Pesti Napló, 1938. november (89. évfolyam, 225–250. szám)

1938-11-01 / 225. szám

Read csehszlovák határ megállapításánál, a magyar­csehszlovák határ megállapításánál is csak a nép­rajzi igazságosság elve érvényesülhet. A Nachtausgabe azt írja, hogy a párizs­környéki határok revíziója nem lehetséges, ha a stratégiai, gazdaságpolitikai vagy tisztán ha­talmi politikai elveket vesznek alapul. A Hamburger Fremdenblatt kiemeli, hogy az európai érdekek szempontjából a legmelegebben kell üdvözölni azt, hogy Németország és Olasz­ország vállalta a döntőbírói szerepet, mert így a Prága és Budapesti közti nézeteltéréseket ki­emelik abból a veszélyes szférából, amely időn­ként ezzel kapcsolatban megjelent a láthatáron. Ez alkalommal ismét azok csalódtak, akik átad­ták magukat annak a hiú reménynek, hogy Né­metország és Olaszország érdekei határnehézsé­gek miatt a délkeleten összeütközésbe kerülnek egymással. Jóllehet a müncheni egyezmény végső okon a négy hatalom testületét vette tervbe döntőbírónak, megfelel annak a tényleges hely­zetnek, amelyre Németország és Olaszország ma a délkeleti térségen igényt tarthat, ha a határ­viszályban szereplő mindkét fél egyedül őrájuk bízza a döntőbíráskodást. Érthetetlen az a kri­tika, amelyet a francia sajtó egy része Anglia és Franciaország kizárása miatt gyakorol. Mün­chennek kimagasló jelentősége Európa jövő meg­békélésére nézve éppen abban rejlik ugyanis, hogy vége szakadt a versaillesi rendszer valót­lanságainak, amelyek Franciaország és Anglia számára nekik földrajzi, politikai és gazdasági tekintetben ki nem járó döntőbírói szerepet jut­tattak Délkelet-Európában. Az a fontos, hogy most olyan rendet teremtsenek, amely igazságos és örök érvénnyel biztat. Beck lengyel külügyminiszter: Kívánatos volna Ruszinszkót Magyarország­hoz csatolni Varsó, október 31. Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozott Lengyelország külpolitikájáról. — Lengyelország támogatja — mondotta töb­bek közt — Magyarországnak a Ruszinföldre vo­natkozó törekvéseit, mert ezek a követelések al­kalmasak a tartós béke megalapozására. Ru­szinszkót annak idején letétként adták át Cseh­szlovákiának a régi orosz rendszer részére. Ru­szinszkó helyzete olyan volt, mint a Közép-Európa e részében üresen hagyott széké: háttal fordult nyugatnak. Ez a megoldás inkább poli­tikai, mint gazdasági vagy néprajzi jellegű volt. Ruszinszkóban nincsenek csehek. A lakosság politikailag nagyrészt kialakulatlan. A lakosság közül egyedül a magyarok tanúsítanak politikai magatartást. E vidék lakossága népszavazás esetén kétségkívül a Magyarországhoz való csat­lakozás mellett döntene. — Csehszlovákia — folytatta Beck külügy­miniszter — már beleegyezett abba, hogy átad Magyarországnak egy hosszú vasúti szakaszt. Ez a vasútvonal a magyar határokkal párhuza­mosan fut s így a megmaradó Ruszinszkó gazda­ságilag elszigetelt lesz és az általános egyensúly szempontjából tehetetlenségre lesz kárhoztatva.­­•Kívánatos volna tehát, hogy Ruszinszkót unió alapján Magyarországhoz kapcsolják. Az lengyel sajtó veszedelmesnek tart minden ideiglenes megoldást A lengyel sajtó pillanatnyilag tartózkodik fettől, hogy szerkesztőségi kommentárokat fűzzön a magyar-cseh vita olasz-német döntőbírósági intézésével kapcsolatos diplomáciai tanácskozá­sok utolsó szakaszához. A lapok azonban címeik­­ben jelzik kétkedésüket és hangsúlyozzák, hogy Veszedelmesnek tartanak minden olyan meg­oldást, amely csupán kisegítő, részleges és ideig­lenes jellegű volna. Meg akarják reülni a cseh kérdés alapvető rendezését — írja a Gazeta Polska. Ideiglenes megoldások nem kellenek, — mondja a Kurier Poranny, majd hozzáfűzi: A kárpátaljai kérdést véglegesen kell megoldani. Az Express Poranny írja: Ha a döntőbíróság nem oldja meg véglegesen a cseh-szlovák kérdést, akkor Európa állandó lázbeteg lesz továbbra is. A nacionalista ABC írja: A döntőbíróságnak a cseh kérdést véglegesen kellene megoldani és ennek értelmében közös magyar-lengyel határt kellene létrehozni. A lapok továbbá közlik a kárpátaljai fel­kelőmozgalom terjedéséről szóló híreket és meg­állapítják, hogy ez a mozgalom is mutatja, mi­lyen veszedelmekkel jár az ideiglenes állapot fenntartása és a végleges megoldás halogatása, mértékben találnak majd kielégítésre, mint a né­met és a lengyel területi követelések. A közvetlen tárgyalások meg is indultak a magyarok és a csehek között, de ha összehasonlítjuk a csehek ál­tal a magyaroknak tett első és legutolsó javasla­tokat, azokból megállapíthatjuk, hogy a csehek ugyanúgy taktikáztak a magyarokkal, mint Be­nes taktikázott annak idején Henleinnel, vagyis csak azt hajlandók átadni, amit már semmikép­pen sem tudnak megtartani. Ezért maradtak le a csehek mindig egy órával az események rohaná­sában és ezért kellett elveszíteniük a szudétané­metekkel folytatott játszmájukat. Az új cseh kor­mányzat kiküldöttei most ugyanazt a játékot foly­tatják és ugyanazokkal az eszközökkel dolgoznak a magyarokkal szemben. Taktikázásuknak netovábbja az, hogy a már egyik ajánlatukkal átengedett magyar területek feletti végleges döntést most egyszeriben szintén döntőbíráskodás alá akarják bocsátani. Ez a visszatáncolás azokra a területekre vonatkozólag, amelyekre Budapest és Prága között már meg­egyezés jött létre, nem érinti Budapestet a leg­kellemesebben. A magyar kormány mégis hajlan­dónak mutatkozott a területi kérdés egész kom­plexumát a két nagyhatalom döntése alá bocsá­tani. Ami azonban a legnagyobb megdöbbenést keltette Budapesten, az Bródy volt ruszin mi­niszterelnöknek a letartóztatása volt, ami csak az­ért történt mert Bródy Prága, kívánságával szemben a népszavazás elrendelését merte köve­telni. Prága néhány pillanattal később már »utódot« is talált Volosin személyében, aki a csehek akaratához fog igazodni és ellenzi a nép­szavazást. Ezzel a manőverrel igyekszik a cseh kormány akadályokat gördíteni a magyar-lengyel közös határ létesítése elé és ha ezt eléri, fittyet hány a népek önrendelkezési jogának. Prága ugyanis attól tart, hogy — amint azt Sidor szlo­vák képviselő is kiemelte — Ruszinszkóban a Magyarországhoz való visszacsatolás iránt ked­vező »áramlat« tapasztalható. A magyar-cseh tárgyalások körüli huzavona méltóan illeszkedik bele a csehek által elszalasz­tott alkalmak történetébe. A müncheni megálla­podás után a cseheknek életbevágóan fontos ér­deke volt, hogy olyan homogén államot létesítse­nek, amelynek határait szomszédaik szavatolják. Ezt gyorsan és radikálisan elérhették volna, ha nemzetiségeiknek megadják a népszavazás jogát. Ezzel egyszersmind elkerülhették volna a ru­szinszkói véres harcokat és azt a fokozódó bizal­matlanságot, amellyel Budapest és Varsó Prága felé tekint. Svájci sajtóhang a cseh ,,visszatáncolás" ellen Genf, október 31. A Genfben megjelenő és a francia Svájcban igen elterjedt La Suisse című lap vasárnapi száma­­- jóllehet vasárnap nem szokott a lap vezércik­ket közölni - vezércikket szentel a magyar-cseh­szlovák határkérdésnek. A cikk kifejti, hogy Mün­chenben a nagyhatalmak megállapodtak abban, hogy Magyarország jogos követelései ugyanolyan rr NŐI BUNDÁK s Oda szép fazonok Csoda olcsó árak Csoda 16 minőség | | py SZŰCSN­ÉL (30 éves cél)_ 1.10 PESTI NAPLÓ 1938 november 1 VITAMIN és tápérték az OVOHALTINE lOtUtMi­LfVMMiláArtlM­l Kellemes alakban, töményen nyújtja az élet fenntartásához, az idegek, az izmok táplálásához, a gyermeki szervezet felépítéséhez nélkülözhetett­len tápanyagokat és lAticinViUrfbVt Ruszinszkó véres vasárnapja Cseh­ sortüzek, géppuskás támadások: 150 halott Varsó, október 31. A lengyel sajtó jelentései szerint vasárnap véres összeütközések színhelye volt Ruszinszkó. Mintegy 150 ruszinföldi lakos esett áldozatul a katonaság és a lakosság összeütközéseinek. A vé­res összeütközések oka abban rejlett, hogy a Volosin-kormány a főbb városokban népgyűlések rendezését határozta el, hogy politikáját alá­támassza. A népgyűlésekre már szombatról va­sárnapra virradó éjszaka katonai teherautókon és autóbuszokon szállították be a népet a váro­sokba. Ungváron az őslakó ruszin és magyar la­kosság, amely az ukrán gondolkozású kisebbség­gel szemben ellenséges magatartást tanúsított, a tereken gyülekező hivatalosan összecsődített tün­tetőkkel körülvéve a letartóztatott Bródy minisz­terelnököt, Fencik minisztert és Horthy kormány­zót éljenezte és megtámadta a kormány tüntető csoportjait. A kormány tüntetőinek védelmére a cseh rendőrség és csendőrség vonult fel és több sor­tüzet intézett az összegyülekezett lakosságra. Csupán Munkácson három és fél óráig tartott a harc. A cseh sortüzek következtében 17 halott és 11 sebesült maradt ott. Nagybereznán a helyi lakosság támadása olyan heves volt, hogy a cseh katonaság és csendőrség, valamint az ukrán rohamcsapatok menekülni voltak kénytelenek. A felháborodott tömeg megrohanta Volosin kano­nok párthíveinek központját, a ház berendezését szétrombolta és a házat felgyújtotta. Tar falu községben cseh gyalogos század géppuskatűzzel támadt a lakosság tömegére; tizenhárom halott maradt az összeütközés után az utcákon. A ruszin nén küldöttségét, amely vasárnap este a késő órákban Volosin miniszterelnökhöz igyekezett, az ukrán miniszterelnök nem fogadta. Ide érkezett jelentések szerint Ungvár, Mun­kács és Kőrösmező óceáin cseh járőrök cirkál­nak. Munkács, Beregszász, Kőrösmező és Nagy­berezna házaira plakátokat ragasztottak ki, ame­lyekben közlik a lakossággal, hogy a cseh ka­tonai járőrök parancsot kaptak, hogy este nyolc óra után figyelmeztetés nélkül lőjjenek a lakos­ságra, ha az utcán tartózkodik. Ungvár, október 31. Ungvárott vasárnap kormányellenes tüntetés volt, amelynek során nagyobb arányú össze­tűzésre került sor a lakosság és a katonaság kö­zött. Az összeütközésnek két halálos és számos sebesült áldozata van. Hazaárulás címén letartóztatási narancsot kért Prágától Fencik ruszin miniszter ellen Volosin Varsó, október 31. Az Express Tárlati Iroda prágai jelentése szerint Volosin ruszinszkói miniszterelnök felha­talmazást kért Syrovy csehszlovák lainiszter­elnöktől, hogy Fencik ruszin minisztert hazaáru­lás miatt tartóztassák le. Prágai kormánykörökben erről a kérdésről minden közelebbi felvilágosítást megtagadnak. Az Express Távirati Iroda további prágai je­lentése szerint Prágában az a hír terjedt el, hogy a Syrovy kormány vissza fog lépni, mert egy szomszéd állam elégedetlen vele. Syrovy tekin­télye — mondja a jelentés — Csehszlovákiában erősen csökkent, mert a szlovákokkal szemben elő­zékeny. Úgy hírlik, hogy négyes­ direktórium veszi át a kormányügyek vezetését és ennek fő­feladata az lenne, hogy radikális álláspontot fog­laljon el Szlovákiával szemben. »»Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából ?" Róma, október 31. A Stampa prágai tudósítója »Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából« címmel hosszú tudósítást közöl a ruszin kérdés legújabb fejle­ményeiről. A tudósító rámutat arra, hogy a prágai kor­mány érvelésének leggyengébb pontja az, hogy sem a szlovák, sem a ruszin területen nem akar népszavazást tartani. Ki biztosít ugyanis arról, — írja a tudósító — hogy a pozsonyi és ungvári kormány tényleg a szlovák és ruszin nép többsé­gét képviseli-e. Ha ez így is volna, akkor várjon miért fosztotta meg Prága Bródyt miniszter­elnökségétől és miért helyeztette őt vád alá, miért nevezték ki helyébe Volosint, a kisebbségi ukrán •Volnija­ • BUDAPEST ALAPÍTÁSI ÉV­ 1039 MARIA TEREZIA BRANDY

Next