Pesti Napló, 1939. március (90. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

Szerda PESTI NAPLÓ 4. __________________________1939 márcins 1 AZ 1939. ÉVI TAVASZI bel. és külföldiD­IVATKELNE ÚJDONSÁGOK " már megérkeztek Szalftrifthrnat namrhan"­­ Szalonoknak nagybani (angro) áraki már megérkeztek maradék- és divatháza VI., Andrássy út6 A zsidója­vasl­at új módosításainak szövegét kedden szétosztották a Házban (Saját tudósítónktól.) A képviselőházban ma van a II. zsidótörvényjavaslat plenáris tárgyalá­sának negyedik napja. Az ellenzéken a legnagyobb megütközéssel vették tudomásul, hogy a javaslatnak a bizottság­ban lerögzített szövege még mindig nem tekint­hető véglegesnek. Hír szerint a kormány egész sereg fontos módosító javaslatot fog a továbbiak­ban előterjeszteni. Az ellenzéki képviselők körében az az egyön­tetű felfogás alakult ki, hogy a módosításoknak ez a tömege megoldhatatlan feladat elé állítja a Ház plénumát. Éppen ezért az ellenzéki vezérek a na­pokban pártközi konferencia összehívását fogják javasolni. Í­gy értesülünk, hogy a pártközi konferencián az ellenzéki vezérek javasolni fogják: beszélje meg egy pártközi értekezlet a benyújtott módo­sításokat, az értekezlet­­ tanácskozásainak, idejére szakítsák meg a zsidójavaslat plenáris tárgya­lását. • A Pesti Napló több ízben foglalkozott már a második zsidótörvényjavaslattal kapcsolatos mó­dosításokkal. Ismertettük annak idején az ellen­zéki részről benyújtót legfontosabb módosítások szövegét is. Ezúttal az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük Makkai János előadói módosításait. Ki tekinthető zsidónak ? Az első szakasz harmadik bekezdése helyébe, amely arról szól, hogy ki tekinthető a törvény végrehajtása szempontjából zsidónak, Makkai János előadó a követ­kező módosítást javasolja: Nem lehet zsidónak tekin­teni azt a férfit, aki a jelen törvény értelmében zsidó­nak nem tekintendő nővel 1938. évi január hó 1. napja előtt kötött házasságot, ha szülei közül csak egyik vagy nagyszülei közül csak legfeljebb kettő tagja, vagy volt tagja az izraelita hitfelekezetnek, ő maga pedig nem tagja az izraelita felekezetnek. Azt a nőt, aki a jelen törvény értelmében zsidónak nem tekinthető férfival az 1938. évi január 1. napja előtt kötött házasságot, ha már a házasságkötés előtt az izraelita hitfelekezettől valamely keresztény hitfele­­kezetbe tért át és azoktól is keresztény hitfelekezet tagja maradt, vagy ha az előző bekezdés 2. vagy 3. pontja ér­telmébe® nem lehet a házasságból született egyik gyer­mekét sem zsidónak tekinteni. (Ezt a szöveget az ellenzéki pártok nem értik. A szöveg e része voltaképpen benne volt az eredeti ja­vaslatban, tehát nem tekinthető módosításnak. Ezzel a szakasszal kapcsolatban egyébként a kereszténypárt ismételten Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter­hez fordul a maga módosító javaslatával, amely azt célozza, hogy az a zsidó férfi, aki keresztény nőt vett feleségül és gyermekei kereszténynek születtek, továbbá az a zsidó nő, aki keresztény férfihez ment feleségül, már csak a családi élet szentségének szempontjából is kereszténynek tekintessék. Kívánja ezt a keresztény­­párt, tekintet nélkül arra, hogy az illető férfi, illetve nő szülei az izraelita hitfelekezethez tartoztak-e vagy sem­t­ igazolja, azt is, hogy szülői, vagy amennyiben szülői... Az új 5. bekezdés a következő szakasszal egészí­tendő ki. — folytatja az előadó indítványát: — A jelen törvény kihirdetésének napját követő négy hónap alatt tartott választás esetében annál a zsidónál, aki a törvényben a választójogra megszabott egyéb előfeltételeken felül igazolja azt, hogy ő maga és szülei — amennyiben szülei 1867 december 31. napja után születtek, ezek szülei is — Magyarországon szü­lettek, a második bekezdésben meghatározott választói jogosultság szempontjából vélelmezni kell azt, hogy szülei — amennyiben ezek 18­77 december 31. napja után születtek, ezek felmenői — 1867 .december 31. napja óta állandóan Magyarország területén laktak. Közjogi szempontból jelentős ez a módosítás, amely annak a belátása alapján született me­g, lehetetlenség igazolni, hogy valakinek felmenői nyolcvan vagy száz évre visszamenően állandóan megszakítás nélkül Ma­gyarország területén laktak. Ezért veszi fel a törvény­­javaslatba most a kormány, hogy az itt lakást vélel­mezni kell, ha a választópolgár szülője vagy nagy­szülője Magyarországon született. A gazdasági szakaszok Az úgynevezett gazdasági szakaszoknál is fontos módosításokat javasol az előadó. A 17. szakasznál a kö­vetkezőket, javasolja: A második szakasz első bekezdése alá eső személyeket azonban (vagyis a kivételes elbá­násra jogosultakat) egyébként egyenlő előfeltételek mel­lett az alkalmazás és a szolgálatban megtartás szem­pontjából előnyben kell részesíteni. Ehhez a szakaszhoz új 10. bekezdést javasol az elő­adó, amelynek szövege így szól: Jelen szakasz alkalmazása szempontjából az utazó­kat, üzletszerzőket, ügynököket a többi alkalmazottak­tól elkülönítve kell figyelembe venni. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az utazók, üzletszerzők, ügynökök tekintetében a szakasz rendelkezései alól közérdekből kivételt tehet. Egészen új 18. s­zakaszt javasol az előadó. A kor­mány tudniillik elfogadta Megay Meissner Károly módosító indítványát teljes szövegében, ez a módosítás így szól: Az olyan vállalat, amely a közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetében zsidók csak olyan arányban vehetnek részt, hogy a számuk a szervezetben részvevők együttes számának, jutalékuk vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes részvevők jutalékának vagy más hasonló jellegű jöve­delmének 12 százalékát — a második szakasz első be­kezdése alá eső személyeket is figyelembe véve — 15 százalékát ne haladja meg. — A kereskedelemügyi miniszter az iparügyi minisz­terrel egyetértve állapítja meg azokat az árukat, ame­lyekre a forgalomba hozó vállalatok tekintetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és hatá­rozza meg azt az időt, amely alatt az előző bekezdés ren­delkezéseit végre kell hajtani.­­ A szervezetben részvételre zsidóval, kötött szerző­dés egyévi felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerződés a felmondást kizárja, vagy hosszabb felmon­dási időt köt ki. A szerződésnek az egyévi felmondás kö­vetkeztében megszűnése miatt a szerződés vagy a fel­mondási idő hosszabb tartamára alapított kártérítési kö­vetelést nem lehet érvényesíteni. Az eddigi 18. szakasz 1. bekezdése helyébe, amely ar­ról szól, hogy kikre kell vonatkoztatni a vállalati alkal­mazottak új százalékos arányszámának megállapítását, a következőket javasolja: »A 17. szakasz rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 5. szakasz rendelkezései alá eső bármely egye­sület (érdekképviselet), vagy bármilyen más megjelölésű szervezet, úgyszintén alapítvány tisztviselőire, vala­mint az értelmiségi munkakörben foglalkoztatott egyéb alkalmazottaira.­ A 9. szakasznak az előadó által javasolt új 3. bekez­dése kiterjeszti a törvény rendelkezéseit a helyettes ügyvédekre, valamint az ügyvédjelöltekre is. A 9. szakasz utolsó bekezdéseként javasolja az elő­adó a következőket: Felhatalmaztatok a kultuszminiszter, hogy a jelen szakaszban foglaltak szem előtt tartásával zeneművé­szeti kamara felállításáról gondoskodjék. A mozivállalatok alkalmazottaira azt javasolja az előadó. Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igaz­gató, vagy igazgatási tennivalókat elldó agyréméé csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. Ez a szöveg jön a régi 3. bekezdés helyett. Egyedáruságok, gyógyszertárak Az egyedárusági eddigi 12. § helyébe az alábbi szö­veget tartalmazza az előadói javaslat: »Állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgyszintén hatósági engedélytől függő, hasznot hajtó olyan egyéb jogosítványt, amelynek en­gedélyezése vagy engedélyezésének megtagadása a ha­tóság szabad mérlegelésétől függ, zsidónak nem lehet adni. A jelen törvény hatálybalépése előtt zsidóknak kiadott­­zsidók által megszerzett) ilyen engedményeket (jogosítványokat) a tövény hatálybalépésétől számított öt év alatt, italmérési és italeladási engedélyt, továbbá dohánynagyárudai és dohánykisárudai engedélyt a tör­vény hatálybalépésétől számítót, két év, gyógyszertári jogot a törvény hatálybalépésétől számított három év eltelte után kezdődött öt év alatt meg kell vonni. Az állami egyedáruság alá eső cikkek előállítására vagy feldolgozására vonatkozó engedélynek (jogosít­ványnak) az előző bekezdés szerinti megvonását vagy az engedély meghosszabbításának (megújításának) megtaga­dását mellőzni lehet, ha az engedély (jogosítvány) alap­ján folytatott üzem megszűnése az adott időpontban a termelést, a közfogyasztást, vagy a munkaviszonyokat jelentős mértékben károsan befolyásolná. Az első bekezdés alapján visszavont gyógyszertári jognak újból engedélyezése esetén az új engedélyes kö­teles a korábbi engedélyesnek, illetve örökösének kíván­ságára a gyógyszertár berendezését és anyagkészletét az Országos Közegészségügyi Tanács megfelelő szaktanácsa által a tényleges viszonyok figyelembevételével meg­alapított becsértéken átvenni, ezenfelül a gyógyszertári jogosítvány ellenértékét megfizetni. A gyógyszertári jo­gosítvány ellenértékéül azoknak az összegeknek egy évre eső átlagát kell tekinteni, amelyek az elvonás évét meg­előző öt évben a vagyonadókivetésnek alapjául szolgál­tak. A becsértéknek és a gyógyszertári jogosítványért járó ellentértéknek a megfizetésére a határidőt, továbbá a fizetés módozatait a belügyminiszter állapítja meg. A Reálgyór­yszertári jogot zsidó élők között jogügy­let alapján egyáltalában nem, végintézkedés alapján pedig csak abban az esetben szerezhet, ha az örök­hagyónak egyenes ágon rokona vagy házastársa. A belügyminiszter a mozgófényképüzemekre vonat­­■­kozólag kiadott összes mutatványengedélyeket bármi­kor felülvizsgálhatja és a felülvizsgált bármelyik enge­délyt megvonhatja. Nem kaphat állami egyedáruság alá eső cikkek áru­sítására engedélyt, úgyszintén az első bekezdés alá eső egyéb jogosítványt az, aki a maga neve alatt zsidó ré­szére kísérelte meg az engedély, illetőleg a jogosítvány megszerzését. Az első bekezdés alá eső jogosítvány hasznosítása tárgyában zsidóval kötött társulási szerződést jóvá­hagyni nem le­het, a törvény hatálybalépése előtt jóvá­hagyott ilyen szerződést a miniszter felhívására meg kell szüntetni, a társulási szerződés ilyen esetben egy évi felmondással akkor is megszüntethető, ha a szerző­dés ezt kizárja, vagy hosszabb felmondási időhöz köti.* Kiszállítások A 13. §-nál Makkai János előadó javasolja a para­grafus második bekezdésének első mondata helyett a következő szöveget: »Nem szabad közszállításban részesíteni azt, akit a bíróság a jelen törvényben meghatározott vétség miatt jogerősen elítélt.« A 17. után új 18. ot terjesztett elő az előadó: »Ha vállalat közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetben zsidók csak olyan arány­ban vehetnek részt,, hogy számuk a szervezetben részt­vevők együttes számának, jutalékuk vagy más hasonló jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának vagy más hasonló jövedelmének 12 százalékát — a második paragrafus első bekezdése alá égő személyeket is figyelembe véve, 15 százalékát — ne haladja meg. A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter az ipar­ügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg azokat az árakat, amelyeket forgalomba hozó válllatok tekinteté­ben az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt, — lehetőleg a 17. § negye­dik, ötödik és hatodik bekezdésében foglaltaknak meg­felelő figyelembevételével — amely alatt az előző bekez­dés rendelkezéseit végre kell hajtani. A szervezetben részvételre zsidóval kötött szerződés egyéni felmondással akkor is megszüntethető, ha a szer­ződés a felmondást kizárja, vagy hosszabb felmondási időhöz köti. A szerződésnek az egyéni felmondás követ­keztében megszűnése miatt a szerződés vagy a felmon­dási idő hosszabb tartamára állapított kártérítési kö­vetelést nem lehet érvényesíteni. További módosítások A kormány magáévá tette továbbá Megay Meissner Károly módosító indítványát, amely szerint az új 18. § a következő lenne: »Ha a vállalat közfogyasztás céljára szolgáló árut bizományosi vagy más néven létesített szervezet útján hoz forgalomba, a szervezetben zsidók csak olyan arány­számban vehetnek részt,­ hogy számuk a szervezetben résztvevők együttes számának, járulékuk vagy más ha­sonló jellegű jövedelmük pedig az összes résztvevők ju­talékának vagy más hasonló jellegű jövedelmének 12 százalékát ne haladja meg. A kereskedelmi és közlekedési miniszter az ipar­ügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg azokat az árukat, amelyeket forgalombahozó vállalatok tekin­tetében az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell és határozza meg azt az időt,­­ lehetőleg a 17. §. negyedik, ötödik és hatodik bekezdésében foglaltak­nak megfelelő figyelembevételével , amely alatt az előző bekezdés rendelkezéseit az illető vállalatokra végre kell hajtani. A szervezetben részvételre zsidóval kötött szerződés egyévi felmondással kártérítés nélkül akkor is meg­ Nagyjelentőségű módosítások a közjogi szakaszban A javaslat második szakaszához, amely a kivételek­ről intézkedik, új nyolcadik pontot javasol Makkai elő­adó, amely szerint a törvényjavaslat intézkedései nem terjednek ki a keresztény hitferekzetek felszentelt, tény­leges és nyugdíjas lelkipásztoraira. A frontharcos szakaszhoz a kormány részéről az előadó nem terjesztett be módosítást. Igen érdekes és nagyjelentőségű módosítást határo­zott el a kormány a közjogi résznél, a negyedik szakasz­nál, amelyeknek szövegét Makkai János előadó a kö­vetkezőkben nyújtotta be: — Indítványozom, hogy a 4. szakasz 1. bekezdése helyett a következő szöveg vetessék fel: — Zsidót nem lehet az országgyűlés felsőházának tájává megválasztani, kivéve az izraelita hitfelekezet képviseletére hivatott lelkészeket. A 2. bekezdés 7., 8., 9., 10. sora helyett, amelyben az 1867 óta való állandó ittlakás igazolása foglaltatik, a következő szöveget kell írni: — Ha ő maga és szülei — amennyiben szülei 1867 december 31. napja után születtek, ezeknek szülei itt­­ Magyarországon születtek és a törvényben meg­határozott egyéb előfeltételeken felül hiteltérdemutai

Next