Pesti Napló, 1939. március (90. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 1939 március 1 Gyermekek-T7 önként kérik a hashajtót, ha már JJTy\ egyszer Darmolt kaptak. A Darmol jfí u ize kitűnő és fájdalom nélkül hat Darmolt adjon ön , ■ ■ ,. ' fi? is ivr—brinnh VT r^‘-* ^**1 resztséggel, sem a faji kérdéssel és nem idézett volna fel igen súlyos lelki konfliktusokat éppen az igazi ke­resztény lelkekben, nem került volna a következetlenség és abszurdumok hínárjába. Egyszer vallási alapon zsi­dónak minősíti a javaslat azt, aki árja vagy turáni, de áttért a zsidó felekezetre. Másrészt pedig azokat, akik vallásilag és lelkileg kereszténnyé lettek, ép a törvény erejével vissza akar ssidósítani. Felvetődik a kérdés: — Aki megker észt elkedett, beletartozik az egyház közösségébe és élheti a keresztény egyház kegyelmi életét teljesen és csorbítatlanul. A javaslat azonban disztingvál keresztség és keresztség között. Az egyik esetben elfogadta a keresztséget az asszimiláció jegyé­nek, a másik esetben nem. Bizonyos mértékben határt szab tehát a keresztség kegyelmi hatásának: emberi mértékkel méri le ezt a hatást. Vallási és teológiai dol­gokat azonban csak vallási törvényekkel lehet elbírálni. — A fajiság kérdésével kapcsolatban rá kell mu­tatnom arra, hogy a magyarság esetében inkább nem­zetről, mint fajról lehet beszélni. Állítom, hogy vannak fajok, tagadom azonban a fajok olyan felosztását, amely magasabbrendü értékes fajok és alacsonyabb- rendű silány fajok között különböztek. Minden névfaj Isten nagy családjához tartozik. — A nemzetben sem látok csupán gazdasági vagy védelmi célokra való célszerűségi tömörülést Tagadom a vér misztériumát, amely sivár és meddő, történelmi materializmusra vezet, a faj istenitésére, új pogány­ságra, az emberi szolidaritást szétmaró faji elzárkózásra és határtalan faji gőgre. Én a lélek primátusát és misz­tériumát hirdetem. Leikével lesz emberré az ember. A faj alkotó és éltető eleme elsősorban és mindenekfelett a lélek. A fajnak, ennek a nyers emberanyagnak nem­zetté tömörülése és acélosodása szintén a lélek munkája. A nemzetnek, a fajnak összefogó alkotó eleme a lélek. _ Ez áll minden nemzetre, de áll elsősorban,. a m agyarra. Nincs az Úristennek még egy nemzete, amely annyira a lélek nemzete volna, mint a magyar. Ezt a nemzetet egyedül a lelke tartotta fenn ezer éven át, amely beleszivódott a magyar föld minden rőgcbe, hantjába és sziklájába. „Akiben benne él a keresztény I gondolat, az asszimilálódik“ — A másik nagy átalakító a kereszténység, amely­től lelkűnkben és karakterünkben átalakultunk. Akiben tehát benne él a keresztény gondolat, az asszimilálódik. A kereszténység nem változtatja meg a testi konstruk­ciót, de megváltoztatja a lelket és felvetődik a kérdés: nem elég-e, ha valaki lelkileg tartozik a magyar nem­zethez, szükséges-e, hogy testileg is tartozzék. A zsidó vallásról a keresztény vallásra áttörtöket az állam és az egyház is invitálta annakidején. — Amikor a zsidóságot a keresztségbe invitáltuk, kollektiv felelősséget kell érezni. Ez a legszerencsétle­nebb kategória, mert nem tartozik a zsidósághoz és nem tartozik a keresztény kategória körébe sem. Ezt a réte­get most szörnyű csalódás éri és lelkiismereti kötelessé­günk érdekükben síkra szállni. Miért kell a zsidók kontingensét szaporítani 7 — De gyakorlati szempontból sem értem, mért kell a zsidók kontingensét szaporítani. Különben is milyen alapon tudjuk megállapítani, hogy ki zsidó? Hogyan teljesítsék az egyházak missziós kötelességüket, ha ilyen akadályokat találnak? Azt hiszem, pártom is bele­menne abba, hogy a jövőre lehetetlenné tegyék a vegyes­házasságokat. De azokkal, akik már a jogok birtokában vannak, bánjunk lojálisadban. — Itt van a hadiárvák ügy«. Hogy lehet indokolni azt, hogy nem állították a kivételek közé a hadiárvá- kat? Ha a magyar nemzet elfogadta a zsidók életét, hol a magyar nobilitás? A nemzeti becsület kérdése ez! Békét akarunk! _ Társadalmi, nemzeti békét akarunk. Nem a jég­mezők, a temetők, a rezignáció békéjét, hanem az egyensúly, az összefogás, a megértés nyugalmát, az igazság, a szeretet békéjét. Ha a törvényjavaslaton a korrektivumokat elvégzik, ezt a békét hozza. _A megkeresztelt zsidókat mi nem tagadjuk meg A iEs! antobnszhlránduiása WIENBE Indulás Budapest VörSsmarty-térrgl március 14-én 7 órakor Vissza Wien Schwarzenberg Platzról március 15-én 17 órakor Részvételi díj személyenként P 25.­Érvényes útlevél hiányában a kerületi rendőrkapitányság által kiállított személyazonossági igazolvány is elegendő Jelentkezés: Az Est Utazási és MenetJegylrodáJAban Budapest, VII., Erzsébet-körút 18--20 ^ szerencsés-e, opportunus-e a magyar társadalom egy ré­tegét kiemelni a nemzeti közösségből és szembeállítani az egységes magyar állammal. Az őrségváltás problémái — Van egy másik kérdés is: ez az, milyen hatalmi politikai erőt jelent a színtiszta, egységes nemzeti köz- szellem és közvélemény? Meggondolandó, vájjon az az őrségváltás, amely a javaslat folytán bekövetkezik, ke- resztülvihető-e 1943-ig anélkül, hogy súlyosan megráz­kódtatná a magyar közgazdasági életet? Meg kell gon­dolni, nem keletkeznek-e olyan gazdasági visszahatások, nem jár-e az őrségváltás nyomában olyan súlyos gazda­sági depresszió, amelynek következményei beláthatal- lanokt — Foglalkoznom kell a kérdéssel a keresztény hit- elvi álláspont szemszögéből is. Két kérdés vetődik itt fel: az egyik a keresztség, a másik a fajiság problé­mája. és hisszük, hogy a keresztség ereje ad nekik erőt, hogy ezt a keresztet roskadás nélkül tudják elviselni. ígérjük: nem szűnünk meg értük küzdeni s abban a reményben, hogy a kormány az említett módosításo­kat magáévá teszi, a törvényjavaslatot elfogadom. Az első felvidéki felszólaló a vitában A felvidéki Gürtler Dénes volt a következő felszó­laló. — Szükséges, — mondotta — hogy a zsidóproblémát törvénnyel oldjuk meg*. A megoldás sürgős és nehéz. Állandóan azon vitatkoznak, hogy a zsidóság faj-e — Faj, félekezet vagy nemzetiség-e a zsidót Van Olyan család, amely mind a három. Egy Galíciából bejött, ki nem keresztelkedett, jiddisül beszélő zsidó faj is, nemzetiség is. Az asszimilált, de ki nem keresztel­kedett zsidó faj is, felekezet is. A kikeresztelkedett és asszimilált zsidó csak fajilag különbözik a többi ma­gyartól. Hogy tehát asszimiláltnak minősíthető-e egy zsidó vagy zsidószármazású család, ahhoz, ismernünk kell, hogy az illető csatád faj és felekezet vagy pedig faj, felekezet és nemzetiség. — Hajlandó vagyok a zsidókat mint egyenrangú jó magyar honpolgártársaimat akceptálni, de valahol állít­suk be a cezúrát. A hazai zsidóságnak igen sokszor igen tiszteletreméltó vezetői is hibásak abban, bogy a maguk körén belül fel nem állították ezt a választóvona­lat. Most keresztény oldalról történt egy káros és feles­leges általánosítás. — Ebben az országban kétféle tekintetben vár megoldásra a zsidókérdés. Megoldást kell keresni ab­ban.;, a tekintetben, hogy a zsidók túl nagy száma kor-­vagy vallás.. ^Szerintem önálló vallás és önálló faj is. Ezután áz’ asszimiláció kérdéséről beszélt és han­goztatta, hogy ha egy meggyőződésből áttért zsidónak gyermeke születik, áld teljesen a keresztény hit és erkölcstan alapján él, az már lelkileg asszimilálódott. Fajilag azonban sokkál nehezebb az asszimiláció. Foglalkozott ezután a felvidéki magyar zsidók visel­kedésével és kijelentette, hogy a Felvidéken a zsidóság közül csak 6:5 százalék vallotta magát magyarnak. Vázsonyi János: Például Halmi és Herzog! Vihar a anyós körül Gürtler Dénes: A kevés kivételt névszerint ismer­jük Ezeket meg fogjuk védeni, mert kitartottak hűsé­gesen mellettünk. A felvidéki zsidóság száz és százmil­liókat adott a csehszlovák nemzetvédelmi alapra. (Nagy zaj.) Fábián Béla: Vera igaz, nem igaz! Melzler Károly (Fábián felé): Kibeszél: Fábián vagy Güt'lert Megay-Meissn.er Károly (Fábián felé): Hadd beszél­jen, úgyis utoljára beszél. Fábián Béla (Megay-Meissner Károly felé): Itt zsi­dózik, de otthon jóban van a zsidó anyósával. Horváth Zoltán: Azt mondta, hogy szereti az anyósát. Dultn Jenő: Anyós nem számit! (Zaj.) Gürtler Dénes: A Felvidék sohasem volt corpus separatum. A felvidéki magyarok elhatározták, hogy testvérként együttesen dolgoznak a jövő Magyar- országáért, a tiszta erkölcs, a keresztény szellem és a krisztusi tanítások alapján. Bízom abban, hogy mun­kájuk eredményeként a keresztény magyar haza újabb évezredekig fog állni dicsőségesen a történelem viha­raiban. Ebben a reményben fogadom el a javaslatot. látoztassék és túlhatalmuk visszaszorittassék. Ez az a két szempont, amilyet nemzeti önvédelem jogán ennek a nemzetnek igenis joga van cselekednie. De vigyázni kell, hogy ne éppen azok ellen a zsidók ellen történ­jenek intézkedések, akiknek itteni múltbeli működésük Mlndsn külön értesítés helyett, Ósv. Mey Osikárné szili. Friedmann Rösa a maga, fiai Énén és Imre, az elhúnyí testvétei és az egész ro­konság nevében mélységes fájdalommal jelenti szeretett férjének NEY OSZKÁRNAK február 26-án éjfélkor váratlanul bekövetkezett elhuny tát Temetése 1939 március hó 1-én, szerdán délben V?2 órákor lesz a rákoskeresztúri izr. temetőben. Benne a lejrjobh férfét, a legodnadóbb apát veszítettük, adr mintaképe volt a fáradhatatlan, az egyenes utat járó becsületes férfiúnak. „Tagadom a vér misztériumát" Eckhardt Tibor beszél Eckhardt Tibor mondotta el ezután beszédét. Az ülés­teremben nagyon sok képviselő tartózkodott, az ellenzéki padsorok zsúfoltak. Telt ház volt a karzatokon is. — Gürtler képviselőtársam — kezdte felszólalását Eckhardt Tibor — retrospektív formában foglalkozott a törvényjavaslattal. Én nem a múlttal, hanem ennek o kérdésnek a jövőjével akarok foglalkozni. Rendkívül csábító volna nekem, aki húsz esztendeje változatlanul mindig a fajvédő gondolatot hirdettem, tetemre hívni zsidókat és keresztényeket egyaránt, akik felelősek azért, hogy húsz esztendőn keresztül ennek a kérdésnek békés, nyugodt és tisztességes evolúciója helyett a stagnálás, a kijátszás, a jelszavakkal és frázisokkal való handabandá- zás rengeteg sokféle változatos politikája után ma ott tartunk, hogy egy felizgatott. feldúlt Európában, s szük­ségességek súlya alatt kell olyan törvényeket létrehozni, amelyeknél súlyosabb, nagyobb horderejű a nemzet jövő­jére mély ebbe kihatásútörvényjavaslat talán sohasem fe- k&dt a, Ház ,előtt. Kritika a bizottsági vitáról — Nem vettem részt ennek a javaslatnak bizottsági tárgyalásában, mert az első üléstől kezdve, amikor meg­jelentem, olyan légkört tapasztaltam, olyan tárgyilagos­ságtól mentes felszólalások özönét hallgattam végig, hogy jobbnak tartottam itt a Ház plénuma előtt fel­szólalni. — Teljesen osztom a miniszterelnök úrnak azt a felfogását, hogy van zsidókérdés és ha van, akkor meg is kell oldani. Osztom azt a felfogást is, hogy bármilyen áldozatokba kerüljön is ez a megoldás, jól, végérvénye­sen, tisztességesen egyszersmindenkorra m°g kell oldani a kérdést. Nem tehetjük ki magunkat annak, hogy a zsidókérdésből kifolyólag forradalmi kockázatok zúdul­janak az országra. Húsz évvel ezelőtt azért, mert a zsidóság politikailag egy bizonyos külföldi irányzatnak adva oda magát, felborította ennek az országnak keresz­tény és tradicionális rendjét, most pedig azért, mert a keresztény társadalominak legalább egy része megint külföldi irányzatok befolyása alatt áll. Nem forradalomra, hanem tisztességes, konstruktív, végérvényes megoldá­sokra van szükség. .. súlyos aggodalmaim vannak.. .** — Egyetértek gróf Teleki Pál miniszterelnökkel abban is, hogy magyaroknak kell lennünk és marad­nunk Európában. Általánosságban elfogadom ezi a tör­vényjavaslatot, noha bizonyos elvi kérdésekben és bi­zonyos részletek tekintetében nagyon súlyos aggodal­maim vannak. — Elvileg főleg azt kifogásolom ebben a javaslat­ban, hogy általánosít, nem tesz különbséget érdemesek és érdemtelenek között. Az olasz törvény nagyon tisz­tességesen felállította azokat a kategóriákat, amelyeket ki kell venni a zsidótörvény rendelkezései alól. Egy­szerűbbnek tartom a magam részéről, ha pozitív alak­ban mondom el a Háznak, hogy miféle megoldást tar­tottam volna én helyesnek, ha történetesen ennek a törvénynek a megalkotása reám bízatott volna. A zsidók és idegenek bevándorlása — Mindenekelőtt ott kezdeném, hogy a jövőre nézve eltiltanám a zsidó bevándorlást. (Helyeslés a baloldalon.) Hol van ebben a. törvényjavaslatban olyan fejezet, amely legalább pro futuro megtiltaná a zsidók bevándorlását? A zsidóságnak és a keresztény társada­lomnak egyaránt érdeke, hogy újabb zsidó beszivárgás ne legyen. Az előadó utal jelentésében arra, hogy 1867-ben a legkiválóbb magyar törvényhozó a zsidó bevándorlás elleni erélyes intézkedéseket sürgette. Ha a törvényhozás hetvenkét esztendő alatt nem szánta rá, magát arra, hogy ilyen korlátozó intézkedéseket tegyen, kérdem: mi az oka annak, hogy viszont most sincs Makkal János: -Ott van a 3. szakasz. Eckhardt Tibor: A 3. szakasz sem tiltja el a zsidó bevándorlást, csak a honosítást nem engedi meg. Már­pedig teljesen más dolog a honosítás megszüntetése, vagy a bevándorlás megtiltása. Én tehát ott kezde­ném a törvényalkotást, hogy a jövőre nézve nagyon alacsony létszámhoz kötött, foglalkozásonként meg­állapítandó; kvótához kötném a, zsidók és az idegenek bevándorlását. Személyesen láttam, hogy menekült külföldi zsidók magyar útleveleket kapnak ebben az országban. Kérdem, törvényalkotás-e az, amely ilyen egyszerű és természetes intézkedést elmulaszt, ugyan­akkor pedig keresztény családok egységét is fel­borítja, úgynevezett zsidóüldözés, de a zsidókérdés megoldása címen. • — A második zsidótörvényjavaslat beterjesztése előtt pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni. A zsidótörvényjavaslat rendelkezései alapján olyan igazo­lási kényszer szákad nemcsak a zsidókra, hanem katasz­ter hiányában egész Magyarországon mindenkire, ami­nek megfelelni úgyszólván lehetejlenség. Nagyon nehéz egy nagymama kikutatása is. (Derültség.) — Tessék sürgősen megcsinálni a zsidókatasztert. Tessék nyilvánossá-g elé hozni azokat a számokat, ame­lyek a kérdés konkrét megítélését lehetővé teszik. Elég volt a frázisokból! — Végrehajtható törvényre van szükség. Elég volt a frázisokból, az üldöző kijelentésekből, a komolytalan intézkedésekből. Amit megszavazunk, azt végre is kell hajtani. — Meglehetősen összekavarja ez a törvényjavaslat a faj- és asszimilációs problémát, lényegében mégis az asz- «•/. i miiül ás alapjára helyezkedik. Meg kell tehát állapí­tani azokat a tárgyi ismérveket, amelyek fennforgása esetén az asszimiláltságot legalább is védelmezni lehet. Fai, felekezet vagy nemzetiség?

Next

/
Thumbnails
Contents