Pesti Napló, 1938. november (89. évfolyam, 225–250. szám)

1938-11-01 / 225. szám

Budapest, 193 jFTv ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .. 4.— pengő Megyedévre. 10.80 pengő Félévre . ..21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon. 16 fillér Vasárnap ...... 32 fillér j* Kedd, november 1 'ESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL! VH ker., Rákóczi át 54. Teleion: •145-559*146-419 Jegypénztár, hirdetési-, előtiz®. tési-, ntazisl- és kSnyvosztálj* VII., Erzsébet körút 18-20 Nagytakarítás Vasárnappal, úgy látszik, döntő hetébe érkezett a magyar-cseh válság, amely kisugár­zásaiban ma egész Európát érdeklő nemcsak politika-diplomáciai, hanem erkölcsi probléma is. Tisztességes megoldása történelmi feladat. Vasárnap dőlt el, hogy a magyar-cseh közös katonai bizottság hétfőn Pozsonyban tárgyal a felszabaduló területek átadásának módo­zatairól. De ennél is fontosabb: szerdán Bécsben összeül a döntőbíróság. Ez való­ban történelmi találkozó lesz. Jelen lesz­nek a döntőbírák: Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter és természetesen a két érdekelt állam küldöttsége. A magyar delegáció tagjai Kánya Kálmán külügymi­niszter, gróf Teleki Pál kultuszminiszter, gróf Csáky István a külügyminiszter kabinet­főnöke, Patakii Tibor miniszterelnökségig ál­lamtitkár és a komáromi szakértők. A prágai delegációt Chvalkovszky cseh-szlovák külügy­miniszter és Tiso szlovák miniszterelnök ve­zetik. A magyar delegáció hatalmas földrajzi, néprajzi, gazdasági, statisztikai adatokkal föl­szereíve kedden délután indul Bécsbe. Szer­dán megkezdődnek a tárgyalások és ismerve a német és olasz diplomácia modern gyors ütemét, lendületes munkáját, minden valószí­nűség szerint már csütörtökön be is fejeződ­nek. A döntőbíróság határozatának mindkét ország előre is aláveti magát, úgy hogy annak gyakorlati kivitelezése sem kéí-lekedhotik so­kai-- és most már minden reménység megvan w . hi*rryi <v,mn»<Jf'»i egyezmény magyar t * is a flőgköí.i lebbi j<W>n belül ílő való­r.'srcrá .-SliJk. Új magyar L . énelmi korszak kezdődik. 1 Eleve, látatlanban elfogadjuk a döntő­bírák határozatát, akiket mi kértünk fel ne­héz és, felelős tisztük gyakorlására. Már eb­be a gesztusban is benne foglaltatik a két JÍÍ vhatalom igazságosságába, tárgyismere­téi , tárgyilagosságába és jóindulatába ve­tet minden bizalmunk. Németország és Olaszország a szeptemberi emésztő válság ala't fényes ütőerejük teljességében is a b k. híveinek bizonyultak. Az ő erejük és Angiiának, de Franciaországnak is a cseh kérdésben tanúsított elfogulatlansága gyűrte le a háborús veszedelmet, amely vészesebben fenyegetett, mint a világháború befejezése óta valaha is. Németország és Olaszország, bár páratlan felkészültségben más megoldást is választhattak volna, a béke mellett döntöt­tek, de úgy. hogy ezt az új békét erkölcsi ér­tékkel alátámasztották. A müncheni agree­ment sokat eltakarított a háború utáni béike­diktátumok oszlásnak indult rudimentumai­ból. Válságos területrészeken kisöpörte a.z európai térképet. Tisztított és korrigált. Be­bizonyította, hogy rendellenességeket lehet békésen is likvidálni és az igazságtalanságot lábhoz tett fegyverrel is lehet jóvátenni. Ez volt München értelme. f , ( A müncheni\. megállapodásban, amely minden józan megítélés szerint az új európai béke alapokmánya, \,'imperatíve bent foglal tá­tik a felvidéki kérdjés'igazságos rendezése is. A Felvidék az európai földabroszon aránylag kicsi teriilet., bár niftink minden legkisebb vonatkozásában is dj«,lL Kis^ terület, de tra­gikuma éppen az voMNilgy ilyen aránylago­san kis területen mutatkozott meg a háború utáni európai rendszer "egész monstruózus igazságtalansága. Az ott a jogfosztás és jog­fosztottság, az elnyomás és^az elnyomatott­ság történelemklinikai példája volt. A terü­let kicsi, de szenvedései világraszólók. De­monstratív példa arra, hogyan nem szabad csinálni történelmet. Ezt a Párizs környékén stipulált, húsz esztendő nemzeti elnyomásá­ban megrögzített, ezt a fundamentálisan le­fektetett arnbeiv jgs (nemzsetkínzó igazs%ta­Gróf Ciano és Ribbentrop mint a magyar-csehszlovák kérdés döntőbírói szerdán ülnek össze Bécsben Meghívták Bécsbe a magyar és a csehszlovák külügyminisztert is M magyar és csehszlovák katonai szakértők hétfőn kezdték meg tanácskozásaikat Pozsonyban elfogadja a döntő­/ (Saját, tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt gróf Vinci budapesti olasz követ, délután pedig Werk­meister német követségi tanácsos, a budapesti követség ügyvivője megjelent Kánya Kálmán külügyminiszternél. A két diplomata kormánya megbízásából hivtalosan közölte a magyar kül­ügyminiszterrel, hogy Olaszország és Német­ország vállalja a döntőbírói szerepet a magyar­cseh kérdésben. Kánya külügyminiszter a követ és az ügyvivő olőtt kijelentette, — ami különben Prágáihoz inté­zett utolsóelőtti jegyzékünk után nem volt kétsé­ges — hogy a magyar kormány magáranézve kötelezőnek tek'nti a döntőbíróság határozatát. Csehszlovákia is hasonló nyilatkozatot tett az olasz és a német kormány előtt, mint a döntőbí­róságról kiadott német hivatalos jelentésből ki­tűnt. Ez a jelentés így szól: A Német Távirati Iroda hivatalosan jelenti: A Csehszlovákiában élő mag.varlasTTibség problémáját és a Magyarország: és Csehszlovákia közt-jjigazságos határ megvooásá'á^k kérdését Sfagyarorszatr és Csehszlovákia az »' $ hetekéi, folytatott közvetlen tárgyalásom útja nem tudta megoldaui; ezért a magyar és a cseh kormány azzal a kéréssel fordult a német és az olasz kormányhoz, hogy e kérdéseket döntő­bíróság útján oldják meg. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter római látogatása során ezt a kérdést is megbeszélte gróf C i a no olasz külügyminiszterrel és tájékoztatta az olasz kor­mányt, hogy Németország hajlandó bele­menni a kérdés d ö,n tőbiróság útján való rendezésébe. Miután a csehszlovák és a magyar kormány kijelentette, hogy a döntő­bírósági határozatot fenntartás nélkül végleges rendezésnek elfogadja és haladéktalanul végre­hajtja, a német és az olasz kormány el­határozta, hogy bírói szerepet. Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és gróf Ciano külügyminiszter ebből a célból szerdán, november 2-án Bécsben összeül. A m a­gyar és a csehszlovák külügyminisz­ter ugyanerre a napra szintén meg­hívást kapott Bécsbe. Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter vasárnapi és hétfői megbeszélé­sei a bécsi döntőbírói tárgyalás előkészítésének jegyében zajlottak le. Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap délután jelentést tett a helyzetről Horthy Miklós kor­mányzónak; majd visszatérve a Sándor-palotába, miniszterközi megbeszélésen tájékoztatta a kor­mány tagjait a legújabb eseményekről. Pozsonyban már hétfőn összeültek a. magyar és csehszlovák katonai szakértők, hogy tárgyalja­nak az átadandó területek kiürítésének és átvéte­lének technikai módozatairól. Magyarország kép­viseletében vitéz Andor ka líezsf, vezérkari ezre­s, vitéz Solymossy Ulászló vezérkari alezredes, igái katonai attasé és Szentpétery György "vezérkari százados utazott Pozsonyba. Andorka és Szentpétery részt vett a komáromi tárgyalásokon, épúgy. mint Viest eseli hadseregtábornok, a po­zsonyi cseh katonai bizottság vezetője is, aki Komáromban Csehszlovákia katonai főmeg­bizottja volt. Budapesten hétfőn déli 12 órától félnégyig megint miniszteri értekezlet volt, amelyen a területátvét' íjel kapcsolatban rendezendő problé­mákról, közöttük elsősorban azokról a kérdések­ről tárgyaltok, ^melyek miatt államközi megbe­szélések is szüks. gesek: egyházjogi, szociális biz­tosítási és telekkönyvi ügyekről, valamint a fo­lyamatban lévő per^s ügyek átvételéről és mi­kénti rendezéséből. \ Hétfőn a déli órádban történt meg a vég­leges döntés a bécsi magyar delegáció összetéte­lanságot kell most feloldani és elmulasztani. Nemcsak azért, mert rólunk van szó. Ha bár-' mely^ nemzetet ért volna vétek nélkül ilyen csapás, bűn nélkül ilyen bűnhődés, mi — ha­egyénileg nem is fájna ilyen kínzón — egy magasabb erkölcsi abszolutum nevében éppen úgy meg volnánk ütközve és fel volnánk há­borodva. Mert az ilyen igazságtalanság, ha csak egy nemzet testét is hasítja véresre, a lehetőségek csúnya perspektívájában vala­mennyire fenyegető és nyomasztó. Egyik nemzet sem élhet biztonságban, amíg nem valamennyi nemzet sorsát az igazság szabja meg és az erkölcs irányítja. A világ egyetlen kozmoszi morál ' törvényeiben él és ha ez a morál megsértetett a Felvidéken, akkor egy abszolút emelkedett erkölcsiség fokán, ez bántó kell, hogy legyen-Dél-Amerikában és Ausztráliaiján is. Mibennünk magyarokban mindig, fokozott,.mértékben élt ez az erkölcsi érzékenység, az a í szép morális 'tehetség, amely i földrajzi távolságokra, délkörökre, hosszúsági és szélességi fokokra való tekin­tet nélkül, mindig e^yiit)ii»7<*tt a megbántott nemzetekkel. A rh*tv<m lift-hetvennyolcas orosz-török háborúbatn ezert» vitt a magyar, ifjúság díszkardot Plevna' hősi török védel­mezőjének. És a szolidaritásnak ez az egye­temleges érzése állította a magyar lelkiisme­retet a lengyel nép molló, amikor annak szép és nagy hazáját külső erőszak három részre szabdalta. Talán ennek tudata rezidült meg­Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozatá­ban, amelyet most az amerikäi Hearst-lápok külpolitikai szerkesztőjének tet\ a magyar kérdésről. Lovagias, igazságos, N. becsületes nyilatkozat. Minden egyes szavát szívünkben tesszük el meleg és szép baráti hálával- N agY megnyugvás és erkölcsi elégtétel látn\. i'-' -Y a sokat szenvedett lengyel nemzet, mosVX:' 1!" kor teljes fényében süt rá a nap, sem fele kezik meg a szenvedő magyarságról. München nagytakarítást csinált. Fájdal­mas és megütköző látni, hogy a prág na­lom ugyanakkor még mindig halomra hal­mozza az arcpirítóan kegyetlen brutalitáso­dat. A Ruszinföld ég. Ungvár, Munkács, Be­regszász, Kőrösmező, Nagyberezna mind­megannyi csatatér. A halottakat úgy számol­ják, mint egy háború ütközeteiben. Háború? Ennek a vészes szónak most nemcsak jelké­pező értelme van, hiszen Prága valóban hábo­rút visel a Ruszinföldön. Az államhatalom — példátlan eset! —hadat üzent tulajdon állam­polgárainak. A tisztességes törvényes ruszin kormányt elzavarta, annak elnökét tömlöcbe vetette és most zsoldoö figuránsain át ter­rort és káoszt tenyészt a Kárpátok alján. Ki­mondhatatlan a Ruszinföld őslakosságának szenvedése! Ahogyan a csehek ott viselked­nek, az elhomályosítja Cortez conquistndorai­nak barbárságát, amellyel valamikor kiirtot­ták az azték népet. Ez tűrhetetlen. Ostorral vág bele a világ emberi lelkiismerétébe. i i 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents