Pesti Napló, 1939. augusztus (90. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 193?) augusztus . Gróf Csáky István nagy beszéde az elméleti és gyakorlati politikáról Nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben á­llana a tengely érdekeivel — Magyarország nyugodtan kiáll barátai mellé, anélkül, hogy túlzásba esnék Sopron, július 31. (Saját tudósítónktól.) Ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg vasárnap délelőtt a városháza közgyűlési termében a soproni nyári egyetemet, amelyet a József nádor műszaki és gazdaságtudo­mányi egyetem rendez immár harmadik éve. A megnyitó ünnepségen megjelent gróf Csáky Ist­ván külügyminiszter, valamint Szily Kálmán Államtitkár. Wälder Gyula rektor magnificus megnyitó­beszédében rámutatott arra, hogy a József nádor­­egyetem már harmadízben rendezi meg a soproni nyári egyetemet, programjában állandóan bővül­ve, hallgatóiban megszaporodva. A hallgatók száma az idén közel jár a nyolcszázhoz. Meleg szavakkal köszöntötte gróf Csáky István külügy­minisztert, akit a megnyitóünnepség közönsége lelkes ünneplésben részesített. Az idei nyári egye­temen főleg gépészeti és vegyészeti előadások lesznek, de egyidejűleg a soproni bányászati és kohászati kar bánya- és kohómérnöki tovább­képző tanfolyamot is rendez a nyári egyetemmel kapcsolatban. Ezután a hallgatóság hosszantartó, lelkes tapsa közepette gróf Csáky István külügyminisz­ter állott fel szólásra. Az igazi politika nagy analitikai készséget és szintetikai érzéket kíván meg, — mondotta — to­vábbá tapasztalatot és bizonyos előképzettséget, különben — zseniktől eltekintve — kevesen tud­nak helyes politikai diagnózist felállítani. Még komplikáltabbá válik ez a folyamat azáltal, hogy a politikának a művészethez való hasonlóságából kifolyólag az igazi politikusnak legnagyobb ere­je az intuíció. Ebben hasonlítja nagy feltalálókra vagy a nagy orvosokra. Talán az a körülmény, hogy az intuíció a legfőbb alakító eleme a nagy­vonalú politikának, magyarázza meg, hogy annyi történelmet csináló államférfiút és politikust, va­lamint feltalálót találunk éppen az autodidakták soraiban. Az igazi államférfiúra a legnagyobb veszély, hogy kizárólag politikussá válik, vagyis hogy a szakértelem és a logika rabjává lesz. Kompro­misszumokat keres tapasztalati alapon, mikor teremtenie kellene, vagy okvetlen kreálni akar,­­amikor továbbfejlesztésről, vagy az élőt és bolg­áét, egymáshoz idomításáról van szó. — Nem mulaszthatom el ezt az alkalmat, — mondotta azután — hogy a fenti értelemben vett széleskörű, vagyis egy állam határain túlmenő közilleték összejövetelénél néhány szót ne szóljak az ország praktikus politikai elgondolásairól is.­­ A legnagyobb közületek, vagyis az államok egymás mellett élését a földrajzi helyzet, a tör­ténelmi múlt és a gazdasági egymásrautaltság szabja me­g. Hozzájárul ehhez, mint külön tényező, a jövőbe vetett remény és a múltban elszenvedett igazságtalanság érzete. Ennek képe egy nemzet társadalma előtt nem annyira logikus elgondolá­sok, vagy számítások folyományaként jelentke­­­ik, hanem ösztönszerűleg. Mindennél csalhatat­­lanabbul megérzi a veszélyeket vagy a vár­káló előnyöket a nép lelke. Ezt a folyamatot egyedül ne a lelki, sokszor megmagyarázhatatlan jelenség zavarja, amelyet szimpátiának vagy antipátiának neveznek. Gyakran nehéz volna megmondani, hogy miért szimpatikus vagy miért antipatikus egy nép előtt a másik nép. De a praktikus politi­kusnak ezzel a népérzéssel, mint pozitív politikai tényezővel, számolni kell, akár érti, akár nem.­­ Ha egy tükörképet vetítenék Magyarország politikai lelki hangulatáról a hallgatóság elé, ak­kor megállapítható volna, hogy becsületes őszinte­séggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengely­hatalmak politikájához, hogy meggyőződése, hogy ez az ifjú, törhetetlen, dinamikus politikai előkép­let a jövőt is erősen befolyásolja.­­ Nemcsak a kért nagy nemzet jövőjét, hanem sajátját is. Tudatában van annak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel és hogy az évszázados együttélés vagy kultúrközösség őszinte és meghitt kapcsolatokat fejlesztett ki Magyaror­szág, Németország és Olaszország között. — Történelmi, gazdasági és más kapcsolataink e népekkel már túlontúl ismertek, nem óhajtanám ezeknek a fejtegetésével az időt tölteni.­­ Amiért az előbb mondottakat újból hangsú­lyoztam, annak fő oka az, hogy szükségét érzem an­nak, hogy illetékes helyről újból és újból megálla­­píttassék, hogy a magyar nemzet egyenes úton jár, senkit nem áltat, erőviszonyait barátai előtt nyu­godtan feltárja, elhatározottságát barátai mellett annál erőteljesebben kihangsúlyozza, minél jobban támadják azokat akár belföldön, akár külföldön. Nehéz időkben lehet a barátot megismerni és azt meg is becsülik akkor, ha éppen a­ válságos idők­ben nem vonul a meglapulás úgynevezett bölcses­sége mögé, hanem nyugodtan kiáll barátai mel­lett anélkül, hogy túlzásokba esnek, hanem erővi­szonyait állandóan szem előtt tartja úgy morális, mint fizikai téren. ■— Azt hiszem, meg fogja hozni a gyümölcsét az az őszinteség, amellyel a legutóbbi időkben is megmutattuk barátaink előtt, hogy ránk számítani lehet, mert a nemzet hitelképességét, a nemzet be­csületét mindennél többre tartjuk és annak meg­óvása érdekében minden kockázatot vállalunk. — Békés nép vagyunk mindaddig, amíg min­ket is békében hagynak. Ez nem jelenti, hogy a legkisebb jogunkról is lemondunk, mert csak ha­lálraítélt népek kötnek kompromisszumokat ön­magukkal.­­ Tudatában vagyunk annak, hogy igen súlyos időkben élünk. De voltak már nehéz idők orszá­gunk felett és mindig átéltük őket. Ez leginkább bizonyítja, hogy létezésünk és fejlődésünk törté­nelmi szükségesség. Mérsékelt nemzet is vagyunk, jussunknál többet senkitől sem követelünk és a legboldogabb ember én volnék, ha minden szom­szédunkkal olyan bizalmi atmoszféra fejlődhetnék ki, amelyben nem nyerne tápot a gyanakvás még akkor sem, ha itt vagy ott egy-egy meggondolat­lan cselekedet történik vagy káros szó hangzik el. Persze ez nemcsak tőlünk függ. Ismerjük azonban azokat a külső és belső nehézségeket is, amelyek egyik-másik szomszédállamunkat akadályozzák abban, hogy a magyar nemzet által annyira kívá­natosnak tartott bizalmi légkör kifejlődéséhez te­vékenyen hozzájáruljanak. És éppen ezért, mert ismerjük, lehetetlent vagy időszerűtlent senkitől sem kívánunk.­­ Az építőmunka, amelyet a kormány belpo­litikájában folytat, természetesen a külpolitikára is kiterjed. Nem fogunk egy alkalmat sem elmu­lasztani, hogy az ország belső nyugalmát, fejlődé­sét nyugodt és megbízható külpolitikával támasz­­szuk alá. Remélem, hogy ezt a célkitűzést nem fogják túlságosan zavarni. Türelmünk, amint már bebizonyítottuk, van éppen elég, megértőek is tudunk lenni, mert elszánt lelkű, határozott nemzetté érlelt meg minket a sors.­­ Minél több hónap telik el, annál komolyabb erőtényezőt jelenthet a katonailag, erkölcsileg és gazdaságilag felkészülő Magyarország mindenki­nek. Ami még inkább lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy önérzetes, nyugodt, türelmes, de erélyes külpolitikát folytathasson. Ez nem egy­szer elmegy az engedékenység határáig, mert ezt egy erősbödő ország erejének biztos tudatában megengedheti magának. — Gyakran hallom külföldiektől, akik Ma­gyarországra jönnek, hogy olyan ez az ország, mint egy oázis. Sokkal nagyobb államokkal ös­szehasonlítva is, amelyeken azonban úrrá lett az idegesség. Ezt a nyugodt, békés oázist kívánjuk fenntartani, megerősíteni és biztosítani a magyar föld lakói és azok részére, akik látogatásukkal megtisztelnek bennünket. Ha azután hazájukba visszatérnek vagy az országban szétszélednek,­vi­gyék magukkal az ideges világrészekbe vagy az ideges országtájakra azt a nyugalmat, amelyet egy erős kormány egy elszánt néppel a háta mö­gött nemzete részére megteremtett és fenntartani óhajt minden idők viszontagságai között. Gróf Csáky István külügyminiszternek lelkes tapssal fogadott beszéde után Szily Kálmán ál­lamtitkár a vallás- és közoktatásügyi­ miniszter nevében köszöntötte a soproni nyári egyetemet. A nyári egyetem részvevőinek tiszteletére a város vasárnap este kitűnően sikerült kerti ünne­pélyt rendezett, amelyen a város társadalmának színe-java vett részt. Az ünnepélyen megjelent gróf Csáky István külügyminiszter, Imrédy Béla ny. miniszterelnök és felesége, Ilnsémi-Reviczky Antal követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője és Ujpéteri Elemér mi­niszteri titkár. Gróf Csáky István külügyminisz­ter hétfőn délelőtt Udein-Reviczky Antal és Uj­­péteri Elemér kíséretében visszautazott a fővá­rosba. Balatoni nyaralása előtt kérjen felvilágosítást AZ EST Utazási Irodában, Budapest, VII., ker., Erzsébet­ körút 18-20. Ugyanott szobafoglalás és menetjegyváltás Az angina pectoris — a rohamokban fellépő nyomasztó szívtáji fájdalmak — kezelésében reg­gel éhgyomorra ’/*, esetleg ‘A pohár természete« »Ferenc József« keserűvíz is elegendő ahhoz, hogy a belek oly igen fontos működését elrendezze és megfelelő anyagcserét biztosítson. Kérdezze meg orvosát! ­ Ivády Béla megindokolta házszabályrevíziós indítványát (Saját tudósítónktól.) A Ház hétfői ülését 10 órakor nyitotta meg Szinyei Merse Jenő elnök. A kormány részéről gróf Teleki Pál miniszterel­nök, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Jaross Andor felvidéki miniszter voltak jelen. Az elnöki enunciációk után Gergelyffy And­rás, a közjogi bizottság előadója beterjesztette az állampolgársági törvény módosításáról és kiegé­szítéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelenté­sét. Az előadó kérésére a Ház kimondotta a ja­vaslat tárgyalására a sürgősséget. Ezután Ivády Béla indokolta meg a házszabá­lyok felülvizsgálásáról és esetleges módosításáról szóló indítványát. Kijelentette, hogy csak rövi­den akarja megindokolni indítványát, amely sze­rint a Ház küldjön ki egy 40 tagú bizottságot a jelenleg érvényben levő házszabályok megvizsgá­lására. Nem akarja a bizottsági tárgyalás előtt a kérdés érdemét kifejteni. . A házszabály tulajdonképpen a Ház tárgya­lási rendje, nagy fontosságára való tekintettel azonban a Ház saját külön törvényének tekinti. A parlamentek éppen ezért féltékenyen őrzik ház­szabályokban biztosított jogaikat. A parlament — mondotta — mindenkor maga alkotta meg a ház­szabályokat az államfő és a kormány jóváhagyása nélkül. Totálisan kell biztosítani a szólásszabadsá­got... (A totális szó hallatára a nyilasok lelkes tapsban és helyeslésben törtek ki s integettek Ivádynak, hogy üljön közéjük.) — Én nem ijedek meg a szótól, — folytatta Ivády — az egész magyar nemzet érdekében kell biztosítani a szólásszabadságot. Ezek szerint fog­juk keresni az összes pártok között az érintkezést. (A nyilasok lelkesen tapsoltak.) A­ világháború óta nagy házszabályrevízió volt és pedig 1920-ban, 22-ben, 24-ben és 28-ban. Ezek az elvi kérdéseket ki is merítették. Most gyakorlati megoldást kell találni. Csoór Lajos: Az indokolást halljuk! Ivády Béla: Hogy milyen gyakorlati szükség áll fenn, arra nézve elmondom, hogy csütörtökön volt a pártközi konferencia, pénteken terjesztet­tem be indítványomat, szombaton döntöttek róla, hétfőn megindokolhatom és csak a következő ülé­sen lehet az indítványt, érdemben tárgyalni. Ezért­ kell a házszabályrevízió. Ilyen módon néhány na­pot meg tudunk takarítani. A nyilasoknál nagy lárma tört ki. Felkiáltá­sok: Földreform kell! Szociális kérdésekkel jöjje­nek! Ivády Béla: Ezek a halasztó lehetőségek an­nak a helyzetnek a maradványai, amikor Béccsel szemben kellett védekezni. Ígaj a nyilasoknál.) Szinyei Merse Jenő elnök enunciálja, hogy a Ház érdemleges tárgyalás nélkül határoz az indít­vány felett. A Ház kimondotta, ho a­m indít­ványt tárgyalás alá veszi. Ezután az elnök napi­rendi indítványt tett, melynek értelmében a Ház legközelebbi ülését ma délelőtt 10 órakor tartja, amelyen Ivády indítványát és az állampolgársági javaslatot tárgyalja. Az ülés negyed 1 után végződött néhány perc­cel. Fischer H. Miklós, testvérei Imre, László (New-York), Helen, Arany és Sári nevében is mély szomorúsággal tudatja, hogy imádott Édesanyjuk­ szül. Jeremiás Fáni július 30-án elköltözött az élők sorából. Temetése augusztus 1-én i.e. 11 órakor lesz a rákoskeresz­túri izr. temetőben. A legdrágább Édesanyát sirat­juk, aki életét gyermekeinek áldozta, értük küzdött, aggódott és szenvedett egész életen át. Gyászolják még testvérei, menye, vejei, unokái, rokonai és mindazok, akik őt ismerték és szerették. Részvétlátogatások mellőzését kérjük.

Next