Petőfi-album. Adatok, okmányok és képek Petőfi Sándor diadalútjáról - A Pesti Napló kiadása (1907)

Déri Gyula: Petőfi Zoltánról

Petőfi Zoltánról*­ ­IND e mai napig egy érdekes adat hiányzik Petőfi Sándor életrajzaiból; az, hogy fia, Petőfi Zoltán révén Debrecenben 184­9 január havában egy szép kőháznak és jókora terjedelmű tanyaföldnek jutott birtokába. Az apa, Szendrey Ignác vette meg számukra, azzal a jószándékkal, hogy ott telepíti meg őket Nagykároly szomszédságában és így közelebb lesz leányához és unokájához, mintha Petőfiék a fővárosban laknak. Ezt az adatot évek előtt említettem föl, csak úgy odavetőleg, egy kis vita során, amelybe Tóth Bélával bonyolódtam. Tóth Béla tudniillik ráol­vasta Szendrey Ignácra azt a régi irodalomtörténeti vádat, hogy nemcsak Petőfi Sándort gyűlölte, akinek nagyságát felfogni sohasem bírta, de Petőfi Zoltánt, a saját unokáját sem állhatta ki, diákos csínytevéseiért levette róla a kezét, mire a fiú nagy nyomorba jutott, lelkileg, testileg elzüllött, és idegen emberek közt korán elpusztult. Erre azt a megjegyzést tettem, hogy mikor 1870 őszén az akkor már nagy beteg Petőfi Zoltánnal Dolinay Gyulának Sándor­ utcai lakásán megismerkedtem, ott majd mindennap találkoztam Szendrey Ignáccal, a nagyapával, gyakran tanúja voltam beszélgetésüknek és nemcsak arról győződtem meg, hogy Szendrey Ignác a legnagyobb szeretettel csüngött az unokáján, de arról is, hogy szegény Zoltán ifjúkori tévelygéseit teljes mértékben belátta és amik vele történtek, a sok hányódásért és szenvedésért kizárólag saját magát okolta. A véletlen akaratából, a Petőfi-család eme belső dolgaiba még mélyebben is beletekinthettem és módomban volt megítélni, hogy sem az unoka megbánása, sem a nagyapa szeretetének megható nyil­­vánulásai nem pillanatnyi ellágyulások a közelgő végbúcsú komor sejtelmei közt. Szendrey Ignácban Ernst Lajos gyűjteményéből Illusztráció „János vitézihezLotz Károly kiadatlan műve

Next