Politikai Ujdonságok, 1859 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1859-01-06 / 1. szám

Ötödik évi folyam. Pest, január 6-án 1859 ADHATÓ C ELI Visszatekintés 1858-ra. Az 1859-dik év, Európában nem sok dolgot talál újra átala­kítva, de annál többet felzavarva s alapjában megingatva. — A lefolyt év nem volt gazdag nagy tettekben, hanem annál tarkább jelenségeit láttuk, miként halmozódtak abban rakásra, az egymás­sal homlokegyenest ellenkező politikai tények sokaságai. 1858-ban a politikai világ levegője szokatlanul forró, lázas és izgatott vala. Az olvasó közönség minden perczben a villám lesuj- tását várá, azonban minden megint elcsendesült, vagy igazabban szólva, minden ismét későbbre, jobb alkalmakra lön elhalasztva. Bizonyos az: hogy a lefolyt évben egy nap sem volt ollyan, melly- ben a béke barátai biztosan érezhették volna magukat, tapasztal­ván azon izgatott hangulatot, melly az elhatározó körök férfiai között uralkodott. Ama kötelékek, mellyek nyugati Európa két hatalmas nemze­tét összefüzék, ez évben felette megtágulának. Északon s Közép- Európában az egykor olly szoros szövetségben álló nagyhatalmak még mai napig sem találának egy olly közvetitö elvre, mellynek alkalmazása által érdekeiket ismét összeegyeztethetnék-, vagy legalább újabb időkből származó ellenszenveiket levetkezhették volna. Más szavakkal : Anglia meghidegült Francziaország irányá­ban, Oroszország még mindig nem bontakozhatott ki Ausztria ellenében tanusitott elíenkedési hajlamaiból Az 1858-diki év azon emlékezetre méltó időszak, mellyben Anglia s Francziaország között, az évek óta gondosan ápolt „szívé- lyes egyetértés11 halálos sebeket szenvedett. Okai e helyzetnek tudva vannak. Francziaország a távol északon keresi szövetségeseit, s kö­zel szomszédait elhanyagolja. E helyzetből származik azon vészma­got magában hordó jelenség, hogy Francziaország s Anglia között egy idő óta még a legmellékesebb tárgyak megvitatásában is ed­dig soha nem tapasztalt versengés s egymás elleni torzsalkodás lett észrevehető. Francziaország visszatérni látszik azon politikai hagyomá­nyainak követésére, mellyektöl 1815-ben, Európa összes hatalmai­nak eröködése folytán, eltiltatott. Ugyanazon perczben lép Fran­cziaország e térre, midőn más részről Oroszország is, ha igaz, mit ezen államról utón útfélen beszélnek, kül- és belföldi politikáját megváltoztatja, s Európa államai közt a művészileg szerkesztett egyensúlyt felbillenteni készül. Ha igaz, hogy két illy elhatározó szavazattal biró hatalom, mint Orosz- és Francziaország megváltozott, akkor az illy ese­ménynek következéseit emberi előrelátás ki nem számíthatja. Európa konservativ hatalmainak magatartásából azonban annyi már is kitűnik, hogy Francziaország politikai nézeteiben, az eddig sinórmértékül szolgált elveknek, lényeges módosításokon kellett keresztül menniök. Ezelőtt ugyanis III. Napoleon szigorú tekintete volt azon vissza­tartó erő, melly a vállalkozási szelleméről hires turini kabinetet ismert terveinek valósításában, legalább másodrendben korlátoz- hatá. Most azonban e visszatartó erő, a jan. 14-ki merénylet napja óta, szemlátomást lankadozni kezd. — Az erős kar, melly a féket tartá, zsibbadoz. A komor s tekintélyt parancsoló arcz elváltoz- tatja vonásait, sőt tán épen az ellenkező oldalra forditja fenyegető tekintetét. E hirhedett változás magyarázza meg azon tüneményt, hogy a franczia félhivatalos lapokban, egy idő óta, olly kifejezéseket olvashatunk, mellyek az egykor nagyon is elhíresztelt jelmondat­tal : „a császárság a béke“ többé össze nem egyeztethetők. Az 1858-dik év eredménye az : hogy a konservativ hatalmak bizodalma Francziaország kétértelmű politikája miatt igen megren­dült. — A kormányokra nézve kellemetlenül hat azon tapasztalás, hogy a Rajnán túlról megint azon eszmék kezdenek divatba ho­zatni, mellyek 1815 óta feledésbe mentek, s mellyek csak is akkor veszedelmesek, ha azok képviselői Párisban találják erélyes gyá- m ólukat. E gondolatok képezik a lefolyt év főbb vonásait. Ollyan esz­tendő volt ez : mellyben a harczvágyak ugyan reményükben meg­csalatkoztak, de a mellyben a béke feltétlen barátai sem sok meg­nyugtatót találhatának. Részletes tudósítások a szerb mozgalmakról. A múlt év dec. 22-én, a szerb nemzetgyűlés másodelnöke : Michailocics Stefcsa, felkelvén székéről, hosszú beszédet tartott, mellyben Sándor herczeg kormányának minden működéseit kíméletlen birálat alá vette. O maga azonban nem inditványozá, hogy a gyűlés a fejedelmet lemondásra szólítsa fel, hanem csak úgy beszélt, hogy gondolatának czélját a gyűlés kitalálja. S valóban nem is csalatkozott meg számitásában, mert beszéde végén a gyűlés tagjai felállónak, s menydörgéshez hasonló moraj között kiáltani kezdék. „A fejedelemnek le kell mondania!“ A gyűlés egyhangúlag tett nyilatkozata határozatba vétetvén, a fejedelmi palotába 27 tagból álló küldöttség indult. A küldöttség szónoka következő szavakkal adá elé a fejedelem előtt a nemzet kívánatét: „Uram! A nemzet eléggé meggyőződött már a felől, hogy te sem elég ügyességgel, sem ahhoz szükséges jó akarattal nem bírsz, hogy ural ködásód alatt Szerbia boldog lehetne. Azért is a nemzet felszólít általunk téged,-hogy mondj le fejedelmi méltóságodról. Ha e kívánságunkat teljesited, a szerb nemzet megengedi, hogy mint más polgára a hazának, békében és szabadságban lakhassál az országban. A nemzet várja válaszodat, s reméli, hogy úgy viseled magadat, mint jó hazafihoz illik.“ E szavak hallatára a fejedelem eleinte kitérő választ akara adni. Időt kért gondolkodásra, azonban még azon napon délután visszaizent : hogy nem fog lemondani. ■BE hirre a fejedelem palotáját fegyveres népcsoportok vevék körül. A zajongók azt mondák : azért állunk itt, nehogy a fejedelem Kragujeváczra szökhessék, s ott a katonaságot a szerb nemzetgyűlés ellen felizgassa. Ezalatt elesteledett az idő, s a nemzetgyűlés tagjai közöl sokan szál- lásaikra akarónak térni. A nép megakadályozó a képviselők eltávozbatását, s ennek következtében esti 10 órakor a gyűlés másodízben is felszólittatá a . 7 fejedelmet a lemondásra. Azonban sikeretlenül, mert Sándor herczeg nfe«- í*-3 maradt korábbi határozata mellett. A Politikai Újdonságok hetenkint egyszer egy és fél nagy tömött ivén jelennek me; vagy postai utón elküldve a Vasárnapi Újsággal együtt 4 pft. vagy 4 ft. 20 kr. li g. — Előfizetési dij januar—jiiniusíj^'l^oiz 6 hónapra Huda-Pesttm házhoz küldve ij pénzben. — A Politikai Újdonságok kiadó-hivatala, egyetem-utcza 4-ik szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents