Pesti Napló, 1938. november (89. évfolyam, 225–250. szám)
1938-11-01 / 225. szám
Read csehszlovák határ megállapításánál, a magyarcsehszlovák határ megállapításánál is csak a néprajzi igazságosság elve érvényesülhet. A Nachtausgabe azt írja, hogy a párizskörnyéki határok revíziója nem lehetséges, ha a stratégiai, gazdaságpolitikai vagy tisztán hatalmi politikai elveket vesznek alapul. A Hamburger Fremdenblatt kiemeli, hogy az európai érdekek szempontjából a legmelegebben kell üdvözölni azt, hogy Németország és Olaszország vállalta a döntőbírói szerepet, mert így a Prága és Budapesti közti nézeteltéréseket kiemelik abból a veszélyes szférából, amely időnként ezzel kapcsolatban megjelent a láthatáron. Ez alkalommal ismét azok csalódtak, akik átadták magukat annak a hiú reménynek, hogy Németország és Olaszország érdekei határnehézségek miatt a délkeleten összeütközésbe kerülnek egymással. Jóllehet a müncheni egyezmény végső okon a négy hatalom testületét vette tervbe döntőbírónak, megfelel annak a tényleges helyzetnek, amelyre Németország és Olaszország ma a délkeleti térségen igényt tarthat, ha a határviszályban szereplő mindkét fél egyedül őrájuk bízza a döntőbíráskodást. Érthetetlen az a kritika, amelyet a francia sajtó egy része Anglia és Franciaország kizárása miatt gyakorol. Münchennek kimagasló jelentősége Európa jövő megbékélésére nézve éppen abban rejlik ugyanis, hogy vége szakadt a versaillesi rendszer valótlanságainak, amelyek Franciaország és Anglia számára nekik földrajzi, politikai és gazdasági tekintetben ki nem járó döntőbírói szerepet juttattak Délkelet-Európában. Az a fontos, hogy most olyan rendet teremtsenek, amely igazságos és örök érvénnyel biztat. Beck lengyel külügyminiszter: Kívánatos volna Ruszinszkót Magyarországhoz csatolni Varsó, október 31. Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozott Lengyelország külpolitikájáról. — Lengyelország támogatja — mondotta többek közt — Magyarországnak a Ruszinföldre vonatkozó törekvéseit, mert ezek a követelések alkalmasak a tartós béke megalapozására. Ruszinszkót annak idején letétként adták át Csehszlovákiának a régi orosz rendszer részére. Ruszinszkó helyzete olyan volt, mint a Közép-Európa e részében üresen hagyott széké: háttal fordult nyugatnak. Ez a megoldás inkább politikai, mint gazdasági vagy néprajzi jellegű volt. Ruszinszkóban nincsenek csehek. A lakosság politikailag nagyrészt kialakulatlan. A lakosság közül egyedül a magyarok tanúsítanak politikai magatartást. E vidék lakossága népszavazás esetén kétségkívül a Magyarországhoz való csatlakozás mellett döntene. — Csehszlovákia — folytatta Beck külügyminiszter — már beleegyezett abba, hogy átad Magyarországnak egy hosszú vasúti szakaszt. Ez a vasútvonal a magyar határokkal párhuzamosan fut s így a megmaradó Ruszinszkó gazdaságilag elszigetelt lesz és az általános egyensúly szempontjából tehetetlenségre lesz kárhoztatva.•Kívánatos volna tehát, hogy Ruszinszkót unió alapján Magyarországhoz kapcsolják. Az lengyel sajtó veszedelmesnek tart minden ideiglenes megoldást A lengyel sajtó pillanatnyilag tartózkodik fettől, hogy szerkesztőségi kommentárokat fűzzön a magyar-cseh vita olasz-német döntőbírósági intézésével kapcsolatos diplomáciai tanácskozások utolsó szakaszához. A lapok azonban címeikben jelzik kétkedésüket és hangsúlyozzák, hogy Veszedelmesnek tartanak minden olyan megoldást, amely csupán kisegítő, részleges és ideiglenes jellegű volna. Meg akarják reülni a cseh kérdés alapvető rendezését — írja a Gazeta Polska. Ideiglenes megoldások nem kellenek, — mondja a Kurier Poranny, majd hozzáfűzi: A kárpátaljai kérdést véglegesen kell megoldani. Az Express Poranny írja: Ha a döntőbíróság nem oldja meg véglegesen a cseh-szlovák kérdést, akkor Európa állandó lázbeteg lesz továbbra is. A nacionalista ABC írja: A döntőbíróságnak a cseh kérdést véglegesen kellene megoldani és ennek értelmében közös magyar-lengyel határt kellene létrehozni. A lapok továbbá közlik a kárpátaljai felkelőmozgalom terjedéséről szóló híreket és megállapítják, hogy ez a mozgalom is mutatja, milyen veszedelmekkel jár az ideiglenes állapot fenntartása és a végleges megoldás halogatása, mértékben találnak majd kielégítésre, mint a német és a lengyel területi követelések. A közvetlen tárgyalások meg is indultak a magyarok és a csehek között, de ha összehasonlítjuk a csehek által a magyaroknak tett első és legutolsó javaslatokat, azokból megállapíthatjuk, hogy a csehek ugyanúgy taktikáztak a magyarokkal, mint Benes taktikázott annak idején Henleinnel, vagyis csak azt hajlandók átadni, amit már semmiképpen sem tudnak megtartani. Ezért maradtak le a csehek mindig egy órával az események rohanásában és ezért kellett elveszíteniük a szudétanémetekkel folytatott játszmájukat. Az új cseh kormányzat kiküldöttei most ugyanazt a játékot folytatják és ugyanazokkal az eszközökkel dolgoznak a magyarokkal szemben. Taktikázásuknak netovábbja az, hogy a már egyik ajánlatukkal átengedett magyar területek feletti végleges döntést most egyszeriben szintén döntőbíráskodás alá akarják bocsátani. Ez a visszatáncolás azokra a területekre vonatkozólag, amelyekre Budapest és Prága között már megegyezés jött létre, nem érinti Budapestet a legkellemesebben. A magyar kormány mégis hajlandónak mutatkozott a területi kérdés egész komplexumát a két nagyhatalom döntése alá bocsátani. Ami azonban a legnagyobb megdöbbenést keltette Budapesten, az Bródy volt ruszin miniszterelnöknek a letartóztatása volt, ami csak azért történt mert Bródy Prága, kívánságával szemben a népszavazás elrendelését merte követelni. Prága néhány pillanattal később már »utódot« is talált Volosin személyében, aki a csehek akaratához fog igazodni és ellenzi a népszavazást. Ezzel a manőverrel igyekszik a cseh kormány akadályokat gördíteni a magyar-lengyel közös határ létesítése elé és ha ezt eléri, fittyet hány a népek önrendelkezési jogának. Prága ugyanis attól tart, hogy — amint azt Sidor szlovák képviselő is kiemelte — Ruszinszkóban a Magyarországhoz való visszacsatolás iránt kedvező »áramlat« tapasztalható. A magyar-cseh tárgyalások körüli huzavona méltóan illeszkedik bele a csehek által elszalasztott alkalmak történetébe. A müncheni megállapodás után a cseheknek életbevágóan fontos érdeke volt, hogy olyan homogén államot létesítsenek, amelynek határait szomszédaik szavatolják. Ezt gyorsan és radikálisan elérhették volna, ha nemzetiségeiknek megadják a népszavazás jogát. Ezzel egyszersmind elkerülhették volna a ruszinszkói véres harcokat és azt a fokozódó bizalmatlanságot, amellyel Budapest és Varsó Prága felé tekint. Svájci sajtóhang a cseh ,,visszatáncolás" ellen Genf, október 31. A Genfben megjelenő és a francia Svájcban igen elterjedt La Suisse című lap vasárnapi száma- jóllehet vasárnap nem szokott a lap vezércikket közölni - vezércikket szentel a magyar-csehszlovák határkérdésnek. A cikk kifejti, hogy Münchenben a nagyhatalmak megállapodtak abban, hogy Magyarország jogos követelései ugyanolyan rr NŐI BUNDÁK s Oda szép fazonok Csoda olcsó árak Csoda 16 minőség | | py SZŰCSNÉL (30 éves cél)_ 1.10 PESTI NAPLÓ 1938 november 1 VITAMIN és tápérték az OVOHALTINE lOtUtMiLfVMMiláArtlMl Kellemes alakban, töményen nyújtja az élet fenntartásához, az idegek, az izmok táplálásához, a gyermeki szervezet felépítéséhez nélkülözhetettlen tápanyagokat és lAticinViUrfbVt Ruszinszkó véres vasárnapja Cseh sortüzek, géppuskás támadások: 150 halott Varsó, október 31. A lengyel sajtó jelentései szerint vasárnap véres összeütközések színhelye volt Ruszinszkó. Mintegy 150 ruszinföldi lakos esett áldozatul a katonaság és a lakosság összeütközéseinek. A véres összeütközések oka abban rejlett, hogy a Volosin-kormány a főbb városokban népgyűlések rendezését határozta el, hogy politikáját alátámassza. A népgyűlésekre már szombatról vasárnapra virradó éjszaka katonai teherautókon és autóbuszokon szállították be a népet a városokba. Ungváron az őslakó ruszin és magyar lakosság, amely az ukrán gondolkozású kisebbséggel szemben ellenséges magatartást tanúsított, a tereken gyülekező hivatalosan összecsődített tüntetőkkel körülvéve a letartóztatott Bródy miniszterelnököt, Fencik minisztert és Horthy kormányzót éljenezte és megtámadta a kormány tüntető csoportjait. A kormány tüntetőinek védelmére a cseh rendőrség és csendőrség vonult fel és több sortüzet intézett az összegyülekezett lakosságra. Csupán Munkácson három és fél óráig tartott a harc. A cseh sortüzek következtében 17 halott és 11 sebesült maradt ott. Nagybereznán a helyi lakosság támadása olyan heves volt, hogy a cseh katonaság és csendőrség, valamint az ukrán rohamcsapatok menekülni voltak kénytelenek. A felháborodott tömeg megrohanta Volosin kanonok párthíveinek központját, a ház berendezését szétrombolta és a házat felgyújtotta. Tar falu községben cseh gyalogos század géppuskatűzzel támadt a lakosság tömegére; tizenhárom halott maradt az összeütközés után az utcákon. A ruszin nén küldöttségét, amely vasárnap este a késő órákban Volosin miniszterelnökhöz igyekezett, az ukrán miniszterelnök nem fogadta. Ide érkezett jelentések szerint Ungvár, Munkács és Kőrösmező óceáin cseh járőrök cirkálnak. Munkács, Beregszász, Kőrösmező és Nagyberezna házaira plakátokat ragasztottak ki, amelyekben közlik a lakossággal, hogy a cseh katonai járőrök parancsot kaptak, hogy este nyolc óra után figyelmeztetés nélkül lőjjenek a lakosságra, ha az utcán tartózkodik. Ungvár, október 31. Ungvárott vasárnap kormányellenes tüntetés volt, amelynek során nagyobb arányú összetűzésre került sor a lakosság és a katonaság között. Az összeütközésnek két halálos és számos sebesült áldozata van. Hazaárulás címén letartóztatási narancsot kért Prágától Fencik ruszin miniszter ellen Volosin Varsó, október 31. Az Express Tárlati Iroda prágai jelentése szerint Volosin ruszinszkói miniszterelnök felhatalmazást kért Syrovy csehszlovák lainiszterelnöktől, hogy Fencik ruszin minisztert hazaárulás miatt tartóztassák le. Prágai kormánykörökben erről a kérdésről minden közelebbi felvilágosítást megtagadnak. Az Express Távirati Iroda további prágai jelentése szerint Prágában az a hír terjedt el, hogy a Syrovy kormány vissza fog lépni, mert egy szomszéd állam elégedetlen vele. Syrovy tekintélye — mondja a jelentés — Csehszlovákiában erősen csökkent, mert a szlovákokkal szemben előzékeny. Úgy hírlik, hogy négyes direktórium veszi át a kormányügyek vezetését és ennek főfeladata az lenne, hogy radikális álláspontot foglaljon el Szlovákiával szemben. »»Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából ?" Róma, október 31. A Stampa prágai tudósítója »Hogyan dobták ki Bródyt a Hradzsin ablakából« címmel hosszú tudósítást közöl a ruszin kérdés legújabb fejleményeiről. A tudósító rámutat arra, hogy a prágai kormány érvelésének leggyengébb pontja az, hogy sem a szlovák, sem a ruszin területen nem akar népszavazást tartani. Ki biztosít ugyanis arról, — írja a tudósító — hogy a pozsonyi és ungvári kormány tényleg a szlovák és ruszin nép többségét képviseli-e. Ha ez így is volna, akkor várjon miért fosztotta meg Prága Bródyt miniszterelnökségétől és miért helyeztette őt vád alá, miért nevezték ki helyébe Volosint, a kisebbségi ukrán •Volnija • BUDAPEST ALAPÍTÁSI ÉV 1039 MARIA TEREZIA BRANDY