Pesti Napló, 1939. március (90. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

4. Szerda PESTI NAPLÓ AZ 1939. £VI TAVASZI bol. és külföldi DlIVATKELNE ÚJDONSÁGOK " már meaérkezlek Sralftriftlrnat namrhanS t Szalonoknak nagybani (angro) áraki már megérkeztek maradék- és divatháza VI., Andrássy út 6 A zsidója vasi at új módosításainak szövegét kedden szétosztották a Házban (Saját tudósítónktól.) A képviselőházban ma van a II. zsidótörvényjavaslat plenáris tárgyalá­sának negyedik napja. Az ellenzéken a legnagyobb megütközéssel vették tudomásul, hogy a javaslatnak a bizottság­ban lerögzített szövege még mindig nem tekint­hető véglegesnek. Hír szerint a kormány egész sereg fontos módosító javaslatot fog a továbbiak­ban előterjeszteni. Az ellenzéki képviselők körében az az egyön­tetű felfogás alakult ki, hogy a módosításoknak ez a tömege megoldhatatlan feladat elé állítja a Ház plénumát. Éppen ezért az ellenzéki vezérek a na­pokban pártközi konferencia összehívását fogják javasolni. ITgy értesülünk, hogy a pártközi konferencián az ellenzéki vezérek javasolni fogják: beszélje meg egy pártközi értekezlet a benyújtott módo­sításokat, az értekezlet # tanácskozásainak, idejére szakítsák meg a zsidójavaslat plenáris tárgya­lását. • A Pesti Napló többízben foglalkozott már a második zsidótörvényjavaslattal kapcsolatos mó­dosításokkal. Ismertettük annak idején az ellen­zéki részről benyújtót legfontosabb módosítások szövegét is. Ezúttal az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Makkal János előadói módosításait. Ki tekinthető zsidónak ? Az első szakasz harmadik bekezdése helyébe, amely arról szól, hogy ki tekinthető a törvény végrehajtása szempontjából zsidónak, Makkai János előadó a követ­kező módosítást javasolja: Nem lehet zsidónak tekin­teni azt a féfflt, aki a jelen törvény értelmében zsidó­nak nem tekintendő nővel 1938. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságot, ha szülői közül csak egyik vagy nagyszülői közül csak legfeljebb kettő tagja, vagy volt tagja az izraelita hitfelekezetnek, őmaga pedig nem tagja az izraelita felekezetnek. Azt a nőt, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekinthető férfival az 1938. évi január 1. napja előtt kötött házasságot, ha már a házasságkötés előtt az izraelita hitfelekezettől valamely keresztény hitfele- kőzetbe tért át és azohtúl is keresztény hitíelekezet tagja maradt, vagy ha az előző bekezdés 2. vagy 3. pontja ér­telmébe® nem lehet a házasságból született egyik gyer­mekét sem zsidónak tekinteni. (Ezt a szöveget az ellenzéki pártok nem értik. A szöveg e része voltaképpen benne volt az eredeti ja­vaslatban, tehát nem tekinthető módosításnak. Ezzel a szakasszal kapcsolatban egyébként a kereszténypárt ismételten Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter­hez fordul a maga módosító javaslatával, amely azt célozza, hogy az a zsidó férfi, aki keresztény nőt vett feleségül és gyermekei kereszténynek születtek, továbbá az a zsidó nő, aki keresztény férfihez ment feleségül, már csak a családi élet szentségének szempontjából is kereszténynek tekintessék. Kívánja ezt a keresztény- párt, tekintet nélkül arra, hogy az illető férfi, illetve nő szülői az izraelita hitfelekezethes tartoztak-e vagy sernt) Nagyjelentőségű módosítások a közjogi szakaszban A javaslat második szakaszához, amely a kivételek­ről intézkedik, új nyolcadik pontot javasol Makkai elő­adó, amely szerint a törvényjavaslat intézkedései nem terjednek ki a keresztény hitfeiekzetek felszentelt, tény­leges és nyugdíjas lelkipásztoraira. A frontharcos szakaszhoz a kormány részéről az előadó nem terjesztett be módosítást. Igen érdekes és nagyjelentőségű módosítást határo­zott cl a kormány a közjogi résznél, a negyedik szakasz­nál, amelyeknek szövegét Makkai János előadó a kö­vetkezőkben nyújtotta be: — Indítványozom, hogy a 4. szakasz 1. bekezdése helyett a következő szöveg vétessék fel: — Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tájává megválasztani, kivéve az izraelita hitfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket. A 2. bekezdés 7., 8.. 9., 10. sora helyett, amelyben az 1867 óta való állandó ittlakás igazolása foglaltatik, a következő szöveget kell írni: — Ha 6 maga és szülői — amennyiben szülői 1867 december 31. napja után születtek, ezeknek szülői i«t _ Magyarországon születtek és a törvényben meg­határozott egyéb előfeltételeken felül hiteKérdemVtai igazolja, azt is, bogy szülői, vagy amennyiben szülői... Az új 5. bekezdés a következő szakasszal egészí­tendő ki, — folytatja az előadó indítványát: — A jelen törvény kihirdetésének napját követő négy hónap alatt tartott választás esetében annál a zsidónál, aki a törvényben a választójogra megszabott egyéb előfeltételeken felül igazolja azt, hogy ő maga és szülői — amennyiben szülői 1867 december 31. napja után születtek, ezek szülői is — Magyarországon szü­lettek, a második bekezdésben meghatározott választói jogosultság szempontjából vélelmezni kell azt, hogy szülői — amennyiben ezek 18(77 december 31. napja után születtek, ezek felmenői — 1867 edecember 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak. Közjogi szempontból jelentős ez a módosítás, amely annak a belátása alapján született me.g: lehetetlenség igazolni, hogy valakinek felmenői nyolcvan vagy száz évre visszamenően állandóan megszakítás nélkül Ma­gyarország területén laktak. Ezért veszi fel a törvény- javallatba most a kormány, hogy az itt lakást vélel­mezni kell, ha a választópolgár szülője vagy nagy­szülője Magyarországon született. A gazdasági szakaszok Az úgynevezett gazdasági szakaszoknál is fontos módosításokat javasol az előadó. A 17. szakasznál a kö­vetkezőket, javasolja: A második szakasz elsó bekezdése alá eső személyeket azonban (vagyis a kivételes elbá­násra jogosultakat) egyébként egyenlő előfeltételek mel­lett az alkalmazás és a szolgálatban megtartás szem­pontjából előnyben kell részesíteni. Ehhez a szakaszhoz új 10. bekezdést javasol az elő­adó, Amelynek szövege így szól: Jelen szakasz alkalmazása szempontjából az utazó­kat, üzletszerzőket, ügynököket a többi alkalmazottak­tól elkülönítve kell figyelembe venni. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az utazók, üzletszerzők, ügynökök tekintetében a szakasz rendelkezései alól közérdekből kivételt tehet. Egészen új 18. sízakaszt javasol az előadó. A kor­mány tudniillik elfogadta Megay Meissner Károly módosító indítványát teljes szövegében, ez a módosítás így szól: Az olyan vállalat, amely & közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetében zsidók csak olyan arányban vehetnek részt, hogy a számuk a szervezetben részvevők együttes számának, jutalékuk vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes részvevők jutalékának vagy más hasonló jellegű jöve­delmének 12 százalékát — a második szakasz első be­kezdése alá eső személyeket is figyelembe véve — 15 százalékát ne haladja meg. — A kereskedelemügyi miniszter az iparügyi minisz­terrel egyetértve állapítja meg azokat az árukat, ame­lyekre a forgalomba hozó vállalatok tekintetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és hatá­rozza meg azt az időt, amely alatt az előző bekezdés ren­delkezéseit végre kell hajtani. — A szervezetben részvételre zsidóval, kötött szerző­dés egyévi felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerződés a felmondást kizárja, vagy hosszabb felmon­dási időt köt ki. A szerződésnek az egyévi felmondás kö­vetkeztében megszűnése miatt a szerződés vagy a fel­mondási idő hosszabb tartamára alapított kártérítési kö­vetelést nem lehet érvényesíteni. Az eddigi 18. szakasz 1. bekezdése helyébe, amely ar­ról szól, hogy kikre kell vonatkoztatni a vállalati alkal­mazottak új százalékos aráuyszámának megállapítását, a következőket javasolja: »A 17. szakasz rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 5. szakasz rendelkezései alá eső bármely egye­sület (érdekképviselet), vagy bármilyen más megjelölésű szervezet, úgyszintén alapítvány tisztviselőire, vala­mint az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott egyéb alkalmazottaira.« A 9. szakasznak az előadó által javasolt új 3. bekez­dése kiterjeszti a törvény rendelkezéseit a helyettes ügyvédekre, valamint az ügyvédjelöltekre Is, A 9. szakasz utolsó bekezdéseként javasolja az elő­adó a következőket: Felhatalmaztatok a kultuszminiszter, hogy a jelen szakaszban foglaltak szem előtt tartásával zeneművé­szeti kamara felállításáról gondoskodjék. A mozivállalatok alkalmazottaira azt javasolja az előadó: Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igaz­gató, vagy igazgatási tennivalókat eilMó agyréméé csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. Ez a szöveg jön a régi 3. bekezdés helyett. Egyedáruságok, gyógyszertárak Az egyedárusági eddigi 12. § helyébe az alábbi szö­veget tartalmazza az előadói javaslat: »Állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgyszintén hatósági engedélytől függő, hasznothajtó olyan egyéb jogosítványt, amelynea en­gedélyezése vagy engedélyezésének megtagadása a ha­tóság szabad mérlegelésétől függ, zsidónak nem lehet adni. A jelen törvény hatálybalépése előtt zsidóknak kiadott (zsidók által megszerzett) ilyen engedményeket (jogosítványokat) a tövény hatálybalépésétől számított öt év alatt, italmérési és italeladási engedélyt, továbbá dohánynagyárudai és dohánykisárudai engedélyt a tör­vény hatálybalépésétől számítót, két év, gyógyszertári jogot a törvény hatálybalépésétől számított három év eltelte után kezdődött öt év alatt meg kell vonni. Az állami egyedáruság alá eső cikkek előállítására vagy feldolgozására vonatkozó engedélynek (jogosít­ványnak) az elóző bekezdés szerinti megvonását vagy az engedély meghosszabbításának (megújításának) megtaga­dását mellőzni lehet, ha az engedély (jogosítvány) alap­ján folytatott üzem megszűnése az adott időnontban a termelést, a közfogyasztást, vagy a munkaviszonyokat jelentős mértékben károsan befolyásolná. Az első bekezdés alapján visszavont gyógyszertári jognak újból engedélyezése esetén az új engedélyes kö­teles a korábbi engedélyesnek, illetve örökösének kíván­ságára a gyógyszertár berendezését és anyagkészletét az Országos Közegészségügyi Tanács megfelelő szaktanácsa által a tényleges viszonyok figyelembevételével meg­alapított becsértéken átvenni, ezenfelül a gyógyszertári jogosítvány ellenértékét megfizetni. A gyógyszertári jo­gosítvány ellenértékéül azoknak az összegeknek egy évre eső átlagát kell tekinteni, amelyek az elvonás évét meg­előző öt évben a vagyonadókivetésuek alapjául szolgál­tak. A becsértéknek és a gyógyszertári jogosítványért járó ellentértéknek a megfizetésére a határidőt, továbbá a fizetés módozatait a belügyminiszter állapítja meg. ’Reálgyóffyszertári jogot zsidó élők között jogügy­let alapján egyáltalában nem, végintézkedés alapján pedig csak abban az esetben szerezhet, ha az örök­hagyónak egyenes ágon rokona vagy házastérsa. A belügyminiszter a mozgófényképüzemekre vonat- ■ kozólag kiadott összes mutatványengedélyeket bármi­kor felülvizsgálhatja és a felülvizsgált bármelyik enge­délyt megvonhatja. Nem kaphat állami egyedáruság alá eső cikkek áru­sítására engedélyt, úgyszintén az első bekezdés alá eeő egyéb jogosítványt az, aki a maga neve alatt zsidó ré­szére kífére’te meg az engedély, illetőleg a jogosítvány megszerzését. Az első bekezdés alá eeő jogosítvány hasznosítása tárgyában zsidóval kötött társulási szerződést jóvá­hagyni nem lelhet, a törvény hatálybalépése előtt jóvá­hagyott ilyeu szerződést a miniszter felhívására meg kell szüntetnij a társulási szerződés ilyen esetben egy évi felmondással akkor Is megszüntethető, ha a szerző­dés ezt kizárja, vagy hosszabb felmondási időhöz köti.* Kiszállítások A 13. $-nál Makkai János előadó javasolj* a para­grafus második bekezdésének első mondata helyett a következő szöveget: »Nem szabad közszállitásban részesíteni azt, akit a bíróság a jelen törvényben meghatározott vétség miatt jogerősen elítélt.« A 17. után új 18. Vt terjesztett elő az előadó: »Ha vállalat közfogyasztás céljára szolgáló árút bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetben zsidók csak olyan arány­ban vehetnek részt,, hogy számuk a szervezetben részt­vevők együttes számának, jutalékuk vagy más hasonló jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának vagy más hasonló jövedelmének 12 százalékát — a második paragrafus első bekezdése alá égő személyeket is figyelembevéve, 15 százalékát — ne haladja meg. A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter az ipar­ügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg azokat az árúkat, amelyeket forgalomba hozó válllatok tekinteté­ben az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt, — lehetőleg a 17. § negye­dik, ötödik és hatodik bekezdésében foglaltaknak meg­felelő figyelembevételével — amely alatt az előző bekez­dés rendelkezéseit végre kell hajtani. A szervezetben részvételre zsidóval kötött szerződés egyéni felmondással akkor is megszüntethető, ha a szer­ződés a felmondást kizárja, vagy hosszabb felmondási időhöz köti. A szerződésnek az egyéni felmondás követ­keztében megszűnése miatt a szerződés vagy a felmon­dási idő hosszabb tartamára állapított kártérítési kö­vetelést nem lehet érvényesíteni. További módosítások A kormány magáévá tette továbbá Megay Meissner Károly módosító indítványát, amely szerint az új 18. § a következő lenne: »Ha a vállalat közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetben zsidók csak olyan arány­számban vehetnek részt,\ hogy számuk a szervezetben résztvevők együttes számának, járulékuk vagy más ha­sonló jellegű jövedelmük pedig az összes résztvevők ju­talékának vagy más hasonló jellegű jövedelmének 12 százalékát ne haladja meg. A kereskedelmi és közlekedési miniszter az ipar­ügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg azokat az árukat, amelyeket forgalombahozó vállalatok tekin­tetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt, — lehetőleg a 17. §. negyedik, ötödik és hatodik bekezdésében foglaltak­nak megfelelő figyelembevételével — amely alatt az előző bekezdés rendelkezéseit az illető vállalatokra végre kell hajtani. A szervezetben részvételre zsidóval kötött szerződés egyévi felmondással kártérítés nélkül akkor is meg­__________________________1939 márcins 1

Next

/
Thumbnails
Contents