Reggeli Ujság, 1932. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1932-02-02 / 26. szám
I VASÁRNAP FÜGGETLEN POUTIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP II. ÉVFOLYAM. |g ̇ 1932 február hó 2. Târgu-Mureu—Marosvásárhely 26. szám ® A nép közé Anglia és Amerika mozgósították flottáikat és minden pillanatban készen állanak, hogy beavatkozzanak a japán-hisiai konfliktusba A szovjet is előkészületeket tesz, érdekei megvédésére Sanghai, febr. 1. (A Dunaposta távirati tudósítása) A japán—kínai konfliktus még mindig forrongásban tartja a külügyi diplomáciát. A helyzet csak véres öszszetűzések láncolatát tükrözi vissza anélkül, hogy a szembenálló felek között hadüzenet történt volna, amely a háború jellegét öltené. A harcok Sanghai körül szünetlenül tartanak, anyLondon, Sanghaiból érkező jelentések szerint, a japánok egyáltalán nem akceptálják a nemzetközi telep suverenitását és ügyet sem vetnek az európai lakosság élet és vagyonbiztonságára. London : Az angol kormány tegnap minisztertanácsot tartott, amelyen elhatározta, hogy tiltakozik a sanghai nem nyira, hogy a koncessiós területeken élő külföldi polgárok élete is legmesszebbmenő veszélyben forog. Ezért úgy Amerika, mint Anglia erélyes védelmi intézkedéseket rendeltek el s flottáikat készentartják, hogy állampolgáraik életét és vagyonát szükség esetén menteni tudják. Japán egyelőre kitart megkezdett útján, amelyet még sok ezerre becsülik. A japán áldozatokat tegnap este tizenhét teherautón szállították el a dokkokba. A sanghai bankárok elhatározták, A bombák épúgy hullanak a nemzetközi telepre is, mint a kínai városrészre. Ellentétes hírek vannak arról, hogyzetközi telep megsértéséért. Az erre vonatkozó jegyzéket az Egyesült Államok is magáévá tette, az angol és amerikai flotta megjelenése sem zavar. Nem lehetetlen azonban, hogy mindkét állam erélyesebb beavatkozásra is kényszerítve lesz. De a szovjet kormány is bejelentette, hogy nem nézi sokáig ölhetett kézzel a japán terjeszkedést. Mai távirataink a sanghaji eseményekről a következő beszámolót adják: a japán és kínai haderők parancsnokai egy semleges zóna létesítésében állapodtak meg. Ez a zóna a nemzetközi telepre is kiterjed. Másoldalról ezt a megállapítást cáfolják. A tiltakozó jegyzéket Tokióban már át is nyújtották a japán kormánynak. Újból fellángoltak a harcok Sanghai kínainegyedében Sanghai. Ma reggel újból fellángoltak a harcok Lápei kínai negyedben. A küzdelembe hegyi ütegek és lövészárok-mozsarak is beleszóltak. A kínai főparancsnok kijelentette, hogy Sanghai közelében huszonnégy óra alatt negyvenezer katonát állíthat be a harcba. Rengeleg polgári áldozata is van a légi bontházásoknak Sanghai. A japán bombák, amelyeket repülők dobtak le a kínai városrészre, rengeteg polgárt is megsebesítettek és megöltek. A polgári áldozatok száhogy a további ellenségeskedések esetén Lápéi kínai városrész védelmére napi húszezer dollárt áldoznak. A japánok a nemzetközi telepet sem kímélik Anglia és Amerika jegyzéket nyújtott át Tokióban Negyedóránként kap jelentést az angol király a helyzetről London: György angol király rendkívüli figyelemmel kíséri a sanghai harc fejleményeit. A király úgyszólván negyedóránként kap telefonértesítést a sanghaji események fejleményeiről. Amerika készenlétbe helyezte flottáját Washington: Hoover elnök rendeletére a csendes óceáni flottát készenlétbe helyezték. jön az erdélyi miniszter, — mondotta Tataru dr. — aki idejének nagy részét nem a hivatalban, hanem a vidéken, a lakosság minden rétegének megismerésében akarja eltölteni. Várjuk a miniszter urat. Mert panasz akad itten épen elég. Ha a városba jön, induljon csak a füst nélkül meredő kémények után. Ezek a kémények, mint az elsorvadt idegszálak, élettelenül tanúsítják, hogy a kémények körül kihűlt a termékeny melegség, elapadt a kazánok munkára feszülő ereje. Mindenütt elhagyott munkáslakások és betevő falat nélkül álló dolgos tömegek várják a miniszter urat, hogy elpanaszolják keservüket, fájdalmukat, tehetetlen nyomorukat. Jól teszi a miniszter úr, ha felkeresi az életnek ezeket a kitagadottjait, akik a téli nyomorban csak a jótékonyság asztalánál melegednek. Ugyancsak várják a miniszter urat a kényszeregyezség vizein hajótörést szenvedett kereskedőrétegek. A polgári társadalomnak ezek az államfenntartó erősségei, egy élet verejtékével keresett tőkéjüket vesztették el, hitelezték ki amiatt, mert a tisztviselők hónapokig nem tudtak vásárolni, törleszteni, miután az állampénztár nem folyósította rendesen sem az ők, sem a nyugdíjasok illetményeit. Különösen nagy örömet kelt a miniszter úrnak az az ígérete, hogy felkeresi a falvak népét. Meg fogja ismerni az ott tengődő szegénységet. Hallani fogja a termelők jaját, akik hiába rakják össze az éjszakát a nappallal, nem tudnak annyit kisajtolni a rögökből, amennyiből kifizessék az adót, törleszteni tudják terheik kamatát. Ez a derék, szorgalmas és igyekvő nép, alig tudja kiteremteni napi szükségletét és a másik esztendőre szükséges vetőmagot, ruhára, lábbelire már csak az asszonyok szőtteseiből telik. És várja a miniszter urat a munkásság tömege, a leépített tisztviselők elhelyezkedni nem tudó sokasága, amelynek semmi kilátása nincsen holnapjára. Ezek a sorscsapástól tizedelt emberek, ma még verejtékkel szerzett ingóságaikat kótyavetyélik el, de a holnapjuk ép olyan bizonytalan, mint a kopár szigetre dobott hajótöröttek reménysége, hogy megmentik őket, mielőtt éhen halhatnának. Végül várja a jószavak beteljesülését a kisebbségi sorsban élő magyarság tömege, amelynek minden kormányzat ígéri, hogy elvezeti a vallási és nemzetiségi egyenlőség földjére. De a miniszter urak barátságos bíztatása dacára, tovább is csak azzal felelnek illetékes helyen, hogy még mindig nem vagyunk elég lojálisak. Iskoláink, egyházaink elsorvadnak, mert verejtékes juttat ezeknek megfelelő rekompenzációt, fiaink diplomával kezükben kenyérieknek lesznek abban az országban, amelynek védő hadseregében szolgálnak, ők és apáik ennek az országnak javára adóznak. Miniszter úr, várjuk és tetteket kérünk, adófilléreinkből az állam nem