Pesti Napló, 1939. január (90. évfolyam, 1–25. szám)

1939-01-01 / 1. szám

Budape ELŐFIZETÉSI Egy hóra .. 4.— Negyedévre. 10.80 pengd Félévre .... 21.60 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon. 16 fillér Vasárnap 32 fillér r* I rjti f í 1938 C 1 V W. U J, — -O'-tJ am í. szám C f 0 r jL\ v v f ^ y ' - ty Vasárnap, Január 1 PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VII. ker., Rákóczi út 54. Telefon: •145-559,"146-419 Jegypénztár, hirdetési-, elSHie* tési-, ntaiisi- és könyv oiitily: VII., Erzsébet körút 18-20 AZ UJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN Irta: Gróf BETHLEN ISTVÁN Az 1938-ik év eseményei Közép-Európa jövő alakulására és Magyarország sorsára döntő jelentőségűek voltak. Ausztria eltűnése a térképről és a Német­birodalomba való bekebelezése, Csehszlovákia testének lényeges területek elvesztése folytán bekövetkezett megcsonkulása csak látható külső szimptómái és eredményei az európai erőviszonyokban bekövetkezett azoknak a belső eltolódásoknak, amelyek húsz év után, az 1918-ban létesített európai rendet tartha­tatlanná tették. Németország elképzelhetetlen nagyarányú megerősödése ós a katonailag is újjászületett fasiszta Olaszországgal való ösz­szefogása kikényszerítették a békeszerződé­sek intézkedéseinek felszámolását, amelyek a volt Osztrák-Magyar Monarchia 10 millió né­metajkú lakosát a Németibirodalomból kire­kesztették és részben a cseh állam fennható­sága alá helyezték volt. Ezzel az új rendezéssel nemcsak a v/?r­saillesi szerződés dűlt össze, hanem Francia­ország Versailles után mesterségesen kiépí­tett szövetségi rendszere is, amelyet Német­ország fíkentartására eszelt ki. A kisantant, Csehszlovákia kiesése foly­tán, ma már lényegileg megszűntnek tekint­hető; az orosz-cseh ós orosz-francia segély­nyújtási szerződések nem funkcionáltak a döntő pillanatban és kitűnt, hogy Anglia bár­mennyire is áll Franciaország oldalán, de kö­zép- és keleteurópai szövetségesei érdekében angol vért áldozni nem hajlandó. Közép-Európában a francia kisantanti hegemóniát 1938-ban a Berlin—Róma tengely hegemóniája váltotta fel és nem kétséges, hogy ezt a hegemóniát belátható időkig ez a tengely meg is fogja tartani, mindenesetre mindaddig, amíg Oroszország belső állapotai folytán az európai sakkjáték tábláján gya­korlatilag nem képes szerepet játszani. Magyarország a maga sorsának létét hosszú évek óta a Róma—Berlin tengelyre tette fel. Külpolitikája a háború után kezdet­től fogva Róma és Berlin felé orientálódott és összes számításait arra építette, hogy Közép­és Délkelet-Európában valamikor a német és az olasz nagyhatalmak kerülnek majd túl­súlyra és segítségükkel és velük való egyet­értésben majd Magyarország is részt vehet a Dunamedence térképének érdekei és jogos igényei szerint való átalakításában. Ennek megfelelően formulázta meg Cseh­szlovákiával szemben való revindikációit, amikor célul tűzte ki Csehszlovákia magyar­lakta területeinek minden további nélkül való visszacsatolását, a szlovák, valamint a kárpát­alji rutén népek szabad önrendelkezési jogá­nak teljes elismerését és hogy ezek a népek jövő hovatartozandóságuk felett minden külső befolyástól menten dönthessenek valódi ér­dekeiknek megfelelően, amelyek őket a Duna­Tisza síkságán élő magyar néppel való élet­közösségre utalják. Hogy mik voltak Magyarország jogos kö­vetelései, aziránt Európában senkinek két­sége nem lehetett, legkevésbé a tengelyhatal­maknak, amelyek különben a müncheni sors­döntő megbeszélésen ezeket Mussolini sürge­tésére, expressis verbis tudomásul is vették. Ennek ellenében Magyarország két köve­telése közül eddig csakis a magyarlakta terü­letek visszacsatolására vonatkozó első követe­lés teljesült, míg a másodikkal szemben, a mai napig, elháríthatatlan akadályok tornyosultak, sőt minden megtörtént, hogy például a kár­pátalji rutén földnek Magyarországhoz való visszacsatlafcozása, amipedig már a megvaló­sulás legjobb útján volt, belátható időre meg­hiúsíttassék. A magyar közvélemény előtt nem marad­hatott titok, hogy az események ilyen, reánk nézve sajnálatos alakulásának oka Németor­szág velünk szemben változott magatartásában keresendő, aminek magyarázatával eddig úgy a magyar, mint a német kormány adósok ma­radtak, ami magyar szempontból rendkívül sajnálatos, de Németország szempontjából sem .lehet közömbös, bármily csekély is legyen je­lenleg Magyarország ereje Németországhoz viszonyítva. A hivatalos magyar külpolitika mindent eltakaró spanyolfalai mögött a társadalom széles rétegeiben Valóban a magyar nemzeti érzés csalódottsága és fokozódó elkeseredése húzódik ma meg, ami «"'.dig . ityiltu\ í:i zósi-t- nem jutótí 'igyafi, de unnál tuélyt-ob .sebeket ejt azon az őszinte baráti érzésen, amely minden hazafiasai! érző és gondolkodó magyar lelkében a háború óta, amelyet Német­országgal együtt küzdöttünk végig, élt és amelynek sebeit azóta, két évtizeden keresz­tül, együtt viseltük. Mi a csehszlovák állam likvidálását az őszinte baráti viszony folytán, mely Német­országhoz kapcsolt, de azok után a nyilatkoza­tok után is, amelyeket errenézve felelős állam­férfiak tettek, mondjuk meg őszintén, máskép képzeltük. Jóhiszeműen remélhettük, hogy, ameriy­nyire elismerjük mi magyarok ís enietorszag jogát a szudétanémet vidékre és arra, hogy a cseh korona történeti országai területén prae­dominans befolyást gyakoroljon; éppen úgy bízhattunk abban, hogy azon a területen viszont, amely valaha Szent István koronája alá tartozott, Németország respektálni fogja azt a mi jogunkat is, hogy az új területi ren­dezésnél elsősorban a magyar érdekek érvé­nyesüljenek és a magyarlakta területek visszacsatolásán túlmenően, amennyiben pél­dául, a rutének hozzánk csatlakozni akarná­nak, ez ellen mesterséges akadályok nem fog­nak emeltetni. Villámcsapásként hatott jóhisz " vár kozásainkra már, Magyarország t csehszlovák állam részére csak elszakított Pozsonyligetfalunak tok által bekövetkezett várafia' l{ is; fokozták az aggodalmakat 1 félov annak kategorikus kijelentése mony­nak Csehszlovákiánál kel" radnia, holott az 1910-es népszám 1 ak 18% volt a szlávok aránya POZÍ-' másfelől a belvederei döntést mege' yalásokról kiszivárgott egyes részié' >k bizonyí­tékai voltak annak, hog szág kezdi többre értékelni a csehf jál fordulását és évszázados lakáji k újabb, most már a német viszopT ó vállalását, a szabad és öntudatos mizet független barátságánál; míp oevágta a hordó fenekét a német \ mány érihetetlen és velünk szemben barátságosnak valóban nem mondható magatartása a rutén kérdésben, annál inkább, mert az egész rutén nép a Magyarországhoz való csatlakozást kívánta, amit egy semleges ellenőrzés alatt megejtett népszavazás minden percben feltétlenül iga­zolhatott volna. Ehelyett a kárpátalji rutén terület, a nép megkérdezése nélkül, Csehország kötelékébe kényszerült; a csehszlovák állam így ma még mesterségesebb tákolmánnyá vált, mint ami­lyen, eddig volt, mert még keskenyebb sza­laggá zsugorodott össze a Kárpátok déli lej­tőjén és lakói Magyarországra ma még job­ban rá vannak utalva, mint bármikor eddig, ugyanakkor, amikor a velünk való összefogás rajuk nézve lehetetlenné tétetett. Ehelyett a kárpátalji rutén területen egy mesterséges nagy ukrán propaganda szabadíttatott rá a békés és magyarbarát rutén népre, az egyelőre csak a mesék birodalmában élő és chimerikus nagy ukrán állam létrehozása érdekében, amolx' fc" valaha testet öltene és a bolseviz­mus! ieí'ázmí rrngáról, nézetem szerint, na­gyon könnyen az Orosz Birodalmat fogja új­ból, de most már Kiev vezetésének feléleszté­sével, talpraállítani. Ennek az Orosz Biro­dalomnak eszeágában sem lesz akkor német kolóniának beállani, hanem örülni fog annak, hogy a Kárpátokon belül olyan trójai faló birtokában van, mint a kárpátalji rutén föld, ahonnan az egész Duna-medence sorsára gyakorolhat majd döntő befolyást. Legalább is veszedelmes tűzzel játszik az a politika, amely a nagy ukrán államot a Szent István koronájához tartozott kárpát­alji rutén föld nászajándékul való felaján­lásával akarja létrehozni. Eredetileg is cseh politikai elgondolás volt Trianon idejében a rutén földnek korridorkép való kiépítése Oroszország felé, amikor Benes a rufen föl­det ilyen hátsó gondolattal a maga számára igényelte volt. Cseh és orosz elgondolás volt, a cseh-orosz szerződés idején, a rutén korri­dor hasznosítása, amikor a szovjet repülői Ungváron parkíroztak. Veszedelmes illúzió lenne a német politika részéről azt hinni, hogy az Oroszországból Németország szívébe mutató szláv ujjat egyszerűen megfordít­hatja és hogy ez a magyar-rutén földön ke­resztül, német karddá változhatik át, amelyet Oroszország szívébe döfhet. Ez csak pillanat­nyilag sikerülhet, és előbb-utóbb, megint •»sak a fordított úttá fog változni, mert 'iatal szláv népek együvétartozásának ma csak átmenetileg alszik, de idővel ' kell hogy ébredjen, hiszen ez felel ;észet rendjének is. Hom azt is, hogy ha a szóban­x tum nem sikerül, vagy úgy üt ki, .. ^agyarok előrelátjuk, ne­künk . N életünkbe kerülhet, míg Németorc h esetben is, csak egy illúzióval k '^egy taprtszfalat­tal gazdagabb. " A magyar ri<. Nem mondná t le és soha nem ^ is Kárpátok Maginot-vonaláról, határról lemondani, mert en létén .. dásá­nak szinte alapv/íő kérdés*. ­,ia ma azt tartja, hógy védőyonau úgy mi sokkai több joggal kell a Vasárnapi sz - Apa 32 fitiép . í

Next

/
Thumbnails
Contents