Politikai Ujdonságok, 1862 (8. évfolyam, 1-53. szám)

1862-01-01 / 1. szám

ben. Elmúltak azon idők, a­midőn reszketett a világ egy orosz jegyzék kibocsátására. Nézzen elébb tükörbe, s aztán beszéljen.“ Hazai közügyek és események. Jelentés az Akadémia palotája ügyének mibenlétéről. Tekintetes igazgató tanács! Méltóztatott a tekintetes igazgató tanács alólírtakat az Akadémia szá­mára fölállítandó épület tárgyában szükséges mindennemű intézkedések megtételére fölhatalmazni, és ezen egész ügy vezetése- és végrehajtásával megbízni. Az iránt kétség nem lehetvén, mikép ezen ügy eddigi fejleményei és jelen állása a tek. igazgató tanácsot bizonyosan nem csekély mértékben ér­­deklendik, nem mellőzhetik a nyert felhatalmazás mellett is alulírtak, misze­rint időről időre tudósításukat meg ne tegyék, mit ezúttal a következőkbe kivánnak foglalni. Az 1859-ik év végén indultak meg hazánkfiainak azon adakozásai, melyek az akadémiai épület számára és az alaptőke öregbítésére fölajánltat­­tak. Ismeretes ezen aláírás fényes sikere, mely örök hálára kötelezendi Aka­démiánkat a hazafias adakozók iránt. Átalános érdeket ébresztett ezen ügy az egész hazában, és Pest vá­rosának hazafias áldozatkészsége a Dunaparton egy háztelek birtokába juttatá az Akadémiát, mely később egy még szebbel, mely azelőtt a szaba­dalmazott első dunagőzhajózási társulat tulajdona volt, megcseréltetett. Idő­közben történt, hogy ő főméltósága hg. Eszterházy Pál úr, eddig Bécsben egyik palotájában elhelyezett nagyselességű képtárának az Akadémia palotá­jában leendő felállítására késznek méltóztatott nyilatkozni. Megérkezvén igy már azon időpont, midőn a meginditott jaláírások eredménye némi biztossággal való előre látható, s tudatván a háztelek, melyre az épület felállítandó lé­szen, a programm elkészítése jön munkába véve, miben alólirtak Akadémiánk tagja és jeles archaeologiai tudósunk, Henszlmann Imre ur tanácsával éltek, és általa köszönetet érdemlő készséggel támogattattak. Csődület nem jön hirdetve, hanem a tervkészítésre felhívandóknak bizonyos tiszteletdíj jön megajánlva, teljes szabadságában maradván alulírtaknak, akár a benyújtott tervek valamelyike szerint intézni a kivitelt, akár más terveket készíttetni és végrehajtatni. Azon gondolat, hogy beépíttetvén az egész háztelek, annak külseje mind hazánk, mind Pest városa díszére szolgálandna, monumentálszerű, belső elrendezése pedig olyan legyen, mikép magába foglalja nemcsak mind­azon helyiségeket, melyeket az Akadémia saját tudományos czéljai igényel­nek,­­ a herczeg Eszterházy-képtárt, hanem lakásokat nyújtva az Akadémia különben is igen mérsékelt évdíjakkal ellátott tisztviselőinek, egyszersmind mint egy részében bérház, jövedelmet is adjon, a­milyen természetes egy­felől, ép oly kecsegtető vala másfelől azon némi valószínűséggel bírni látszó reményben, hogy a palota annál, mit e czélra,­ hazánkfiainak lelkessége ada­kozott, tetemesen többe alig fogna kerülni, és e mellett az akadémiai va­gyon némi része oly módon fog állandólag hasznosan beruháztath­atni, mikép ezen befektetés, annyi jövedelmet mint eddig, legalább is hozni fog az Akadémiának. Ezen feltevéseken alapult azon programm, mely a terv­­készítésre felhivottaknak mint megoldandó feladat lön kiadva. Tervkészí­­tésre Pesten Henszlmann és Ybl urak, Bécsben Ferstel Henrik ur lőnek felhiva. Henszlmann ur gyakorlati építész nem lévén, Gerster és Frey pesti építészekkel szövetkezett. Megérkezvén a kitűzött határnap, a felhívottak benyujták terveiket és benyujtatott egy negyedik is, erre fel nem hívott je­les tehetségű fiatal építészünk Szkalniczky úr által. Ezen tervek azon felfogásnak adák képét, mely szerint az illetők a feladást megoldhatónak gondolák. Olyan részletezett előrajzok és pontos előmértékeket, milyenek alapján lehet csupán magát az építést foganatba venni, a benyújtott rajzok, mint magában érthető, nem foglalhattak ma­gukban. A mellékelt költségvetéseket az illetők bizonyos határozott, többnyire hivatalos egységi árak szerint dolgozták ki, kétségtelenül a legjobb ír­szem­ben; azonban, mint magában érthető a fennebbiek után, ezen előszámítások­­ból, melyek 6 és 700 ezer forintra rúgtak körülbelül, a valósággal megkí­­vántató költség csak megközelítő pontossággal sem lehet­ megítélhető. Mielőtt azonban alólírtak a tárgyba mélyebben ereszkedhettek, vagy a tervek szélje között választást tehettek volna, Ybl építész az előttünk hivatalosan tudva nem lévő okok miatt, dolgozatait visszahúzta. Ily helyzetben és a megkivántató költség kifejletlen állásában, az alálirtak nem látták magukat azon állapotban, mikép valamely végmegálla­podáshoz juthattak volna. Henszlmann és Ferstel urak tervei csücsives góth építészeti stélben voltak fogalmazva és e tekintetben alulirtaknak az épitészeti stylre nézve választást sem lehet vala tenniök. Mellőzhetlennek láttatott tehát, még két további tervet készittetni. Erre két hírneves és az ilynemű építészetben nagy tapasztalásu mű­vész jön felhiva: Klencze Leo úr Münchenben, és Stüler A. Berlinben, kik a felhívásnak élénk köszönetünket érdemlő készséggel feleltek meg, terveket készítettek és azokat be is küldték. Már előbb jön egy akadémiai bizottmány alakítva, mely a különböző tervek iránt, az Akadémia saját szükségei szempontjából való véleményt mondandó, és az Akadémia által nyilvánított óhajtáshoz képest egyszers­mind az építészeti styl iránt nyilatkozandó. Azon körülmény, hogy az említett külhoni művészekkel folytatott levelezések időbe kerültek, hogy nektek dolgozásra időt kelle engedni, miu­tán készségüket nyilváníták volt, hogy ők a helyszínen a megoldandó feladat iránti teljesebb tájékozás végett megjelentek, és hogy beküldött terveiket időközben maguk visszakivánva, módosítva beküldeni óhajtották. Jön annak oka, miszerint a terveknek szakértők által történendő mellőzhet­len vizsgálatához csupán f. évi július vége felé lehet­ fogni. Ezen vizsgálatnak különösen a költség kérdésének felderítés­re kell irányoztatnia, melynek tisztába hozatala előtt, mint magában érthető, az alálírtak semmi irányban sem juthattak valamely megállapodáshoz. Ezen feladatot csupán szakértő férfiak oldhatták meg és csupán a helybeli körülményekkel teljesen ismeretes és részrehajlatlan egyéniségek­től lehet­ azon kiváló fontosságú kérdés iránt biztos felvilágosítást és tájé­kozást nyerni, hogy a programm alapján tervezett építmények mibe fogná­nak kerülni a tényleg létező körülményekben, a tényleg Pesten divatos­­építészeti viszonyok mellett, és mily jövedelmet fognának adni ? Ezen czélból egy pesti gyakorlati építészekből és sz­akférfiakból álló bizottmány jön felérve, mely Hild, Discher, Clark, Wagner és Wiesel urakból állott. Ezen urak a legszívesebb készséggel engedtek a felhívásnak, és daczára számos elfoglaltatásaiknak, a legnagyobb részrehajlatlansággal, jeles szakavatottsággal folytatott munkálkodásnak eredményét november 24-én benyújtották. Ezen bizottság arra is fel jön általunk kérve, hogy­­ vele közlött öt tervet, a fennebbi két pont felderítésén túl, constructio, akusz­tikai és világítási tekintetben is vegye vizsgálat alá. Ez is megtörtént, azonban az e tekintetbeni eredmények, s a tervek számos jelességei, sajátsága és egyes részleteinek felemlítését bizvást mellőzhetőknek gondoljuk, és ám szoríthatjuk tudósításainkat, a mi megállapodásunknak irányt adott, és ez a költség kérdése. Elég legyen e tekintetben a fentebb említett szakértő bizottmány munkálatából csupán azt iktatnánk ide, mi ezen utóbbi kérdést tárgyazza, és mi itt következik. A feladat legjelentékenyebb részére, t. i. azon költségek megbírálásán menvén át, melyek a beérkezett tervekre vonatkozva megkívántatók, a bi­zottmánynak e tekintetben zsinórmértékül meghagyatott, miszerint a költ­ségvetések a Pesten tényleg fennálló viszonyok és tényleg fizetett árak alap­ján úgy vizsgáltassanak és igazíttassanak meg, miként azon pénzösszeg, melyen alól az építmény helyre nem állítható, megállapíttassék. Ezen szempontból kiindulva, a bizottmány a költségkérdés megoldá­sához fogott, s e mellett eleintén szándékozott a meglevő költségvetések, részletesen átvizsgálni s a­hol szükségesnek látszanék, azokat kiegészíti azon tervezetek számára pedig, melyeknek előszámítása az illető tervez­, által csak nagyjában történt, új előszámlákat kidolgozni. Miután azonban az ily megvizsgálása s részbeni utonszerkesztése a költségvetéseknek egy számvevő hivatalnok által megindittatott volna, a, bizottmány az egyes tervek megvizsgálásánál azon meggyőződést nyerő, hogy az imént említett után, egyfelől igen sok időt és fáradságot kellene áldozni, másfelől pedig aczél, miszerint az egyes tervezők irányában ugyan­azon igazságos eljárás követtessék, még­sem érethetett volna el, különösen azért nem, mivel a tervezők különféle felfogásai szerint, egymástól eltérő s egyrészben a helybeli építési viszonyoknál fogva nem egészen helyeselhető szerkezmények, nevezetesen a falak vastagságára, a padolatok szerkezetére stb. nézve oly különbségek vétettek észre, melyek az illető tervek módosí­tását, sőt újjáalakítását igényelték volna; a bizottmány azonban az i­v átdolgozásra teljességgel nem érzi magát hivatva, annál kevésbbé nem, mi­vel még a részletesebben kidolgozott költségvetésekben is hiányok merüli­k fel, mely körülmény azonban onnan származtatható, miszerint pontos költ­­ségvetés csak részletesen kidolgozott előrajzok alapján készíthető el. Ezen vizsgálódások folytán meggyőződött a bizottmány, hogy a kivo­natos pontosság fentartása mellett, az ügy előmozdításának érdekében sok időt és hasztalan fáradságot kímélhetni meg azáltal, hogy ha a szándékolt költség-kiszámításnál egy beépítendő négyszög­öt vétetik fel alapul, me­g ezen felvételnél minden tervben egyenlő, a helybeli viszonyokban alapu­l fal­vastagságok, valamint hasonló építési modorok tételeztetvén fel, egyszers­mind így számbavehető s szükségkép számbaveendő azon különbség is, mely a homlokzatok (Facade) diszitményének mivoltából, a folyosók, oszlopren­­­dek, erkélyek és csarnokok nagyszerűségéből származik. Igen becses támpontul szolgált e tekintetben a német szinház téré létező házcsoportozatnak épen most befejezett építése, valamint a budai új takarékpénztár is, melyeknek figyelmes összehasonlítása az academiai palota építésére szükséglendő költségek meghatározására annál biztosabb alapot nyújtott, mivel az említett házcsoportozat a legdíszesebb bérházak közé sorolható, a takarék­pénztár pedig kivitelében monumentálszerű épít­ményhez nagy m­ért­ében hasonlít. Ezeket előrebocsátván, a következőben végeredményileg ö­szeállít­ott költség-kiszámítás — az adott viszonyok közt — eléggé biztos zsinórmér­tékül szolgáland azon minimum megállapítására, melyen alól az épület, tekintettel az A, B, C, D és E tervekre, végre nem hajtható. Ezen számítás szerint igényelne az A. terv legalább is 1,253,191 ft­ot, míg a B terv kivitele 1,459,092 ftba kerülne; továbbá a C alatti terv 1,203, 101 ftot szükségelvén, a D-vel jegyzett terv kivitele 1,134,172 ftra számít­ható, míg végre az E alatti terv építési költségei 1,209,109 ftra rúgnának. Ezen költséggel, melyben a belső felszerelés nem foglaltatik, szemközt áll a helybeli bérlési viszonyok között várható jövedelem, mely 11-től 113, 500 frtig számítható.

Next