Pesti Napló, 1939. szeptember (90. évfolyam, 199-223. szám)
1939-09-01 / 199. szám
Pintek TESTI NAPLÓ 1939 szeptember 1 Berlin: Németország Berlinbe kérette Lengyelország aki azonban nem jött el a német javaslat: Danzig azonnal térjen vissza Németországhoz, a korridorról, népszavazás döntsön Berlin, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) (United Press.) Illetékes berlini körökben megállapítják, hogy az új angol mozgósítási intézkedések újabb faktort jelentenek, amely hozzájárul a helyzet súlyosbításához. Az utolsó két nap számos olyan intézkedés történt, amelynek következtében a helyzet rosszabbodott■ Lengyelország vonakodik komoly tárgyalásokat kezdeni Németországgal, a helyzet rosszabbodását idézi elő az is, hogy Lengyelország Németország ellen fenyegető intézkedéseket tett. Betetőzi ezeket a faktorokat az a tény, hogy Anglia nem tett Németországnak konkrét javaslatokat s az, hogy mozgósítási intézkedéseket tett. Mindennek hatásaképpena helyzet lényegesen rosszabbodott. Mikor tegnap Henderson, berlini nagykövetnek átadták a német jegyzéket, teljesen megvilágították a német álláspontot s ezért nem várható, hogy az új angol jegyzékre Németország formális választ adjon. Ilyenformán a diplomáciai jegyzékváltás Anglia és Németország között fel valt függesztve. Németország kártyáit az asztalra tette s nem tehet egyebet, mint Angliát ismételten értesítse a német álláspontról. »Ezért, ha új diplomáciai kezdeményezésről szó lehet, ennek a kezdeményezésnek angol részről kell kiindulnia. Német politikai körökben felpanaszolják, hogy minden eddigi angol javaslat teljesen általános jellegű volt és komoly, konkrét indítványt Anglia nem tett. Nem vádolják nyíltan Angliát azzal, hogy időt akar nyerni, de kijelentik, hogy minden halogatás ezt a gyanút kelti. Ugyanezekben az illetékes körökben kijelentették, hogy az orosz-német tanácskozások már néhány nap óta folynak. Arra a kérdésre, vájjon ezek a tanácskozások katonai kérdésekre is kiterjednek-e, kijelentették: i.A tanácskozások minden kérdést felölelnek s így feltehető, hogy katonai kérdések megbeszélésére is sor került.« Hivatalos német közlemény az angol-német tárgyalásokról A Német Távirati Iroda a következőket jelenti: Az angol királyi kormány a német kormányhoz intézett 1939 augusztus 28-i jegyzékében felajánlotta közvetítését Németország és Lengyelország között a vitás problémák rendezése céljából folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. Az angol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségének, tekintettel a folytonos incidensekre és az általános európai feszültségre. A német kormány 1939 augusztus 29-i válaszjegyzékében — noha szkeptikusan ítélte meg a lengyel kormány akaratát, hogy egyáltalában megállapodásra akar jutni — a béke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. A fennforgó körülmények figyelembevételével szükségesnek tartotta, hogy ebben a jegyzékében rámutasson arra, hogy gyorsan és haladéktalanul kell cselekedni, ha egyáltalán el akarják kerülni a katasztrófa veszélyét. Berlin lengyel megbízott kiküldését kérte — ehelyett a lengyelek mozgósítottak Ebben az értelemben késznek nyilatkozott 1939 augusztus 30-a estig fogadni a lengyel kormány megbízottját azzal a feltétellel, hogy valóban felhatalmazása legyen nemcsak arra, hogy vitát folytasson, hanem tárgyalásokat is vezessen és befejezéshez juttathasson. A német kormány továbbá kilátásba helyezte, hogy úgy hiszi, hogy ennek a lengyel tárgyalófélnek Berlinbe érkezéséig az angol kormányhoz is eljuttathatja a megegyezési ajánlat alapjait. A német kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel személyiség megérkezéséről kapott volna közlést, megértési készségére válaszul először a lengyel mozgósítás hírét kapta és csupán 1939 augusztus 31-én éjjel 12 óra után kapott angol részről általánosságban mozgó ígéretet arról, hogy Anglia kész a tárgyalások megkezdése érdekében közbenjárni. A berlini lengyel nagykövet nem volt hajlandó tárgyalni Noha a birodalmi kormány részéről várt lengyel tárgyalások elmaradásával elesett annak előfeltétele, hogy a brit kormányt még értesítsék a birodalmi kormány felfogásáról tárgyalási alap lehetősége tekintetében, — mert hiszen a brit kormány maga Németország és Lengyelország közvetlen tárgyalása mellett foglalt állást . Ribbentrop birodalmi külügyminiszter a brit nagykövetnek az utolsó angol jegyzék átadásakor mégis pontos tájékoztatást adott azoknak a német javaslatoknak szövegéről, amelyeket a lengyel tárgyaló megérkezése esetén tárgyalási javaslatként előterjesztett volna. A német kormány úgy véli, hogy ilyen körülmények között joga van ahhoz, hogy legalább utólag azonnal jelöljenek meg egy lengyel személyiséget, mert a birodalmi kormánytól nem lehet megkívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló készségét ne csupán hangsúlyozza, hanem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csupán üres kifogásokkal és semmitmondó kijelentésekkel áltassák. A német kormány javaslatait gyakorlatilag elutasítottnak tekinti A lengyel nagykövet részéről időközben történt lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő sincs felhatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsátkozzon, annál kevésbé, hogy tárgyalhasson. Ekként a Vezér és a német birodalmi kormány immár két napja hiába vár lengyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények között a németbirodalmi kormány ezúttal is javaslatait gyakorlatilag véve elutasítottnak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tudomására hozattak, messzemenően lojálisak, méltányosak és teljesíthetők lettek volna. A birodalmi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Ribbentrop birodalmi külügyminiszter részéről az angol nagykövettel közölt tárgyalási alapokról. A német ajánlat 1. Danzig szabadváros tiszta német jellege, valamint lakosságának egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a Német Birodalomba. 2. Az úgynevezett folyosó területe, amely a Keleti tengertől Marienburg—Graudenz—Chulm— Bromberg vonalától (ezekkel a városokkal bezárólag) és azután körülbelül nyugati irányban Schwanzelenreichig terjed, maga dönt arról, hogy Németországhoz vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen szavazást tartanak. Szavazásra jogosultak mindazok a németek, akik 1918 január 1-én ezen a területen laktak vagy e napig ott születtek, valamint a megjelölt napon e területen lakott vagy e napig ott született lengyelek, kasubok (Kaschuben) stb. Az Most jelent meg/ Dr. Bródy Károly francia orvos KÖPI ŐS SPIQSI! Ífij9 Ara 2.— pengő Kapható AZ EST könyvkereskedésében, Budapest, Erzsébet-közti 18—20 e területről elűzött németek szavazatuk leadása végett visszatérnek. A tárgyilagos szavazás biztosítása, valamint az ehhez szükséges széleskörű előmunkálatok szavatolása céljából az említett területet a Saar-területhez hasonló módon azonnal megalakítandó nemzetközi bizottság alá rendelik, amelyet négy nagyhatalom: Olaszország, a Szovjet Unió, Franciaország és Anglia alakítanak meg. Ez a bizottság gyakorolja ezen a területen az összes felségjogokat. Ebből a célból erről a területről megállapodás szerinti legrövidebb időn alatt kivonulnak a lengyel katonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel hatóságok. Gdynia feltétlenül lengyel marad t. Nem tartozik e területhez Gdynia lengyel kikötő, amely lengyel felségjog alatt álló terület, amennyiben területileg a lengyel településre szorítkozik. Ennek a lengyel kikötővárosnak pontos határait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. 5. Avégből, hogy biztosítsák a szükséges időt az igazságos szavazás végrehajtásával kapcsolatos terjedelmes munkálatokra, a szavazást nem tartják meg tizenkét hónap letelte előtt. A végből, hogy ez idő alatt korlátlanul szavatolják Németországnak Kelet-Poroszországgal és Lengyelországnak a tengerrel való összeköttetését, utakat és vasutakat jelölnek ki, amelyek lehetővé teszik a szabad átmenőforgalmat Ezzel kapcsolatban csak azokat a kiadásokat szabad felszámítani, amelyek a közlekedési utak fenntartására, illetőleg a szállítások lebonyolítására szükségesek. 7. A terület hovatartozása felől a leadott szavazatok egyszerű többsége dönt. Vasútvonal és országút a korridoron keresztül 8. Avégből, hogy a szavazás megtörténte után — függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár — szavatolják Németország Danzig—Kelet- Poroszország tartománnyal való szabad forgalmának és Lengyelországnak a tengerrel való öszszeköttetése biztonságát, ha Lengyelországnak jut az a terület, amelyről szavaztak, területenkívüli közlekedési övezetet adnak Németországnak, körülbelül Bütow és Danzig, illetve Dirschau irányában birodalmi gépkocsiért, illetőleg négyvágányú vasútvonal építésére. Az út és a vasút építését úgy hajtják végre, hogy a lengyel közlekedési utakat nem érintik, azaz felüljárók vagy aluljárók lesznek. Ennek az övnek szélességét egy kilométerben állapítják meg és ez német fenhatóság alatt álló terület lesz. Ha a szavazás Németország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikötőjébe való szabad és korlátlan forgalma érdekében ésolyan területen kívüli utakra, illetőleg vasúti összeköttetésekre kap jogot, mint aminek Németországot megilletnék. Ha a folyosó visszakerül Németországhoz... 9. Ha a folyosó visszakerül a Német Birodalomhoz, a Német birodalom késznek nyilatkozik lakosságcserét végrehajtani Lengyelországgal olyan mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Lengyelország által a danzigi kikötőben esetleg kívánt külön jogok tekintetében, a viszonosság alapján járnának el, úgyhogy Németországnak Gdynia kikötőben olyan jogai volnának, mint Lengyelországnak Danzigban. 11. Avégből, hogy ezen a területen mindkét részről elhárítsák a fenyegetettség minden érzését, Danzig és Gdynia tisztára kereskedelmi város jellegét kapná, azaz katonai berendezések és katonai erődítmények nélkül 12. A Hela félszigetet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Lengyelországnak, vagy Németországnak jutna, szintén minden körülmények között mentesítenék a katonaságtól. Kártalanítás 13. Minthogy a német kormány a legúlyosabb panaszokat hozhatja fel a lengyel részről a kisebbséggel szemben tanúsított bánásmód ellen, a lengyel kormány pedig a maga részéről úgy véli, hogy szintén panaszolnivalója van Németország ellen, mindkét fél beleegyezik abba, hogy ezek a panaszok nemzetközi összetételű vizsgálóbizottság elé kerüljenek, amelynek feladata, hogy megvizsgálja valamennyi panaszt, amelyek gazdasági és testi károkról, vagy egyéb terrorisztikus jellegű cselekményekről szólnak. Németország és Lengyelország kötelezik magukat, hogy mindazokat a károkat, amelyek 1918 óta a két kisebbség kárára gazdasági vagy egyéb tekintetben előállottak, jóváteszik, illetve minden kisajátítást megszüntetnek, vagy pedig ezekért és a gazdasági életben történt egyéb beavatkozásokért azilletőknek teljes kártalanítást adnak. Kisebbségi szerződések 14. Annak elkerülésére, hogy a Lengyelországban maradó németekre, illetve a Németországban maradó lengyelekre a nemzetközi jogtalanság érzése nehezedjék el avégből, hogy biztosak legyenek benne, hogy nem veszik őket igénybe olyan cselekedetekre és szolgálatokra, amelyek nemzeti érzésükkel nem egyeztethetők össze. Németország és Lengyelország megállapodnak abban, hogy kölcsönösen a kisebbségek jogait átlogó és kötelező megállapodásokkal biztosítják, avégből, hogy e kisebbségek megkapják a népiségük megtartására, szabad kifejlesztésére és gyakorlására szükséges VASÚTI JEGYEIT BEL- ÉS KÜLFÖLDRE HAJÓJEGYEIT TENGERENTÚLRA ÉS REPÜLŐJEGYEIT VÁLTSA MEG ÉS VALUTAIGÉNYLÉSÉT NYÚJTSA BE Utazási és Menetj egy irodámban VII., Erzsébet-n&nAt 18—20 LÍRA, SVÁJCI FRANK ÉS MARKA csekkek és hitellevelek. Gyors és pontos, előzékeny elintézés!S