a Regina Palast szállóba mentek, ahol az előcsarnokban és a lépcsőn az első emeletig a roham csapat tagjai álltak díszőrséget. Az­ útvona­lon München népe ünnepelte őket, az előcsarnok­ban pedig az újságírók ünnepelték Chamberlaint és Daladiert. A csütörtökről péntekre virradó éj­szaka a Münchenben tartózkodó francia és angol politikai körök azon a véleményen voltak, hogy az ilyen nagy egységnek és megértésnek ilyen sú­lyos kérdésben és ilyen drámai körülmények kö­zött ma még beláthatatlan hordereje van. A jö­vőben München kiindulópont lehet minden olyan irányban, amely az új Európát akarja felépíteni. A csütörtök éjszakai tanácskozások befejezése után Mussolini Hitler kíséretében a főpályaud­varra hajtatott, útközben a lakosság tomboló ün­neplést rendezett. A főpályaudvaron a Duce be­­szállt különvonatába, miután szívélyes búcsút­­vett Hitler kancellártól és Göring tábornagytól. Daladier: meleg szavai Németország felé Pénteken korán reggel nagy tömeg gyűlt össze a Négyévszak szálló előtt, amelyben Da­ladier lakik s lelkes rokonszenvtüntetést rende­zett a francia miniszterelnök mellett. Daladier miniszterelnök a Német Távirati Iroda tudósítójának nyilatkozatot adott, amely­ben többi között a következőket mondotta: — Azt hiszem, hogy a müncheni találkozó történelmi dátumot jelent Európa életében. Nagy örömmel állapítottam meg, hogy Németországban nem éreznek gyűlöletet vagy ellenségeskedést Franciaország ellen. Legyen meggyőződve arról, hogy a franciák sem táplálnak ellenséges érzel­meket a maguk részéről Németország ellen. A két népnek barátságban meg kell értenie egymást. Német-francia együttműködés felé Daladier miniszterelnök pénteken délután egy órakor Ribbentrop birodalmi külügyminiszter kí­séretében eltávozott a Négy évszakhoz címzett szállóból és az ujjongó néptömeg sorfala között kíséretével a repülőtérre hajtatott. A repülőtéren már készen állott a miniszterelnök repülőgépe és amikor Daladier kíséretével a repülőtérre lépett, a felsorakozott rohamosztagos díszszázad zenekara a Marseilleiseszel fogadta. Daladier miniszterel­nök ellépett a díszszázad arcvonala előtt, majd a repülőgéphez lépett. Előbb kíséretének tagjai szálltak be. Daladier utolsónak maradt és még az ajtóban szívélyesen búcsút intett az őt igen nagy lelkesedéssel ünneplő tömegnek. A Poitou nevű 220. számú Bloch-repü­l­őgép pontosan 112 órakor emelkedett a levegőbe és indult el Párizs felé. Ribbentrop külügyminiszter Daladier eluta­­zása után az újságírók előtt a következő kijelen­téseket tette: — Nagyon felelősségteljes munkát végeztünk és ezzel a munkánkkal sikerült elősegíteni a béke nagy győzelmét. Remélem, hogy a mostani talál­kozás meg fogja nyitni az utat a további barát­ságos francia-német együttműködés előtt. Már tanácskozik Berlinben az új békebizottság A müncheni csütörtöki megbeszélés során el­határozott nemzetközi bizottság tagjai pénteken délelőtt féltizenegy órakor repülőgépen elutaztak Münchenből Berlinbe. A bizottság Anglia, Fran­ciaország és Olaszország berlini nagyköveteiből, Weizsäcker német külügyi államtitkárból és egy cseh megbízottból áll. A bizottság első ízben pén­teken délután ül össze Berlinben és tulajdonkép­pen akkor alakul is meg, illetőleg tanácskozik. Hír szerint a nemzetközi bizottságban helyet foglaló cseh megbízott Mastny berlini cseh követ lesz. Azzal számolnak, hogy ez a nemzetközi bi­zottság először is megállapítja illetékességét a müncheni egyezmény és pótegyezmény rendelke­zéseiben számára kijelölt feladatokra és azután gyors ütemben hozzálát feladatai megoldásához. .Lehetségesnek tartják, hogy a nemzetközi bizott­ságban résztvevő megbízottak mellett szakértők is fognak működni. Ezzel kapcsolatban a bizott­ságban érdekeit kormányok berlini katonai atta­séira gondolnak. Soha többé német-angol háborút!' 99 Chamberlain angol miniszterelnök pénteken délben féltizenkét órakor látogatást tett Hitler vezér és kancellárnál Prinz Regenten utcai ma­gánlakásában. A két államférfi péntek délelőtti megbeszélésük után a következő közös nyilatko­zatot hozták nyilvánosságra.­­ A mai nap folyamán újabb megbeszélést foly­tattunk és egyetértünk abban, hogy a német-angol kap­csolatok kérdése elsőrendű fontosságú mindkét ország és Eu­rópa szempontjából. A tegnap este aláírt egyez­ményt és a német-angol flottaegyezményt népeink ama kívánságának jelképéül tekintjük, hogy a két nép sohasem akar többé egymás ellen hábo­rút viselni.­­ Határozott szándékunk, hogy más kérdéseket is, amelyek országainkat érdeklik, a megbeszélések mód­szerével intézzük el és továbbra is azon fáradozunk, hogy a véleményeltérések esetleges okait kiküszöböljük, hogy ezen az úton hozzájáruljunk az európai béke bizto­sításához. Adolf Hitler, Neville Chamberlain: Chamberlaint ünnepli München Hitler kancellár és Chamberlain miniszter­elnök a Führerhausban történt találkozás után gépkocsin együtt a város és környékének meg­tekintésére indult. Chamberlain délben 1­ 1 órakor tért vissza a Regina-szállóba a Hitler kancellárral folytatott utolsó megbeszéléséről. A miniszterelnök vissza­vonult lakosztályába és kíséretével elköltötte villásreggelijét, majd pontosan 2 órakor újból el­hagyta a szállót. A szálló halljában és az utcán óriási tömeg gyűlt egybe és nagy lelkesedéssel búcsúztatta az angol miniszterelnököt, aki az el­múlt két napon Németországban a legnagyobb népszerűségnek örvendett. Az angol miniszterelnököt a repülőtéren a rohamosztagosok díszszázada fogadta. A minisz­terelnök az angol nemzeti himnusz hangjai mel­lett lépett el a díszszázad arcvonala előtt, majd kíséretével együtt beszállt a repülőgépbe. A re­pülőgép 2 óra 25 perckor elhagyta Münchent s délután otthon leszállt a hestoni repülőtéren. Göring a német-francia kibékülésről­ ­ Göring birodalmi miniszter pénteken délelőtt a Négy Évszakhoz címzett szállóban fogadta a Havas-iroda tudósítóját. Göring mindenekelőtt kifejezte nagy örömét afelett, hogy végre sikerült elintézni azt a kérdést, amely Európát oly hosszú ideig izgalomban tartotta. A Münchenben össze­ült államférfiak — mondotta Göring birodal­mi miniszter — igen nagy győzelmet arattak és e győzelem neve: Béke! Semmi akadálya sem lehet annak, hogy egymást kölcsönösen becsülő k­ét nagy nemzetünk békében éljen egymás mellett. Különös örömömre szolgál, hogy a volt francia tűzharcosok részt vesznek a Csehszlovákiában ter­vezett nemzetközi­ eljárásban, mert ahol a tűzhar­cosok képviselői vannak, ott béke és igazság van. Milyen területeket szállanak meg a németek? Beavatott helyen úgy tudják, hogy azok a müncheni megegyezés 4. pontjában említett túl­nyomórészt német területek, amelyeket a német csapatok október 1-én kezdenek megszállni és a megszállást október 7-én befejezik, lényegileg a következő helységeket foglalják magukban: Az 1-gyel jelölt területszakasz, amelyet október 1-én és 2-án szállnak meg a német csapatok, a délnyu­gati csehszlovák határtól a Cseh-erdő déli részéig, Vile Ostmark­tól északra, Passautól és Linz­től északra terjed. Magában foglalja Wallern és Hohenfurth nagyobb községeket, valamint egy egész sor más szudétanémet községet, amelyek­fekszik nagyobb réSze a Moldva folyó mentén A harmadik, legnagyobb terület­szakasz terjedelme második területszakasz, amelyet a németek október 2-án és 3-án szállnak meg, Csehszlovákia északi határa mentén húzódik és magában fog­lalja többi között Bodenbachot, Tetschent, Fried­landot, Schönlindet, Gross-Schönaut, Schlucken­aut, Rumburgot és Warnsdorfot. A harmadik te­rületszakasz, amely jóval nagyobb a többi terü­lets­zakasznál és amelyet október 3-án, 4-én és 5-én vesznek birtokba a német csapatok, elsősorban az égeri tartományt foglalja magában. Éger, Karls­bad, St. Joachimsthal, Marienbad, Tachau, Neu­deck, Chodau, Fischern, Falkenau, Kaaden, Se­bastianberg, Graslitz, Asch, Franzensbad, Neu­markt és Hostau nagyobb helységekkel. A negyedik területszakasz, amely október 6-án és 7-én kerül megszállásra, Csehszlovákia északkeleti sziléziai határán fekszik és magában foglalja többi között Jägerndorf, Freudenthal, Freiwaldau, Altstadt és Jauernig községeket. Henlein köszönő távirata Hitlerhez Henlein Konrád, a szudétanémet párt vezére Hitlerhez a következő táviratot intézte: A húsz év óta kínzott és elnyomott szudétanémetek nevé­ben mélyen megindult szívvel köszönöm önnek Vezérem a számunkra kivívott szabadságot. Gyer­mekek és unokák fogják ezt a napot dicsőíteni, amikor a nagy Német birodalomhoz történő csat­lakozás által ön, Vezérem, milliók kimondhatat­lan szenvedését mélységes örömmé és büszke ön­tudattá változtatja át. Gyengék a szavak annak kifejezésére, amit mi mindannyian Ön iránt ér­zünk ebben a pillanatban. Az egész szudétanépes­ség hálás köszönettől áthatva mindig hűségesen követni fogja felszabadítóját. Herceg Konoge, japán miniszterelnök és kül- i Bleier Izsó sírbaavatása október 2-án déli­­12 órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben, 22. parcella.

Next