Pesti Napló, 1939. október (90. évfolyam, 224-248. szám)
1939-10-01 / 224. szám
Vasárnap hadviselőknek adandó háromhónapos hitelről. Most, hogy a külügyi bizottság elfogadta a fegyverembargó megszüntetését, kétségtelenül sikerülni fog a javaslatot törvényerőre emelni. Amerika nyersanyagforrásai és kimeríthetetlen teljesítőképességű ipara nemsokára tehát épúgy rendelkezésére állnak majd Angliának és Franciaországnak, mint ahogyan Németország is számíthat az orosz nyersanyagokra. Ez a párhuzam még távolabbi vonatkozásban is helytállónak látszik, mert ahogyan Németország számít bizonyos körülmények között a Szovjetunió »konsultatív segítségére«, ugyanúgy számít London és Párizs Amerika ipari és morális támogatásán kívül az Újvilág politikai segítségére. Az angol propaganda hatalmas eszközökkel s kétségtelen sikerrel dolgozik a vérrokon néplakta hatalmas országban, amely — amint az érthető és logikus is — érzelmi és politikai okokból egyaránt természetesen a nyugati hatalmak győzelmét kívánja. Egyelőre persze alig valószínű, hogy az angolszász világot összefogó szolidaritás Amerika részéről pozitív akciókban nyilatkozzék meg, Londonban azonban mégis úgy számolnak ezzel a lehetőséggel, mint az előbb-utóbb kétségtelenül egyre brutálisabb formákat öltő háború utolsó vastartalékával. Mindezek azonban hosszúlejáratú problémák, amelyeknek megoldásához idő kell. Ezzel szemben egészen közeli és rövidlejáratú kérdés Ciano olasz külügyminiszter utazása, illetőleg ennek az utazásnak eredménye. Olaszország mindenesetre megjelent az európai cselekvés színházában. A Duce bölcsességétől függ, hogy milyen szerepet fog vállalni Itália a nagy drámában. PESTI NAPLÓ 1939 október 13 A Pesti Haplé római szerkesztősége Jelentis Ciano olasz külügyminiszter Benninkén nagyjelentőségű tárgyalásokat folytat Róma. (A P. N. római szerk. tel. jel.) Tegnapi tudósításomban megkockáztattam azt a jóslatot, hogy Olaszország a közeljövőben az »első oldalra kerül.« Ma ez a jóslat még nem teljesedett be, de annyit máris jelenthetek, hogy Ciano külügyminiszter, miután a Duce hosszabb kihallgatáson fogadta, délután szokásos kíséretével hirtelen Berlinbe utazott. Hivatalosan ezután a gyors elutazás után csak annyit közöltek, hogy az a német birodalmi külügyminiszter meghívására történt, de a szombat esti római lapok utolsó kiadásai még egyáltalában nem említették az elutazást. A vasárnapi és hétfői Ciano Robbentrop tárgyalások során szó kerül a háborús és a háborún kívül álló Európa valamennyi kérdéséről, de a tárgyalások előterébe két kérdéskomplexum kerül. 1. A legközelebbi jövőre várt újabb békenyilatkozat Európai diplomáciai körökben már elterjedt a hír, hogy a német-orosz közös békenyilatkozat után Berlin és Moszkva újabb békenyiatkozatot készít elő. Ezt a nyilatkozatot a »deklarált semlegességük és a félsemleges, illetve a »konfliktuson kívül álló« országok egy része tenné, csatlakozva a német-orosz nyilatkozathoz. Ez az újabb és sokkal átfogóbb manifesztáció szintén arra az álláspontra helyezkednék, hogy keleten a háború véget ért, nyugaton tehát céltalan a folytatása. Azok a semleges, illetve konfliktuson kívülálló országok, amelyek ezt a nyilatkozatot aláírnák, kizárólag erkölcsi súlyukkal fordulnának Anglia és Franciaország ellen. 2. M .,harmadik európai front** kérdése Az olasz diplomácia működése a dunai, adriai és balkáni államok semlegességének megőrzése körül egyes európai körökben azt a benyomást keltette, hogy Olaszország egy »harmadik front« kiépítésére törekszik és ez a front — teljesen függetlenül a háborúban álló két féltől — Olaszország vezetésével azt a célt szolgálná, hogy Délkelet-Európai és Spanyolország a háborús bonyodalomtól mindvégig távol maradjon. Az olaszspanyol jóviszony közismert tény, éppen úgy, mint az a szoros baráti kapcsolat, amely Magyarországot, Jugoszláviát, Bulgáriát és újabban Görögországot is Olaszországhoz fűzi. Hiszen ugyanaznap, amikor Macsek helyettes jugoszláv miniszterelnök a belgrádi olasz követséggel tárgyalt, egyezett meg az olasz és a görög kormány abban, hogy az albán határról kölcsönösen visszavonják csapataikat. Az albán-jugoszláv határ katonai kérdéseinek ügyében is a legteljesebb az összhang Róma és Belgrád között és az olasz lapok már hetek óta nagy rokonszenvvel kísérik a belgrádi külpolitika megnyilvánulásait. A Ciano-Ribbentrop tanácskozások ezen a két kérdéskomplexumon kívül természetesen kiterjednek olyan diplomáciai műveletekre is, amelyeknek előkészítése még csak most van folyamatban. A pápa megindító beszéde a lengyelekhez Róma második szombati eseménye a római lengyel kolónia kihallgatása volt XII. Pius pápánál. A pápa délelőtt fogadta Hlond kardinális, lengyel hercegprímást, a római lengyel nagykövetet, a nagykövetség teljes tisztikarát és számos Rómában tartózkodó lengyel előkelőséget. Hozzájuk intézett beszédében sok vigasztaló szót intézett a lengyelekhez, de kijelentette, hogy nem azért jöttek hozzá, mintha revindikációról akarnának beszélni, hanem tisztán vallási vigaszért. Lengyelország többször elveszthette földjét, javait és függetlenségét a századok folyamán, de nem veszthette el hitét, őszentsége meleg szavakkal beszélt a lengyel nép hősiességéről és mély megindultsággal szólt a szenvedő emberiséggel való együttérzéséről, hogy viselniük kell a háború csapásait, amelyeket ő minden eszközzel meggátolni próbált, de hiába. A lengyelek számára egy nagy érték maradt meg, bátorságuk még ellenfeleiket is csodálattal töltötte el, hitükben pedig méltók maradtak régi hagyományaikhoz. Annak a reményének adott kifejezést, hogy Lengyelországban a katolikus hit továbbra is fennmaradhat s kérte a lengyeleket, hogy változatlanul bízzanak a Gondviselésben. — A virágok is magas hótakaró alatt várják a tavasz leheletét, — így szólt a pápa — ti is várjátok bíró imával az égi vigasztalást s fájdalmatokba ne vegyüljön sem harag, sem gyűlölet. A felebaráti szeretet és az igazságosság adhatja viszsza a kínlódó világnak azt a békét, amelyet anynyira várnak a népek és amelyért világszerte imádkoznak az Úristenhez, aki a világ egyedüli ura. Végül azon reményének adott kifejezést a pápa, bárcsak az elfoglalt lengyel területeken senki se nehezítené meg a vallás szabad gyakorlatát. A Relazioni Internazionalt vezető olasz külpolitikai folyóirat szerint a Szentszék a jelen háborúban nem foglalkozik többé közvetítéssel, mert adott helyzetben lehetetlen számára a közvetítés teljes mértékben. Az olasz kormányra bízza, ami a konkrétumokat illeti. Pálóczi Horváth György Moscicki lengyel köztársasági elnök lemondott, utóda Raczkiewicz Párizsban letette az esküt Tíz új elnök lemondatta a kormányt s új koalíciós lengyel kormányt nevezett ki Párizs. A lengyel nagykövetség hivatalosan közli: Moscicki Ignác egyetemi tanár, a lengyel köztársaság elnöke 1939 szeptember 30-án bejelentené lemondását. Kutyban (Lengyelország) 1939 szeptember 17-én kelt rendelet értelmében a köztársasági elnök az 1935. évi április 23-i lengyel köztársasági alkotmányjogi törvény alapján Raczkiewicz Ladislas volt szenátusi elnököt nevezte ki esetleges utódjául és ezt a Monitor Polski 1939 szeptember 29-én Párizsban megjelent 214. és 217. számában kötelezőleg kihirdette. Ennek értelmében Paczkiewicz Ladislas átvette a lengyel köztársasági elnökség tisztjét. Az alkotmánytörvény 19. szakaszánál fogva Raczkiewicz Ladislas Lukasiewicz párizsi lengyel nagykövet, Sikorski Wladislas hadosztálytábornok, a franciaországi lengyel hadsereg főparancsnoka, Knc Adám ezredes, pénzügyi államtitkár, Barbarát Bukacki tábornok, a francia főhadiszállás mellé beosztott lengyel katonai küldöttségvezetőjének, és Stanislas Lepkowskinak, a köztársasági elnök magánirodája fejének jelenlétében esküt tett. Ez az aktus a párizsi lengyel nagykövetség épületében folyt le 1939 szeptember 30-án. Raczkiewicz lengyel köztársasági elnök rendeleti úton lemondatta a Sladkowski Felicien Slawoj tábornok elnöklete alatt álló kormányt, amely nincs abban a helyzetben, hogy hivatalait gyakorolja. Egyidejűleg a köztársasági elnök kinevezte Síkor síd Ladislas hadosztály tábornokot, a franciaországi lengyel haderők főparancsnokát miniszterelnökké. Sikorski tábornok ugyanakkor a hadügyminiszteri tárcát is átveszi. A miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök kinevezte Stronski Stanislas tanárt tárcanélküli miniszterré és miniszterelnökhelyettessé, Zaleski Ágostot külügyminiszterré, Koc Adam szenátort pénzügyminiszterré. A kormány többi három tagjává egy szocialista, egy parasztpárti és egy nemzeti munkafronti képviselőt neveznek ki; nevüket később közlik a nyilvánossággal. Sikorski tábor- 5 LAKIK UMdWLféÁlMlóMMH ismét kapBeaték: 933 U a remek kiskészülék kp ára 205.— 955 Uuniverzális nagyszuper kp ára 375.— 045 U a tökéletes kisszuper kp ára 306 — 055 U a csodáshangú nagyszuper kp ára 408.50 Kaphatók minden Orion rádiókereskedőnél Bemutatja Sternberg hangszergyár, Rákóczi-út 60. LEGNAGYOBB RAKTÁR „Koncertút BV., Váci u. 23 Telefon- 181-255. Előnyös csere, részlet! Állalmi vételek * Csere (részletre is) IV., Ferenciektere 2. sz. #R. 5 Zárjegyzék ingyen nők kormánya tehát a nemzeti egység és a nemzetvédelem kormánya. Az új ténnyel köztársasági elnök és miniszterelnök Raczkiewicz László, az új lengyel köztársasági elnök 55 éves. Pilsudski tábornagy közvetlen környezetéhez tartozott. 1926 és 1930 között több esetben töltött be kisebb jelentőségű tárcát a lengyel kormányokban, majd vilnói, krakkói, legutóbb pedig pozeni vajda volt. Politikai szereplése az utóbbi időben csupán adminisztratív térre szorítkozott, mert mint a régi »ezredes csoport« tagját Rydz-Smigly tábornagy nem kedvelte, Wtaczkiewicz Lengyelországban mindamellett mindig nagy tekintélynek örvendett. A német hadsereg támadásai