Reggeli Délvilág, 1994. május (5. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-02 / 101. szám

MEDDIG GYILKOLNAK A SZERBEK? A volt Jugoszlávia területén kialakult válság rendezésére vonatkozó ENSZ-javaslatok Orosz­ország ajánlásait is figyelembe veszik. A moszkvai külügyminisztérium vasárnapi közleménye szerint a világszervezet főtitkárának május tizedikéig kell ismertetnie a rende­zést célzó elképzeléseit. Az orosz külügyi vezetés hangsúlyozta, hogy a „jugoszláviai ötök”, azaz Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Spanyolország és Francia­­ország összehangolt erőfeszítései nyomán jelentős előrelépés történt a boszniai-hercego­­vinai biztonsági övezetek megerősítése terén. Alija Izetbegovic bosnyák államfő Franjo Tudjmanhoz intézett nyílt levelében arra kérte a horvát elnököt, hogy vesse latba befolyá­sát a bosnyák-horvát föderációról rendelkező alkotmány mielőbbi kidolgozása érdekében. Izetbegovic azt is javasolta, hogy a két ország vezetői mielőbb üljenek össze és tárgyalják meg a föderáció megteremtésével kapcsolatos vitás kérdéseket. A legfontosabb problé­mák közé tartozik a menekültek hazatelepítése és a távközlési vonalak újbóli üzembe helyezése a két ország között. Haris Silajdzic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke ismét légi támadásokat sürgetett a boszniai biztonsági zónák védelmére. „Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem szabad többé a semleges közvetítő szerepét játszania, cselekednie kell. Légi támadásokat kell intéznie mindazok ellen, akik ENSZ-határozatokat sértenek meg. A belgrádi kormánynak tudnia kell, hogy többé nem támadhat büntetlenül ENSZ-zónákat, nem veheti vissza nehézfegyvereit tetszés szerint az ENSZ-raktárakból, hogy más helyen folytas­sa a gyilkolást — írta a kormányfő a Bild am Sonntag hasábjain. Silajdzic szerint „Európa bűnrészessé válik a bosznia-hercegovinai népirtásban, mivel engedi, hogy a belgrádi kor­mány zavartalanul megvalósíthassa a nagyszerb birodalom megteremtését célzó tervét. Politikusok járták megyénket. (3-4. oldal) ■■■■■■BHnHWBBBHMHBnHBK Friderika negyedik BBBHBHBnBBaMBnBBaSBBDaaNBMHBBnBBMBB Az ír fővárosban harminc­kilencedszer rendezték meg szombat este az Eurovízió dalfesztiválját, amelyet im­már harmadszor egymás után a házigazdák nyertek meg. A rangos könnyűzenei eseményen szép magyar si­ker született: Bayer Friderika „Kinek mondjam el vétkeimet” című dalával a 25 induló közül a negye­dik helyet szerezte meg. Az idei fesztivál újdonsá­ga volt, hogy azon most elő­ször vettek részt az eurovíziós dalversenyen a volt szocialista országok és a szovjet utódállamok kép­viselői. A dublini verseny egyik legünnepeltebb részt­vevője pedig a bosnyák Al­ma és Dejan kettős volt. Csongrád Fogy a diáksereg agyatkozik Csongrád népe, s a hét végére ugyancsak megfogyatkozott a képviselők száma is. Mármint az önkor­mányzati ülésen. Olyannyira, hogy még idő előtt be kellett re­­keszteni az egészet. No persze a két dolog nincs összefüggésben egymással. Hogy a népesedési mutatók nem ked­vezőek a városban, azt az okta­tási intézmények 1994/95-ös tan­évkezdésének gazdasági irány­elvei című előterjesztés megtár­gyalásakor hangzott el. Kétezerre mintegy 600 fővel csökken a te­lepülés lélekszáma. A tények mindkét esetben elgondolkodta­tóak. Ami pedig az általános iskolá­kat illeti, az elmúlt 5 tanévben a tanulói létszám 502 fővel, a tanu­lócsoportok száma 12-vel, míg a pedagógusok létszáma 20 fővel csökkent. A pedagógusok kötele­ző óraszámának csökkenése mi­att viszont nőtt a létszámszükség­let a felső tagozatokban. Sajnos, a szűkös anyagiak miatt kevesebb lett a délutáni foglalkozások (szak­körök, egyéb csoportos progra­mok) száma, amit elsősorban a ta­nulóifjúság érez meg nagy­­al. Az alsó fokú oktatási intéz­ményekben 2 osztályt indíta­nak, átlagban 25 fővel. A Síp utcai általános iskolában egy plusz fejlesztő osztály indítá­sát tervezik. Szeptemberben várhatóag 206 kisiskolás kezdi meg tanulmányait a bokrosi ta­gozattal együtt. Kétezerre 18- as létszámú osztályokra lehet számolni Csongrádon. (Folytatás a 3. oldalon) SZEGEDEN a rendszervál­toztatás negyedik évében is igaz a tétel: a sör, a virsli, az újszegedi majális, a vurstli rendíthetetlenül tartják magukat a jókedvű, vidám öröm­­ködéshez, hogy úgy mondjam, változatlanul élvezi a nép legszélesebb körű bizalmát — egyrészt, másrészt, az elmúlt évtizedek össznépi vonulásai után alig maradt valami a nap harcosabb, politizálóbb, a klasszikus időket megidéző de­monstratív­­ munkáshagyo­mányaiból. Vagy mégis? Mint az előző pár esztendő­ben, az idén is a Magyar Szak­szervezetek Országos Szövet­sége megyei képviselete vál­lalta,­­ hogy alkalomhoz illő nagygyűlést szervez a Dugo­nics térre. Előbb Tóth József, a MSZOSZ megyei képviseleté­nek vezetője mondott munkásünnep-köszöntő beszé­det, hangsúlyozva: az, hogy a súlyos feszültségek ellenére bé­kés keretek között zajlott és zajlik a politikai-gazdasági rendszerváltozás, elsősorban a munkavállalók, s a nyugdíjasok milliói türelmének, önfegyel­mének köszönhető. E húrok azonban nem feszíthetők to­vább — hangsúlyozta, utalva a munkanélküliség már-már elvi­selhetetlen mértékére. Király Zoltán országgyűlési képviselő, az MSZDP elnöke a legkiszolgáltatottabb rétegnek nevezte a munkásokat, akik fe­je fölül elvitték a gyárat, s akik már létalapjukat érzik fenyeget­ve, miközben néhány ezren mil­­liárdokat síbolnak ki a közösen teremtett állami vagyonból. An­nus József szocialista ország­gyűlési képviselő szinte pa­rancsként, mint fogalmazott, ha úgy tetszik isteni parancsként jelölte meg a munkanélküliség mértékének csökkentését. Ugyanis a pápai enciklika emigyen fogalmaz: az ember munkával szerzett jövedelme ál­tali boldogulás éppoly emberi jog, mint az élethez való jog. Krajkó Gyula, a Munkáspárt szegedi elnöke adatokat sorolt bizonyítván, hogy az ország rosszabb helyzetben van, mint négy évvel ezelőtt. A privati­zációt a korrupció miatt azon­nal leállítanák, a gyanús ügye­ket felülvizsgálnák, a sok száz­milliós vagyonokat elszámol­tatnák. (Délután az újszegedi li­getben politikai fórumot is tar­tott a baloldal.) - őrsi -VÁSÁRHELYEN. Kis pénz — kis ünnep. Ámbár úgy is fo­galmazhatnék: csaknem ötezer munkanélküli vajon hogyan em­lékezhet meg Vásárhelyen a munka ünnepéről? Nézem a Szabó Dániel írta, A Szántó Ko­vács-mozgalom centenáriumára című kiadványt. A szerző kü­lön felhívja a figyelmet arra: először jelent meg könyvalak­ban a helyi napilapban 1895. áp­rilis 28-án közölt bizalmas név­jegyzék azokról az újoncokról, akik rendőrségi megfigyelés alatt álltak a szocialista mozga­lomban való részvételük miatt. (Folytatás a 3. oldalon) Napfényes majálison Sör mellett politizáltak J­uhász Istvánné munkanélküli pénteken úgy döntött Hód­mezővásárhely Megyei Jogú Város Damjanich u. 43. szám alatti házában: bevonul a börtönbe. Jól tetszettek olvasni, a kétségbeesett asszony odáig jutott, hogy­­ kifejezetten erkölcsi Német autó tüzet olthat (9. oldal) Járdacsárdás Vásárhelyen Juhászné leült a megfontolásoktól vezérelve­­ nem hajtja végre az önkor­mányzat határozatát Hétfő óta járdát építtet az önkormányzat a Kígyó és Imre utca közötti szakaszon (hála Istennek!), ami egyebek között azzal járt, hogy a Juhászék háza előtti zöldterületet is beborították a „derék kőmájjesek” sóderrel és miegyebekkel Mármost a ház lakói nem rendelkeznek parko­lóházzal, ennélfogva az utca szemközti oldalán lévő játszótér mellett táboroztatták le járgá­nyukat Csakúgy, mint a szoba­festőjük, akit szintén 1200 fo­rintra büntetne meg a közterület­­felügyelet Az a szerv, amely a járdát építtető magasabb Intézmény kebelén belül működik. Nem lenne egyszerűbb járdaépítési hozzájárulást kérni a lakóktól? (d) Apátfalvi roma ünnep Vérpezsdítő táncot roptak Színes ruhák forgataga, ének­szó és tánc, szűnni nem akaró mulatozás, le-fel szaladgáló lurkók - nagyjából ilyen be­nyomást keltett az elmúlt szombaton a József Attila Mű­velődési Ház Apátfalván. Az egész napos sürgés-forgás oka az I. Maros menti cigány kulturális találkozó volt. Káro­lyi Sándor, az apátfalvi roma kisebbségi önkormányzat elnö­ke, a rendezvény szervezője büszkén, de legalább akkora iz­gatottsággal is tájékoztatott a megnyitó előtt. Mint mondta, a hazai cigányok a találkozó­val azt kívánják demonstrálni, hogy ők jól érzik magukat eb­ben az országban, kultúrájukat a sokszínű magyarországi ha­gyományok szerves és értékes részének tekintik, és eszük ágá­ban sincs innen elmenni, mond­juk a Duna-deltához. Az apát­falvi cigány önkormányzat volt az első az országban, amely a kisebbségi törvény mintájára megszerveződött, ezért vállal­ták a kezdeményező szerepet a találkozó életre hívásában. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke május 3-án, kedden este 6 óra­kor nagygyűlést tart Makón, a régi városháza nagy­termében. Pártállástól függet­lenül minden érdeklődőt sze­retettel várnak a rendezők. ||^^^eddtől^sütok­töl^^f||| edzőcipő 1990,-Ft helyetti 194,-Ft 4­0% engedménnyel kapható, amíg a készlet tart. János téri Áruház, Vásárhely

Next