Politikai Ujdonságok, 1863 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1863-01-08 / 1. szám

mérföldnyire a Kappahanok jobb partján, dél felé terjed el. — Mindjárt a város megött a talaj fensiket (plateau) képez, mely egy harmadrész mérföldnyi térséget foglalhat el. — E fensik után emelkedik a talaj mintegy 40 — 45 yardnyi távolságban, s bal felől egy negyed mérföldnyire feldomboruló földhát vehető észre, mely a Hazel Teli völgytorok­ba nyúlik be, a­melyet egyik oldalról a vá­rostól nyugatra a Rappahanokba ömlő Ri­ver Hazel képez. A földhát, vagy inkább magaslat alján vonul végig a távirda, egy kővíz által védve. A magaslaton a déliek ágyútelepei voltak elhelyezve. Jobb oldalon, a folyam partján felfelé, a földhát kieresz­kedése látható egész Falmouthig, s itt is minden előnyös hadiponton két ágyutelep volt felállítva. Az első földmagaslat után lapály következik, a melyet erdős s cseple­­szes dombsor vált fel, hol a második erődí­tett vonal volt alkalmazva. A város hátsó része, s az első dombláncz közt volt azon hadi mozdulatok színhelye, a­melyeket az északi hadak első hadosztályának tábornoka, Summer, végrehajtott. A város alsó részétől számítva, azon fölemelkedés, melyen maga a város nyugszik, egyszerre csak egy arány­lag egészen lapályos, hullámosan alkotott terrainbe módosul át, a­mely a Rappahan­­nok mentén mérföldre terjed. A folyamtól egy pár mérföldnyire erdő borította hely­­lapály vonulna végig. Ezen sikterrainen lelte dec. 13-kának reggele az északi hadsereg balszárnyát, Franklin vezérőrnagy vezény­lete alatt, mely az előtte való nap kelt át a folyamon s most hadi rendbe sorakozott. A talaj — bárha itt-ott mocsáros — elég szép tért nyújtott a hadi evolutióknak. A Frede­ricksburg felé vezető országút a folyamtól fél mérföldnyi távolságban a folyammal párhuzamosan vonul el. Turnan a vasútvo­nal, s a mellett az erdő borította domblán­­czolat, hol az ellenség magát elsánczolta. A­­ várostól 112 mérföldnyire, mindjárt a fo­lyam­part közelségében fekszik Barnard kö­böl épült háza. Burnside tábornoknak az volt hadi czélja, hogy a déliek hadseregének centrumát áttörje. Summer balszárnyának egész Franklin jobb szárnyáig kellett volna kinyúlni, s így két mérföldnyi hosszú csa­tasort képezni. A Franklin vezénylete alatti 50,000-nyi hadseregnek Summer legszélső hadosztálya körül kell vala manóéllvr­rozni, a­mely Fredericksburgra támaszkodott. Ha ezen mozdulat sikerült volna, Franklin ke­resztülvágta volna az ellenséges hadi vo­­nalt, elfoglalván a vasútvonalat, s oldaltá­madást intézvén a Fredericksburg mögött fekvő sánczok ellen. Ugyanezen idő alatt Summernek egy hadosztálya a földház bevé­ ,­telére küldetett volna ki. Azon esetre pedig, ha ezen mozdulatnak nem lenne sikere, arra volt elkészülve Burnside, hogy Franklinnak hasonló mozdulata vonand maga után ered­ményt. Hooker hadteste képezte a tartalékot. Vasárnap pitymallatkor ezen hadállásban voltak a különböző hadrészek.­­ A rohamra kiszemelt csapatoknak egy tíz mérföldnyi nyilt terrainen kellett áthaladni. Ezalatt többféle tűznek voltak e csapatok kitéve. Midőn az első csapat a vasútvonalra ért, elkezdődött a golyózápor. Az északi hadcsa­patok sorai ritkultak, a csapatok azonban nyomultak mindig tovább, egész a halom aljáig, mialatt a földháton út meg új csapa­tok mutatkoztak, s a tüzelés az északiak ellen mindig erősebb lett. Szétszórva s rop­pant veszteséggel vezettek vissza a déliek diadal­lármája közt. Frenkl tbnok hadosztá­lyából, mely 6000 embert számlált, 1500-an jöttek vissza. Sőt az északiak ágyutelepei is majd­hogy nem ártottak az előre nyomuló csapatoknak, s csupán Hunt tüzér tbnok pa­rancsolta : felhagyni a tüzeléssel, mentette meg az északi csapatokat a déli ágyúk golyóitól. Ezalatt a nagy balszárny meg­kezdte a tüzet a déliek ellen, s csakhamar megkezdődött mindkét részről a roppant tü­zelés. 9 órakor a jobb szárny, Gibbons és Meade vezénylete alatt kezdett előrehaladni. Nagyobb erő állott ellen, mégis dél felé az egész hadvonal egy háromnegyed mérföld­nyire haladt előre. Az ellenség egy rohama Doubleday hadosztályára a balszárnyon, visszavezetett. Az eredmény azonban az volt, hogy a balszárny mintegy 500 ölnyi terrár­­iumot foglalt el,­­ habár a szándékolt hadi műtétet nem is hajthatta végre. A jobb nagy szárny ezalatt a folyvást tartó csatában ki­merült, veszteségei nagyok voltak, s semmi czélt sem ért el. Summer nyargonczokat küld Burnsidehoz, hogy adjon parancsolatot Franklin­nak az előnyomulásra. Franklin azonban nem nyomulhat előre. Elég dolga van azzal is, hogy állását megtartsa, mert Jackson épen akkor küldött segélyt az ellen­séges hadsorokhoz. 4 órakor Hooker tábor­nok Burnside parancsolatára az 50,000 tar­talékhadsereget vezetteti a csatába. Alig kezdett azonban az új támadásra küldött hadoszlop működni, midőn a nap már ha­nyatlóban volt. Burnsidenek egyedüli czélja volt, egyelőre a „földhát bevétele,“ a­mint azt többször is kimondá e csata alkalmával. A nap átmenetele az éjbe megkettőztetni látszott a harczdühöt. Az északi csapatok ostromolták a földhátat, s már egy parittya­­hajtásnyira jutottak az ellenséges ágyu­tele­­pekhez, ekkor az ellenséges segély-csapatok nyomultak előre s visszaverték az északia­kat. A koczka eldőlt. Az éj leszállt, a csata el volt vesztve, s az északi csapatok meg­kezdték a visszavonulást. Azonnal elhallgat­tak az ágyuk és sortüzek, s a tiz órai ádáz küzdelem után kriptás csend állott be.“ HETI KRÓNI­K­A. Ausztria. ” (Rechberg gróf jegyzéke.) Német la­pok Rechberg gróf egy sürgönyét közük, mely a görög kérdés tárgya,ban In. hó 14-ről kelt s egyelőre csak Párisba küldetett el; azonban legközelebb más udvarokkal is kö­­í­zöltetni fog. Ezen sürgönyben az ausztriai­­ kormány határozottan nyilatkozik a görög­­ forradalom ellen, s ama szerződések fönn­tartása mellett, melyeken a királyság létele­i­ nyugszik. Ezen okiratnak leglényegesebb helyei így hangzanak : „Mi ezentúl ugyanazon tartózkodásban szándékozunk maradni,mely elveink, a bajor udvarhoz különös viszonyaink, s Ausztriá­nak Görögország irányábani állása által van reánk szabva, mely állás lényegesen külön­bözik a 3 garantirozó hatalmasságétól. Az elvkérdés iránt már ismételve nyiltan kife­­j­­eztü­k véleményünket, amennyiben a görög forradalmat leplezetlenül kárhoztattuk, s kétségbevontuk annak azon jogát, miszerint önkényesen megszeghessen oly nemzetközi kikötéseket, melyek átalános európai érde­keken alapulnak. Ezen szempontból lehetet-­­ len reánk nézve csatlakozni az azon trónra­­ jelölt föltalálására irányzott törekvésekhez, melyhez — nézetünk szerint — Ottó király s családja törvényes jogokkal bírnak. Ezért nem is vagyunk oly helyzetben, hogy ő vagy ama herczegnek, kit valamelyik hatalmasság választás végett a görögöknek ajánlhatna, elsőbbséget adjunk.“ Erre a görög s keleti kérdés közti szoros összeköttetésre térvén át, s elismervén, hogy a forradalmi mozgalom határainak a görög területre szorítása a véd­­halmasságok befolyásának tulajdonítandó, így folytatja : „De váljon a védhatalmassá­­goknak ezen engedékeny maguktartása nem alkalmas-e talán inkább fölbátoritni, mint megnyugtatni a görög nemzet hódítási vá­gyait s irányait?“— Végre gróf Rechberg a védhatalmasságoknak következő tényleges tanácsot ad: „Mi igen czélszerű­nek tartanók annak határozott kijelentését, hogy a görög királyságot a szerződések által kiszabott ha­tárok közt kell fönntartani. Ezáltal meg­­előztetnének oly újabb bonyodalmak, mik­nek kikerülését mindegyik hatalmasságnak, az átalános béke fönntartásának érdekében óhajtania kell.“ Midőn ezen sürgöny Bécsből elindíttatott, még akkor a róniai szigetek át­engedésének kérdése hivatalosan nem volt megpendítve. Mióta azonban ez angol rész­ről megtörtént, az ausztriai kormány ez utóbbi irányában azt is kijelenté, hogy meny­nyire aggasztó lenne az angol kormánynak ezen ügybeni egyoldalú eljárása. Ez utóbbi sürgöny — mint hallatszik — csak legújab­ban indíttatott el Londonba. — (Költségvetés az 1863-dik évre.) A megh­i­­vántatóság rövid átnézete. A. I. Udvartartás....... 7458700 ft. Kiadások a birodalmi képviselet számára.................................. 726537 „ II. Ő Felsége kabineti irodája . . 76000 „ III. Az állam­tanács.. 151837 „ IV. A miniszter­tanács .... 68500 „ V. A külügyminisztérium . . . 2486150 ,, VI. Az államniszt­érium. Politikai közigazgatás .... 25727580 „ Cultus és közoktatás... 4724500 „ VII. Magyar udvari kanczellária . 13109000 „ VIII. Erdélyi udvari kanczellária . 3441160 „ IX. Horvát-slavon udv. kanczel­lária ....................................... 2022025 „ X. A pénzügyminisztérium . . . 21584766 „ XI. Igazságü­gyminiszterium . . 9150567 „ XII. Rendőrminisztérium . . . 2645676 „ XIII Kereskedelmi s népgazd. mi­nisztérium ............................. 618108 „ XIV. Ellenőrségi hatóságok . . 4613142 „ XV. A fennálló közigazgatási ágak egyikéhez sem tartozó egyéb­kiadások ....... 1386200 B. I. Hadügyminisztérium . . . 107023000 ,, N­. Tengerészeti minisztérium . . 10481619 „ C. Segélyzések s kamatbiztositások 4843050 ,, D. Államadósság........................ 113698750 „ E. Adósságtörlesztés.................... 18870500 „ F. Tőkebefektetés........................ 5061961 „ 6. Földtehermentesités .... H. Pénz­­vevési és váltóveszteség . 7118420 ,, A megkivántatóság egész ösz­­szege.................................. 367087748 ft. A fedezet rövid átnézete. Egyenkint Összesen. I. Közvetlen adók. Forint osztrák érték. 1. Telekadó.................... 62481200 2. Épületadó .... 19261300 3. Keresetadó .... 5814900 4. Személyadó . . . 5271000 5. Örökösödési adó . . 29500 6. Jövedelmi adó a föld­birtokon s épületeken kivül a jövedelem más ágaitól.................... 15157700 7. A katonai határvidék közvetlen adói . . . 1799100 Összesen­­ 109814700 ft. II. Közvetett adók: 1. Átalános fogyasztási adó........................ 57678700 2. Külvám . . . .15247515 3. Só........................33059600 4. Dohány .... 30901470 5. Bélyeg....................13116519 6. Jogügyektől s jog­szerzésektől­ díjak s illetékek . . . .21271639 7. Sorsjáték . . . . 6034400 8. Posta.................... 3714200 9. Belvámok . . . . 2928600 10. Értékigazolás (punch­ung). . . 66500

Next