1920, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1920. 1-101. szám)
1920-09-16 / 71. szám
évi 3500 koronánál nagyobb, de évi 3600 koronát meg nem halad, 26%, évi 3600 koronánál nagyobb, de évi 3700 koronát meg nem halad, 27%, évi 3700 koronánál nagyobb, de évi 3800 koronát meg nem halad, 28%%, évi 3800 koronánál nagyobb, de évi 3900 koronát meg nem halad, 29%, évi 3900 koronánál nagyobb 30% erejéig. Az adós részére tényleges szolgálata idejében engedélyezett kölcsönnek és járulékainak kielégítésére az adósnak nyugdíját — a lakbérnyugdíj kivételével — ugyanolyan összeg erejéig lehet igénybe venni, mint amelyet az adós ténylegességi illetményeinek alapulvételével megállapítottak, tekintet nélkül arra, hogy az említett összeg a nyugdíjnak milyen hányadát teszi. Ténylegességi illetmények alatt a jelen rendelet szempontjából az alábbi járandóságokat kell érteni: a) a rendszeresített fizetést, nyugdíjat vagy zsoldot; b) a fizetés (zsold) kiegészítő részét képező, a fizetés (zsold) természetével bíró, törvényen, illetményszabályzaton vagy állami költségvetésen alapuló s nem kizárólag a hivatalos működés tartamára engedélyezett pótlékot; ilyen pótlék a személyi pótlék, a segélydíjpótlék, a korpótlék, a jogi pótlék, a képesítési pótlék, a szaktanulmányi pótlék stb. Rendelkezési állapotban levő alkalmazott részére adható kölcsönöknél a kölcsön összegét nem a ténylegességi illetményekből, hanem abból a nyugdíjból igénybevehető rész alapulvétele mellett kell megállapítani, amelyre a kölcsönkérőnek a kölcsön engedélyezésének időpontjában igénye lenne. Az adós részére megállapítandó végkielégítés vagy nyugdíjmegváltás összegéből a Pénzintézeti Központ törlesztetlen követelését a maga egészében előzetes levonásba kell hozni és a Pénzintézeti Központ javára elszámolni. 6. §: A törlesztő időtartam. A kölcsön törlesztő időtartama rendszerint 180 hónap (15 év). Ilyen időtartamú törlesztéses kölcsön adható azoknak a tényleges szolgálatban álló kölcsönkérőknek, akiknek hátralevő valószínű szolgálati ideje — az egészségi állapotot is figyelembe véve — még legalább 15 évre becsülhető, továbbá azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek valószínű élettartama legalább 15 év. A kölcsönkérő kívánságára, vagy pedig, ha azt egyéb körülmények indokolttá teszik, rövidebb törlesztő időtartamot is lehet megállapítani. Tényleges szolgálatban állóknál, ha a hátralevő valószínű szolgálati idő 15 évnél kevesebb, a törlesztő időtartamot rendszerint a még hátralevő valószínű szolgálati időtartamában kell megállapítani. Ettől eltérőleg a hátralevő szolgálati időt meghaladó időtartamú kölcsön is adható akkor, ha a kölcsön megállapításánál nem a ténylegességi illetményeknek, hanem annak a nyugdíjnak az 5. §. szerint levonható részét veszik alapul, amelyre a kölcsönkérőnek a kölcsön engedélyezésének időpontjában igénye lenne. Tényleges szolgálatban álló kölcsönkérőnek, ha a hivatali járandóságokat terhelő tartozások rendezése vagy egyéb rendkívüli körülmények azt kívánatossá teszik, kivételesen 180 hónapnál (15 évnél) hosszabb tartamú törlesztéses kölcsönt is lehet adni; ilyen esetekben különösen figyelemmel kell lenni a kölcsönkérő valószínű élettartamára, hátralevő szolgálati idejére, egészségi állapotára és az elérhető nyugdíj mértékére. A törlesztő időtartam 360 hónapot (30 évet) semmiesetre sem haladhat meg. A törlesztendő időtartamot az összes körülmények mérlegelése alapján rendszerint úgy kell megállapítani, hogy az adós a kölcsönt 65. életévének betöltéséig törleszthesse. A törlesztő időtartamot mindig 12-vel osztható számú hónapokban kell megállapítani. 7. §: A felszámítható kamat. A Pénzintézeti Központ a jelen rendelet alapján folyósított kölcsönök után a netáni veszteségek fedezésére szolgáló tartalék képzésére fordítandó többlettel együtt, minden más járulék kizárásával, további rendelkezésig, 55%-os kamatot számíthat fel. A kamatlábnak későbbi esetleges megváltoztatása az arra vonatkozó rendelet közzététele előtt engedélyezett kölcsönöket nem érinti, ezekre vonatkozólag tehát mindvégig a kölcsön engedélyezésekor érvényben volt kamatot kell fizetni. 8. §. Az engedélyezhető kölcsön összegének megállapítása. Az engedélyezhető kölcsön összegét a kölcsönkérő hivatali járandóságaiból, a kölcsön és járulékainak törlesztésére igénybevehető rész (5. §.), a törlesztő időtartam (6. §.) és a kölcsön engedélyezésének időpontjában meghatározott kamatláb (7. §.) alapulvétele mellett kell megállapítani. A Pénzintézeti Központ csak előre meghatározott és utólagos havi részletekben visszafizetendő törlesz-