Pesti Napló, 1939. július (90. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

SwMnfml ■PESTI NAPLÖ tra t Báré Perényi Zsigmondi a Kárpátalja kormányzói biztosa 'den igyekezete ellenére az Egyesült Államok ve­szélyeztetettnek látják majd osendesóoeáni pozí­ciójukat — ez úgy a Kínába beruházott amerikai tőkére, mint az amerikai érdekkörhöz tartozó Fülöp-szigetekre vonatkozik — és beavatkozásuk­kal elctöntik a háborút. Az angol kormány azonban csak adott tények­kel számolhat, nem pedig a jövő ismeretlen lehető­ségeivel és feltételezéseivel. Az adott tények pe­dig arra vallanak, hogy mindaddig, míg a háború általánossá válásának veszélye fennáll, a brit bi­rodalom nem kockáztathatja meg a Japánnal szemben való háborút. így fog ez mindig ma­radni? Nem. Flottapolitikai szempontból a helyzet körülbelül 2—3 éven belül megváltozik. Az angol flottaépítési programmal Japán nem tarthat lé­pést. Az iramot csak egyetlenegv nagyhatalom bírja és ez az Egyesült Államok. 1941—42-ig szám­talan egyéb kisebb flottaegységen kívül harcképes állapotban lesz már a brit flotta négy legmoder­nebb típusú új óriás csatahajója, melynek üzembe­helyezése lehetővé teszi majd a távolkeleti angol hajórai nagymértékű megerősítését. Ezzel az arány lényegesen eltolódik a brit-francia hatalmi csoport javára. Az angol kormánynak mindezt mérlegelnie kell. A világbirodalom fennmaradásának szem­pontjából még mindig a kisebbik rossz a pilla­natnyi sérelmek türelmes elviselése, mint a ki­számíthatatlan kockázat vállalása, melynél az esélyek nagyon is megoszlanak. Államférfiak, akiknek világrészekben kell gondolkodniok, nem folytathatnak érzelmi politikát. A brit presztizs időleges feláldozása a brit világbirodalom meg­mentését jelentheti. A Tiencinben büntetlenül megalázott angol állampolgárok tudtukon kívül a brit világbirodalmi érdekek mártírjai. Hiába háborog a nemzeti szolidaritásában és’ nemzeti önérzetében sértett angol közvélemény, a nagy összefüggéseket ismerő birodalomkormányzat tudja, hogy várni kell. Várni, de nem felejteni. Ráskay László Lemondott a holland kormány Colijn demokratákkal ás szabad­elvűekkel bővíti ki kormányát Hága. június 30. (A Pesti Napló tudósítóiáruik telei ón jelentése.) (United Press.) A kormány lemondott. A vá­ratlan lemondás, mint kiderül, szociális okokra vezethető vissza. A kabinet katolikus gazdasági és szociális miniszterei ugyanis azt követelték, hogy a szociális költségvetést 20 millió forinttal emeljék fel. Colijn miniszterelnök megtagadta hozzájárulását. A királynő ebben a kérdésben a miniszterelnök álláspontját osztotta. A katolikus miniszterek nehéz helyzetben voltak, mert párt­juk — marosak a nagyszámú baloldali hívük miatt is — ragaszkodott a szociális célra szánt összeg felemeléséhez és ahhoz, hogy a 250.000 munkanél­küli foglalkoztatására nagyobbarányú szükség- munkákat vegyen a költségvetésbe. A Magyar Távirati Iroda jelenti: »Magyarország Főméltóságú Kormányzója az alábbi legfelsőbb elhatározást és kéziratot méltóz­tatott kibocsátni: A magyar királyi miniszterelnök előterjeszté­sére perényi báró Perényi Zsigmond belső titkos tailácsos, koronaőrt, a felsőház tagját, a kárpát­aljai területre kormányzói biztossá kinevezem. A vonatkozó kéziratot idezárom. Kelt Kenderesen, 1939 június 28-án. Horthy s. k-, gróf Teleki Pál s. k. Kedves báró Perényi! A magyar királyi miniszterelnök előterjeszté­sére önt a kárpátaljai területre kormányzói Mó­lossá kinevezem. Kelt Kenderesen, 1939 június 28-án. Horthy «. fc, gróf Teleki Pál a. k. Miniszteri tanácsos a kormányzói biztos mellett — Marina kanonok A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter előterjesztésére dr. Marina Gyula görög- katolikus kanonok, ungvári lakost, a kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellé, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazási tisztvi­selőinek létszámába, miniszteri tanácsossá kine­vezte. i „A szarajevói merénylet évfordulója gondolkozásra kell, hogy késztessen bennünket afelől, hogy mi vár reánk,ha a világpolitikai hely­zetben gyökeres változás nem következik be4‘ Graiz Gusztáv beszéde a nemzetközi kereskedelmi kamara kongresszusán KopenhÁga, június 30. A nemzetközi kereskedelmi kamara kongresz- szusa külkereskedelmi bizottságának mai ülésén magyar részről Gratz Gusztáv szólalt fel. Hangoz­tatta, hogy a kereskedelmi forgalom jelenlegi megkötöttségének okairól elmondottakat helyes­nek találja ugyan, a szabadabb gazdasági forga­lom legnagyobb akadályát azonban nem annyira gazdasági, mint inkább politikai téren véli meg­találhat óknak. Amint a politika volt az. amely megbontotta a háborúval és különösen a háború­nak a békekötésekben való folytatásával a már kialakulóban levő világgazdasági fejlődést, úgy csak a politika — de más szellemben vezetett po­litika — lesz képes ezeknek a megbontott össze­köttetéseknek a helyreállítására. Ennek a célnak érdekében az egyik öldalon mérséklet, a másikon áldbzatk'észség szükséges, de mindkettő bőven meg­találná a maga jutalmát a gazdasági életnek ez esetben várható hatalmas fellendülése révén. A szarajevói merénylet évfordulója leéli, hogy gondolkodásra késztessen bennünket abban a te­kintetben, hogy mi vár reánk, ha az általános vi­lágpolitikai helyzetben gyökeres változás nem fog bekövetkezni. A háború teljesen megváltoztatta az emberek gazdasági mentalitását és ma mindenki ez alatt szenved. A háború előtt a gazdasági élet szilárd talajon fejlődött, míg ma az egyik súlyos politikai válságból a másikba' botorkálunk és nem tudunk szabadulni attól az érzéstől, hogy újabb katasztrófa gyökerestül ki fogja irtani új­ból mindazt, arait a gazdasági tevékenység meg­feszített munkával teremteni képes. Azelőtt a politika, egyik legfőbb célja az általános gazda­sági jólét emelése volt, míg ma minduntalan azt halljuk, hogy a gazdasági érdekek csak arra valók, hogy politikai célok szolgálatába állítsuk azokat és ha szükséges, feláldozzuk azokért. Régente a politilca állt a gazdasági fejlődés szolgálatában, ma a gazdasági életet a politika szolgálatába állították. Akkoriban azt hittük, hogy a forgalmi eszközök, a repülőgépek, a rádió stb. soha nem sejtett mértékben való fejlődése az em­bereket közelebb fogja hozni egymáshoz, míg ma azt látjuk, hogy ezen a téren is az első gondolat mindig az, miként lehetne ezeket a találmányo­kat az államközi viszonylatokban az ellenfél el* len felhasználni. A háború előtt a történettudo­mánynak volt egy olyan iránya, amely az összes történéseket gazdasági indokokra vezette vissza, ma a gazdasági motívumok az általános emberi fejlődésben teljesen háttrérbe szorultak. A men­talitásnak ez a megváltozása világszerte észlel­hető gazdasági nehézségek legfőbb oka. Ha ez a mentalitás újból olyan új gondolkozásnak adna helyet, amely a gazdasági érdekeket nem becsüli alá, akkor egy csapásra újból megnyílnék az egészséges általános gazdasági fejlődés útja. Amíg ez nem történik meg. hiába várjuk a gazdasági viszonyok jobbraforduló.sát. Gratz Gusztáv azután azzal a kérdéssel fog­lalkozott, miként lehetne a ma fennálló kötött gazdaságon belül, a bilaterális szerződések tovább­fejlesztésével némileg kielégítőbb gazdasági vi­szonyokat teremteni és különösen utalt arra a lehetőségre, hogy a kétoldalú szerződések egyes esetekben, ahol erre a szükséges előfeltételek megvannak, harmadik államoknak bevonásával tökéletesíthetek és három- vagy többoldalúi szer­ződéses kombinációkká kifejleszthetek volnának. A királynő pénteken reggel Colijn volt mi­niszterelnököt megbízta a kormány újjáalakitásá- .1. Azt hiszik, hogy Colijn miniszterelnök meg fogja kísérelni, hogy az új kormányt szélesebb alapon, a szabadelvűek és a demokraták bevoná­sával alakítsa meg. Minisztertanács A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai pénteken délután félhat órai kezdettel gróf Teleki Pál miniszterelnök el­nöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisz­tertanács, amely folyó ügyeket tárgyalt, kilenc órakor ért véget. ________ A felsőház munkarendje A felsőház közoktatásügyi és külügyi bizottsága július 3-án, hétfőn délelőtt 11 órakor az I. #z. bizottsági teremben ülést tart, »melynek tárgya a Budapesten 1938 november 15. napján kelt magyar-japán barátsági és szellemi együttműködési egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. Ennek letórgyalása után a felsőház külügyi és pénzügyi bizottsága tart ülést, amelynek tárgya a követi megbízatásban működő rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek hivatalból való szabályszerű elbánás alá vonhatásáról szóló törvényjavaslat. Július 4-én, kedden, délelőtt 11 órakor ülést tart a ikővetkező napirenddel: 1. A Budapesten, 1938. évi november hó 15. napjan kelt magyar-japán barátsági és szellemi együttműkö­dési egyezmény beciiikelyezéséről szóló törvényjavaslat. 2. A követi megbízatásban működő rendkívüli kö­vetek és meghatalmazott miniszterek hivatalból való szabályszerű elbánás alá vonhatásáról szóló törvény- javaslat* 3. A »Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap« létesíté­séről szóló törvényjavaslat. 4. A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 :XXVI., Illetve 1939:111. te. értelmében __ alakított 36-os országoa bizottságba a felsőház részéről kikül­dendő 12 tag megválasztása. Eltűnt a sivatagban egy hét kocsiból álló katonai osztag Kairó, június 39. Szerda óta eltűnt egy hét gépkocsiból álló katonai osztag, amely három egyiptomi katonatiszttel és tizen­négy katonával, a Kairótól délnyugati irányban mintegy 300 kilométernyire fekvő Baharija oázis felé igyekezett. Az eltűnt osztagnak rádiója is volt és segélyhívó jel­zését fel is fogták, de a felkutatására irányuló fárado­zások mindeddig nem jártak eredménnyel. Csütörtökön repülőgépeket küldtek keresésükre, amelyek ma is foly­tatják a kutatást. Özv. dr. Gulyás Józsefné sz. Fleischmann Szidónia úgy a maga, mint gyermekei Andor, Maráit, férjezett jászberényi dr. Kalmár Lászlóné, Lidia és Ágnes, valamint a kiterjedt rokonság nevében, fájdalom­tól megtört szívvel jelenti, hogy a legjobb férj, szerető és gondos édesapa, testvér és rokon DR. GULYÁS JÓZSEF ügyvéd, e. e. százados. Tolna vármegye tb. tisztifőügyáeze éc törv. biz tagja, a Szekszárdi Takarékpénztár igazgatója életének 65., boldog házasságának 32. évében, e hó 29-én éjjel 3 órakor, hosszas szenvedés után, visszaadta áldott lelkét Teremtőjének. A megboldogultat e hő 30-án, pénteken helyeztük örök nyugovóra. Szekszárd, 1939 június hó 29, Emléked örökké őrizzük! Csendes részvétel kérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents