Állami gimnázium, Petrozsény, 1897

26 leiratával az akadályozott tankerületi főigazgató Ki­­s­eh­er Jó­zsef ur helyett vizsgálati elnökül Ferenczy István kir. igaz­gató urat delegálta, a ki a vizsgákat f. év. julius 1­4 nap­jaira kitűzte. Előadtuk tehát röviden iskolánk történetét keletkezésétől kezdve a mai napig. Fontos momentum ebben mindenesetre Petrozsény hazafias képviselőtestületének 1897 márczius 8-án hozott ama határozata, melylyel az intézetet községi jelleg­gel felruházta. Nem kevésbé fontos azonban a magas köz­oktatásügyi kormány megbízása, melylyel Téglás Gábor ez. főigazgatót a vázolt missióval kiküldötte s így alkalmat adott arra, hogy Petrozsény közönségének az iskola államosítása érdekében táplált hő óhajtása illetékes tényező által is hat­hatós támogatásban részesüljön s érvényre jusson. A gymnasiumi bizottság ugyanis a miniszteri kiküldöt­tel tartott értekezlet értelmében egy érvekben gazdag me­morandumot terjesztett fel a magas közoktatásügyi kor­mányhoz az iskola államosítása érdekében. Ezen memoran­dumból kiemeljük a következőket: „Petrozsény a romániai határszéltől alig 7 km. távol­ságban az alkotmányosság helyreállításával megkezdett szén­bányászat révén az utóbbi 30 év alatt a hajdani oláh pásztor­községből hatalmas iparteleppé nőtte ki magát s Hunyad megyében, melynek lakossága 89 %-ban oláh ajkú és nem­zetiségű, a magyarságnak egyik oázisa. Livazény 3866, Petrozsény-Dilzsa 3474 és az iparilag szintén idetartozó Petrilla 3471 lakost számláltak 1890-ben, de eme magában is tekintélyes 10011­ főnyi népesség a szénipar rohamos fej­lődésével ez ideig majd megkétszereződött, mert m­íg a Zsilvölgyben 1890-ben egy bányavállalat létezett, mely na­ponként alig termelt 50—60 kocsi szénnél többet, addig ez időszerint négy, — Petrozsényben, Vulkánban és Lupényben székelő — bányatársulat látja el a hazai ipart tüzelő anyag­gal . Petrozsény vasúti állomás napi forgalmát mintegy 250—300 kocsira emelték; továbbá 1890-óta épült a Petro­zsény — Livazény­­— Lupényi H. É. V. s létesült Lupény ipartelep, mely ma már több ezer lelket számláló község, hol külön rk. lelkészség és négy tanítóval bíró állami iskola keletkezett. Azóta épült ki a szurdoki szoroson át Romániába

Next