Pesti Napló, 1939. augusztus (90. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-01 / 173. szám
Kedd PESTI NAPLÓ 193?) augusztus . Gróf Csáky István nagy beszéde az elméleti és gyakorlati politikáról Nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel — Magyarország nyugodtan kiáll barátai mellé, anélkül, hogy túlzásba esnék Sopron, július 31. (Saját tudósítónktól.) Ünnepélyes keretek között nyitották meg vasárnap délelőtt a városháza közgyűlési termében a soproni nyári egyetemet, amelyet a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem rendez immár harmadik éve. A megnyitó ünnepségen megjelent gróf Csáky István külügyminiszter, valamint Szily Kálmán Államtitkár. Wälder Gyula rektor magnificus megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a József nádoregyetem már harmadízben rendezi meg a soproni nyári egyetemet, programjában állandóan bővülve, hallgatóiban megszaporodva. A hallgatók száma az idén közel jár a nyolcszázhoz. Meleg szavakkal köszöntötte gróf Csáky István külügyminisztert, akit a megnyitóünnepség közönsége lelkes ünneplésben részesített. Az idei nyári egyetemen főleg gépészeti és vegyészeti előadások lesznek, de egyidejűleg a soproni bányászati és kohászati kar bánya- és kohómérnöki továbbképző tanfolyamot is rendez a nyári egyetemmel kapcsolatban. Ezután a hallgatóság hosszantartó, lelkes tapsa közepette gróf Csáky István külügyminiszter állott fel szólásra. Az igazi politika nagy analitikai készséget és szintetikai érzéket kíván meg, — mondotta — továbbá tapasztalatot és bizonyos előképzettséget, különben — zseniktől eltekintve — kevesen tudnak helyes politikai diagnózist felállítani. Még komplikáltabbá válik ez a folyamat azáltal, hogy a politikának a művészethez való hasonlóságából kifolyólag az igazi politikusnak legnagyobb ereje az intuíció. Ebben hasonlítja nagy feltalálókra vagy a nagy orvosokra. Talán az a körülmény, hogy az intuíció a legfőbb alakító eleme a nagyvonalú politikának, magyarázza meg, hogy annyi történelmet csináló államférfiút és politikust, valamint feltalálót találunk éppen az autodidakták soraiban. Az igazi államférfiúra a legnagyobb veszély, hogy kizárólag politikussá válik, vagyis hogy a szakértelem és a logika rabjává lesz. Kompromisszumokat keres tapasztalati alapon, mikor teremtenie kellene, vagy okvetlen kreálni akar,amikor továbbfejlesztésről, vagy az élőt és bolgáét, egymáshoz idomításáról van szó. — Nem mulaszthatom el ezt az alkalmat, — mondotta azután — hogy a fenti értelemben vett széleskörű, vagyis egy állam határain túlmenő közilleték összejövetelénél néhány szót ne szóljak az ország praktikus politikai elgondolásairól is. A legnagyobb közületek, vagyis az államok egymás mellett élését a földrajzi helyzet, a történelmi múlt és a gazdasági egymásrautaltság szabja meg. Hozzájárul ehhez, mint külön tényező, a jövőbe vetett remény és a múltban elszenvedett igazságtalanság érzete. Ennek képe egy nemzet társadalma előtt nem annyira logikus elgondolások, vagy számítások folyományaként jelentkeik, hanem ösztönszerűleg. Mindennél csalhatatlanabbul megérzi a veszélyeket vagy a várkáló előnyöket a nép lelke. Ezt a folyamatot egyedül ne a lelki, sokszor megmagyarázhatatlan jelenség zavarja, amelyet szimpátiának vagy antipátiának neveznek. Gyakran nehéz volna megmondani, hogy miért szimpatikus vagy miért antipatikus egy nép előtt a másik nép. De a praktikus politikusnak ezzel a népérzéssel, mint pozitív politikai tényezővel, számolni kell, akár érti, akár nem. Ha egy tükörképet vetítenék Magyarország politikai lelki hangulatáról a hallgatóság elé, akkor megállapítható volna, hogy becsületes őszinteséggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengelyhatalmak politikájához, hogy meggyőződése, hogy ez az ifjú, törhetetlen, dinamikus politikai előképlet a jövőt is erősen befolyásolja. Nemcsak a kért nagy nemzet jövőjét, hanem sajátját is. Tudatában van annak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellentétben állana a tengely érdekeivel és hogy az évszázados együttélés vagy kultúrközösség őszinte és meghitt kapcsolatokat fejlesztett ki Magyarország, Németország és Olaszország között. — Történelmi, gazdasági és más kapcsolataink e népekkel már túlontúl ismertek, nem óhajtanám ezeknek a fejtegetésével az időt tölteni. Amiért az előbb mondottakat újból hangsúlyoztam, annak fő oka az, hogy szükségét érzem annak, hogy illetékes helyről újból és újból megállapíttassék, hogy a magyar nemzet egyenes úton jár, senkit nem áltat, erőviszonyait barátai előtt nyugodtan feltárja, elhatározottságát barátai mellett annál erőteljesebben kihangsúlyozza, minél jobban támadják azokat akár belföldön, akár külföldön. Nehéz időkben lehet a barátot megismerni és azt meg is becsülik akkor, ha éppen a válságos időkben nem vonul a meglapulás úgynevezett bölcsessége mögé, hanem nyugodtan kiáll barátai mellett anélkül, hogy túlzásokba esnek, hanem erőviszonyait állandóan szem előtt tartja úgy morális, mint fizikai téren. ■— Azt hiszem, meg fogja hozni a gyümölcsét az az őszinteség, amellyel a legutóbbi időkben is megmutattuk barátaink előtt, hogy ránk számítani lehet, mert a nemzet hitelképességét, a nemzet becsületét mindennél többre tartjuk és annak megóvása érdekében minden kockázatot vállalunk. — Békés nép vagyunk mindaddig, amíg minket is békében hagynak. Ez nem jelenti, hogy a legkisebb jogunkról is lemondunk, mert csak halálraítélt népek kötnek kompromisszumokat önmagukkal. Tudatában vagyunk annak, hogy igen súlyos időkben élünk. De voltak már nehéz idők országunk felett és mindig átéltük őket. Ez leginkább bizonyítja, hogy létezésünk és fejlődésünk történelmi szükségesség. Mérsékelt nemzet is vagyunk, jussunknál többet senkitől sem követelünk és a legboldogabb ember én volnék, ha minden szomszédunkkal olyan bizalmi atmoszféra fejlődhetnék ki, amelyben nem nyerne tápot a gyanakvás még akkor sem, ha itt vagy ott egy-egy meggondolatlan cselekedet történik vagy káros szó hangzik el. Persze ez nemcsak tőlünk függ. Ismerjük azonban azokat a külső és belső nehézségeket is, amelyek egyik-másik szomszédállamunkat akadályozzák abban, hogy a magyar nemzet által annyira kívánatosnak tartott bizalmi légkör kifejlődéséhez tevékenyen hozzájáruljanak. És éppen ezért, mert ismerjük, lehetetlent vagy időszerűtlent senkitől sem kívánunk. Az építőmunka, amelyet a kormány belpolitikájában folytat, természetesen a külpolitikára is kiterjed. Nem fogunk egy alkalmat sem elmulasztani, hogy az ország belső nyugalmát, fejlődését nyugodt és megbízható külpolitikával támaszszuk alá. Remélem, hogy ezt a célkitűzést nem fogják túlságosan zavarni. Türelmünk, amint már bebizonyítottuk, van éppen elég, megértőek is tudunk lenni, mert elszánt lelkű, határozott nemzetté érlelt meg minket a sors. Minél több hónap telik el, annál komolyabb erőtényezőt jelenthet a katonailag, erkölcsileg és gazdaságilag felkészülő Magyarország mindenkinek. Ami még inkább lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy önérzetes, nyugodt, türelmes, de erélyes külpolitikát folytathasson. Ez nem egyszer elmegy az engedékenység határáig, mert ezt egy erősbödő ország erejének biztos tudatában megengedheti magának. — Gyakran hallom külföldiektől, akik Magyarországra jönnek, hogy olyan ez az ország, mint egy oázis. Sokkal nagyobb államokkal összehasonlítva is, amelyeken azonban úrrá lett az idegesség. Ezt a nyugodt, békés oázist kívánjuk fenntartani, megerősíteni és biztosítani a magyar föld lakói és azok részére, akik látogatásukkal megtisztelnek bennünket. Ha azután hazájukba visszatérnek vagy az országban szétszélednek,vigyék magukkal az ideges világrészekbe vagy az ideges országtájakra azt a nyugalmat, amelyet egy erős kormány egy elszánt néppel a háta mögött nemzete részére megteremtett és fenntartani óhajt minden idők viszontagságai között. Gróf Csáky István külügyminiszternek lelkes tapssal fogadott beszéde után Szily Kálmán államtitkár a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében köszöntötte a soproni nyári egyetemet. A nyári egyetem részvevőinek tiszteletére a város vasárnap este kitűnően sikerült kerti ünnepélyt rendezett, amelyen a város társadalmának színe-java vett részt. Az ünnepélyen megjelent gróf Csáky István külügyminiszter, Imrédy Béla ny. miniszterelnök és felesége, Ilnsémi-Reviczky Antal követségi tanácsos, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője és Ujpéteri Elemér miniszteri titkár. Gróf Csáky István külügyminiszter hétfőn délelőtt Udein-Reviczky Antal és Ujpéteri Elemér kíséretében visszautazott a fővárosba. Balatoni nyaralása előtt kérjen felvilágosítást AZ EST Utazási Irodában, Budapest, VII., ker., Erzsébet körút 18-20. Ugyanott szobafoglalás és menetjegyváltás Az angina pectoris — a rohamokban fellépő nyomasztó szívtáji fájdalmak — kezelésében reggel éhgyomorra ’/*, esetleg ‘A pohár természete« »Ferenc József« keserűvíz is elegendő ahhoz, hogy a belek oly igen fontos működését elrendezze és megfelelő anyagcserét biztosítson. Kérdezze meg orvosát! Ivády Béla megindokolta házszabályrevíziós indítványát (Saját tudósítónktól.) A Ház hétfői ülését 10 órakor nyitotta meg Szinyei Merse Jenő elnök. A kormány részéről gróf Teleki Pál miniszterelnök, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, Jaross Andor felvidéki miniszter voltak jelen. Az elnöki enunciációk után Gergelyffy András, a közjogi bizottság előadója beterjesztette az állampolgársági törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentését. Az előadó kérésére a Ház kimondotta a javaslat tárgyalására a sürgősséget. Ezután Ivády Béla indokolta meg a házszabályok felülvizsgálásáról és esetleges módosításáról szóló indítványát. Kijelentette, hogy csak röviden akarja megindokolni indítványát, amely szerint a Ház küldjön ki egy 40 tagú bizottságot a jelenleg érvényben levő házszabályok megvizsgálására. Nem akarja a bizottsági tárgyalás előtt a kérdés érdemét kifejteni. . A házszabály tulajdonképpen a Ház tárgyalási rendje, nagy fontosságára való tekintettel azonban a Ház saját külön törvényének tekinti. A parlamentek éppen ezért féltékenyen őrzik házszabályokban biztosított jogaikat. A parlament — mondotta — mindenkor maga alkotta meg a házszabályokat az államfő és a kormány jóváhagyása nélkül. Totálisan kell biztosítani a szólásszabadságot... (A totális szó hallatára a nyilasok lelkes tapsban és helyeslésben törtek ki s integettek Ivádynak, hogy üljön közéjük.) — Én nem ijedek meg a szótól, — folytatta Ivády — az egész magyar nemzet érdekében kell biztosítani a szólásszabadságot. Ezek szerint fogjuk keresni az összes pártok között az érintkezést. (A nyilasok lelkesen tapsoltak.) A világháború óta nagy házszabályrevízió volt és pedig 1920-ban, 22-ben, 24-ben és 28-ban. Ezek az elvi kérdéseket ki is merítették. Most gyakorlati megoldást kell találni. Csoór Lajos: Az indokolást halljuk! Ivády Béla: Hogy milyen gyakorlati szükség áll fenn, arra nézve elmondom, hogy csütörtökön volt a pártközi konferencia, pénteken terjesztettem be indítványomat, szombaton döntöttek róla, hétfőn megindokolhatom és csak a következő ülésen lehet az indítványt, érdemben tárgyalni. Ezért kell a házszabályrevízió. Ilyen módon néhány napot meg tudunk takarítani. A nyilasoknál nagy lárma tört ki. Felkiáltások: Földreform kell! Szociális kérdésekkel jöjjenek! Ivády Béla: Ezek a halasztó lehetőségek annak a helyzetnek a maradványai, amikor Béccsel szemben kellett védekezni. Ígaj a nyilasoknál.) Szinyei Merse Jenő elnök enunciálja, hogy a Ház érdemleges tárgyalás nélkül határoz az indítvány felett. A Ház kimondotta, ho am indítványt tárgyalás alá veszi. Ezután az elnök napirendi indítványt tett, melynek értelmében a Ház legközelebbi ülését ma délelőtt 10 órakor tartja, amelyen Ivády indítványát és az állampolgársági javaslatot tárgyalja. Az ülés negyed 1 után végződött néhány perccel. Fischer H. Miklós, testvérei Imre, László (New-York), Helen, Arany és Sári nevében is mély szomorúsággal tudatja, hogy imádott Édesanyjuk szül. Jeremiás Fáni július 30-án elköltözött az élők sorából. Temetése augusztus 1-én i.e. 11 órakor lesz a rákoskeresztúri izr. temetőben. A legdrágább Édesanyát siratjuk, aki életét gyermekeinek áldozta, értük küzdött, aggódott és szenvedett egész életen át. Gyászolják még testvérei, menye, vejei, unokái, rokonai és mindazok, akik őt ismerték és szerették. Részvétlátogatások mellőzését kérjük.