Pesti Napló, 1939. március (90. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
Szerda PESTI NAPLÓ 4. __________________________1939 márcins 1 AZ 1939. ÉVI TAVASZI bel. és külföldiDIVATKELNE ÚJDONSÁGOK " már megérkeztek Szalftrifthrnat namrhan" Szalonoknak nagybani (angro) áraki már megérkeztek maradék- és divatháza VI., Andrássy út6 A zsidójavaslat új módosításainak szövegét kedden szétosztották a Házban (Saját tudósítónktól.) A képviselőházban ma van a II. zsidótörvényjavaslat plenáris tárgyalásának negyedik napja. Az ellenzéken a legnagyobb megütközéssel vették tudomásul, hogy a javaslatnak a bizottságban lerögzített szövege még mindig nem tekinthető véglegesnek. Hír szerint a kormány egész sereg fontos módosító javaslatot fog a továbbiakban előterjeszteni. Az ellenzéki képviselők körében az az egyöntetű felfogás alakult ki, hogy a módosításoknak ez a tömege megoldhatatlan feladat elé állítja a Ház plénumát. Éppen ezért az ellenzéki vezérek a napokban pártközi konferencia összehívását fogják javasolni. Így értesülünk, hogy a pártközi konferencián az ellenzéki vezérek javasolni fogják: beszélje meg egy pártközi értekezlet a benyújtott módosításokat, az értekezlet tanácskozásainak, idejére szakítsák meg a zsidójavaslat plenáris tárgyalását. • A Pesti Napló több ízben foglalkozott már a második zsidótörvényjavaslattal kapcsolatos módosításokkal. Ismertettük annak idején az ellenzéki részről benyújtót legfontosabb módosítások szövegét is. Ezúttal az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Makkai János előadói módosításait. Ki tekinthető zsidónak ? Az első szakasz harmadik bekezdése helyébe, amely arról szól, hogy ki tekinthető a törvény végrehajtása szempontjából zsidónak, Makkai János előadó a következő módosítást javasolja: Nem lehet zsidónak tekinteni azt a férfit, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekintendő nővel 1938. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságot, ha szülei közül csak egyik vagy nagyszülei közül csak legfeljebb kettő tagja, vagy volt tagja az izraelita hitfelekezetnek, ő maga pedig nem tagja az izraelita felekezetnek. Azt a nőt, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekinthető férfival az 1938. évi január 1. napja előtt kötött házasságot, ha már a házasságkötés előtt az izraelita hitfelekezettől valamely keresztény hitfelekezetbe tért át és azoktól is keresztény hitfelekezet tagja maradt, vagy ha az előző bekezdés 2. vagy 3. pontja értelmébe® nem lehet a házasságból született egyik gyermekét sem zsidónak tekinteni. (Ezt a szöveget az ellenzéki pártok nem értik. A szöveg e része voltaképpen benne volt az eredeti javaslatban, tehát nem tekinthető módosításnak. Ezzel a szakasszal kapcsolatban egyébként a kereszténypárt ismételten Tasnádi Nagy András igazságügyminiszterhez fordul a maga módosító javaslatával, amely azt célozza, hogy az a zsidó férfi, aki keresztény nőt vett feleségül és gyermekei kereszténynek születtek, továbbá az a zsidó nő, aki keresztény férfihez ment feleségül, már csak a családi élet szentségének szempontjából is kereszténynek tekintessék. Kívánja ezt a kereszténypárt, tekintet nélkül arra, hogy az illető férfi, illetve nő szülei az izraelita hitfelekezethez tartoztak-e vagy semt igazolja, azt is, hogy szülői, vagy amennyiben szülői... Az új 5. bekezdés a következő szakasszal egészítendő ki. — folytatja az előadó indítványát: — A jelen törvény kihirdetésének napját követő négy hónap alatt tartott választás esetében annál a zsidónál, aki a törvényben a választójogra megszabott egyéb előfeltételeken felül igazolja azt, hogy ő maga és szülei — amennyiben szülei 1867 december 31. napja után születtek, ezek szülei is — Magyarországon születtek, a második bekezdésben meghatározott választói jogosultság szempontjából vélelmezni kell azt, hogy szülei — amennyiben ezek 1877 december 31. napja után születtek, ezek felmenői — 1867 .december 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak. Közjogi szempontból jelentős ez a módosítás, amely annak a belátása alapján született meg, lehetetlenség igazolni, hogy valakinek felmenői nyolcvan vagy száz évre visszamenően állandóan megszakítás nélkül Magyarország területén laktak. Ezért veszi fel a törvényjavaslatba most a kormány, hogy az itt lakást vélelmezni kell, ha a választópolgár szülője vagy nagyszülője Magyarországon született. A gazdasági szakaszok Az úgynevezett gazdasági szakaszoknál is fontos módosításokat javasol az előadó. A 17. szakasznál a következőket, javasolja: A második szakasz első bekezdése alá eső személyeket azonban (vagyis a kivételes elbánásra jogosultakat) egyébként egyenlő előfeltételek mellett az alkalmazás és a szolgálatban megtartás szempontjából előnyben kell részesíteni. Ehhez a szakaszhoz új 10. bekezdést javasol az előadó, amelynek szövege így szól: Jelen szakasz alkalmazása szempontjából az utazókat, üzletszerzőket, ügynököket a többi alkalmazottaktól elkülönítve kell figyelembe venni. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az utazók, üzletszerzők, ügynökök tekintetében a szakasz rendelkezései alól közérdekből kivételt tehet. Egészen új 18. szakaszt javasol az előadó. A kormány tudniillik elfogadta Megay Meissner Károly módosító indítványát teljes szövegében, ez a módosítás így szól: Az olyan vállalat, amely a közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetében zsidók csak olyan arányban vehetnek részt, hogy a számuk a szervezetben részvevők együttes számának, jutalékuk vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes részvevők jutalékának vagy más hasonló jellegű jövedelmének 12 százalékát — a második szakasz első bekezdése alá eső személyeket is figyelembe véve — 15 százalékát ne haladja meg. — A kereskedelemügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg azokat az árukat, amelyekre a forgalomba hozó vállalatok tekintetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt, amely alatt az előző bekezdés rendelkezéseit végre kell hajtani. A szervezetben részvételre zsidóval, kötött szerződés egyévi felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerződés a felmondást kizárja, vagy hosszabb felmondási időt köt ki. A szerződésnek az egyévi felmondás következtében megszűnése miatt a szerződés vagy a felmondási idő hosszabb tartamára alapított kártérítési követelést nem lehet érvényesíteni. Az eddigi 18. szakasz 1. bekezdése helyébe, amely arról szól, hogy kikre kell vonatkoztatni a vállalati alkalmazottak új százalékos arányszámának megállapítását, a következőket javasolja: »A 17. szakasz rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 5. szakasz rendelkezései alá eső bármely egyesület (érdekképviselet), vagy bármilyen más megjelölésű szervezet, úgyszintén alapítvány tisztviselőire, valamint az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott egyéb alkalmazottaira. A 9. szakasznak az előadó által javasolt új 3. bekezdése kiterjeszti a törvény rendelkezéseit a helyettes ügyvédekre, valamint az ügyvédjelöltekre is. A 9. szakasz utolsó bekezdéseként javasolja az előadó a következőket: Felhatalmaztatok a kultuszminiszter, hogy a jelen szakaszban foglaltak szem előtt tartásával zeneművészeti kamara felállításáról gondoskodjék. A mozivállalatok alkalmazottaira azt javasolja az előadó. Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igazgató, vagy igazgatási tennivalókat elldó agyréméé csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. Ez a szöveg jön a régi 3. bekezdés helyett. Egyedáruságok, gyógyszertárak Az egyedárusági eddigi 12. § helyébe az alábbi szöveget tartalmazza az előadói javaslat: »Állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgyszintén hatósági engedélytől függő, hasznot hajtó olyan egyéb jogosítványt, amelynek engedélyezése vagy engedélyezésének megtagadása a hatóság szabad mérlegelésétől függ, zsidónak nem lehet adni. A jelen törvény hatálybalépése előtt zsidóknak kiadottzsidók által megszerzett) ilyen engedményeket (jogosítványokat) a tövény hatálybalépésétől számított öt év alatt, italmérési és italeladási engedélyt, továbbá dohánynagyárudai és dohánykisárudai engedélyt a törvény hatálybalépésétől számítót, két év, gyógyszertári jogot a törvény hatálybalépésétől számított három év eltelte után kezdődött öt év alatt meg kell vonni. Az állami egyedáruság alá eső cikkek előállítására vagy feldolgozására vonatkozó engedélynek (jogosítványnak) az előző bekezdés szerinti megvonását vagy az engedély meghosszabbításának (megújításának) megtagadását mellőzni lehet, ha az engedély (jogosítvány) alapján folytatott üzem megszűnése az adott időpontban a termelést, a közfogyasztást, vagy a munkaviszonyokat jelentős mértékben károsan befolyásolná. Az első bekezdés alapján visszavont gyógyszertári jognak újból engedélyezése esetén az új engedélyes köteles a korábbi engedélyesnek, illetve örökösének kívánságára a gyógyszertár berendezését és anyagkészletét az Országos Közegészségügyi Tanács megfelelő szaktanácsa által a tényleges viszonyok figyelembevételével megalapított becsértéken átvenni, ezenfelül a gyógyszertári jogosítvány ellenértékét megfizetni. A gyógyszertári jogosítvány ellenértékéül azoknak az összegeknek egy évre eső átlagát kell tekinteni, amelyek az elvonás évét megelőző öt évben a vagyonadókivetésnek alapjául szolgáltak. A becsértéknek és a gyógyszertári jogosítványért járó ellentértéknek a megfizetésére a határidőt, továbbá a fizetés módozatait a belügyminiszter állapítja meg. A Reálgyóryszertári jogot zsidó élők között jogügylet alapján egyáltalában nem, végintézkedés alapján pedig csak abban az esetben szerezhet, ha az örökhagyónak egyenes ágon rokona vagy házastársa. A belügyminiszter a mozgófényképüzemekre vonat■kozólag kiadott összes mutatványengedélyeket bármikor felülvizsgálhatja és a felülvizsgált bármelyik engedélyt megvonhatja. Nem kaphat állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgyszintén az első bekezdés alá eső egyéb jogosítványt az, aki a maga neve alatt zsidó részére kísérelte meg az engedély, illetőleg a jogosítvány megszerzését. Az első bekezdés alá eső jogosítvány hasznosítása tárgyában zsidóval kötött társulási szerződést jóváhagyni nem lehet, a törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott ilyen szerződést a miniszter felhívására meg kell szüntetni, a társulási szerződés ilyen esetben egy évi felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerződés ezt kizárja, vagy hosszabb felmondási időhöz köti.* Kiszállítások A 13. §-nál Makkai János előadó javasolja a paragrafus második bekezdésének első mondata helyett a következő szöveget: »Nem szabad közszállításban részesíteni azt, akit a bíróság a jelen törvényben meghatározott vétség miatt jogerősen elítélt.« A 17. után új 18. ot terjesztett elő az előadó: »Ha vállalat közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetben zsidók csak olyan arányban vehetnek részt,, hogy számuk a szervezetben résztvevők együttes számának, jutalékuk vagy más hasonló jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának vagy más hasonló jövedelmének 12 százalékát — a második paragrafus első bekezdése alá égő személyeket is figyelembe véve, 15 százalékát — ne haladja meg. A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg azokat az árakat, amelyeket forgalomba hozó válllatok tekintetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt, — lehetőleg a 17. § negyedik, ötödik és hatodik bekezdésében foglaltaknak megfelelő figyelembevételével — amely alatt az előző bekezdés rendelkezéseit végre kell hajtani. A szervezetben részvételre zsidóval kötött szerződés egyéni felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerződés a felmondást kizárja, vagy hosszabb felmondási időhöz köti. A szerződésnek az egyéni felmondás következtében megszűnése miatt a szerződés vagy a felmondási idő hosszabb tartamára állapított kártérítési követelést nem lehet érvényesíteni. További módosítások A kormány magáévá tette továbbá Megay Meissner Károly módosító indítványát, amely szerint az új 18. § a következő lenne: »Ha a vállalat közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetben zsidók csak olyan arányszámban vehetnek részt, hogy számuk a szervezetben résztvevők együttes számának, járulékuk vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának vagy más hasonló jellegű jövedelmének 12 százalékát ne haladja meg. A kereskedelmi és közlekedési miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg azokat az árukat, amelyeket forgalombahozó vállalatok tekintetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt, lehetőleg a 17. §. negyedik, ötödik és hatodik bekezdésében foglaltaknak megfelelő figyelembevételével , amely alatt az előző bekezdés rendelkezéseit az illető vállalatokra végre kell hajtani. A szervezetben részvételre zsidóval kötött szerződés egyévi felmondással kártérítés nélkül akkor is meg Nagyjelentőségű módosítások a közjogi szakaszban A javaslat második szakaszához, amely a kivételekről intézkedik, új nyolcadik pontot javasol Makkai előadó, amely szerint a törvényjavaslat intézkedései nem terjednek ki a keresztény hitferekzetek felszentelt, tényleges és nyugdíjas lelkipásztoraira. A frontharcos szakaszhoz a kormány részéről az előadó nem terjesztett be módosítást. Igen érdekes és nagyjelentőségű módosítást határozott el a kormány a közjogi résznél, a negyedik szakasznál, amelyeknek szövegét Makkai János előadó a következőkben nyújtotta be: — Indítványozom, hogy a 4. szakasz 1. bekezdése helyett a következő szöveg vetessék fel: — Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tájává megválasztani, kivéve az izraelita hitfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket. A 2. bekezdés 7., 8., 9., 10. sora helyett, amelyben az 1867 óta való állandó ittlakás igazolása foglaltatik, a következő szöveget kell írni: — Ha ő maga és szülei — amennyiben szülei 1867 december 31. napja után születtek, ezeknek szülei itt Magyarországon születtek és a törvényben meghatározott egyéb előfeltételeken felül hiteltérdemutai