1920, Távirda és Posta (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára, 1920. 1-101. szám)

1920-09-16 / 71. szám

M. E. és 6.250/1919. M. E. szám­ú kormányrendeletek­­ módosításául, illetve kiegészítéséül a következőket rendeli: 1. §• A kötelező betegségi biztosításra a 6.250/1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában, az önkéntes beteg­ségi biztosításra a 4.790/1917. M. E. számú rendelet 2. §-ában meghatározott bérhatárok helyett évenkénti 24.000 korona, illetőleg naponkénti 80 korona bér­határok állapíttatnak meg. 2. §. A jelen rendelet 1920 szeptember hó 1. napján lép hatályba s végrehajtásával a magyar királyi nép­jóléti és munkaügyi minister bizatik meg. Budapest, 1920. évi augusztus hó 3-án. Gróf Teleki Pál s. k., m. kir. ministerelnök. A magyar királyi népjóléti és munkaügyi minis­­ternek 28.470/1920. sz. rendelete a betegségi biztosítás körében teljesítendő általános beje­lentés tárgyában. A m. kir. ministeriumnak a kötelező és önkén­tes biztosítási bérhatár felemelése tárgyában 1920.­­ évi augusztus hó 3-án 6.368. M. E. szám alatt kibo­csátott rendelete alapján a betegségi biztosítási napi­­bérosztályok és átlagos napibérek módosítása tárgyá­­­­ban 1920. évi augusztus hó 4 én 25.263. szám alatt kiadott rendeletem kapcsán a következőket rendelem: 1. §• A munkaadók kötelesek mindazokat az alkal­mazottaikat, akik betegségi biztosításra kötelezettek s akik náluk 1920. évi szeptember hó­­­én alkalma­zásban állanak, jelen rendeletem életbeléptétől számí­tott nyolc nap alatt az illetékes kerületi munkásbizto­sító (magánegyesületi betegsegélyző) pénztárnál beje­lenteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak megelőzőleg be voltak-e jelentve vagy sem. Ennél az általános bejelentésnél az alkalmazot­tak személyi adatait és az általuk pénzben (fizetés vagy lakbér-, háborús-, drágasági, családi pótlék, be­szerzési, ruházati segély, osztalék, jutalék stb.) és természetben (teljes ellátás, lakás, élelmezés, mosás, fűtés, világítás, hálóhely, ruházat, termények, élelmi­cikkek, föld- vagy kerthasználat, állattartás stb.) élve­zett összes javadalmazásokat kell a pénztárral közölni. A bejelentés a pénztár által rendelkezésre bocsá­tott űrlapokon teendő meg. A kerületi munkásbiztosító pénztárak (magán­egyesületi betegsegélyző pénztárak) a munkaadókat betegség esetére biztosításra kötelezett alkalmazottaik­nak e szakasz alapján való bejelentésre vonatkozólag fennálló kötelezettségükről hirdetmény útján avagy a helyi viszonyoknak megfelelő más módon (hírlapi köz­lemény, kidobálás stb.) tájékoztatják. 2. §• Az 1920. évi szeptember hó 1. napja után mun­kába álló, betegség esetére biztosításra kötelezett alkal­mazottak bejelentésére nézve továbbra is az 1907. XIX. t. c. II. fejezetében előírt szabályok és a m. kir. állami munkásbiztosítási hivatal 2.500/1908. számú rendeletében foglaltak irányadók. 3. §. A kerületi munkásbiztosító pénztárak (magánegye­sületi betegsegélyző pénztárak) a jelen rendelet 1. §-ában foglaltak alapján beszolgáltatandó és a pénz­tárak által szükség esetében esetleg helyszíni kiszállás útján is beszerzendő, illetve ellenőrizendő bejelentési anyag feldolgozását folyó évi október hó 15-éig el­végezni kötelesek. Amennyiben eme munka lebonyolítása a rendes pénztári személyzettel a rendes hivatalos idő alatt nem volna elvégezhető, a pénztárak a szükséghez képest a szigorú gazdaságosság elvét szem előtt tartva ideig­lenes kisegítő személyzetet is alkalmazhatnak s ré­szükre, valamint a rendes munkaidőn túl igénybe vett állandó személyzetük részére kizárólag ezekre a munkálatokra s a fentebbi határidőig a szabályszerű­nél magasabb díjazást is megállapíthatnak. A takarékosság szempontjából e téren leendő kellő érvényesítéséért a pénztárak vezetősége szemé­lyesen felelős. 4. §• Az 1. § alapján keresztülvitt általános bejelen­tés révén megállapított taglétszám a napibérosztályok szerinti megoszlás feltüntetése mellett hozzám 1920. évi október hó 20-áig bejelentendő. 5. §. Az 1. § alapján eszközlendő általános bejelen­téshez szükséges űrlapanyaggal a kerületi munkás­biztosító pénztárakat (magánegyesületi betegsegélyző pénztárakat) az Országos Munkásbiztosító Pénztár látja el. 6. §. . Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 200­0-ig (kettőszáz koronáig) terjedhető pénzbüntetéssel

Next