Nemzetőr, 1848 (1-25. szám)

1848-07-05 / 1. szám

NEMZETŐR. Kiadja és szerkeszti : YAHOT IMRE. Budapest, 1. szám. Julius 5.1848. TARTALOM : Hadi zászló. Nemzetőrségünk rendezése tárgyában. —Hadi lant. Költő katona. G­a­r­a­­­t­ó 1.— Hogyan kell a nemzetőrségnek fegyverben gyakoroltatnia ? — Hírlapi csatározó. — Őrállás a nem­zeti szinház körü­l. — Fővárosi tárogató. — Külföldi szemle. HADI ZÁSZLÓ. Nemzetőrségünk rendezése tárgyában. A magyar nemzeti őrsereg tétele attól függ, mikép fog elrendeztetni, mint fog az illető tisztek által kormányoztatni, s átalán véve a nemzetőrük miként teljesíteniük kötelességeiket. Szükséges tehát, hogy e nagyfontosságú ügy a sajtó útján minél több oldalról megvitattassék, s arra vonatkozó javaslataikat minél többen ter­­jeszszék elő. Lapunkban e tárgyról már gyakrabban vóla szó s lesz ezentúl is, de csak töredékesen, fen­­hagyván a rendszeres munkálatot az ezzel tüze­tesen foglalkozó hadi tanácsnak. Miután a nemzetőrök összei­atása, s száza­donkénti alakulása, a tisztek kineveztetése, s meg­választása már országszerte majd mindenütt vég­bement,­­ úgy látszik, hogy most már nincs egyéb hátra, mint a nemzetőröket fegyverbe gya­­korlani, s a megkívántató szolgálatokra kellően alkalmazni. Mi azonban az összeírás, századonkénti ala­kulás, kinevezések és választások körül már is több olly lényeges hibákat láttunk felmerülni, mellyek az egész nemzetőrség léterét, fenmara­­dását veszélyeztethetik, s mellyek javítását haza­­fias buzgalommal sürgetni, el nem mulaszthatjuk. Az összeírást illetőleg, számosan hagyattak ki és maradtak el ollyanok, kik törvény értelmé­ben szolgálatot tenni tartoznának, különösen azok közül, kiknek 100­0­ forintnyi évi jövedelmük van, de kik, mivel némelly más jogokban nem része­sülnek, különféle ürügyek alatt fegyvert fogni nem akarnak. E tekintetben akként kell intézkednie a tör­vényhozásnak , hogy a jogegyenlőség szélesebb kiterjesztése következtében, a haza minden, bár szegény, de becsületes polgárának kedve legyen nemzetőrségi szolgálatot tenni. Az érintettek pe­dig, addig is, míg a törvényhozás kedvezően in­tézkedhetnek rájuk nézve, már csak jó remény fejében is, ne vonják ki magukat a szolgálatból. Ki kötelességet teljesít, hamarabb nyer jogot, mint ki makacsul vagy épen daczolva ellen­kezik. A nemzetőri parancsnokok kinevezésével, mint halljuk, sok helyen nincsenek megelégedve, miu­tán takarékosság tekintetéből a nyugdíjas tisztek közül ollyakat is tukmáltak a nemzetőrök nyaká­ra, kik iránt ezek, több alapos oknál fogva, tisz­telet-, rokonszenv- és bizalommal nem viseltethet­nek. Már­pedig hol ezek nem csatolják össze a nemzetőröket főtisztjükkel, ott vége a lelkesedés-, rend- és pontos kötelesség­-teljesítésnek. Hol tehát ezen nyommasztó körülmény foglal helyet, a nemzetőrök közakarattal adják be a közügyérségnek elégü­letlenségi nyilatkozatukat, s az illetők szoros kötelességüknek ismerjék a nemzetőrség lételét veszélyeztető, gyűlölt egyé­nek állásukbeli elmozdíttatását. A századok alakulása helyesen történt akké­­pen, hogy egy-egy század 2—300 egyén által egészittetik ki, — így legalább egy két tag el­maradása esetén a szolgálatok tételében nem lesz érezhető fogyatkozás. Az illy nagy századokhoz azonban aránylag igen kevés tiszt van megvá­r

Next