Pesti Napló, 1939. július (90. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
SwMnfml ■PESTI NAPLÓ trat den igyekezete ellenére az Egyesült Államok veszélyeztetettnek látják majd csendes óceáni pozíciójukat — ez úgy a Kínába beruházott amerikai tőkére, mint az amerikai érdekkörhöz tartozó Fülöp-szigetekre vonatkozik — és beavatkozásukkal eldöntik a háborút. Az angol kormány azonban csak adott tényekkel számolhat, nem pedig a jövő ismeretlen lehetőségeivel és feltételezéseivel. Az adott tények pedig arra vallanak, hogy mindaddig, míg a háború általánossá válásának veszélye fennáll, a brit birodalom nem kockáztathatja meg a Japánnal szemben való háborút, így fog ez mindig maradni? Nem. Flottapolitikai szempontból a helyzet körülbelül 2—3 éven belül megváltozik. Az angol flottaépítési programmal Japán nem tarthat lépést. Az iramot csak egyetlenegy nagyhatalom bírja és ez az Egyesült Államok. 1941—42-ig számtalan egyéb kisebb flottaegységen kívül harcképes állapotban lesz már a brit flotta négy legmodernebb típusú új óriás csatahajója, melynek üzembehelyezése lehetővé teszi majd a távolkeleti angol hajóraj nagymértékű megerősítését. Ezzel az arány lényegesen eltolódik a brit-francia hatalmi csoport javára. Az angol kormánynak mindezt mérlegelnie kell. A világbirodalom fennmaradásának szempontjából még mindig a kisebbik rossz a pillanatnyi sérelmek türelmes elviselése, mint a kiszámíthatatlan kockázat vállalása, melynél az esélyek nagyon is megoszlanak. Államférfiak, akiknek világrészekben kell gondolkodniok, nem folytathatnak érzelmi politikát. A brit presztizs időleges feláldozása a brit világbirodalom megmentését jelentheti. A Tiencinben büntetlenül megalázott angol állampolgárok tudtukon kívül a brit világbirodalmi érdekek mártírjai. Hiába háborog a nemzeti szolidaritásában és a nemzeti önérzetében sértett angol közvélemény, a nagy összefüggéseket ismerő birodalomkormányzat tudja, hogy várni kell. Várni, de nem felejteni. Ráskay László Lemondott a holland kormány Colijn demokratákkal ás szabadelvűekkel bővíti ki kormányát Hága. június 30. (A Pesti Napló tudósítójáruik telefon jelentése.) (United Press.) A kormány lemondott. A váratlan lemondás, mint kiderül, szociális okokra vezethető vissza. A kabinet katolikus gazdasági és szociális miniszterei ugyanis azt követelték, hogy a szociális költségvetést 20 millió forinttal emeljék fel. Colijn miniszterelnök megtagadta hozzájárulását. A királynő ebben a kérdésben a miniszterelnök álláspontját osztotta. A katolikus miniszterek nehéz helyzetben voltak, mert pártjuk — már csak a nagyszámú baloldali hívük miatt is — ragaszkodott a szociális célra szánt összeg felemeléséhez és ahhoz, hogy a 250.000 munkanélküli foglalkoztatására nagyobb arányú szükségmunkákat vegyen a költségvetésbe. A királynő pénteken reggel Colijn volt miniszterelnököt megbízta a kormány újjáalakítására. Azt hiszik, hogy Colijn miniszterelnök meg fogja kísérelni, hogy az új kormányt szélesebb alapon, a szabadelvűek és a demokraták bevonásával alakítsa meg. Báró Perényi Zsigmond, a Kárpátalja kormányzói biztosa A Magyar Távirati Iroda jelenti: a Magyarország Főméltóságú Kormányzója az alábbi legfelsőbb elhatározást és kéziratot méltóztatott kibocsátni: A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére perényi báró Perényi Zsigmond belső titkos taiácsos, koronaőrt, a felsőház tagját, a kárpátaljai területre kormányzói biztossá kinevezem. A vonatkozó kéziratot idezárom. Kelt Kenderesen, 1939 június 28-án. Horthy s. k, gróf Teleki Pál s. k. Kedves báró Perényi! A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére önt a kárpátaljai területre kormányzói Mólossá kinevezem. Kelt Kenderesen, 1939 június 28-án. Horthy M. fc. gróf Teleki Pál a. k. Miniszteri tanácsos a kormányzói biztos mellett — Marina kanonok A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére dr. Marina Gyula görögkatolikus kanonok, ungvári lakost, a kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellé, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazási tisztviselőinek létszámába, miniszteri tanácsossá kinevezte. „A szarajevói merénylet évfordulója gondolkozásra kell, hogy késztessen bennünket afelől, hogy mi vár reánk,ha a világpolitikai helyzetben gyökeres változás nem következik be”” Gratz Gusztáv beszéde a nemzetközi kereskedelmi kamara kongresszusán Kopenhága, június 30. A nemzetközi kereskedelmi kamara kongreszszusa külkereskedelmi bizottságának mai ülésén magyar részről Gratz Gusztáv szólalt fel. Hangoztatta, hogy a kereskedelmi forgalom jelenlegi megkötöttségének okairól elmondottakat helyesnek találja ugyan, a szabadabb gazdasági forgalom legnagyobb akadályát azonban nem annyira gazdasági, mint inkább politikai téren véli megtalálhatóknak. Amint a politika volt az, amely megbontotta a háborúval és különösen a háborúnak a békekötésekben való folytatásával a már kialakulóban levő világgazdasági fejlődést, úgy csak a politika — de más szellemben vezetett politika — lesz képes ezeknek a megbontott összeköttetéseknek a helyreállítására. Ennek a célnak érdekében az egyik oldalon mérséklet, a másikon áldozatkészség szükséges, de mindkettő bőven megtalálná a maga jutalmát a gazdasági életnek ez esetben várható hatalmas fellendülése révén. A szarajevói merénylet évfordulója leéli, hogy gondolkodásra késztessen bennünket abban a tekintetben, hogy mi vár reánk, ha az általános világpolitikai helyzetben gyökeres változás nem fog bekövetkezni. A háború teljesen megváltoztatta az emberek gazdasági mentalitását és ma mindenki ez alatt szenved. A háború előtt a gazdasági élet szilárd talajon fejlődött, míg ma az egyik súlyos politikai válságból a másikba botorkálunk és nem tudunk szabadulni attól az érzéstől, hogy újabb katasztrófa gyökerestül ki fogja irtani újból mindazt, azait a gazdasági tevékenység megfeszített munkával teremteni képes. Azelőtt a politika, egyik legfőbb célja az általános gazdasági jólét emelése volt, míg ma minduntalan azt halljuk, hogy a gazdasági érdekek csak arra valók, hogy politikai célok szolgálatába állítsuk azokat és ha szükséges, feláldozzuk azokért. Régente a politika állt a gazdasági fejlődés szolgálatában, ma a gazdasági életet a politika szolgálatába állították. Akkoriban azt hittük, hogy a forgalmi eszközök, a repülőgépek, a rádió stb. soha nem sejtett mértékben való fejlődése az embereket közelebb fogja hozni egymáshoz, míg ma azt látjuk, hogy ezen a téren is az első gondolat mindig az, miként lehetne ezeket a találmányokat az államközi viszonylatokban az ellenfél ellen felhasználni. A háború előtt a történettudománynak volt egy olyan iránya, amely az összes történéseket gazdasági indokokra vezette vissza, ma a gazdasági motívumok az általános emberi fejlődésben teljesen háttrérbe szorultak. A mentalitásnak ez a megváltozása világszerte észlelhető gazdasági nehézségek legfőbb oka. Ha ez a mentalitás újból olyan új gondolkozásnak adna helyet, amely a gazdasági érdekeket nem becsüli alá, akkor egy csapásra újból megnyílnék az egészséges általános gazdasági fejlődés útja. Amíg ez nem történik meg, hiába várjuk a gazdasági viszonyok jobbrafordulását. Gratz Gusztáv azután azzal a kérdéssel foglalkozott, miként lehetne a ma fennálló kötött gazdaságon belül, a bilaterális szerződések továbbfejlesztésével némileg kielégítőbb gazdasági viszonyokat teremteni és különösen utalt arra a lehetőségre, hogy a kétoldalú szerződések egyes esetekben, ahol erre a szükséges előfeltételek megvannak, harmadik államoknak bevonásával tökéletesíthetők és három- vagy többoldalút szerződéses kombinációkká kifejleszthetők volnának. Minisztertanács A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai pénteken délután fél hat órai kezdettel gróf Teleki Pál miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács, amely folyó ügyeket tárgyalt, kilenc órakor ért véget. ________ A felsőház munkarendje A felsőház közoktatásügyi és külügyi bizottsága július 3-án, hétfőn délelőtt 11 órakor az I. sz. bizottsági teremben ülést tart, amelynek tárgya a Budapesten 1938 november 15. napján kelt magyar-japán barátsági és szellemi együttműködési egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Ennek letárgyalása után a felsőház külügyi és pénzügyi bizottsága tart ülést, amelynek tárgya a követi megbízatásban működő rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek hivatalból való szabályszerű elbánás alá vonhatásáról szóló törvényjavaslat. Július 4-én, kedden, délelőtt 11 órakor ülést tart akövetkező napirenddel: 1. A Budapesten, 1938. évi november hó 15. napján kelt magyar-japán barátsági és szellemi együttműködési egyezmény becinkelyezéséről szóló törvényjavaslat. 2. A követi megbízatásban működő rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek hivatalból való szabályszerű elbánás alá vonhatásáról szóló törvényjavaslat. 3. A »Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap« létesítéséről szóló törvényjavaslat. 4. A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 :XXVI., illetve 1939:111. tc. értelmében kialakított 36-os országos bizottságba a felsőház részéről kiküldendő 12 tag megválasztása. Eltűnt a sivatagban egy hét kocsiból álló katonai osztag Kairó, június 39. Szerda óta eltűnt egy hét gépkocsiból álló katonai osztag, amely három egyiptomi katonatiszttel és tizennégy katonával, a Kairótól délnyugati irányban mintegy 300 kilométernyire fekvő Baharija oázis felé igyekezett. Az eltűnt osztagnak rádiója is volt és segélyhívó jelzését fel is fogták, de a felkutatására irányuló fáradozások mindeddig nem jártak eredménnyel. Csütörtökön repülőgépeket küldtek keresésükre, amelyek ma is folytatják a kutatást. Özv. dr. Gulyás Józsefné sz. Fleischmann Szidónia úgy a maga, mint gyermekei Andor, Margit, férjezett jászberényi dr. Kalmár Lászlóné, Lidia és Ágnes, valamint a kiterjedt rokonság nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy a legjobb férj, szerető és gondos édesapa, testvér és rokon DR. GULYÁS JÓZSEF ügyvéd, e. e. százados, Tolna vármegye tb. tisztifőügyveze és törv. biz tagja, a Szekszárdi Takarékpénztár igazgatója életének 65., boldog házasságának 32. évében, e hó 29-én éjjel 3 órakor, hosszas szenvedés után, visszaadta áldott lelkét Teremtőjének. A megboldogultat e hó 30-án, pénteken helyeztük örök nyugovóra. Szekszárd, 1939 június hó 29. Emléked örökké őrizzük! Csendes részvétel kérünk.