Pesti Napló, 1939. június (90. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-01 / 123. szám
C 'affortol! Iá# "PESTI NAPLÓ" 1939 június 1 t6 Molotov orosz külügyi népbiztos feltűnő bejelentése a legfőbb szovjettanácsban: a Szovjet nem fogadja el mai formájában az angolfrancia szövetségi javaslatot M külügyi népbiztos szerint az orosz-német gazdasági tárgyalások tástafelvételének semmi akadályai Olaszországgal kielégítőek a Szovjet kapcsolatai Éles orosz támadás Japán elleni tárgyalások London, Párizs és Moszkva között Moszkva, május 31. (A Pesti Napló tudósítójának távirata.) (United Press.) Szerdán este (moszkvai idő szerint 7 órakor, középeurópai idő szerint délután 5 órakor) a legfelsőbb tanács ülésén Molotov külügyi népbiztos elmondotta feszült érdeklődéssel várt külügyi expozéját. Az ülés már negyedhétkor megkezdődött, mégpedig Sztálin és Molotov jelenlétében, akik a Kreml épületéből hajtattak át az ülésterem épületéhez. A tömeg mindenütt élénk tetszésnyilvánításokkal fogadta a két államférfit, hasonlóképpen a kamara két tanácsa, a szovjet nagytanács és a nemzeti tanács is megtapsolta Sztálint és Molotovot. Sztálin testhezálló katonaköpenyt és katonasapkát viselt. A diplomatapáholyokban ott volt csaknem valamennyi külföldi képviselet vezetője, köztük Sir William Leeds, Anglia nagykövete és Naggiard Franciaország nagykövete, aki kedden tért vissza Moszkvába. Molotov meglepő beszámolója Az ülést Andrejev, a nemzeti tanács elnöke vezette. Először a legutóbbi ülésszak alatt kiadott rendeletek ratifikálását intézték el. Ezután emelkedett szólásra nagy érdeklődéstől kísérve Molotov külügyi népbiztos, aki külpolitikai nyilatkozatát az általános nemzetközi helyzet áttekintésével kezdte. Ennek során kijelentette, hogy a legutóbbi események komoly változást hoztak, az európai helyzetben, amelynek következménye volt, hogy a békeszerető országok felfogása is bizonyos fokig módosult. A demokratikus országok alábecsülték a világhelyzet megváltozását és a kollektív biztonság politikájának kiszolgáltatásával megpróbálkoztak a megbékítési politikával. — A szovjet kormány — folytatta Molotov — ezt az álláspontot elutasította. Sohasem fogadta rokonszenvvel a támadó cselekedeteket, de azt sem helyeselte, ha a való tényeket a közvélemény előtt elhallgatták. Molotov ezután behatóan fejtegette a Szovjet álláspontját az angol-francia javaslatokkal kapcsolatban. Az orosz elővigyázatosság — Mi síkra széltünk a békéért, — mondotta a külügyi népbiztos — de azért meg kell őriznünk elővigyázatosságunkat. Angliában sokat beszélnek arról, hogy a támadó cselekedeteknek gátat kell vetni. Csakhogy a szavak és tettek között különbség van és ezt a különbséget Angliában is észre kellene venni. Ez a mi álláspontunk és nincs szükségünk arra, hogy bárkihez is tanácsért forduljunk. A régebbi angol-francia javaslatokból hiányzott a kölcsönösség és több kérdést nyitva hagytak, így többek között mi történnék, ha Szovjet-Oroszország szomszédai kénytelenek volnának határaikat támadás ellen megvédeni.A legutóbbi javaslatokba ismét felvették a kölcsönösség alapelvét, ami haladást jelent, de több korlátozással ezt az elvet hatálytalanná tették. A Szovjet Unió nem vállalhat kötelezettségeket olyan országokkal szemben, amelyek akkor is ragaszkodnak semlegességükhöz, ha nem tudják magukat megvédeni. Molotov ezután visszapillantást vetett az angol-francia-szovjet tárgyalások történetére. Az angol-lengyel és az angol-török segélyegyezmények szükségessé tették egy békefront kialakítását. Szovjet-Oroszország elfogadta az ajánlatot, hogy tárgyaljon Angliával, mert felismerte egy közös védelmi front szükségességét a nem támadó szándékú hatalmak között. A tárgyalások ápprilisban kezdődtek. Szovjet-Oroszország az alábbiakban körvonalazta álláspontját: 1. Tisztára védekező jellegű egyezményt kell kötni. 2. Szovjet-Oroszország valamennyi nyugati szomszédjának határait garantálni kell. 3. Konkrét egyezményt kell kötni kölcsönös segítségről jövőben előadódó támadás esetén. Molotov expozéja egyáltalán nem tartalmazott határozott utalást arra vonatkozólag, hogy a Szovjet elfogadta-e a legutóbbi angol javaslatokat vagy pedig elutasítja azokat. A beavatottak tudni vélik, hogy efelől még folynak a tárgyalások. „Nem engedünk egy lépést sem” Ami a keleteurópai államok biztosítását illeti, a szovjet kormánynak feltétlenül követelnie kell, hogy valamennyi szomszédos állama kivétel nélkül ilyen biztosítékban részesüljön a három nagyhatalom részéről, köztük mindenekelőtt a Szovjet Unió északnyugati határával szomszédos államok, amelyek összeütközés esetén talán nem védhetik meg egyedül semlegességüket. Molotov a továbbiakban ismertette a Szovjetunió és a legfontosabb nagyhatalmak közötti kapcsolatokat, majd kijelentette még, hogy a keleteurópai, különösen a balti államok biztosításával kapcsolatban tett legutóbbi angol-francia indítványok kitérőek és csak nagy általánosságban mozognak. A szovjet kormány azonban semmiképpen sem tekinthet el a kérdéses három államnak a kezességi rendszerbe való bevonásától. Ugyancsak előre meg kell állapítani a három szövetségestárs valamelyike ellen irányuló támadás esetében nyújtandó azonnali támogatás formáját és méreteit. — Nem kívánjuk a többiektől, — mondotta, Molotov — hogy elfogadják a mi véleményünket, de mi sem engedünk egy lépést sem. Elismerő szavak Berlin és Róma felé — A Szovjet Unió és a különböző államok között fennálló kapcsolatok ismertetése során Molotov Németországgal kapcsolatban csak a német-szovjetorosz gazdasági viszony kérdését érintette néhány szóval. A két állam között az utóbbi évben már többször megkezdett gazdasági tárgyalások eddig ugyan még nem vezettek eredményre, minthogy különböző nézeteltéréseket nem sikerült áthidalni — mondta többek között, — a Németországgal való gazdasági tárgyalások sajtófelvételének azonban a Szovjet Unió részéről mi sem áll útjában. — A Szovjet Unió és Olaszország közötti gazdasági ellentéteket kielégítő módon rendezték, úgyhogy a két állam között az árucsere a rendes mederben fejlődött ki. A lengyelországi kapcsolatok kérdésében Molotov csak a nemrég megkötött kereskedelmi szerződés megemlítésére szorítkozott. Törökországgal hagyományos szívélyes barátság köti össze a Szovjet Uniót és ez Potemkin legutóbbi ankarai látogatásával még lényegesen kimélyült. Erős támadás Japán ellen Behatóan foglalkozott Molotov az Aalandszigetek kérdésével és megismételte a legutóbbi sajtónyilatkozatokból ismeretes moszkvai álláspontot, amely szerint a Szovjet Unió mind erősebben ellenzi a szigetek megerősítésének tervét. A legutóbbi politikai események következésben — mondotta Molotov — az Aaland-kérdés a Szovjet Unió számára különösen nagy jelentőségre tett szert. A Szovjet Unió és Japán viszonyáról Molotov viszonylag éles hangon nyilatkozott és megemlítette a mongol-mandzsu határon történt legutóbbi összetűzéseket is. Kijelentette, hogy a Szovjet Unió semmiesetre sem fog a saját határán »kihívásokat« tűrni, de époly kevéssé tűri ezt Külső- Mongólia határán. — Kötelességünknek tartjuk, — mondotta Molotov szó szerint — hogy a, Külső-Mongóliával fennálló szövetségi szerződésünk alapján megvédjük Külső-Mongólia határát. Ugyanolyan erélyesen fogjuk megvédeni, mint saját határunkat. Itt az ideje, hogy megértsék, hogy egyszer minden türelemnek vége szakad, 71 szovjet síkra száll Kínáért Ami Kínát illeti, teljes mértékben érvényben van Sztálin kijelentése, amely szerint a Szovjet Unió »síkra száll azoknak a népeknek védelme érdekében, amelyek támadásnak estek áldozatul és függetlenségükért küzdenek«. Beszéde végén magasztalta a Szovjet Unió erejét és békeszeretetét. Szerinte a Szovjet Uniót a békeszerető államok arcvonalában a legelső helyek egyike illeti meg. Molotov beszéde után a Szovjet Unió főtanácsa határozatot fogadott el, amelyben teljes mértékben helyesli a kormány külpolitikáját. A főtanács ülése ezzel véget ért. Párizs: Francia és angol, kísérletek a Szovjet megnyugtatására Párizs, május 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefon jelentése.) (United Press.) A Szovjettel folytatott angolfrancia tárgyalások, mint Molotov külügyi népbiztos expozéjában célzott is rá, bizonyos kifogások miatt, amelyet a Szovjet az angol-francia javaslatokkal szemben emelt, késedelmet szenvednek. Ezeket a kifogásokat a Szovjet londoni és párizsi nagykövetei egyidőben elő is terjesztették a francia és angol kormánynak. Ezek szerint, a Szovjet elsősorban azt nehezményezi, hogy az angol-francia javaslatok a kölcsönös segélynyújtással kapcsolatban a népszöveségi egyezmény 15—17. cikkelyére utalnak, amely cikkelyek tudvalévően arról intézkednek, hogy a népszövetségi hatalmak konfliktus és háborús akció esetén kollektív eljárás előtt tanácskoznak. A Szovjet hír szerint, ebben azt látja, hogy ez az eljárás megakadályozná a támadás áldozatainak automatikus megsegítését. A Szovjet Unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatásnak teljesen automatikusan kell bekövetkeznie. Anglia és Franciaország ezekre az észrevételekre azt válaszolta, hogy a népszövetségi okmány említett cikkelyeire való hivatkozás nem jelenti azt, mintha Franciaország és Anglia támadás esetén nem volna hajlandó segítséget nyújtani a megtámadottaknak. Mindenesetre még néhány napba beletelik, amíg sikerülni fog ezeket a felmerült nézeteltéréseket tisztázni és a Szovjet aggodalamait eloszlatni. London: Molotov figyelmeztette Chamberlaint, hogy Oroszország megállapodást köthet a Német Birodalommal... London, május 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) (United Press.) Molotov szovjet külügyi népbiztos szerdai kijelentéseiben itteni politikai körökben bizonyítékát látják azoknak az értesüléseknek, hogy Szovjet-Oroszország jelenlegi formájában nem fogadja el minden további nélkül az angol-francia javaslatokat, hanem olyan változtatásokat kíván, amelyek kizárják azt a lehetőséget, hogy Anglia és Franciaország Szovjet-Oroszország fenyegettetése esetén semleges maradhasson. Molotov beszédéből az az aggodalom olvasható ki, hogy a nyugati hatalmak még mindig visszatérhetnek a Chamberlain-féle megbékülési politikához. Ilyen értelemben értékelik Molotov utalását a németorosz gazdasági tárgyalásokra. A külügyi népbiztos ezzel figyelmeztetni akarja Chamberlaint, hogy a Szovjet megállapodást köthet a Németbirodalommal, ha Angliával és Franciországgal folytatott tárgyalásai nem vezetnek kielégítő eredményre. Róma : Mit követel Olaszország? A gyarmati kárpótlásokat, amelyeket Olaszországttt a háború, végén megtagadtak s a Dzsibutival és a Szuezi csatornával összefüggő kérdések rendezését Róma, május 31. A szenátus pénzügyi bizottsága egyhangúlag elfogadta Aldovrandi Marescotti szenátor jelentését a külügyminisztérium költségvetéséről. A jelentést érdekes fejtegetések vezetik be Olaszország külpolitikájáról. A német-olasz szövetségi szerződésről szólva a jelentés hangoztatta, hogy az ténylegesen már fennállott helyzet szentesítését jelenti. Ez a szerződés ünnepélyesen megerősítette a Róma-Berlin tengelyt, amely Európa poli-