Reform, 1989. május-augusztus (2. évfolyam, 17-33. szám)
1989-07-07 / 26. szám
reform ot inkább szlovákok vállalták térőrnagy titkárnője volt. Mindenki velük szeretett volna lefeküdni. Elképzelhetik ezt az aránytalanságot. Persze a közlekedés nem valami biztonságos volt. A csehszlovák sofőrök tiltakozásul nemegyszer áthajtottak az úttest másik oldalára, és nagy teherautóikkal az árokba sodorták kisebb katonai járműveinket. Miután többször is előfordultak ilyen balesetek, el kellett rendelni, a dzsipek szélvédőinek lehajtását, s így lövésre kész géppisztollyal már kellőképpen fenyegetőek voltak katonáink s nem merték őket provokálni s az útról lekergetni. Ja, majd elfelejtettem, volt ott egy szovjet szakasz, ahonnan néhány katona ha tehette kiszökött a legközelebbi faluba és leitta magát. Egyik ilyen kiruccanás alkalmával csehszlovák ellenállóknak nézhették járőreinket, mert tüzet nyitottak rájuk. A mieink persze viszonozták. Jókora csetepaté támadt, de szerencsére senki sem tudott jól célozni, így komolyabb sérülés nem fordult elő. Tekintettel a békés állapotokra egyesek, főleg tisztek hazautazhattak három nap szabadságra. Amikor ezek visszajöttek, elmesélték, hogy otthon a lakosság semmit sem tud a csehszlovákiai helyzetről. A tévében és az újságokban csak semmitmondó közlemények jelentek meg. Pedig sok érdekességről tudósíthattak volna az újságírók. Csakhogy a sajtó otthon is, és kint Szlovákiában is „jól” kézben volt tartva, nem úgy mint most... Nem tudtuk még mi hiányzik, aztán egyszerre csak rádöbbentünk. Nem kellett falra festeni az ördögöt. Jöttek a főgórék kíváncsiskodni, a „győzelmet” megszemlélni. Elsőként a KISZ KB egyik akkori titkára tett látogatást két alakulatnál. Minden ki volt glancolva, hogy lássa, milyen rend és tisztaság van. Volt egy tisztes, aki azt javasolta, rendezzünk egy kis cirkuszt neki, egy kis lövöldözést, hogy puskaport szagolva mehessen haza, de aztán elvetettük, hiszen csak egy KISZ-es. A politikai osztály naponta jelentést készített az alakulatok erkölcsi és politikai állapotáról. Mondhatom, némelyiknél siralmas volt a helyzet. Lett volna mit leírni, de minden egységnél tudtuk mit várnak el tőlük, megfésülték fogalmazványaikat, s derűs hazugságokkal fűszerezték, hadd örüljenek. Ezredes 11