Pesti Napló, 1938. november (89. évfolyam, 225–250. szám)

1938-11-01 / 225. szám

n­­­t­s Nagytakarítás Vasárnappal, úgy látszik, döntő hetébe érkezett a magyar-cseh válság, amely kisugár­zásaiban ma egész Európát érdeklő nemcsak politika-diplomáciai, hanem erkölcsi probléma is. Tisztességes megoldása történelmi feladat. Vasárnap dőlt el, hogy a magyar-cseh közös katonai bizottság hétfőn Pozsonyban tárgyal a felszabaduló területek átadásának módo­zatairól. De ennél is fontosabb: szerdán Bécsben összeül a döntőbíróság. Ez való­ban történelmi találkozó lesz. Jelen lesz­nek a döntőbírák: Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter és természetesen a két érdekelt állam küldöttsége. A magyar delegáció tagjai Kánya Kálmán külügymi­niszter, gróf Teleki Pál kultuszminiszter, gróf Csáky István a külügyminiszter kabinet­főnöke, Patakis Tibor miniszterelnökségig ál­lamtitkár és a komáromi szakértők. A prágai delegációt Chvalkovszky cseh-szlovák külügy­miniszter és Tiso szlovák miniszterelnök ve­zetik. A magyar delegáció hatalmas földrajzi, néprajzi, gazdasági, statisztikai adatokkal föl­szerelve kedden délután indul Bécsbe. Szer­dán megkezdődnek a tárgyalások és ismerve a német és olasz diplomácia modern gyors ütemét, lendületes munkáját, minden valószí­nűség szerint már csütörtökön be is fejeződ­nek. A döntőbíróság határozatának mindkét ország előre is aláveti magát, úgy hogy annak gyakorlati kivitelezése sem kés­lekedhetik so­kat-- és most már minden reménység megvan w . hi*rryi ~v,mn»›tf'»i egyezmény magyar t * is a flegkör.i lobbi j›W‚n belül ílő való­r.'szcrá .-SliJk. Új magyar t­­­énelmi korszak kezdődik. 1 Eleve, látatlanban elfogadjuk a döntő­bírák határozatát, akiket mi kértünk fel ne­héz és, felelős tisztük gyakorlására. Már eb­be a gesztusban is benne foglaltatik a két ter­vhatalom igazságosságába, tárgyismere­tét , tárgyilagosságába és jóindulatába ve­zet minden bizalmunk. Németország és Olaszország a szeptemberi emésztő válság alatt fényes ütőerejük teljességében is a b k. híveinek bizonyultak. Az ő erejük és Angliának, de Franciaországnak is a cseh kérdésben tanúsított elfogulatlansága gyűrte le a háborús veszedelmet, amely vészesebben fenyegetett, mint a világháború befejezése óta valaha is. Németország és Olaszország, bár páratlan felkészültségben más megoldást is választhattak volna, a béke mellett döntöt­tek, de úgy, hogy ezt az új békét erkölcsi ér­tékkel alátámasztották. A müncheni agree­ment sokat eltakarított a háború utáni bé­ke­diktátumok oszlásnak indult rudimentumai­ból. Válságos területrészeken kisöpörte a­z európai térképet. Tisztított és korrigált. Be­bizonyította, hogy rendellenességeket lehet békésen is likvidálni és az igazságtalanságot lábhoz tett fegyverrel is lehet jóvátenni. Ez volt München értelme. 1 . ( A müncheni­. megállapodásban, amely minden józan megítélés szerint az új európai béke alapokmánya,­­,'imperatíve bent foglal­ta­tik a felvidéki kérd­és'igazságos rendezése is. A Felvidék az európai földabroszon aránylag kicsi terü­let­, bár m­iü­nk minden legkisebb vonatkozásában is dj­,l. kis­ terület, de tra­gikuma éppen az vol,i egy ilyen aránylago­san kis területen mutatkozott meg a háború utáni európai rendszer "egész monstruózus igazságtalansága. Az ott a jogfosztás és jog­fosztottság, az elnyomás és­ az elnyomatott­ság történelemklinikai példája volt. A terü­let kicsi, de szenvedései világraszólók. De­monstratív példa arra, hogyan nem szabad csinálni történelmet. Ezt a Párizs környékén stipulált, húsz esztendő nemzeti elnyomásá­ban megrögzített, ezt a fundamentálisan le­fektetett am­belr­­gs (nemz­etkínzó igazs­ta­lanságot kell most feloldani és elmulasztani. Nemcsak azért, mert rólunk van szó. Ha bár-'­mely­ nemzetet ért volna vétek nélkül ilyen csapás, bűn nélkül ilyen bűnhődés, mi — ha­egyénileg nem is fájna ilyen kínzón — egy magasabb erkölcsi abszolutum nevében éppen úgy meg volnánk ütközve és fel volnánk há­borodva. Mert az ilyen igazságtalanság, ha csak egy nemzet testét is hasítja véresre, a lehetőségek csúnya perspektívájában vala­mennyire fenyegető és nyomasztó. Egyik nemzet sem élhet biztonságban, amíg nem valamennyi nemzet sorsát az igazság szabja meg és az erkölcs irányítja. A világ egyetlen kozmoszi morál­­­törvényeiben él és ha ez a morál megsértetett a Felvidéken, akkor egy abszolút emelkedett erkölcsiség fokán, ez bántó kell, hogy legyen­ Dél-Amerikában és Ausztráliaiján is. Mibennünk magyarokban mindig, fokozott,­mértékben élt ez az erkölcsi érzékenység, az a" szép morális "tehetség, amely­­ földrajzi távolságokra, délkörökre, hosszúsági és szélességi fokokra való tekin­tet nélkül, mindig együ­tt i­ez­*tt a megbántott nemzetekkel. A rh*tvom lift-hetvennyolcas orosz-török háborúba­n ezért­ vitt a magyar, ifjúság díszkardot Plevna­ hősi török védel­mezőjének. És a szolidaritásnak ez az egye­temleges érzése állította a magyar lelkiisme­retet a lengyel nép mellé, amikor annak szép és nagy hazáját külső erőszak három részre szabdalta. Talán ennek tudata rezidült meg­ Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozatá­ban, amelyet most az amerikai Hearst-lapok külpolitikai szerkesztőjének tett a magyar kérdésről. Lovagias, igazságos,I. becsületes nyilatkozat. Minden egyes szavát szívünkben tesszük el meleg és szép baráti hálával- NagY megnyugvás és erkölcsi elégtétel látn­.­­'-' -Y a sokat szenvedett lengyel nemzet, mostX:'1!" kor teljes fényében süt rá a nap, sem fele­kezik meg a szenvedő magyarságról. München nagytakarítást csinált. Fájdal­mas és megütköző látni, hogy a prog­­a­lom ugyanakkor még mindig halomra hal­mozza az arcpirítóan kegyetlen brutalitáso­dat. A Ruszinföld ég. Ungvár, Munkács, Be­regszász, Kőrösmező, Nagyberezna mind­megannyi csatatér. A halottakat úgy számol­ják, mint egy háború ütközeteiben. Háború? Ennek a vészes szónak most nemcsak jelké­pező értelme van, hiszen Prága valóban hábo­rút visel a Ruszinföldön. Az államhatalom — példátlan eset! —hadat üzent tulajdon állam­polgárainak. A tisztességes törvényes ruszin kormányt elzavarta, annak elnökét tömlöcbe vetette és most zsoldos figuránsain át ter­rort és káoszt tenyészt a Kárpátok alján. Ki­mondhatatlan a Ruszinföld őslakosságának szenvedése! Ahogyan a csehek ott viselked­nek, az elhomályosítja Cortez conquistadorai­nak barbárságát, amellyel valamikor kiirtot­ták az azték népet. Ez tűrhetetlen. Ostorral vág bele a világ emberi lelkiismeretébe. Budapest, 193­1FT­ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .. ..5 pengő Megyedévre. 10.80 pengő Félévre . ..21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon. 16 fillér Vasárnap ...... 32 fillér­­* Kedd, november 1 'ESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL­­VH ker., Rákóczi út 54. Telefon: •145-559*146-419 Jegypénztár, hirdetési-, előtiz®­­tési-, utazási- és könyvosztály* VII., Erzsébet körút 18-20 Gróf Ciano és Ribbentrop mint a magyar-csehszlovák kérdés döntőbírói szerdán ülnek össze Bécsben Meghívták Bécsbe a magyar és a csehszlovák külügyminisztert is A magyar és csehszlovák katonai szakértők hétfőn kezdték meg tanácskozásaikat Pozsonyban (Saját, tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt gróf Vinci budapesti olasz követ, délután pedig Werk­meister német követségi tanácsos, a budapesti követség ügyvivője megjelent Kánya Kálmán külügyminiszternél. A két diplomata kormánya megbízásából hivtalosan közölte a magyar kül­ügyminiszterrel, hogy Olaszország és Német­ország vállalja a döntőbírói szerepet a magyar­cseh kérdésben. Kánya külügyminiszter a követ és az ügyvivő előtt kijelentette, — ami különben Prágáihoz inté­zett utolsóelőtti jegyzékünk után nem volt kétsé­ges — hogy a magyar kormány magára nézve kötelezőnek tekinti a döntőbíróság határozatát. Csehszlovákia is hasonló nyilatkozatot tett az olasz és a német kormány előtt, mint a döntőbí­róságról kiadott német hivatalos jelentésből ki­tűnt. Ez a jelentés így szól: A Német Távirati Iroda hivatalosan jelenti: A Csehszlovákiában élő mag­yarlaszbbbség problémáját és a Magyarország­ és Csehszlovákia közt­ jj igazságos határ megvonásána­k kérdését .Magyarországr és Csehszlovákia az »'­­ hetekéi, folytatott közvetlen tárgyalásom útja nem tudta megoldani, ezért a magyar és a cseh kormány azzal a kéréssel fordult a német és az olasz kormányhoz, hogy e kérdéseket döntő­bíróság útján oldják meg. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter római látogatása során ezt a kérdést is megbeszélte gróf C­i­a­no olasz külügyminiszterrel és tájékoztatta az olasz kor­mányt, hogy Németország hajlandó bele­menni a kérdés d­ö­n­tőbíróság útján való rendezésébe. Miután a csehszlovák és a magyar kormány kijelentette, hogy a döntő­bírósági határozatot fenntartás nélkül végleges rendezésnek elfogadja és haladéktalanul végre­hajtja, a német és az olasz kormány el­elfogadja a döntő-­ határozta, hogy bírói szerepet. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano külügyminiszter ebből a célból szerdán, november 2-án Bécsben összeül. A m­a­gyar és a csehszlovák külügyminisz­ter ugyanerre a napra szintén meg­hívást kapott Bécsbe. Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter vasárnapi és hétfői megbeszélé­sei a bécsi döntőbírói tárgyalás előkészítésének jegyében zajlottak le. Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap délután jelentést tett a helyzetről Horthy Miklós kor­mányzónak, majd visszatérve a Sándor-palotába, miniszterközi megbeszélésen tájékoztatta a kor­mány tagjait a legújabb eseményekről. Pozsonyban már hétfőn összeültek a­ magyar és csehszlovák katonai szakértők, hogy tárgyalja­nak az átadandó területek kiürítésének és átvéte­lének technikai módozatairól. Magyarország kép­viseletében vitéz Andor­ka trezss, vezérkari ezre­s, vitéz Solymossy Ulászló vezérkari alezredes, igai katonai attasé és Szentpétery György­­vezérkari százados utazott Pozsonyba. Andorka és Szentpétery részt vett a komáromi tárgyalásokon, épúgy, mint Viest cseh­ hadseregtábornok, a po­zsonyi cseh katonai bizottság vezetője is, aki Komáromban Csehszlovákia katonai főmeg­bízottja volt. Budapesten hétfőn déli 12 órától fél négyig megint miniszteri értekezlet volt, amelyen a területátvéte­llel kapcsolatban rendezendő problé­mákról, közöttük elsősorban azokról a kérdések­ről tárgyaltak, amelyek miatt államközi megbe­szélések is szüksé­gesek: egyházjogi, szociális biz­tosítási és telekkönyvi ügyekről, valamint a fo­lyamatban lévő peres ügyek átvételéről és mi­kénti rendezéséből.­­ Hétfőn a déli órádban történt meg a vég­leges döntés a bécsi magyar delegáció összetéte­

Next