1920, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1920. 1-101. szám)

1920-09-16 / 71. szám

71. szám. Eőy a törlesztőrészleteket az illetmények élvezetébe való visszahelyezés időpontjától kezdve folytatólagosan le kell vonni és a törlesztő időtartamot annyi hónappal kell meghosszabbítani, amennyi szükséges ahhoz, hogy az elmaradt törlesztőrészletek és az időközi kamatok kiegyenlítést nyerjenek. Ha az adósnak illetményei a fegyelmi ítélet következtében csökkennek, akkor törlesztőrészletek fejében csak az új (csökkentett) illetményeknek az 5. §. szerint igénybevehető részét lehet levonni. A törlesztő időtartamot ilyen esetben is annyi hónappal kell meghosszabítani, amennyi szükséges ahhoz, hogy az eredeti és új törlesztőrészletek közötti különböze­tek és az időközi kamatok kiegyenlítést nyerjenek. Ha az adósnak illetmények élvezete nélkül enge­délyeztek szabadságot és ha az adósnak az ez alatt az idő alatt esedékes törlesztőrészleteket nem fizeti meg, a hátralékos kölcsönösszeget egyszerre be lehet hajtani. Méltányos esetekben a Pénzintézeti Központ a pénzügyminiszer jóváhagyásával megengedheti, hogy az adós szabadság ideje alatt csupán az esedékes kamatrészleteket törleszthesse. Ilyenkor a kölcsön tör­lesztési időtartama megfelelően meghosszabbítandó. 18. §. Az adós a felvett kölcsönnek még le nem tör­lesztett részét bármikor egyszerre is kifizetheti. Mindaddig, amíg az adós hivatali járandóságai­nak élvezetében van, a felvett kölcsön és kamatainak törlesztésére az esetleg kikötött külön biztosítékon kívül csakis ezek a hivatali járandóságok vehetők igénybe. Ha az adós hivatali járandóságainak élvezete nem az adós halála, hanem hivatalvesztés, lemondás vagy más ok következtében szűnik meg, a részére engedélyezett kölcsönök és kamatainak még nem tör­lesztett része egész összegében esedékessé válik és ezért az adós az általános jogelvek szerint felel. Ilyen esetekben a behajtás bírói úton történik. A pénzügy­­miniszer a Pénzintézeti Központ megokolt felterjesz­tésére a behajtási eljárás mellőzését is megengedheti akkor, ha az eljárás előreláthatólag nem vezetne ered­ményre. Budapest, 1920 augusztus hó 30-án. Dr. báró Korányi Frigyes s. k., m­. kir. pénzügyminister. A m. kir. pénzügyminister 1920. évi 4.093/P. M. számú rendelete a Pénzintézeti Központ által az 1918: XXII. t.-c. alapján a közszolgálati alkalmazottaknak és nyug­díjasoknak adható kölcsönök folyósításával kap­csolatos eljárási szabályok megállapítása tárgyában. A Pénzintézeti Központ részéről az 1918. évi XXII. t.-c. alapján a közszolgálati alkalmazottaknak és nyugdíjasoknak adható kölcsönök feltételeit, mér­tékét, valamint engedélyezésüknek és folyósításuknak módozatait az 1920. évi augusztus hó 30. napján 3.794/P. M. szám alatt kiadott rendelet szabályozza. A kölcsönök törlesztésére szolgáló részleteknek az alkalmazott illetményeire való feljegyzése, levonása, beszolgáltatása és elszámolása körül követendő eljárást az 1918. évi XXII. t.-c. 2. és 12. §-aiban nyert fel­hatalmazás alapján a következőkben állapítom meg: 1. §• A törlesztő részletek feljegyzése. Ha a Pénzintézeti Központ a kölcsön megadását engedélyezte és az 1920. évi 3.749/P. M. számú ren­­­­deletem 14. §-ának megfelelően kiállított kötelezvény a Pénzintézeti Központhoz visszaérkezett, a Pénzinté­zeti Központ megkeresi a kölcsönben részesítendő fél illetményeinek számfejtésére illetékes hivatalt, hogy az engedélyezett kölcsönt az adós hivatali járandó­ságára jegyezze fel, abból a havi törlesztőrészleteket meghatározott számú hónapon át vonja le és a rész­letek beszolgáltatásáról és elszámolásáról az alábbi 4—5. §-ok értelmében gondoskodjék. A Pénzintézeti Központ megkeresésének tartal­maznia kell: az adós nevét, hivatali állását, állomás­helyét, az engedélyezett kölcsön összegét, azt, hogy a törlesztés hány hónapon át történik, az első és az utolsó törlesztő részlet esedékességének pontos meg­jelölését, végül a havonta tőke és kamat címén össze­sen levonandó törlesztő részletet (lásd a jelen rendelet mellékletét alkotó lap­számú mintát). A Pénzintézeti Központ a megkeresés másolatát egyidejűleg az adós illetményeinek utalványozására jogosult hatósággal is közli. A megkereséshez sem a kötelezvényt, sem más­­ iratot mellékelni nem szükséges. A számfejtő hivatalok az 1918: XXII. törvény­cikk 5. §-ának második bekezdésében foglalt rendel­kezés értelmében kötelesek a megkeresés alapján az abban körülírt részleteket a Pénzintézeti Központ javára az adós illetményeire feljegyezni és a megjelölt számú hónapon át levonni. A számfejtőhivatal a megkeresés bírálatába nem bocsátkozhatik és azt teljesíteni tartozik, de

Next