Pesti Napló, 1939. május (90. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-02 / 99. szám

Kead PESTI NAPLÓ 193# május 2 (A vezércikk folytatása.) sődött. Az új emberek először bérlői minőségben féríkőztek a földhöz, okszerűbben gazdálkodtak, mint a történelmi osztályoknak a feudális ideoló­giában élő tagjai« stb. A világháború előtt már külföldi lapok hirdetései animálták a vállalkozó­kat arra a kedvező alkalomra, mely Magyar- Országban a birtokvevőknek és bérlőknek kínálko­zik! (In Ungarn bietet sieh günstige Gelegenheit Bergwerke, Wälder und Ackerfelder kaufen, respektive zu pachten.) Ilyen volt a helyzet a múltban. Különösen a kiegyezés előtti s utáni időkben a földmegoszlás helytelensége még nem volt érezhető, de a népesség szaporodásával arány­ban földek felosztásra nem kerültek, ami lassan­ként az elégületlenség kirobbanásához vezetett. I i * Az 1867-as kiegyezés után, mely a leromlott s 'tönkrement középosztály egy részének hivatali el­helyezkedést biztosít, az 1873. és 1894. évi állami telepítési tevékenység s az időközi magánparcel­lázás aránylag kevés új önálló gazdasági egysé­get teremtett. 1905—1917 között viszont már több mint egymillió k. hold föld kerül felparcellázásra. Ez időben a spekuláció a parcellázásra mint üz­letre vetette magát, ami sokszor irreális magas földárakat eredményezett. A mezőgazdasági né­pesség szaporodásával azonban nem tartott lépést a földfeldarabolás. A népesség tehetősebb részé­ben mind nagyobb arányú a földszerzési vágy, a földéhesség. Viszont a szegénység is szaporodik. A jobbágyfelszabadítás után a megszaporodott munkaalkalom magas napszámbéreket eredménye­zett, de ez a hetvenes évek eleje óta mind nagyobb arányokban csökken. Láthattuk fentebb, hogy a földbirtokosok helyzete fokról fokra romlik. A napszámbérek a mélypontra zuhannak. Ezek a minimális napszámbérek, melyeknél többet a vál­ságba jutott mezőgazdaság fizetni nem tudott, juttatta el az elégedetlen népréteg egy részét oda, ahonnan a megváltást várta, — Amerikába. Bizo­nyos azonban, hogy a tehetősebb nepelem is ki­vándorolt a magasabb munkabér — az almighty dollár — csábítására. A feles művelés lehetősége a válságos gazdasági viszonyok között mindjob­ban háttérbe szorult. Ez volt a helyzet a közel­múltban. A világháború alatt kitört, vagy kitörni ké­szülő elkeseredés lecsillapítására megindulnak a tanácskozások hazánkban a helyzet orvoslására. A háborúnak vége lett, de a földkérdés még mindig nincs elintézve. A Károlyi-kormány földreformja minden mezőgazdasági művelés alatt álló birtok ötszáz holdon felüli részére kimondja a megvál­tást azzal, hogy: a föld azé, aki megműveli. De azért még az iparosok, kereskedők és az értelmi­ségi pályán állók is igényjogosultak lettek. Ebből a földreformból semmi 6em lett, mert azt a kom­munizmus földbirtokpolitikája váltja fel, mely­nek jelszava: minden a mienk. A szocialista Csiz­madia felhívása azt mondja: szántsátok fel s ves­sétek be a földeket... ne kérdezzétek kié a föld, a termés az országé lesz. A »tanácsköztársaság« felhívása szerint »el kell venni a földet az ezer- holdasoktól, de még hozzá ingyen«. Természetesen ezt tették volna az ezer holdon aluli birtokokkal is. Ennek is vége lett. Az 1920-as földreform alap­ján végre több mint egymillió hold föld kerül fel­osztásra, viszont a kiosztott vitézi telkek nagysága 1938 végéig körülbelül 72.000 holdat tett ki. Az 1936-os hitbizományi reformot s az ugyanezen évi telepítési törvényt felváltotta most az újabb föld­birtokpolitika, körülbelül V/i millió holdnyi mező- gazdasági terület igénybevételével. De ne feledjük el, hogy mint fentebb láttuk, a magántevékenység már 1905—1917 között egymillió hold földnél töb­bet feldarabolt Nagy-Magyarorszag mezőgazda- sági területéből. Ez a helyzet napjainkban. 'Az a reservoir, melyből eddig a kisbirlok- álakításra merítettek, már kiapadóban van. Pedig az eredmény még akkor sem fogja kielégíteni az erre szoruló népréteget, ha az utolsó nagybirtokot is felosztjuk. Nem volna-e jobb már most a mező- gazdaság keretéből kiszoruló s kereset nélkül ma­radt tömegnek az ipar terén megélhetést biztosí­tani? Földet teremteni nem lehet, de ipart terem­teni lehet s azt fejleszteni is lehet oly arányok­ban, amilyenre arra egy aránylag túlnépesedett Iországnak szüksége van. rA még megmaradt na­gyobb birtokok racionális és intenzív kultúrájá­nak biztosítása épúgy nemzeti feladat, mint az Újonnan alakult kisbirtokok életképességének biz­tosítása. De nemzeti feladat a mezőgazdasági ter- j/nelésből kiszoridó tömegek boldogulásának elő- piozdítása is. .. az üdvözlést, majd Lippert főpolgármester kéré­sére a miniszterelnök és külügyminiszter beírta nevét Berlin város aranykönyvébe, amelybe tavaly németországi látogatása során Horthy Miklós kormányzó és felesége is beírta nevét. Lippert főpolgármester ezután megvendégelte a magyar államférfiakat és kíséretük tagjait és pezsgőt szolgáltak fel. A magyar vendégek és a varos vezetőségének tagjai hosszú ideig barátsá­gos eszmecserét folytattak egymással s közben megtekintették a városháza dísztermében felállí­tott óriási festményt, Werner híres német festő alkotását, amely az 1878-iki berlini kongresszus huszonhat résztvevőjét ábrázolja, középen Bismarck vaskancellár mellett idősbb Andrássy Gyula grófot, a monarchia volt közös külügy­miniszterét magyar tábornoki egyenruhában. Amikor Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter a városházá­ról visszahajtott az Adlon szállóba, Berlin lakos­sága ismét lelkesen üdvözölte őket Heil és éljen kiáltásokkal. Göring vezértábornagy ebédje Teleki miniszterelnök a délelőtt folyamán Sztójay Döme magyar követ kíséretében meg­tekintette a magyar követség épülő új palotáját. Délben Göring vezértábornagy, porosz mi­niszterelnök adott ebédet a magyar államférfiak tiszteletére a légügyi minisztériumban lévő magánlakosztályán. Ott voltak a magyar minisz­terelnök és külügyminiszter kíséretének tagjai, Sztójay Döme berlini magyar követ, Kulil Lajos, a berlini magyar követség tanácsosa, Colonna herceg, Róma kormányzója és felesége, német részről pedig a német légi haderő és légügyi mi­nisztérium vezetői feleségeikkel együtt. Az ebéd alatt a nagy ebédlő erkélyén elhelye­zett katonazenekar német dalokat, majd magyar nótákat és csárdásokat játszott. Az ebéd végeztével Göring vezértábornagy be­mutatta vendégeinek Berlin átépítésének terveit, amelyek szerint 1950-ig nagyszabású építkezések­kel teljesen átalakítják a Németbirodalom fővá­rosának képét. Az ebéd résztvevői igen sokáig maradtak együtt fesztelen beszélgetésben s Göring vezér­tábornagy később gróf Teleki Pál miniszterelnök­kel és gróf Csáky István külügyminiszterrel félre­vonulva hosszabb megbeszélést folytatott. A Collegium Hungarieumban Teleki miniszterelnök vasárnap délután Sztójay Döme berlini magyar követ kíséretében a Collegium Hungaricumba látogatott el. A Colle­gium kapujában Farkas Gyula igazgató fogadta a miniszterelnököt és kíséretét. A miniszterelnök a Collegium kertjében koszorút helyezett arra az emléktáblára, amelyet a világháború Berlinben nyugvó hősei emlékére állítottak fel. Ä miniszterelnök ezután az emeleti fogadó­Betegek gyakran székrekedésben Is szoktak szenvedni. Ilyenkor gondoskodni kell Darmol hashajtóval a jó emésztésről. Betegségben szükséges a terembe ment, ahol összegyülekeztek a Berlinbe kiküldött magyar állami ösztöndíjasok, a csere­ösztöndíjasok és a különféle német tudományos alapok ösztöndíjasai, akik legnagyobbrészt a Collegium Hungarieum lakói. A miniszterelnök mind a 2í fiatalemberrel, akik tudományos to­vábbképzés céljából különféle berlini intézetek­ben folytatnak tanulmányokat, hosszasan elbe­szélgetett és minde4gyiktől behatóan érdeklődött munkássága iránt. Ezután a Collegium Hungarieum dísztermé­ben a magyar kolónia népes csoportját látogatta meg a magyar miniszterelnök. A berlini magyar kolónia nevében Farkas Béla ezredes üdvözölte a miniszterelnököt, aki meleg szavakkal mondott köszönetét, majd sorra kezet fogott a megjelentek­kel és közvetlenül elbeszélgetett velük. A minisz­terelnök beírta nevét a Magyar Ház díszalbumába és egyúttal nagyobb pénzadományt adott a felépí­tendő berlini Magyar Ház céljaira. Végül a tornaterembe látogatott el a minisz­terelnök. Ribbentrop estebédje Teleki miniszterelnök és Csáky külügyminisz­ter berlini látogatásának második napját vasár- MP este az a pazar estebéd fejezte be, amelyet B'ibbentrop németbirodalmi külügyminiszter adott tiszteletükre az Esplanade-szállóban. A vacsorán mintegy százötvenen vettek részt s a miniszterelnökön és a külügyminiszteren kívül ott voltak kíséretük tagjai, a berlini magyar kö­vetség tagjai feleségeikkel, a birodalmi miniszte­rek, a birodalmi vezetők és a hadsereg vezetői csaknem teljes számban, továbbá a németbiro­dalmi külügyminisztérium vezető tisztviselői, valamint igenlők társadalmi előkelőség. . Az asztalfőn Bibbentrop külügyminiszter ült, jobbján gróf Teleki Pálnéval, balján pedig Co­lonna hercegnek, Róma kormányzójának felesé­gével. Ribbentrop külügyminiszterrel szemben ült felesége, jobbján gróf Teleki Pál miniszterelnök­kel, balján pedig gróf Csáky István külügymi­niszterrel. A főasztalnál foglalt helyet gróf Teleki Pálné mellett Colonna herceg. Róma kormány­zója, továbbá gróf Schmerin-Krosipk, Gürtner, Frick, Darré, Frank. Lammrrs, Funk, Meissner miniszterek. Ley, Himmler, Bouhlcr. Hierl biro­dalmi vezetők, Lutze SS-vezérkari főnök, valamint Keitel és Milch vezérezredesek. Ribbentrop külügyminiszter pohárköszöntője Német szokás szerint már az első tál étel után felállott Ribbentrop külügyminiszter, hogy el­mondja pohárköszöntőjét: — Miniszterelnök Űr! — öröm és megtiszteltetés számomra, hogy Nagy- méltóságodat, nagyrabecsült hitvesét, valamint a m. kir. külügyminiszter urat a legszívélyesebben üdvözöl­hetem a Németblrodalom fővárosában. A német nép, amely régi és hűséges barátságban érzi összetartozását a lovagias magyar nemzettel, meleg rokonszenvvcl fo­gadja önt. — A legutóbbi esztendők és a legújabb események még szilárdabban megalapozták régóta bevált barátsá­gunkat. Különös elégtétellel gondolok azoknak' a terüle­teknek visszacsatolására, amelyeket minden jog ellenére elszakítottak volt Magyarországtól. E folyamat és Ma­gyarországnak a kominternellenl egyezményhez való csatlakozása révén új kötelékek szövődtek Németország­gal és a baráti hatalmakkal. A kölcsönös és rendíthetet­len bizalmon nyugvó együttműködés a két nép érdeké­ben egyre gyümölcsözőbben fog alakulni és a baráti Olaszországgal való szoros összetartozásban mindig a béke záloga lesz. — Ebben a szellemben emelem poharamat a kor­mányzó úr őfőméltósága egészségére, a magyar nép boldogságára és virágzására, valamint szívesen látott vendégeink egészségére! Gróf Teleki Pál miniszterelnök válasza Gróf Teleki Pál miniszterelnök a következő pohárköszöntővel válaszolt: Miniszter Űri •— Mindenek előtt legszívélyesebb köszönetemet fe­jezem ki feleségem és gróf Csáky nevében Is bensőséges szavaiért és azért az oly barátságos fogadásért, amely­ben német földön részünk volt. — Különös öröm számunkra, hogy látogatást tehe­tünk Berlinben és ez úton is kifejezést adhatnnk annak a rokouszenvnek és nagyrabecsülésnek, amellyel a ma­gyar nép a nagy, hatalmas nép iránt viseltetik. Minden magyar ember számára élmény, ha a Németbirodalomba jöhet és megcsodálhatja a nemzeti szocialista biroda­lomnak és nagy Vezérének a kultúra, a szociális jólét és a nemzeti erőkifejtés terén elért egyedülálló, bámnlatia- méltó teljesítményeit. — A népeink között fennálló, ősidőktől fogva meg« gyökeredzett barátság mindig Irányító tényezője volt ezeréves államvezetésünknck. A legújabb idők esemé­nyei Magyarországnak a német nép lránt érzeti ezt a mély barátságát az őszinte hála érzésében csak még jobban megerősítették, amikor a berlln-római tengelyben egyesült barátainkkal való együttműködésben és az 6 támogatásukkal visszanyertük régi országunknak oly termeteit, melyeknek változhatatlan lelki rokonsága a magyar néppel most Is, hűszévi idegen uralom után teljes mértékben beigazolódott. — A magyar kormánynak szilárd az elhatározása, hogy a tengelyhatalmakkal való bizalomteljes együvé, tartozás politikáját továbbra Is folytassa és készséggel hajlandó együttműködni mindazokkal, akiket ugyanez a békés és barátságos szellem tölt el. — Különösen köszönöm a kifejezésre juttatott ren­díthetetlen bizalmat, amelyet ugyanilyen szlklaszllárd bizalommal vlszonzunk. — Ebben a szellemben emelem poharamat a Német, birodalom Vezérének és kancellárjának egészségére, a német nép nagyságára és boldogságára, valamint Nagy. méltóságod és nagyrabecsült hitvese egészségére! A vacsora több mint egy óra hosszat tartott. Asztalbontás után a vendégek átvonultak az Esplanade-szálló nagytermébe feketére. Külön­böző csoportokban fesztelen beszélgetés indult meg. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter Ribbentrop külügyminisz­terrel félrevonult az egyik sarokba és hosszas eszmecserét folytatott. Ezután tánc is volt a nagy étteremben, ahon­nan kihordták az asztalokat. A tánc körülbelül 11 órakor kezdődött és abban főleg a fiatalság vett

Next

/
Thumbnails
Contents