1920, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1920. 1-101. szám)

1920-09-16 / 71. szám

vánnyal és az orvosi bizonyítvánnyal együtt haladék nélkül a kölcsönkérő hivatali járandóságainak szám­fejtésével megbízott számfejtőhivatalhoz juttatja. Nyugdíjasok a kérvényt az orvosi bizonyítvány­nyal, valamint az 1—4. és 9. pontok alatt említett adatok valóságát igazoló okmányokkal együtt köz­vetlenül a nyugdíjak számfejtésével megbízott szám­fejtőhivatalnál nyújtják be. A számfejtőhivatal a kérvényen a 11. pont alatt említett adatok valóságát igazolja, továbbá a 11. pont alatt említett javadalmazásra, illetőleg nyugdíjra fel­jegyzett tartozásokat tételenként kimutatja, annak meg­jelölésével, hogy a kölcsönkérő ezekre a tartozásokra levonás útján az igazolás időpontjáig milyen összeget törlesztett. A számfejtőhivatal a fentiek szerint záradékolt és kiegészített kérvényt a születési bizonyítvánnyal, az orvosi bizonyítvánnyal és a becsatolt más okmá­nyokkal együtt hivatalos ajánlott levélben a Pénz­intézeti Központ közszolgálati alkalmazottak kölcsön­­osztályának haladék nélkül megküldi. 11. §• A Pénzintézeti Központ a beérkező kérvényt mindenekelőtt alaki szempontból megvizsgálja, az esetleges hiányok pótlása, illetőleg a még szükséges adatok beszerzése, esetleg a kölcsönkérő egészségi állapotának felülvizsgálata iránt intézkedik és abban az esetben, ha a kölcsönkérő hivatali járandóságait feljegyzés terheli, vagy azokra a Pénzintézeti Köz­pontnál követelést jelentettek be, a kölcsönkérőt fel­hívja, hogy ezeknek a követeléseknek valódisága, fennállása és összege tekintetében nyilatkozzék. Ez a felhívás természetszerűleg elmarad, ha a kölcsönkérő a kölcsönkérvényben vagy ennek mellékleteiben ezekre a kérdésekre már minden kétséget kizáró­ módon nyilatkozott. Ezek után, ha a kölcsönkérő hivatali járandó­ságait feljegyzett vagy bejelentett követelés nem ter­heli, úgyszintén, ha a járandóságokat csak az adandó kölcsönből kielégíthető nem vitás követelések terhe­lik, a Pénzintézeti Központ a kincstári képviselő (helyettes képviselő) és szakértő (12. §.) meghallga­tása után­ a kölcsönt megadja vagy megtagadja. Ha a kölcsönkérő­ hivatali járandóságait elő­jegyzett vagy bejelentett követelés vagy követelések terhelik és a Pénzintézeti Központ által nyújtandó kölcsön összege nem elegendő arra, hogy az említett követelések abból teljes kielégítést nyerjenek, a Pénzintézeti Központ a hitelezőkkel egyezséget kísérel meg és annak eredményéhez képest a kincstári kép­viselő (helyettes képviselő) és szakértő (12. §.) meg­hallgatása után a kölcsönt megadja vagy megtagadja. 12. §. A pénzügyminiszer az államkincstár érdekeinek a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok köl­­csönügyeinek intézésénél leendő megvédése céljából egy kincstári képviselőt és annak helyettesítésére a szükséghez képest megfelelő számú állandó helyettes kincstári képviselőket rendel ki. A kincstári kép­viselőt a Pénzintézeti Központ minden egyes köl­csönkérelem tárgyalására meghívni és véleményét meghallgatni köteles. A kért kölcsön csak a kincs­tári képviselő (helyettes képviselő) kifejezett hozzá­járulásával engedélyezhető. A kölcsönkérők hitel- és szolgálati viszonyai tekintetében esetleges szükséges felvilágosítások meg­­adhatása céljából a pénzügyminiszer a Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége által e célra ja­vaslatba hozandó egyének közül megfelelő számú szakértőt nevez ki. A Pénzintézeti Központ a kölcsönkérelmek el­intézése előtt legalább egy szakértőt, még­pedig lehetőleg a kölcsönkérő alkalmazási köréhez leg­közelebb állót, meghallgatni köteles. JA szakértőknek a kölcsönügyek tárgyalására leendő meghívása a Köz­­szolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége útján történik. 13. §• A Pénzintézeti Központ mellett döntőbizottság alakíttatik, amelynek szervezetét, működését, úgy­szintén az előtte lefolytatandó esetleges kényszer­­egyezségi eljárás részleteit az igazságügyminiszer úrral egyetértésben külön rendelettel fogom meg­állapítani. Ha a kölcsönkérőnek hivatali járandóságait fel­jegyzés vagy bejelentés alapján terhelő valamely követelés valódisága, fennállása vagy összege tekin­tetében kétség merül fel és e kétség egyébként el nem oszlatható, a Pénzintézeti Központ az ügyet a mellette működő döntőbizottság elé terjeszti, amely a hivatali járandóságokból való kielégítés szempontjá­ból a felmerült összes vitás kérdésekben végérvénye­sen határoz,­­ és ha a döntőbizottság a vitás kö­vetelésnek a Pénzintézeti Központ által adandó köl­csönből való kielégítését rendeli el, a Pénzintézeti Központ a kölcsönt engedélyezi.. Ha a kölcsönkérelem teljesítése abból az okból tagadtatott meg, mert a 11. § utolsó bekezdésében említett egyezségi kísérlet nem sikerült, a kölcsönkérő a kényszeregyezségi eljárás lefolytatását kérheti, amely esetben — az egyezségi kísérlet esetleges megismét­lése után — a Pénzintézeti Központ az ügyet a kény­szeregyezségi eljárás lefolytatása végett szintén a döntőbizottság elé terjeszti.

Next