Politikai Ujdonságok, 1858 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1858-01-07 / 1. szám
várátfffek a dec. ^9mel^^gfelsőbb kézirat által elrendelt kiterjesztése. A belvárosit eddig egy sovány árnyu sétányon kivül egy árok, ^dMÉtyák zárták el köröskörül a negyedórányira fekvő külvárosoktól A bekövetkezett fegyetlen gyökeres reformterv ellen sokáig fofipak feimimnt%^pTnányi ellenvetések, mivel igen sokáig lehetségesnek érf^aW^cgesfel%» tartatott, hogy a fő- és székváros egyintal erősség is lehessen? Csak kevesen bátorkodtak remélni, hogy a v^rbástyák lerontása, a védárok betöltése az említett katonai aggályokon diadalmaskodva legfelsőbb helybenhagyást fog nyerni. A bécsiek öröme tehát megmagyarázható, ámbár — mint a B. P. Hírlap írja — a nagyközönség nem is bírja felfogni egész horderejét a legf. kéziratnak, melly valójában tökéletes újjáépítését tartalmazza a fővárosnak. A nagyszerű terv kivitele tán kéthárom évtizedet veend igénybe, de Bécset, mint reményük, küldiszre nézve is első rangra emelendő. — Hírlapok száma. A cs. k. postaigazgatóság kimutatása szerint az 1858-ban Ausztriában megjelenő összes hírlapok s időszaki iratok száma következő: Politikai s bélyegköteles lapok közül, megjelenik német lap 58, szláv 10, olasz 19, magyar 8, román 2, görög 1, összesen 97. Nem politikai lapok közöl megjelenik német lap 125, szláv 21, olasz 89, his magyar 20, franczia 1, orosz 1, összesen 257. E szerint a különböző hírlapok összes száma 354-re megy. (E kimutatás szerint magyar időszaki irat összesen 28 volna; egy a Y. U. minapi számában tett összeállításunkban 40-nél többre ment azok száma. A különbség onnan származhatik, hogy a magyar folyóiratok között több van ollyan, mellyek megjelenése időhöz kötve nem lévén, engedélylyel birniok nem szükséges s a postai kimutatásból tán azért maradtak ki). — Milánóból írják, hogy Radetzky tábornagy dec. 30-án tüdőlábba esett, s azóta veszélyesen beteg. Az orvosok szélhüdés bekövetkezésétől tartanak. Az agg tábornagy egy hadiszemle alkalmával hűtötte meg magát, mellyet nem régibben egy Milanóba érkezett dsidásezred felett tartott. Francziaország — Uj évi tisztelkedés. Párisban újév napján nagy e0h^j^^ volt a császári palotában. A császárnak a törvényhozóje.*É^^Mfr tett beszéde leginkább béke-biztositások által tűnt ki. Töhjej^^rd ezt mondá a Császár : „Francziaország békés viszonya a^hatalmasságok iránt napról napra szilárdul s megannyi zálogát nyújtja a békének s egyetértésnek, mellyek egyedüli biztosítékai a népek jólétének s boldogságának.“ A föméltóságokat és testületeket lovas osztályok kísérték a tuileriákba. A szárazi és tengeri hadsereg, valamint a nemzetőrség tisztjei is megjelentek. A császár és császárné az elfogadásnál a cs. család tagjai, az udvari személyzet,a miniszterek s a korona főméltóságai által voltak környezve. Minden idegen udvar képviselve volt. — Hódolat Cavaignac tábornok emlékének. Lajos Fülöp, a francziák utolsó királyának egyik fia, Aumale herczeg, levelet intézett száműzetéséből Párisba Odier Eduard úrhoz, mellyben a nem rég elhalt Cavaignac tábornok emlékének megható módon hozza meg hódolatát. A levél, mellynek másolata Párisban kézről kézre jár, következőleg hangzik : „Twickenham, oct. 31. 1857. Odier Eduard urnák! Hírlapokból olvasom Cavaignac tábornok váratlan halálát. Ön rokona volt; mi sokat beszéltünk egymással róla; engedje én elmondanom az érzelmeket, mellyeket e szomorú esemény költött bennem. — Több évig szolgáltam Cavaignac tábornokkal s jelleme és személye iránt legnagyobb tisztelettel, merem mondani, legőszintébb szeretettel viseltettem, bár mennyire különböztek is nézeteink. — Lehetlen volt, őt ismerni s nem illy érzelmeket táplálni. Derék bajtárs, első rangú szellem, vitéz katona, becsületes ember, nagy polgár volt. — Régóta nem ért illy szomorúság. Ha alkalmat talál ön, a tábornok nagybátyjának s özvegyének elmondani, mennyire osztom fájdalmukat, igen le fog ön kötelezni. — Nincs bátorságom, egyebekről szólani s nem szükség önt emlékeztetnem, mennyire vagyok jóakarója Orleans Henrik, Aumale herczeg. — Senatus összeillése- A dec. 27-i „Moniteur“ egy császári rendeletet hozott, melly által a senatus január 18-ára hivatik egybe. Pelissier tábornagy alelnökké neveztetett ki. Más rendeletek által Leroy St. Arnaud, Grivel admirál és Hubert Delisle senátorokká és Bataille államtanácsossá neveztettek ki. Báró Bourqueney ismét visszajön bécsi követi állomására. A franczia diplomata hosszú idő óta van távol Bécstől, melly rendkívüli szabadságidőt onnan magyarázták, mivel a bécsi és párisi udvarok között újabban némi feszültség uralkodott. Ennek okai, úgy látszik, megszűntek, miután Bourgeney bájossuár dec. utolsó napján tette Párisban bucsúlátogatásait, hogy ismét bécsi állomására térjen vissza. A párisi orosz követ dec. 30-án nagy ebédet adott gr. Walevszkynek, mellyre K. Bourqueney is meg volt hiva, de egy kül diplomata sem. Anglia. — Lord Stratford de Redclife elutazásának okai. Hogy Anglának ezen, hosszú diplomatiai pályán megőszült, hirhedett és sokszor rettegett követe véglegesen elhagyta Konstantinápolyt, azt mint jelenlegi átalános véleményt már múlt számunkban említettük. Az elutazás okairól most különféléket beszél a hír,amiknek hitelessége egyébiránt még bebizonyítva nincs. Többi között rebesgetik, hogy az öreg lordnak némi financziális kellemetlenségek siettették volna elutazását. Mondják p. o. hogy még a keleti háború idején az igen roszul fölszerelt angol hadsereg számára mindenféle megrendeléseket tett a hitelre, s hogy Palmerston ezen adósságodat utólagosan nem akarja elismerni. Hitelezői már annyira szorították volna e miatt az öreg lordot, hogy nem maradt egyéb hátra, mint személyesen menni Londonba s itt az adósság elismerését kieszközölni. — Más hírek még tovább mennek s azt állítják, hogy nem annyira az angol sereg számára tett kiadások, mint inkább a szultán több millióra menő magán adósságai forognak szóban, melylyek pontos megfizetéséről az angol követ kezeskedett. Most a hitelezők, miután a szultán fizetni még mindig nem képes, szintén Angliát, azaz Redcliffe lordot szorították a fizetésre. Végre vannak, kik a lord hazautazásának okát azon körülményben látják, miszerint a Feketetenger keleti s északkeleti partjain ismét furcsa dolgok történnek, hogy Oroszország a párisi szerződést semmibe sem veszi s a Feketetengert, még most is orosz tengernek tekinti. Redcliffe lord mindezt szóba akarja hozni a parliament előtt, hogy egyúttal a Londonba küldött orosz követ, K. Brunnow csábító diplomatiai terveinek ellene dolgozhassák. — Illy különböző szempontokból ítélik meg most azon férfiú ideiglenes visszavonulását, ki már 1807-ben, tehát 50 évvel ezelőtt lépett épen Törökországban a diplomatiai pályára, ki ügyessége, ismeretei, bátorsága s hajthatlan szilárdsága által sokszor igen válságos időkben méltó képviselője volt Angliának; ki az aluszékony törököket gyakran hihetetlen tevékenységre ösztönző, a mohamedán gyűlölséget korlátok közé szoktá, a keresztyének jogait kiterjeszté, szóval: ki számos évig intéző szelleme volt Törökországnak, melly mai fejlődését nagy részben lord Redcliffenek köszönheti. — Vissza fog-e még térni Törökországba? még eddig bizonytalan; legújabban egy levelét közük a lapok, mellyben a lord határozottan kijelenti, hogy mindenesetre visszautazik Stambulba, s módját ejtendi, hogy mindazon befolyásokat ártalmatlanokká tegye, mellyek ebbeli szándékának útjában állanak. — Egyelőre Redcliffe lordot konstantinápolyi állomásán Lyons admirál váltandja fel. — A királyi herczegnő férjhezmetlelese. Londonban most a társalgás legfőbb tárgyát a királyi herczegnőnek a porosz herczeggeli közel összekelése képezi. Az utóbbit az angol lapok nem nevezik máskép, mint „Poroszország jövendő királyának.“ A várt vendégek száma olly nagy, hogy három nagy szállodát kelle bérleni, azok elszállásolására. Miután a Buckingham-palota, ámbár új építményekkel szaporodott, sem elég térés a közelgő udvari ünnepélyek számára, ez okból a régi, kormos St. James-palotát is újra csinosítják, tatarozzák. Csupa kőmives, ács, asztalos és kárpitos dolgozik most ez elavult termekben s folyosókon; a lépcsőket s fogadási termeket pompásan díszítik s a palota kápolnájában, melly az ország legrégibb protestáns imaháza, újra felfrisitik a lekopott aranyozásokat. E kápolna olly kicsiny, hogy a királyi család tagjai s a királyi vendégek is alig férnek bele. Ez okból nyakra főre fa karzatok állíttatnak a legelőkelőbb meghívottak és — a hírlapok tudósítói számára, kik, ősi szokás szerint, az egyetemes angol nép számára lesznek kénytelenek mindent látni és hallani. — A herczegnő nászajándékát mesés értékűnek mondják. Minden felől idegen fejedelemek ajándék-küldeményei vannak útban London felé. Olaszország. — Nápoly. Iszonyú földrengés. A nápolyi királyságnak néhány tartománya halottak sírjai felett s romhalmazok között siratja a