Pesti Napló, 1939. október (90. évfolyam, 224-248. szám)

1939-10-01 / 224. szám

Vasárnap hadviselőknek adandó háromhónapos hitelről. Most, hogy a külügyi bizottság elfogadta a fegyverem­­bargó megszüntetését, kétségtele­nül sikerülni fog a javaslatot törvényerőre emelni. Amerika nyersanyagforrásai és kime­ríthetetlen teljesítőképességű ipara nemso­kára tehát épúgy rendelkezésére állnak majd Angliának és Franciaországnak, mint aho­gyan Németország is számíthat az orosz nyersanyagokra. Ez a párhuzam még távo­labbi vonatkozásban is helytállónak látszik,­­ mert ahogyan Németország számít bizo­nyos körülmények között a Szovjetunió »kon­sultatív segítségére«, ugyanúgy számít Lon­don és Párizs Amerika ipari és morális támo­gatásán kívül az Újvilág politikai segítségére. Az angol propaganda hatalmas eszközök­kel s kétségtelen sikerrel dolgozik a vérrokon néplakta hatalmas országban, amely — amint az érthető és logikus is — érzelmi és politikai okokból egyaránt természetesen a nyugati hatalmak győzelmét kívánja. Egyelőre per­sze alig valószínű, hogy az angolszász világot összefogó szolidaritás Amerika részéről pozi­tív akciókban nyilatkozzék meg, Londonban azonban mégis úgy számolnak ezzel a lehető­séggel, mint az előbb-utóbb kétségtelenül egyre brutálisabb formákat öltő háború utolsó vastartalékával.­ Mindezek azonban hosszúlejáratú pro­blémák, amelyeknek megoldásához idő kell. Ezzel szemben egészen közeli és rövidlejáratú kérdés Ciano olasz külügyminiszter utazása, illetőleg ennek az utazásnak eredménye. Olaszország mindenesetre megjelent az euró­pai cselekvés színházában. A Duce bölcses­ségétől függ, hogy milyen szerepet fog vál­lalni Itália a nagy drámában. PESTI NAPLÓ 1939 október 1­3 A Pesti Haplé római szerkesztősége Jelenti­s Ciano olasz külügyminiszter Benninkén nagyjelentőségű tárgyalásokat folytat Róma. (A P. N. római szerk. tel. jel.) Tegnapi tudósításomban megkockáztattam azt a jóslatot, hogy Olaszország­ a közeljövőben az »első oldalra kerül.« Ma ez a jóslat még nem teljesedett be, de annyit máris jelenthetek, hogy Ciano külügy­miniszter, miután a Duce hosszabb kihallgatáson fogadta, délután szokásos kíséretével hirtelen Ber­linbe utazott. Hivatalosan ezután a gyors eluta­zás után csak annyit közöltek, hogy az a német birodalmi külügyminiszter meghívására történt, de a szombat esti római lapok utolsó kiadásai még egyáltalában nem­ említették az elutazást. A vasárnapi és hétfői Ciano­ Robbentrop tárgya­lások során szó kerül a háborús és a háborún kí­vül álló Európa valamennyi kérdéséről, de a tár­gyalások előterébe két kérdéskomplexum kerül. 1. A legközelebbi jövőre várt újabb békenyilatkozat Európai diplomáciai körökben már elterjedt a hír, hogy a német-orosz közös békenyilatkozat után Berlin és Moszkva újabb békenyiatkozatot készít elő. Ezt a nyilatkozatot a »deklarált semle­gességük és a félsemleges, illetve a »konfliktuson kívül álló« országok egy része tenné, csatlakozva a­ német-orosz nyilatkozathoz. Ez az újabb és sokkal átfogóbb manifesztáció szintén arra az álláspontra helyezkednék, hogy keleten a háború véget ért, nyugaton tehát céltalan a folytatása. Azok a semleges, illetve konfliktuson kívülálló országok, amelyek ezt a nyilatkozatot aláírnák, kizárólag erkölcsi súlyukkal fordulnának Anglia és Francia­­ország ellen. 2. M .,harmadik európai front** kérdése Az olasz diplomácia működése a dunai, adriai és balkáni államok semlegességének megőrzése körül egyes európai körökben azt a benyomást keltette, hogy Olaszország egy »harmadik front« kiépítésére törekszik és ez a front — teljesen füg­getlenül a háborúban álló két féltől — Olasz­ország vezetésével azt a célt szolgálná, hogy Dél­­kelet-Európai és Spanyolország a háborús bonyo­dalomtól mindvégig távol maradjon. Az olasz­­spanyol jóviszony közismert tény, éppen úgy, mint az a szoros baráti kapcsolat, amely Magyar­­országot, Jugoszláviát, Bulgáriát és újabban Gö­rögországot is Olaszországhoz fűzi. Hiszen ugyan­aznap, amikor Macsek helyettes jugoszláv minisz­terelnök a belgrádi olasz követséggel tárgyalt, egyezett meg az olasz és a görög kormány abban, hogy az albán határról kölcsönösen visszavon­ják csapataikat. Az albán-jugoszláv határ katonai kérdéseinek ügyében is a legteljesebb az összhang Róma és Belgrád között és az olasz lapok már he­tek óta nagy rokonszenvvel kísérik a belgrádi kül­politika megnyilvánulásait. A Ciano-Ribbentrop tanácskozások ezen a két kérdéskomplexumon kívül természetesen kiterjednek olyan diplomáciai műveletekre is, amelyeknek előkészítése még csak most van folyamatban. A pápa megindító beszéde a lengyelekhez Róma második szombati eseménye a római lengyel kolónia kihallgatása volt XII. Pius pápá­nál. A pápa délelőtt fogadta Hlond kardinális, lengyel hercegprímást, a római lengyel nagykö­vetet, a nagykövetség teljes tisztikarát és számos Rómában tartózkodó lengyel előkelőséget. Hozzá­juk intézett beszédében sok vigasztaló szót inté­zett a lengyelekhez, de kijelentette, hogy nem azért jöttek hozzá, mintha revindikációról akarná­nak beszélni, hanem tisztán vallási vigaszért. Lengyelország többször elveszthette földjét, ja­vait és függetlenségét a századok folyamán, de nem veszthette el hitét, őszentsége meleg szavak­kal beszélt a lengyel nép hősiességéről és mély megindultsággal szólt a szenvedő emberiséggel való együttérzéséről, hogy viselniük kell a há­ború csapásait, amelyeket ő minden eszközzel meggátolni próbált, de hiába. A lengyelek szá­mára egy nagy érték maradt meg, bátorságuk még ellenfeleiket is csodálattal töltötte el, hitük­ben pedig méltók maradtak régi hagyományaik­hoz. Annak a reményének adott kifejezést, hogy Lengyelországban a katolikus hit továbbra is fennmaradhat s kérte a lengyeleket, hogy válto­zatlanul bízzanak a Gondviselésben. — A virágok is magas hótakaró alatt várják a tavasz leheletét, — így szólt a pápa — ti is vár­játok bíró imával az égi vigasztalást s fájdalma­tokba ne vegyüljön sem harag, sem gyűlölet. A felebaráti szeretet és az igazságosság adhatja visz­­sza a kínlódó világnak azt a békét, amelyet any­­nyira várnak a népek és amelyért világszerte imádkoznak az Úristenhez, aki a világ egye­düli ura. Végül azon reményének adott kifejezést a pápa, bárcsak az elfoglalt lengyel területeken senki se nehezítené meg a vallás szabad gyakor­latát. A Relazioni Internazionalt vezető olasz kül­politikai folyóirat szerint a Szentszék a jelen há­borúban nem foglalkozik többé közvetítéssel, mert adott helyzetben lehetetlen számára a közvetítés teljes mértékben. Az olasz kormányra bízza, ami a konkrétumokat illeti. Pálóczi Horváth György Moscicki lengyel köztársasági elnök lemondott,­­ utóda Raczkiewicz Párizsban letette az esküt Tíz új elnök lemondatta a kormányt s új koalíciós lengyel kormányt nevezett ki Párizs. A lengyel nagykövetség hivatalosan közli: Moscicki Ignác egyetemi tanár, a lengyel köz­társaság elnöke 1939 szeptember 30-án bejelen­tené lemondását. Kutyban (Lengyelország) 1939 szeptember 17-én kelt rendelet értelmében a köz­­társasági elnök az 1935. évi április 23-i lengyel köztársasági alkotmányjogi törvény alapján Racz­­kiewicz Ladislas volt szenátusi elnököt nevezte ki esetleges utódjául és ezt a Monitor Polski 1939 szeptember 29-én Párizsban megjelent 214. és 217. számában kötelezőleg kihirdette. Ennek értelmé­ben Paczkiewicz Ladislas átvette a lengyel köz­­társasági elnökség tisztjét. Az alkotmánytörvény 19. szakaszánál fogva Raczkiewicz Ladislas Luka­siewicz párizsi lengyel nagykövet, Sikorski­ Wla­­dislas hadosztálytábornok, a franciaországi len­gyel hadsereg főparancsnoka, Knc Adám ezredes, pénzügyi államtitkár, Barbarát Bukacki tábor­nok, a francia főhadiszállás mellé beosztott len­gyel katonai küldöttség­­vezetőjének, és Stanislas Lepkowskinak, a köztársasági elnök magániro­­dája fejének jelenlétében esküt tett. Ez az aktus a párizsi lengyel nagykövetség épületében folyt le 1939 szeptember 30-án. Raczkiewicz lengyel köztársasági elnök ren­deleti úton lemondatta a Sladkowski Felicien Slawoj tábornok elnöklete alatt álló kormányt, amely nincs abban a helyzetben, hogy hivatalait gyakorolja. Egyidejűleg a köztársasági elnök kinevezte Síkor síd Ladislas h­adosztály tábornokot, a franciaországi lengyel haderők főparancsnokát miniszterelnökké. Sikorski tábornok ugyanakkor a hadügyminiszteri tárcát is átveszi. A miniszter­elnök előterjesztésére a köztársasági elnök kine­vezte Stronski Stanislas tanárt­ tárcanélküli mi­niszterré és miniszterelnökhelyettessé, Zaleski Ágostot külügyminiszterré, Koc Adam szenátort pénzügyminiszterré. A kormány többi három tag­jává egy szocialista, egy parasztpárti és egy nem­zeti munkafronti képviselőt neveznek ki; nevüket később közlik a nyilvánossággal. Sikorski tábor- 5 LAKIK UMdWLféÁlMlóMMH ismét kapBeaték: 933 U a remek kiskészülék kp ára 205.— 955 Uuniverzál­i­s nagyszuper kp ára 375.— 045 U a tökéletes kisszuper kp ára 306 — 055 U a csodáshangú nagyszuper kp­ ára 408.50 Kaphatók minden Orion rádiókereskedőnél Bemutatja Sternberg hangszergyár, Rákóczi-út 60. LEGNAGYOBB RAKTÁR „Koncert­­út BV., Váci­ u. 23 Telefon- 181-255. Előnyös csere, részlet! Állalmi vételek * Csere (részletre is) IV., Ferenciek­­tere 2. sz. #R. 5 Z­árjegyzék ingyen nők kormánya tehát a nemzeti egység és a nem­­zetvédelem kormánya. Az új ténnyel köztársaság­i elnök és miniszterelnök Raczkiewicz László, az új lengyel köztársasági elnök 55 éves. Pilsudski tábornagy közvetlen környezetéhez tartozott. 1926 és 1930 között több esetben töltött be kisebb jelentőségű tárcát a lengyel kormányokban, majd vilnói, krakkói, legutóbb pedig pozeni vajda volt. Poli­tikai szereplése az utóbbi időben csupán adminisztratív térre szorítkozott, mert mint a régi »ezredes csoport« tagját Rydz-Smigly tábornagy nem kedvelte, Wtacz­­kiewicz Lengyelországban mindamellett mindig nagy tekintélynek örvendett. A német hadsereg támadásai

Next