1920, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1920. 1-101. szám)
1920-09-16 / 71. szám
71. szám. Abban az esetben, ha az adós és hitelező között csak olyan követelésre, vagy annak csak olyan részére nézve merül fel kétség, amely az adandó kölcsön egy részével is kielégíthető és a kölcsön folyósításának egyéb akadálya nincsen, úgy a Pénzintézeti Központ az adós kérelmére a vitás követelés vagy követelésrész fedezetére szükséges összeg ideiglenes visszatartása mellett az adandó kölcsön fennmaradó részét folyósíthatja. A visszatartott összeget a döntőbizottság határozata után kell csak kifizetni annak, akit megillet. 14. §. Az engedélyezett kölcsön folyósíthatása céljából a Pénzintézeti Központ a kölcsön összegéről szóló kötelezvényt a kölcsönkérőnek megküldi, aki a kötelezvényt aláírja, aláírását közvetlen hivatali elöljárója, királyi közjegyző vagy járásbíróság által hitelesítteti és a kötelezvényt a Pénzintézeti Központ közszolgálati alkalmazottak kölcsönosztályának visszaküldi. Ha a hivatali járandóságokat terhelő követelés nincsen, a Pénzintézeti Központ a kötelezvény vétele után a 15. §-ban foglalt rendelkezésekhez képest a kölcsön összegét a kölcsönkérő kezeihez folyósítja. Ha a hivatali járandóságokat követelések terhelik, a Pénzintézeti Központ a részéről engedélyezett kölcsön összegéből elsősorban az adós részéről elismert, illetőleg a döntőbizottság által kielégíteni rendelt követeléseket elégíti ki és csak a kölcsönösszegnek a kielégítés után esetleg fennmaradó feleslegét folyósítja a kölcsönkérő kezeihez. A Pénzintézeti Központ a fizetéseket a hitelezők részére, az adós számlájára, közvetlenül teljesíti. A hitelező az ilyen kielégítést az 1918: XXII. törvénycikk 9. §-a szerint akkor is elfogadni köteles, ha a követelés még nem járt le és az időelőtti visszafizetés okából kártalanítást még akkor sem igényelhet, ha az időelőtti visszafizetés esetére kártalanítás kifejezetten ki is volt kötve. A kölcsön folyósításakor a Pénzintézeti Központ az érvényben álló törvények értelmében fizetendő illetékeket és az időközi kamatokat levonja. Ha azonban a kölcsönkérő hivatali járandóságait az 1918. XXII. törvénycikk 8. §-a második bekezdésének 2. pontja szerint érvényesíthető és az engedélyezett kölcsönösszegből kielégítendő követelések terhelik, akkor a fizetendő illetéknek azt a részét, amely a kölcsönösszegnek az említett követelések kielégítésére fordítandó részére esik, továbbá az említett követelések rendezésével kapcsolatos egyéb illetékeket a kezelési költségek terhére kell elszámolni, ilyen esetekben tehát a kölcsönkérő a kölcsönösszegnek csak arra a részére eső illetékeket viseli, amely rész nem fordíttatott az említett régi követelések kielégítésére. 15. §. Törlesztőrészletek feljegyzése. A kölcsön kifizetése előtt a Pénzintézeti Központ megkeresi az adós hivatali járandóságainak számfejtésére illetékes hivatalt, hogy az engedélyezett kölcsönt az adós hivatali járandóságaira jegyezze fel és a kamatokat is magukban foglaló havi törlesztőrészleteket a hivatali járandóságokból a meghatározott számú hónapokon át a Pénzintézeti Központ javára vonja le. Ehhez a megkereséshez sem az adós kötelezvényét, sem más okiratot csatolni nem kell. A Pénzintézeti Központ a megkeresés másolatát az adós hivatali járandóságainak utalványozására illetékes hatósággal is közli. A számfejtő hivatalok az 1918: XXII. törvénycikk 5. íjának második bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kötelesek a Pénzintézeti Központ megkeresése alapján a kölcsön kamatának és tőketörlesztő részleteinek hivatalból leendő levonása iránt megfelelően intézkedni és a továbbiakra nézve a 16. §-ban említett rendelet szerint eljárni. A számfejtő hivatal a Pénzintézeti Központ megkeresésére a számfejtőkönyvben törölni tartozik az adós hivatali járandóságait terhelő és a Pénzintézeti Központ által kiegyenlített követelések feljegyzését. A számfejtő hivatal köteles a feljegyzés, illetve a törlés megtörténtéről a Pénzintézeti Központot haladék nélkül értesíteni, amely értesítés alapján a Pénzintézeti Központ a kölcsönt kifizeti. 16. §: A törlesztőrészleteknek a hivatali járandóságokból való levonása és elszámolása, valamint a levont összegeknek a Pénzintézeti Központ részére való beszolgáltatása iránt az egyidejűleg kiadott 1920. évi 4093/P. M. számú rendeletem intézkedik. 17. §. Ha az adóst fizetésétől felfüggesztik, törlesztőrészletek fejében a folyósított élelmezési illetménynek (táppénznek) az 5. §. szerint igénybevehető részét kell levonni. Ha az adóst később illetményeinek élvezetébe visszahelyezik és az adós a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetményeit megkapja, ebből az eredetileg megállapított és a felfüggesztés tartama alatt levont törlesztőrészletek közötti különbözetet egy összegben le kell vonni. Ha az adós a felfüggesztés tartama alatt ki nem fizetett illetményeire való igényét ugyan elveszti, de illetményeinek összege a felfüggesztés előtt élvezett összeggel szemben nem változik, akkor 363