Pesti Napló, 1939. május (90. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-02 / 99. szám
Read (A vezércikk folytatása.) fődött. Az új emberek először bérlői minőségben férkőztek a földhöz, okszerűbben gazdálkodtak, mint a történelmi osztályoknak a feudális ideológiában élő tagjai, stb. A világháború előtt már külföldi lapok hirdetései animálták a vállalkozókat arra a kedvező alkalomra, mely Magyarországban a birtokvevőknek és bérlőknek kínálkozik! (In Ungarn bietet sieh günstige Gelegenheit Bergwerke, Wälder und Ackerfelder kaufen, respektive zu pachten.) Ilyen volt a helyzet a múltban. Különösen a kiegyezés előtti s utáni időkben a földmegoszlás helytelensége még nem volt érezhető, de a népesség szaporodásával arányban földek felosztásra nem kerültek, ami lassanként az elégületlenség kirobbanásához vezetett. I * Az 1867-as kiegyezés után, mely a leromlott stönkrement középosztály egy részének hivatali elhelyezkedést biztosít, az 1873. és 1894. évi állami telepítési tevékenység s az időközi magánparcellázás aránylag kevés új önálló gazdasági egységet teremtett. 1905—1917 között viszont már több mint egymillió k. hold föld kerül felparcellázásra. Ez időben a spekuláció a parcellázásra mint üzletre vetette magát, ami sokszor irreális magas földárakat eredményezett. A mezőgazdasági népesség szaporodásával azonban nem tartott lépést a földfeldarabolás. A népesség tehetősebb részében mind nagyobb arányú a földszerzési vágy, a földéhesség. Viszont a szegénység is szaporodik. A jobbágyfelszabadítás után a megszaporodott munkaalkalom magas napszámbéreket eredményezett, de ez a hetvenes évek eleje óta mind nagyobb arányokban csökken. Láthattuk fentebb, hogy a földbirtokosok helyzete fokról fokra romlik. A napszámbérek a mélypontra zuhannak. Ezek a minimális napszámbérek, melyeknél többet a válságba jutott mezőgazdaság fizetni nem tudott, juttatta el az elégedetlen népréteg egy részét oda, ahonnan a megváltást várta, Amerikába. Bizonyos azonban, hogy a tehetősebb népelem is kivándorolt a magasabb munkabér — az almighty dollár — csábítására. A feles művelés lehetősége a válságos gazdasági viszonyok között mindjobban háttérbe szorult. Ez volt a helyzet a közelmúltban. A világháború alatt kitört, vagy kitörni készülő elkeseredés lecsillapítására megindulnak a tanácskozások hazánkban a helyzet orvoslására. A háborúnak vége lett, de a földkérdés még mindig nincs elintézve. A Károlyi-kormány földreformja minden mezőgazdasági művelés alatt álló birtok ötszáz holdon felüli részére kimondja a megváltást azzal, hogy a föld azé, aki megműveli. De azért még az iparosok, kereskedők és az értelmiségi pályán állók is igényjogosultak lettek. Ebből a földreformból semmi nem lett, mert azt a kommunizmus földbirtokpolitikája váltja fel, melynek jelszava: minden a mienk. A szocialista Csizmadia felhívása azt mondja: szántsátok fel s vessétek be a földeket... ne kérdezzétek kié a föld, a termés az országé lesz. A »tanácsköztársaság« felhívása szerint »el kell venni a földet az ezerholdasoktól, de még hozzá ingyen«. Természetesen ezt tették volna az ezer holdon aluli birtokokkal is. Ennek is vége lett. Az 1920-as földreform alapján végre több mint egymillió hold föld kerül felosztásra, viszont a kiosztott vitézi telkek nagysága 1938 végéig körülbelül 72.000 holdat tett ki. Az 1936-os hitbizományi reformot s az ugyanezen évi telepítési törvényt felváltotta most az újabb földbirtokpolitika, körülbelül 1/1 millió holdnyi mezőgazdasági terület igénybevételével. De ne feledjük el, hogy mint fentebb láttuk, a magántevékenység már 1905—1917 között egymillió hold földnél többet feldarabolt Nagy-Magyarország mezőgazdasági területéből. Ez a helyzet napjainkban.Az a reservoir, melyből eddig a kisbirtokalakításra merítettek, már kiapadóban van. Pedig az eredmény még akkor sem fogja kielégíteni az erre szoruló népréteget, ha az utolsó nagybirtokot is felosztjuk. Nem volna-e jobb már most a mezőgazdaság keretéből kiszoruló s kereset nélkül maradt tömegnek az ipar terén megélhetést biztosítani? Földet teremteni nem lehet, de ipart teremteni lehet s azt fejleszteni is lehet oly arányokban, amilyenre arra egy aránylag túlnépesedettországnak szüksége van.A még megmaradt nagyobb birtokok racionális és intenzív kultúrájának biztosítása épúgy nemzeti feladat, mint az újonnan alakult kisbirtokok életképességének biztosítása. De nemzeti feladat a mezőgazdasági terménelésből kiszoroló tömegek boldogulásának előfozdítása is. .. az üdvözlést, majd Lippert főpolgármester kérésére a miniszterelnök és külügyminiszter beírta nevét Berlin város aranykönyvébe, amelybe tavaly németországi látogatása során Horthy Miklós kormányzó és felesége is beírta nevét. Lippert főpolgármester ezután megvendégelte a magyar államférfiakat és kíséretük tagjait és pezsgőt szolgáltak fel. A magyar vendégek és a város vezetőségének tagjai hosszú ideig barátságos eszmecserét folytattak egymással s közben megtekintették a városháza dísztermében felállított óriási festményt, Werner híres német festő alkotását, amely az 1878-iki berlini kongresszus huszonhat résztvevőjét ábrázolja, középen Bismarck vaskancellár mellett idősbb Andrássy Gyula grófot, a monarchia volt közös külügyminiszterét magyar tábornoki egyenruhában. Amikor Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter a városházáról visszahajtott az Adlon szállóba, Berlin lakossága ismét lelkesen üdvözölte őket Heil és éljen kiáltásokkal. Göring vezértábornagy ebédje Teleki miniszterelnök a délelőtt folyamán Sztójay Döme magyar követ kíséretében megtekintette a magyar követség épülő új palotáját. Délben Göring vezértábornagy, porosz miniszterelnök adott ebédet a magyar államférfiak tiszteletére a légügyi minisztériumban lévő magánlakosztályán. Ott voltak a magyar miniszterelnök és külügyminiszter kíséretének tagjai, Sztójay Döme berlini magyar követ, Kulil Lajos, a berlini magyar követség tanácsosa, Colonna herceg, Róma kormányzója és felesége, német részről pedig a német légi haderő és légügyi minisztérium vezetői feleségeikkel együtt. Az ebéd alatt a nagy ebédlő erkélyén elhelyezett katonazenekar német dalokat, majd magyar nótákat és csárdásokat játszott. Az ebéd végeztével Göring vezértábornagy bemutatta vendégeinek Berlin átépítésének terveit, amelyek szerint 1950-ig nagyszabású építkezésekkel teljesen átalakítják a Német Birodalom fővárosának képét. Az ebéd résztvevői igen sokáig maradtak együtt fesztelen beszélgetésben . Göring vezértábornagy később gróf Teleki Pál miniszterelnökkel és gróf Csáky István külügyminiszterrel félrevonulva hosszabb megbeszélést folytatott. A Collegium Hungaricumban Teleki miniszterelnök vasárnap délután Sztójay Döme berlini magyar követ kíséretében a Collegium Hungaricumba látogatott el. A Collegium kapujában Farkas Gyula igazgató fogadta a miniszterelnököt és kíséretét. A miniszterelnök a Collegium kertjében koszorút helyezett arra az emléktáblára, amelyet a világháború Berlinben nyugvó hősei emlékére állítottak fel. A miniszterelnök ezután az emeleti fogadóterembe ment, ahol összegyülekeztek a Berlinbe kiküldött magyar állami ösztöndíjasok, a csereösztöndíjasok és a különféle német tudományos alapok ösztöndíjasai, akik legnagyobbrészt a Collegium Hungaricum lakói. A miniszterelnök mind a 21 fiatalemberrel, akik tudományos továbbképzés céljából különféle berlini intézetekben folytatnak tanulmányokat, hosszasan elbeszélgetett és mindegyiktől behatóan érdeklődött munkássága iránt. Ezután a Collegium Hungaricum dísztermében a magyar kolónia népes csoportját látogatta meg a magyar miniszterelnök. A berlini magyar kolónia nevében Farkas Béla ezredes üdvözölte a miniszterelnököt, aki meleg szavakkal mondott köszönetet, majd sorra kezet fogott a megjelentekkel és közvetlenül elbeszélgetett velük. A miniszterelnök beírta nevét a Magyar Ház díszalbumába és egyúttal nagyobb pénzadományt adott a felépítendő berlini Magyar Ház céljaira. Végül a tornaterembe látogatott el a miniszterelnök. Ribbentrop estebédje Teleki miniszterelnök és Csáky külügyminiszter berlini látogatásának második napját vasárnap este az a pazar estebéd fejezte be, amelyet Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter adott tiszteletükre az Esplanade-szállóban. A vacsorán mintegy százötvenen vettek részt s a miniszterelnökön és a külügyminiszteren kívül ott voltak kíséretük tagjai, a berlini magyar követség tagjai feleségeikkel, a birodalmi miniszterek, a birodalmi vezetők és a hadsereg vezetői csaknem teljes számban, továbbá a német birodalmi külügyminisztérium vezető tisztviselői, valamint igenlok társadalmi előkelőség. . Az asztalfőn Ribbentrop külügyminiszter ült, jobbján gróf Teleki Pálnéval, balján pedig Colonna hercegnek, Róma kormányzójának feleségével. Ribbentrop külügyminiszterrel szemben ült felesége, jobbján gróf Teleki Pál miniszterelnökkel, balján pedig gróf Csáky István külügyminiszterrel. A főasztalnál foglalt helyet gróf Teleki Pálné mellett Colonna herceg, Róma kormányzója, továbbá gróf Schmerin-Krosipk, Gürtner, Frick, Darré, Frank, Lammers, Funk, Meissner miniszterek, Ley, Himmler, Bouhler, Hierl birodalmi vezetők, Lutze SS-vezérkari főnök, valamint Keitel és Milch vezérezredesek. PESTI NAPLÓ Betegek gyakran székrekedésben is szoktak szenvedni. Ilyenkor gondoskodni kell Darmol hashajtóval a jó emésztésről. Betegségben szükséges a Ribbentrop külügyminiszter pohárköszöntője Német szokás szerint már az első tál étel után felállott Ribbentrop külügyminiszter, hogy elmondja pohárköszöntőjét: — Miniszterelnök Úr! — öröm és megtiszteltetés számomra, hogy Nagyméltóságodat, nagyrabecsült hitvesét, valamint a m. kir. külügyminiszter urat a legszívélyesebben üdvözölhetem a Németbirodalom fővárosában. A német nép, amely régi és hűséges barátságban érzi összetartozását a lovagias magyar nemzettel, meleg rokonszenvvel fogadja önt. — A legutóbbi esztendők és a legújabb események még szilárdabban megalapozták régóta bevált barátságunkat. Különös elégtétellel gondolok azoknak a területeknek visszacsatolására, amelyeket minden jog ellenére elszakítottak volt Magyarországtól. E folyamat és Magyarországnak a komintern elleni egyezményhez való csatlakozása révén új kötelékek szövődtek Németországgal és a baráti hatalmakkal. A kölcsönös és rendíthetetlen bizalmon nyugvó együttműködés a két nép érdekében egyre gyümölcsözőbben fog alakulni és a baráti Olaszországgal való szoros összetartozásban mindig a béke záloga lesz. — Ebben a szellemben emelem poharamat a kormányzó úr őfőméltósága egészségére, a magyar nép boldogságára és virágzására, valamint szívesen látott vendégeink egészségére! 193. május 2 Gróf Teleki Pál miniszterelnök válasza Gróf Teleki Pál miniszterelnök a következő pohárköszöntővel válaszolt: Miniszter Úr •— Mindenek előtt legszívélyesebb köszönetemet fejezem ki feleségem és gróf Csáky nevében is bensőséges szavaiért és azért az oly barátságos fogadásért, amelyben német földön részünk volt. — Különös öröm számunkra, hogy látogatást tehetünk Berlinben és ez úton is kifejezést adhatunk annak a rokonszenvnek és nagyrabecsülésnek, amellyel a magyar nép a nagy, hatalmas nép iránt viseltetik. Minden magyar ember számára élmény, ha a Németbirodalomba jöhet és megcsodálhatja a nemzeti szocialista birodalomnak és nagy Vezérének a kultúra, a szociális jólét és a nemzeti erőkifejtés terén elért egyedülálló, bámulatraméltó teljesítményeit. — A népeink között fennálló, ősidőktől fogva meggyökeredzett barátság mindig irányító tényezője volt ezeréves államvezetésünknek. A legújabb idők eseményei Magyarországnak a német nép iránt érzett ezt a mély barátságát az őszinte hála érzésében csak még jobban megerősítették, amikor a berlin-római tengelyben egyesült barátainkkal való együttműködésben és az ő támogatásukkal visszanyertük régi országunknak oly termeteit, melyeknek változhatatlan lelki rokonsága a magyar néppel most is, húszévi idegen uralom után teljes mértékben beigazolódott. A magyar kormánynak szilárd az elhatározása, hogy a tengelyhatalmakkal való bizalom teljes együvé,tartozás politikáját továbbra is folytassa és készséggel hajlandó együttműködni mindazokkal, akiket ugyanez a békés és barátságos szellem tölt el. Különösen köszönöm a kifejezésre juttatott rendíthetetlen bizalmat, amelyet ugyanilyen sziklaszilárd bizalommal viszonzunk. — Ebben a szellemben emelem poharamat a Német, birodalom Vezérének és kancellárjának egészségére, a német nép nagyságára és boldogságára, valamint Nagy, méltóságod és nagyrabecsült hitvese egészségére! A vacsora több mint egy óra hosszat tartott. Asztalbontás után a vendégek átvonultak az Esplanade-szálló nagytermébe feketére. Különböző csoportokban fesztelen beszélgetés indult meg. Gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Csáky István külügyminiszter Ribbentrop külügyminiszterrel félrevonult az egyik sarokba és hosszas eszmecserét folytatott. Ezután tánc is volt a nagy étteremben, ahonnan kihordták az asztalokat. A tánc körülbelül 11 órakor kezdődött és abban főleg a fiatalság vett