Állami gimnázium, Petrozsény, 1897
26 leiratával az akadályozott tankerületi főigazgató Kiseher József ur helyett vizsgálati elnökül Ferenczy István kir. igazgató urat delegálta, a ki a vizsgákat f. év. julius 14 napjaira kitűzte. Előadtuk tehát röviden iskolánk történetét keletkezésétől kezdve a mai napig. Fontos momentum ebben mindenesetre Petrozsény hazafias képviselőtestületének 1897 márczius 8-án hozott ama határozata, melylyel az intézetet községi jelleggel felruházta. Nem kevésbé fontos azonban a magas közoktatásügyi kormány megbízása, melylyel Téglás Gábor ez. főigazgatót a vázolt missióval kiküldötte s így alkalmat adott arra, hogy Petrozsény közönségének az iskola államosítása érdekében táplált hő óhajtása illetékes tényező által is hathatós támogatásban részesüljön s érvényre jusson. A gymnasiumi bizottság ugyanis a miniszteri kiküldöttel tartott értekezlet értelmében egy érvekben gazdag memorandumot terjesztett fel a magas közoktatásügyi kormányhoz az iskola államosítása érdekében. Ezen memorandumból kiemeljük a következőket: „Petrozsény a romániai határszéltől alig 7 km. távolságban az alkotmányosság helyreállításával megkezdett szénbányászat révén az utóbbi 30 év alatt a hajdani oláh pásztorközségből hatalmas iparteleppé nőtte ki magát s Hunyad megyében, melynek lakossága 89 %-ban oláh ajkú és nemzetiségű, a magyarságnak egyik oázisa. Livazény 3866, Petrozsény-Dilzsa 3474 és az iparilag szintén idetartozó Petrilla 3471 lakost számláltak 1890-ben, de eme magában is tekintélyes 10011 főnyi népesség a szénipar rohamos fejlődésével ez ideig majd megkétszereződött, mert míg a Zsilvölgyben 1890-ben egy bányavállalat létezett, mely naponként alig termelt 50—60 kocsi szénnél többet, addig ez időszerint négy, — Petrozsényben, Vulkánban és Lupényben székelő — bányatársulat látja el a hazai ipart tüzelő anyaggal . Petrozsény vasúti állomás napi forgalmát mintegy 250—300 kocsira emelték; továbbá 1890-óta épült a Petrozsény — Livazény— Lupényi H. É. V. s létesült Lupény ipartelep, mely ma már több ezer lelket számláló község, hol külön rk. lelkészség és négy tanítóval bíró állami iskola keletkezett. Azóta épült ki a szurdoki szoroson át Romániába