Pesti Napló, 1939. március (90. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1939 március 1 Gyermekek -T7 önként kérik a hashajtót, ha már JJTy\ egyszer Darmolt kaptak. A Darmol jfí u ize kitűnő és fájdalom nélkül hat Darmolt adjon ön , ■ ■ ,. ' fi? is ivr—brinnh VT r^‘-* ^**1 vesztséggel, sem a faji kérdéssel és nem idézett volna fel igen súlyos lelki konfliktusokat éppen az igazi keresztény lelkekben, nem került volna a következetlenség és abszurdumok hínárjába. Egyszer vallási alapon zsidónak minősíti a javaslat azt, aki árja vagy turáni, de áttért a zsidó felekezetre. Másrészt pedig azokat, akik vallásilag és lelkileg kereszténnyé lettek, és a törvény erejével vissza akar ssidósítani. Felvetődik a kérdés: — Aki megkeresztelkedett, beletartozik az egyház közösségébe és élheti a keresztény egyház kegyelmi életét teljesen és csorbítatlanul. A javaslat azonban disztingvál keresztség és keresztség között. Az egyik esetben elfogadta a keresztséget az asszimiláció jegyének, a másik esetben nem. Bizonyos mértékben határt szab tehát a keresztség kegyelmi hatásának: emberi mértékkel méri le ezt a hatást. Vallási és teológiai dolgokat azonban csak vallási törvényekkel lehet elbírálni. A fajiság kérdésével kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy a magyarság esetében inkább nemzetről, mint fajról lehet beszélni. Állítom, hogy vannak fajok, tagadom azonban a fajok olyan felosztását, amely magasabbrendű értékes fajok és alacsonyabbrendű silány fajok között különböztek. Minden névfaj Isten nagy családjához tartozik. — A nemzetben sem látok csupán gazdasági vagy védelmi célokra való célszerűségi tömörülést Tagadom a vér misztériumát, amely sivár és meddő, történelmi materializmusra vezet, a faj istenítésére, új pogányságra, az emberi szolidaritást szétmaró faji elzárkózásra és határtalan faji gőgre. Én a lélek primátusát és misztériumát hirdetem. Lelkével lesz emberré az ember. A faj alkotó és éltető eleme elsősorban és mindenekfelett a lélek. A fajnak, ennek a nyers emberanyagnak nemzetté tömörülése és acélosodása szintén a lélek munkája. A nemzetnek, a fajnak összefogó alkotó eleme a lélek. Ez áll minden nemzetre, de áll elsősorban, a magyarra. Nincs az Úristennek még egy nemzete, amely annyira a lélek nemzete volna, mint a magyar. Ezt a nemzetet egyedül a lelke tartotta fenn ezer éven át, amely beleszívódott a magyar föld minden végébe, hantjába és sziklájába. „Akiben benne él a keresztény gondolat, az asszimilálódik“ — A másik nagy átalakító a kereszténység, amelytől lelkünkben és karakterünkben átalakultunk. Akiben tehát benne él a keresztény gondolat, az asszimilálódik. A kereszténység nem változtatja meg a testi konstrukciót, de megváltoztatja a lelket és felvetődik a kérdés: nem elég-e, ha valaki lelkileg tartozik a magyar nemzethez, szükséges-e, hogy testileg is tartozzék. A zsidó vallásról a keresztény vallásra áttörteket az állam és az egyház is invitálta annak idején. — Amikor a zsidóságot a keresztségbe invitáltuk, kollektív felelősséget kell érezni. Ez a legszerencsétlenebb kategória, mert nem tartozik a zsidósághoz és nem tartozik a keresztény kategória körébe sem. Ezt a réteget most szörnyű csalódás éri és lelkiismereti kötelességünk érdekükben síkra szállni. Miért kell a zsidók kontingensét szaporítani ? — De gyakorlati szempontból sem értem, mért kell a zsidók kontingensét szaporítani. Különben is milyen alapon tudjuk megállapítani, hogy ki zsidó? Hogyan teljesítsék az egyházak missziós kötelességüket, ha ilyen akadályokat találnak? Azt hiszem, pártom is belemenne abba, hogy a jövőre lehetetlenné tegyék a vegyesházasságokat. De azokkal, akik már a jogok birtokában vannak, bánjunk lojálisabban. — Itt van a hadiárvák ügye. Hogy lehet indokolni azt, hogy nem állították a kivételek közé a hadiárvákat? Ha a magyar nemzet elfogadta a zsidók életét, hol a magyar nobilitás? A nemzeti becsület kérdése ez! Békét akarunk! _ Társadalmi, nemzeti békét akarunk. Nem a jégmezők, a temetők, a rezignáció békéjét, hanem az egyensúly, az összefogás, a megértés nyugalmát, az igazság, a szeretet békéjét. Ha a törvényjavaslaton a korrektívumokat elvégzik, ezt a békét hozza. _A megkeresztelt zsidókat mi nem tagadjuk meg Aiasantolonsz kirándulása WIENBE Indulás Budapest Vörösmarty térről március 14-én 7 órakor Vissza Wien Schwarzenberg Platzról március 15-én 17 órakor Részvételi díj személyenként P 25.Érvényes útlevél hiányában a kerületi rendőrkapitányság által kiállított személyazonossági igazolvány is elegendő jelentkezés. Az Est Utazási és Menetjegyirodájában Budapest, VII., Erzsébet körút 18--20 . szerencsés-e, opportunus-e a magyar társadalom egy rétegét kiemelni a nemzeti közösségből és szembeállítani az egységes magyar állammal. Az őrségváltás problémái — Van egy másik kérdés is: ez az, milyen hatalmi politikai erőt jelent a színtiszta, egységes nemzeti közszellem és közvélemény? Meggondolandó, vájjon az az őrségváltás, amely a javaslat folytán bekövetkezik, keresztülvihető-e 1943-ig anélkül, hogy súlyosan megrázkódtatná a magyar közgazdasági életet? Meg kell gondolni, nem keletkeznek-e olyan gazdasági visszahatások, nem jár-e az őrségváltás nyomában olyan súlyos gazdasági depresszió, amelynek következményei beláthatatlanok. Foglalkoznom kell a kérdéssel a keresztény hitelvi álláspont szemszögéből is. Két kérdés vetődik itt fel: az egyik a keresztség, a másik a fajiság problémája, és hisszük, hogy a keresztség ereje ad nekik erőt, hogy ezt a keresztet roskadás nélkül tudják elviselni. Ígérjük, nem szűnünk meg értük küzdeni s abban a reményben, hogy a kormány az említett módosításokat magáévá teszi, a törvényjavaslatot elfogadom. Az első felvidéki felszólaló a vitában A felvidéki Güttler Dénes volt a következő felszólaló. — Szükséges, — mondotta — hogy a zsidóproblémát törvénnyel oldjuk meg. A megoldás sürgős és nehéz. Állandóan azon vitatkoznak, hogy a zsidóság faj-e Eckhardt Tibor mondotta el ezután beszédét. Az ülésteremben nagyon sok képviselő tartózkodott, az ellenzéki padsorok zsúfoltak. Telt ház volt a karzatokon is. — Güttler képviselőtársam — kezdte felszólalását Eckhardt Tibor — retrospektív formában foglalkozott a törvényjavaslattal. Én nem a múlttal, hanem ennek a kérdésnek a jövőjével akarok foglalkozni. Rendkívül csábító volna nekem, aki húsz esztendeje változatlanul mindig a fajvédő gondolatot hirdettem, tetemre hívni zsidókat és keresztényeket egyaránt, akik felelősek azért, hogy húsz esztendőn keresztül ennek a kérdésnek békés, nyugodt és tisztességes evolúciója helyett a stagnálás, a kijátszás, a jelszavakkal és frázisokkal való handabandázás rengeteg sokféle változatos politikája után ma ott tartunk, hogy egy felizgatott, feldúlt Európában, s szükségességek súlya alatt kell olyan törvényeket létrehozni, amelyeknél súlyosabb, nagyobb horderejű a nemzet jövőjére mélyebbe kihatású törvényjavaslat talán sohasem feküdt a Ház ,előtt. Kritika a bizottsági vitáról — Nem vettem részt ennek a javaslatnak bizottsági tárgyalásában, mert az első üléstől kezdve, amikor megjelentem, olyan légkört tapasztaltam, olyan tárgyilagosságtól mentes felszólalások özönét hallgattam végig, hogy jobbnak tartottam itt a Ház plénuma előtt felszólalni. Teljesen osztom a miniszterelnök úrnak azt a felfogását, hogy van zsidókérdés és ha van, akkor meg is kell oldani. Osztom azt a felfogást is, hogy bármilyen áldozatokba kerüljön is ez a megoldás, jól, végérvényesen, tisztességesen egyszer s mindenkorra m°g kell oldani a kérdést. Nem tehetjük ki magunkat annak, hogy a zsidókérdésből kifolyólag forradalmi kockázatok zúduljanak az országra. Húsz évvel ezelőtt azért, mert a zsidóság politikailag egy bizonyos külföldi irányzatnak adva oda magát, felborította ennek az országnak keresztény és tradicionális rendjét, most pedig azért, mert a keresztény társadalomnak legalább egy része megint külföldi irányzatok befolyása alatt áll. Nem forradalomra, hanem tisztességes, konstruktív, végérvényes megoldásokra van szükség. .. súlyos aggodalmaim vannak.. .** — Egyetértek gróf Teleki Pál miniszterelnökkel abban is, hogy magyaroknak kell lennünk és maradnunk Európában. Általánosságban elfogadom ezt a törvényjavaslatot, noha bizonyos elvi kérdésekben és bizonyos részletek tekintetében nagyon súlyos aggodalmaim vannak. — Elvileg főleg azt kifogásolom ebben a javaslatban, hogy általánosít, nem tesz különbséget érdemesek és érdemtelenek között. Az olasz törvény nagyon tisztességesen felállította azokat a kategóriákat, amelyeket ki kell venni a zsidótörvény rendelkezései alól. Egy— Faj, felekezet vagy nemzetiség-e a zsidót Van Olyan család, amely mind a három. Egy Galíciából bejött, ki nem keresztelkedett, jiddisül beszélő zsidó faj is, nemzetiség is. Az asszimilált, de ki nem keresztelkedett zsidó faj is, felekezet is. A kikeresztelkedett és asszimilált zsidó csak fajilag különbözik a többi magyartól. Hogy tehát asszimiláltnak minősíthető-e egy zsidó vagy zsidó származású család, ahhoz, ismernünk kell, hogy az illető család faj és felekezet vagy pedig faj, felekezet és nemzetiség. — Hajlandó vagyok a zsidókat mint egyenrangú jó magyar honpolgártársaimat akceptálni, de valahol állítsuk be a cezúrát. A hazai zsidóságnak igen sokszor igen tiszteletreméltó vezetői is hibásak abban, hogy a maguk körén belül fel nem állították ezt a választóvonalat. Most keresztény oldalról történt egy káros és felesleges általánosítás. — Ebben az országban kétféle tekintetben vár megoldásra a zsidókérdés. Megoldást kell keresni abban... a tekintetben, hogy a zsidók túl nagy száma kor-vagy vallás.. .Szerintem önálló vallás és önálló faj is. Ezután az asszimiláció kérdéséről beszélt és hangoztatta, hogy ha egy meggyőződésből áttért zsidónak gyermeke születik, áld teljesen a keresztény hit és erkölcstan alapján él, az már lelkileg asszimilálódott. Fajilag azonban sokkal nehezebb az asszimiláció. Foglalkozott ezután a felvidéki magyar zsidók viselkedésével és kijelentette, hogy a Felvidéken a zsidóság közül csak 6,5 százalék vallotta magát magyarnak. Vázsonyi János: Például Halmi és Herzog! Vihar a anyós körül Gürtler Dénes: A kevés kivételt név szerint ismerjük Ezeket meg fogjuk védeni, mert kitartottak hűségesen mellettünk. A felvidéki zsidóság száz és százmilliókat adott a csehszlovák nemzetvédelmi alapra. (Nagy zaj.) Fábián Béla: Vera igaz, nem igaz! Metzler Károly (Fábián felé): Kibeszél. Fábián vagy Gütlert Megay-Meissner Károly (Fábián felé): Hadd beszéljen, úgyis utoljára beszél. Fábián Béla (Megay-Meissner Károly felé): Itt zsidózik, de otthon jóban van a zsidó anyósával. Horváth Zoltán: Azt mondta, hogy szereti az anyósát. Dulin Jenő: Anyós nem számít! (Zaj.) Gürtler Dénes: A Felvidék sohasem volt corpus separatum. A felvidéki magyarok elhatározták, hogy testvérként együttesen dolgoznak a jövő Magyarországáért, a tiszta erkölcs, a keresztény szellem és a krisztusi tanítások alapján. Bízom abban, hogy munkájuk eredményeként a keresztény magyar haza újabb évezredekig fog állni dicsőségesen a történelem viharaiban. Ebben a reményben fogadom el a javaslatot, szerűbbnek tartom a magam részéről, ha pozitív alakban mondom el a Háznak, hogy miféle megoldást tartottam volna én helyesnek, ha történetesen ennek a törvénynek a megalkotása reám bízatott volna. A zsidók és idegenek bevándorlása . Mindenekelőtt ott kezdeném, hogy a jövőre nézve eltiltanám a zsidó bevándorlást. (Helyeslés a baloldalon.) Hol van ebben a törvényjavaslatban olyan fejezet, amely legalább pro futuro megtiltaná a zsidók bevándorlását? A zsidóságnak és a keresztény társadalomnak egyaránt érdeke, hogy újabb zsidó beszivárgás ne legyen. Az előadó utal jelentésében arra, hogy 1867-ben a legkiválóbb magyar törvényhozó a zsidó bevándorlás elleni erélyes intézkedéseket sürgette. Ha a törvényhozás hetvenkét esztendő alatt nem szánta rá, magát arra, hogy ilyen korlátozó intézkedéseket tegyen, kérdem: mi az oka annak, hogy viszont most sincs Makkai János:Ott van a 3. szakasz. Eckhardt Tibor: A 3. szakasz sem tiltja el a zsidó bevándorlást, csak a honosítást nem engedi meg. Márpedig teljesen más dolog a honosítás megszüntetése, vagy a bevándorlás megtiltása. Én tehát ott kezdeném a törvényalkotást, hogy a jövőre nézve nagyon alacsony létszámhoz kötött, foglalkozásonként megállapítandó kvótához kötném a zsidók és az idegenek bevándorlását. Személyesen láttam, hogy menekült külföldi zsidók magyar útleveleket kapnak ebben az országban. Kérdem, törvényalkotás-e az, amely ilyen egyszerű és természetes intézkedést elmulaszt, ugyanakkor pedig keresztény családok egységét is felborítja, úgynevezett zsidóüldözés, de a zsidókérdés megoldása címen. • A második zsidótörvényjavaslat beterjesztése előtt pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni. A zsidótörvényjavaslat rendelkezései alapján olyan igazolási kényszer szakad nemcsak a zsidókra, hanem kataszter hiányában egész Magyarországon mindenkire, aminek megfelelni úgyszólván lehetetlenség. Nagyon nehéz egy nagymama kikutatása is. (Derültség.) — Tessék sürgősen megcsinálni a zsidókatasztert. Tessék nyilvánosság elé hozni azokat a számokat, amelyek a kérdés konkrét megítélését lehetővé teszik. Elég volt a frázisokból! — Végrehajtható törvényre van szükség. Elég volt a frázisokból, az üldöző kijelentésekből, a komolytalan intézkedésekből. Amit megszavazunk, azt végre is kell hajtani. — Meglehetősen összekavarja ez a törvényjavaslat a faj- és asszimilációs problémát, lényegében mégis az asztzimilálás alapjára helyezkedik. Meg kell tehát állapítani azokat a tárgyi ismérveket, amelyek fennforgása esetén az asszimiláltságot legalább is védelmezni lehet, látoztassék és túlhatalmuk visszaszoríttassék. Ez az a két szempont, amilyet nemzeti önvédelem jogán ennek a nemzetnek igenis joga van cselekednie. De vigyázni kell, hogy ne éppen azok ellen a zsidók ellen történjenek intézkedések, akiknek itteni múltbeli működésük Minden külön értesítés helyett, Csv. Meg Csikárné szili. Friedmann Rósa a maga, fiai Enén és Imre, az elhúnyt testvérei és az egész rokonság nevében mélységes fájdalommal jelenti szeretett férjének NEY OSZKÁRNAK február 26-án éjfélkor váratlanul bekövetkezett elhunytát Temetése 1939 március hó 1-én, szerdán délben V 2 órakor lesz a rákoskeresztúri izr. temetőben. Benne a legjobb férjét, a legodaadóbb apát veszítettük, ami mintaképe volt a fáradhatatlan, az egyenes utat járó becsületes férfiúnak. „Tagadom a vér misztériumát" Eckhardt Tibor beszél Faj, felekezet vagy nemzetiség?