Pesti Napló, 1939. szeptember (90. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-01 / 199. szám

­ Pintek TESTI NAPLÓ 1939 szeptember 1 Berlin: Németország Berlinbe kérette Lengyelország aki azonban nem jött el a német javaslat: Danzig azonnal térjen vissza Németországhoz, a korridorról, népszavazás döntsön Berlin, augusztus 31. (A Pesti Napló tudósítójának telefonjelentése.) (United Press.) Illetékes berlini körökben megállapítják, hogy az új angol mozgósítási in­tézkedések újabb faktort jelentenek, amely hozzá­járul a helyzet súlyosbításához. Az utolsó két nap számos olyan intézkedés történt, amelynek követ­keztében a helyzet rosszabbodott■ Lengyelország vonakodik komoly tárgyalásokat kezdeni Német­országgal, a helyzet rosszabbodását idézi elő az is, hogy Lengyelország Németország ellen fenyegető intézkedéseket tett. Betetőzi ezeket a faktorokat az a tény, hogy Anglia nem tett Németországnak konkrét javaslatokat s az, hogy mozgósítási in­tézkedéseket tett. Mindennek hatásaképpen­­a helyzet lényegesen rosszabbodott­. Mikor tegnap Henderson, berlini nagykövet­nek átadták a német jegyzéket, teljesen me­g­vilá­gították a német álláspontot s ezért nem várható, hogy az új angol jegyzékre Németország formális választ adjon. Ilyenformán a diplomáciai jegy­zékváltás Anglia és Németország között fel valt függesztve. Németország kártyáit az asztalra tette s nem tehet egyebet,­ mint Angliát ismételten értesítse a német álláspontról. »Ezért, ha új dip­lomáciai kezdeményezésről szó lehet, ennek a kez­deményezésnek angol részről kell kiindulnia.­ Német politikai körökben felpanaszolják, hogy minden eddigi angol javaslat teljesen általános jellegű volt és komoly, konkrét indítványt Anglia nem tett. Nem vádolják nyíltan Angliát azzal, hogy időt akar nyerni, de kijelentik, hogy min­den halogatás ezt a gyanút kelti. Ugyanezekben az illetékes körökben kijelen­tették, hogy­ az orosz-német tanácskozások már néhány nap óta folynak. Arra a kérdésre, vájjon ezek a tanácskozások katonai kérdésekre is ki­terjednek-e, kijelentették: i.A tanácskozások min­den kérdést felölelnek s így feltehető, hogy kato­nai kérdések megbeszélésére is sor került.« Hivatalos német közlemény az angol­-német tárgyalásokról A Német Távirati Iroda a következőket je­lenti: Az angol királyi kormány a német kormány­hoz intézett 1939 augusztus 28-i jegyzékében fel­ajánlotta közvetítését Németország és Lengyelor­szág között a vitás problémák rendezése céljából folytatandó közvetlen tárgyalásokhoz. Az angol kormány ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy tudatában van az eljárás sürgősségének, te­kintettel a folytonos incidensekre és az általános európai feszültségre. A német kormány 1939 augusztus 29-i válaszjegyzékében — noha szkepti­kusan ítélte meg a lengyel kormány akaratát, hogy egyáltalában megállapodásra akar jutni — a béke érdekében késznek nyilatkozott elfogadni az angol közvetítésre tett indítványt. A fennforgó körülmé­nyek figyelembevételével szükségesnek tartotta, hogy ebben a jegyzékében rámutasson arra, hogy gyorsan és haladéktalanul kell cselekedni, ha egy­általán el akarják kerülni a katasztrófa veszélyét. Berlin lengyel megbízott kiküldését kérte — ehelyett a lengyelek mozgósítottak Ebben az értelemben késznek nyilatkozott 1939 augusztus 30-a estig fogadni a lengyel kormány megbízottját azzal a feltétellel, hogy valóban felha­talmazása legyen nemcsak arra, hogy vitát folytas­son, hanem tárgyalásokat is vezessen és befejezés­hez juttathasson. A német kormány továbbá ki­látásba helyezte, hogy úgy hiszi, hogy ennek­ a len­gyel tárgyalófélnek Berlinbe érkezéséig az angol kormányhoz is eljuttathatja a megegyezési aján­lat alapjait. A német kormány ahelyett, hogy meghatalmazott lengyel személyiség megérkezé­séről kapott volna közlést, megértési készségére válaszul először a lengyel mozgósítás hírét kapta és csupán 1939 augusztus 31-én éjjel 12 óra után kapott angol részről általánosságban mozgó ígé­retet arról, hogy Anglia kész a tárgyalások meg­kezdése érdekében közbenjárni. A berlini lengyel nagykövet nem volt hajlandó tárgyalni Noha a birodalmi kormány részéről várt len­gyel tárgyalások elmaradásával elesett annak előfeltétele, hogy a brit kormányt még értesít­­sék a birodalmi kormány felfogásáról tárgyalási alap lehetősége tekintetében, — mert hiszen a brit kormány maga Németország és Lengyelor­szág közvetlen tárgyalása mellett foglalt állást . Ribbentrop birodalmi külügyminiszter a brit nagykövetnek az utolsó angol jegyzék átadása­kor mégis pontos tájékoztatást adott azoknak a német javaslatoknak szövegéről, amelyeket a lengyel tárgyaló megérkezése esetén tárgyalási javaslatként előterjesztett volna. A német kormány úgy véli, hogy ilyen körül­mények között joga van ahhoz, hogy legalább utólag azonnal jelöljenek meg egy lengyel szemé­lyiséget, mert a­ birodalmi kormánytól nem lehet megkívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások megkezdésére irányuló készsé­gét ne csupán hangsúlyozza, hanem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csupán üres ki­fogásokkal és semmitmondó kijelentésekkel ál­tassák. A német kormány javaslatait gyakorlatilag elutasítot­tnak tekinti A lengyel nagykövet részéről időközben tör­tént lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő sincs felhatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsát­kozzon, annál kevésbé, hogy tárgyalhasson. Ekként a Vezér és a német birodalmi kor­mány immár két napja hiába vár lengyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények között a német­­birodalmi kormány ezúttal is javaslatait gya­korlatilag véve elutasítottnak tekinti, noha né­zete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tudomására hozattak, messzemenően lojálisak, méltányosak és teljesít­hetők lettek volna. A birodalmi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Ribbentrop birodalmi külügyminiszter részéről az angol nagykövettel közölt tárgyalási alapok­ról. A német ajánlat 1. Danzig szabadváros tiszta német jellege, valamint lakosságának egybehangzó akarata alap­ján azonnal visszatér a Német Birodalomba. 2. Az úgynevezett folyosó területe, amely a Keleti tengertől Marienburg—Graudenz—Chulm— Bromberg vonalától (ezekkel a városokkal bezá­rólag) és azután körülbelül nyugati irányban Schwanzelenreichig terjed, maga dönt­ arról, hogy Németországhoz vagy Lengyelországhoz tartozzék. 3. Ebből a célból ezen a területen szavazást tartanak. Szavazásra jogosultak mindazok a né­metek, akik 1918 január 1-én ezen a területen lak­tak vagy e napig ott születtek, valamint a meg­jelölt napon e területen lakott vagy e napig ott született lengyelek, kasubok (Kaschuben) stb. Az Most jelent meg/ Dr. Bródy Károly francia orvos KÖPI ŐS SPIQSI! Ífij9 Ara 2.— pengő Kapható AZ EST könyvkereskedésében, Budapest, Erzsébet-közti 18—20 e területről elűzött németek szavazatuk leadása végett visszatérnek. A tárgyilagos szavazás bizt­­osítása, valamint az ehhez szükséges széleskörű előmunkálatok szavatolása céljából az említett területet a Saar-területhez hasonló módon azon­nal megalakítandó nemzetközi bizottság alá ren­delik, amelyet négy nagyhatalom: Olaszország, a Szovjet­ Unió, Franciaország és Anglia alakíta­nak meg. Ez a bizottság gyakorolja ezen a terü­leten az összes felségjogokat. Ebből a célból erről a területről megállapodás szerinti legrövidebb időn alatt kivonulnak a lengyel katonaság, a len­gyel rendőrség és a lengyel hatóságok. Gdynia feltétlenül lengyel marad­ t. Nem tartozik e területhez Gdynia lengyel ki­kötő, amely lengyel felségjog alatt álló terület, amennyiben területileg a lengyel településre szo­rítkozik. Ennek a lengyel kikötővárosnak pontos határait Németország és Lengyelország jelölné ki és szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapí­taná meg. 5. Avégből, hogy biztosítsák a szükséges időt az igazságos szavazás végrehajtásával kapcsolatos terje­delmes munkálatokra, a szavazást nem­­ tart­ják meg tizenkét hónap letelte előtt. ­ A végből, hogy ez idő alatt korlátlanul sza­vatolják Németországnak Kelet-Poroszországgal és Lengyelországnak a tengerrel való összekötte­tését, utakat és vasutakat jelölnek ki, amelyek lehetővé teszik a szabad átmenőforgalmat Ezzel kapcsolatban csak azokat a kiadásokat szabad fel­számítani, amelyek a közlekedési utak fenntartá­sára, illetőleg a szállítások lebonyolítására szük­ségesek. 7. A terület hovatartozása felől a leadott sza­vazatok egyszerű többsége dönt. Vasútvonal és országút a korridoron keresztül 8. Avégből, hogy a szavazás megtörténte után — függetlenül attól, hogy milyen eredménnyel jár — szavatolják Németország Danzig—Kelet- Poroszország tartománnyal való szabad forgal­mának és Lengyelországnak a tengerrel való ösz­­szeköttetése biztonságát, ha Lengyelországnak jut az a terület, amelyről szavaztak, területen­­kívüli közlekedési övezetet adnak Németország­nak, körülbelül Bütow és Danzig, illetve Dirschau irányában birodalmi gépkocsiért, illetőleg négy­­vágányú vasútvonal építésére. Az út és a vasút építését úgy hajtják végre, hogy a lengyel közle­kedési utakat nem érintik, azaz felüljárók vagy aluljárók lesznek. Ennek az övnek szélességét egy kilométerben állapítják meg és ez német fenha­­tóság alatt álló terület lesz. Ha a szavazás Né­metország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikötőjébe való szabad és korlátlan forgalma érdekében ésolyan területen kívüli utakra, illető­leg vasúti összeköttetésekre kap jogot, mint ami­nek Németországot megilletnék. Ha a folyosó visszakerül Németországhoz... 9. Ha a folyosó visszakerül a Német Bi­rod­a­­lomhoz, a Német birodalom késznek nyilatkozik lakosságcserét végrehajtani Lengyelországgal olyan mértékben, amennyire a folyosó e célra megfelel. 10. A Lengyelország által a danzigi kikötő­ben esetleg kívánt külön jogok tekintetében, a viszonosság alapján járnának el, úgyhogy Né­metországnak Gdynia kikötőben olyan jogai volnának, mint Lengyelországnak Danzigban. 11. Avégből, hogy ezen a területen mindkét részről elhárítsák a fenyegetettség minden érzé­sét, Danzig és Gdynia tisztára kereskedelmi vá­ros jellegét kapná, azaz katonai berendezések és katonai erődítmények nélkül 12. A Hela félszigetet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Lengyelországnak, vagy Né­metországnak jutna, szintén minden körülmé­nyek között mentesítenék a katonaságtól. Kártalanítás 13. Minthogy a német kormány a legúlyosabb panaszokat hozhatja fel a lengyel részről a ki­sebbséggel szemben tanúsított bánásmód ellen, a lengyel kormány pedig a maga részéről úgy véli, hogy szintén panaszolnivalója van Németor­szág ellen, mindkét fél beleegyezik abba, hogy ezek a panaszok nemzetközi összetételű vizsgáló­bizottság elé kerüljenek, amelynek feladata, hogy megvizsgálja valamennyi panaszt, amelyek gaz­dasági és testi károkról, vagy egyéb t­errorisz­­tikus jellegű cselekményekről szólnak. Németor­szág és Lengyelország kötelezik magukat, hogy mindazokat a károkat, amelyek 1918 óta a két ki­sebbség kárára gazdasági vagy egyéb tekintetben előállottak, jóváteszik, illetve minden kisajátítást megszüntetnek, vagy pedig ezekért és a gazda­sági életben történt egyéb beavatkozásokért az­­illetőknek teljes kártalanítást adnak. Kisebbségi szerződések 14. Annak elkerülésére, hogy a Lengyelország­ban maradó németekre, illetve a Németországban maradó lengyelekre a nemzetközi jogtalanság ér­zése nehezedjék el avégből, hogy biztosak legye­nek benne, hogy nem veszik őket igénybe olyan cselekedetekre és szolgálatokra, amelyek nemzeti érzésükkel nem egyeztethetők össze. Németország és Lengyelország megállapodnak abban, hogy köl­csönösen a kisebbségek jogait átlogó és kötelező megállapodásokkal biztosítják, avégből, hogy e kisebbségek megkapják a népiségük megtartására, szabad kifejlesztésére és gyakorlására szükséges VASÚTI JEGYEIT BEL- ÉS KÜLFÖLDRE HAJÓJEGYEIT TENGERENTÚLRA ÉS REPÜLŐJEGYEIT VÁLTSA MEG ÉS VALU­T­AIGÉNYLÉSÉT NYÚJTSA BE Utazási és Menetj egy irodám­ban VII., Erzsébet-n&nAt 18—20 LÍRA, SVÁJCI FRANK ÉS MARKA csekkek és hitellevelek. Gyors és pontos, előzékeny elintézés!S

Next