Pesti Napló, 1939. június (90. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

C 'affortol! Iá# "PESTI NAPLÓ" 1939 június 1 t6 Molotov orosz külügyi népbiztos feltűnő bejelentése a legfőbb szovjettanácsban: a Szovjet nem fogadja el mai formájában az angol­­francia szövetségi javaslatot M külügyi népbiztos szerint az orosz-német gazdasági tárgyalások tástafelvételének semmi akadálya­i Olaszországgal kielégítőek a Szovjet kapcsolatai Éles orosz támadás Japán ellen­­i tárgyalások London, Párizs és Moszkva között Moszkva, május 31. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) (United Press.) Szerdán este (moszkvai idő s­zerint 7 órakor, középeurópai idő szerint délután 5 órakor) a legfelsőbb tanács ülésén Molotov kül­ügyi népbiztos elmondotta feszült érdeklődéssel várt külügyi expozéját. Az ülés már negyedhétkor megkezdődött, mégpedig Sztálin és Molotov jelen­létében, akik a Kreml épületéből hajtattak át az ülésterem épületéhez. A tömeg mindenütt élénk tetszésnyilvánításokkal fogadta a két államférfit, hasonlóképpen a kamara két tanácsa, a szovjet nagytanács és a nemzeti tanács is megtapsolta Sztálint és Molotovot. Sztálin testhezálló katona­köpenyt és katonasapkát viselt. A diplomatapáholyokban ott volt csaknem vala­mennyi külföldi képviselet vezetője, köztük Sir William Leeds, Anglia nagykövete és Naggiard Franciaország nagykövete, aki kedden tért vissza Moszkvába. Molotov meglepő beszámolója Az ülést Andrejev, a nemzeti tanács elnöke vezette. Először a legutóbbi ülésszak alatt kiadott rendeletek ratifikálását intézték el. Ezután emel­kedett szólásra nagy érdeklődéstől kísérve Molo­tov külügyi népbiztos, aki külpolitikai nyilatko­zatát az általános nemzetközi helyzet áttekinté­sével kezdte. Ennek során kijelentette, hogy a legutóbbi események komoly változást hoztak, az európai helyzetben, amelynek következménye volt, hogy a­ békeszerető országok felfogása is bizonyos fokig módosult. A demokratikus orszá­gok alábecsülték a világhelyzet­ megváltozását és a kollektív biztonság politikájának kiszolgáltatá­sával megpróbálkoztak a megbékítési politikával. — A szovjet kormány — folytatta Molotov — ezt az álláspontot elutasította. Sohasem fogadta rokonszenvvel a támadó cselekedeteket, de azt sem helyeselte, ha a való tényeket a közvélemény előtt elhallgatták. Molotov ezután behatóan fejtegette a Szovjet álláspontját az angol-francia javaslatokkal kap­csolatban. A­z orosz elővigyázatosság — Mi síkra széltünk a békéért, — mondotta a külügyi népbiztos — de azért meg kell őriznünk elővigyázatosságunkat. Angliában sokat beszélnek arról, hogy a támadó cselekedeteknek gátat kell vetni. Csakhogy a szavak és tettek között kü­lönbség van és ezt a különbséget Angliában is észre kellene venni. Ez a mi álláspontunk és nincs szükségünk arra, hogy bárkihez is tanácsért forduljunk. A régebbi angol-francia javaslatok­ból hiányzott a kölcsönösség és több kérdést nyitva hagytak, így többek között mi történnék, ha Szovjet-Oroszország szomszédai kénytelenek volnának határaikat támadás ellen megvédeni.­­A legutóbbi javaslatokba ismét felvették a köl­csönösség alapelvét, ami haladást jelent, de több korlátozással ezt az elvet hatálytalanná tették. A Szovjet­ Unió nem vállalhat kötelezettségeket olyan országokkal szemben, amelyek akkor is ragasz­kodnak semlegességükhöz, ha nem tudják magu­kat megvédeni.­­ Molotov ezután visszapillantást vetett az angol-francia-szovjet tárgyalások történetére. Az angol-lengyel és az angol-török segélyegyezmé­nyek szükségessé tették egy békefront kialakítá­sát. Szovjet-Oroszország elfogadta az ajánlatot, hogy tárgyaljon Angliával, mert felismerte egy közös védelmi front szükségességét a nem támadó szándékú hatalmak között. A tárgyalások ápprilis­­ban kezdődtek. Szovjet-Oroszország az alábbiak­ban körvonalazta álláspontját: 1. Tisztára védekező jellegű egyezményt kell kötni. 2. Szovjet-Oroszország valamennyi nyugati szomszédjának határait garantálni kell. 3. Konkrét egyezményt kell kötni kölcsönös segítségről jövőben előadódó támadás esetén. Molotov expozéja egyáltalán nem tartalma­zott határozott utalást arra vonatkozólag, hogy a Szovjet elfogadta-e a legutóbbi angol javaslato­kat vagy pedig elutasít­ja azokat. A beavatottak tudni vélik, hogy efelől még folynak a tárgya­lások. „Nem engedünk egy lépést sem”­ Ami a keleteurópai államok biztosítását illeti, a szovjet kormánynak feltétlenül követelnie kell, hogy valamennyi szomszédos állama kivétel nél­kül ilyen biztosítékban részesüljön a három nagy­hatalom részéről, köztük mindenekelőtt a Szovjet­ Unió északnyugati határával szomszédos államok, amelyek összeütközés esetén talán nem védhetik meg egyedül semlegességüket. Molotov a továbbiakban ismertette a Szovjet­unió és a legfontosabb nagyhatalmak közötti kapcsolatokat, majd kijelentette még, hogy a keleteurópai, különösen a balti államok biztosítá­sával kapcsolatban tett legutóbbi angol-francia indítványok kitérőek és csak nagy általánosság­ban mozognak. A szovjet kormány azonban semmi­képpen sem tekinthet el a kérdéses három állam­nak a kezességi rendszerbe való bevonásától. Ugyancsak előre meg kell állapítani a három szövetségestárs valamelyike ellen irányuló táma­dás esetében nyújtandó azonnali támogatás for­máját és méreteit. — Nem kívánjuk a többiektől, — mondotta, Molotov — hogy elfogadják a mi véleményünket, de mi sem engedünk egy lépést sem. Elismerő szavak Berlin és Róma felé — A Szovjet­ Unió és a különböző államok között fennálló kapcsolatok ismertetése során Molotov Németországgal kapcsolatban csak a német-szovjetorosz gazdasági viszony kérdését érintette néhány szóval. A két állam között az utóbbi évben már többször megkezdett gazdasági tárgyalások eddig ugyan még nem vezettek ered­ményre, minthogy különböző nézeteltéréseket nem sikerült áthidalni — mondta többek között, — a Németországgal való gazdasági tárgyalások sajtó­­felvételének azonban a Szovjet­ Unió részéről mi sem áll útjában. — A Szovjet­ Unió és Olaszország közötti gaz­dasági ellentéteket kielégítő módon rendezték, úgyhogy a két állam között az árucsere a rendes mederben fejlődött ki. A lengyelországi kapcsola­tok kérdésében Molotov csak a nemrég megkötött kereskedelmi szerződés megemlítésére szorítko­zott. Törökországgal hagyományos szívélyes ba­rátság köti össze a Szovjet­ Uniót és ez Potemkin legutóbbi ankarai látogatásával még lényegesen kimélyült. Erős támadás Japán ellen Behatóan foglalkozott Molotov az Aaland­­szigetek kérdésével és megismételte a legutóbbi sajtónyilatkozatokból ismeretes moszkvai állás­pontot, amely szerint a Szovjet­ Unió mind erőseb­ben ellenzi a szigetek megerősítésének tervét. A­ legutóbbi politikai események következésben — mondotta Molotov — az Aaland-kérdés a Szovjet­ Unió számára különösen nagy jelentőségre tett szert. A Szovjet­ Unió és Japán viszonyáról Molotov viszonylag éles hangon nyilatkozott és megemlí­tette a mongol-mandzsu határon történt legutóbbi összetűzéseket is. Kijelentette, hogy a Szovjet­ Unió semmiesetre sem fog a saját határán »ki­hívásokat« tűrni, de époly kevéssé tűri ezt Külső- Mongólia határán. — Kötelességünknek tartjuk, — mondotta Mo­lotov szó szerint — hogy a, Külső-Mongóliával fennálló szövetségi szerződésünk alapján megvéd­­jük Külső-Mongólia határát. Ugyanolyan erélye­sen fogjuk megvédeni, mint saját határunkat. Itt az ideje, hogy megértsék, hogy egyszer min­den türelemnek vége szakad,­­ 71 szovjet síkra száll Kínáért Ami Kínát illeti, teljes mértékben érvényben van Sztálin kijelentése, amely szerint a Szovjet­ Unió »síkra száll azoknak a népeknek védelme ér­dekében, amelyek támadásnak estek áldozatul és függetlenségükért küzdenek«. Beszéde végén magasztalta a Szovjet­ Unió ere­jét és békeszeretetét. Szerinte a Szovjet­ Uniót a békeszerető államok arcvonalában a legelső he­lyek egyike illeti meg. Molotov beszéde után a Szovjet­ Unió főtaná­csa határozatot fogadott el, amelyben teljes mér­tékben helyesli a kormány külpolitikáját. A fő­tanács ülése ezzel véget ért. Párizs: Francia és angol, kísér­letek a Szovjet megnyugtatására Párizs, május 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefon jelentése.) (United Press.) A Szovjettel folytatott angol­francia tárgyalások, mint Molotov külügyi nép­biztos expozéjában célzott is rá, bizonyos kifogá­sok miatt, amelyet a Szovjet az angol-francia javaslatokkal szemben emelt, késedelmet szenved­nek. Ezeket a kifogásokat a Szovjet londoni és pá­rizsi nagykövetei egyidőben elő is terjesztették a francia és angol kormánynak. Ezek szerint, a Szovjet elsősorban azt nehezményezi, hogy az an­gol-francia javaslatok a kölcsönös segélynyújtás­sal kapcsolatban a népszöv­eségi egyezmény 15—17. cikkelyére utalnak, amely cikkelyek tudva­­lévően arról intézkednek, hogy a népszövetségi hatalmak konfliktus és háborús akció esetén kol­­lektív eljárás előtt tanácskoznak. A Szovjet hír szerint, ebben azt látja, hogy ez az eljárás meg­akadályozná a támadás áldozatainak automatikus megsegítését. A Szovjet­ Unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatásnak teljesen automatiku­san kell bekövetkeznie. Anglia és Franciaország ezekre az észrevéte­lekre azt válaszolta, hogy a népszövetségi okmány említett cikkelyeire való hivatkozás nem jelenti azt, mintha Franciaország és Anglia támadás esetén nem volna hajlandó segítséget nyújtani a megtámadottaknak. Mindenesetre még néhány napba beletelik, amíg sikerülni fog ezeket a felmerült nézeteltéré­seket tisztázni és a Szovjet aggodalamait eloszlatni. London: Molotov figyelmeztette Chamberlaint, hogy Oroszország megállapodást köthet a Német Birodalommal... London, május 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) (United Press.) Molotov szovjet külügyi nép­­biztos szerdai kijelentéseiben itteni politikai körökben bizonyítékát látják azoknak az értesüléseknek, hogy Szovjet-Oroszország jelenlegi formájában nem fogadja el minden további nélkül az angol-francia javaslatokat, hanem olyan változtatásokat kíván, amelyek kizárják azt a lehetőséget, hogy Anglia és Franciaország Szov­jet-Oroszország fenyegettetése esetén semleges marad­hasson. Molotov beszédéből az az aggodalom olvasható ki, hogy a nyugati ha­talmak még mindig visszatérhet­­nek a Chamberlai­n-féle megbékülési politikához. Ilyen értelemben értékelik Molotov utalását a német­­orosz gazdasági tárgyalásokra. A külügyi népbiztos ezzel figyelmeztetni akarja Chamberlaint, hogy a Szovjet megállapodást köthet a Németbirodalommal, ha Angliával és Franciországgal folytatott tárgyalásai nem vezetnek kielégítő eredményre. Róma : Mit követel Olaszország? A gyarmati kárpótlásokat, amelyeket Olaszországt­tt a háború, végén megtagadtak s a Dzsibutival és a Szuezi csatornával összefüggő kérdések rendezését Róma, május 31. A szenátus pénzügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta Aldovrandi Marescotti szenátor jelen­tését a külügyminisztérium költségvetéséről. A jelentést érdekes fejtegetések vezetik be Olasz­ország külpolitikájáról. A német-olasz szövetségi szerződésről szólva a jelentés hangoztatta, hogy az ténylegesen már fennállott helyzet szentesíté­sét jelenti. Ez a szerződés ünnepélyesen megerősí­tette a Róma-Berlin tengelyt, amely Európa poli-

Next