Reggeli Ujság, 1932. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1932-02-02 / 26. szám

­­I VASÁRNAP FÜGGETLEN POUTIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP II. ÉVFOLYAM. |­g ̇ 1932 február hó 2. Târgu-Mureu—Marosvásárhely 26. szám ® A nép közé Anglia és Amerika mozgósították flottáikat és minden pillanatban készen állanak, hogy beavatkozzanak a japán-hisiai konflik­tusba A szovjet is előkészületeket tesz, érdekei megvédésére Sanghai, febr. 1. (A Dunaposta távirati tudósítása) A japán—kínai konfliktus még mindig forron­gásban tartja a külügyi diplomá­ciát. A helyzet csak véres ösz­­szetűzések láncolatát tükrözi vissza anélkül, hogy a szemben­álló felek között hadüzenet tör­tént volna, amely a háború jel­legét öltené. A harcok Sanghai körül szünetlenül tartanak, any­London, Sanghaiból érkező je­lentések szerint, a japánok egyálta­lán nem akceptálják a nemzetközi telep suverenitását és ügyet sem vetnek az európai lakosság élet és vagyonbiztonságára. London : Az angol kormány teg­nap minisztertanácsot tartott, ame­lyen elhatározta, hogy tiltakozik a sanghai nem­­ nyira, hogy a koncessiós terüle­teken élő külföldi polgárok élete is legmesszebbmenő veszélyben forog. Ezért úgy Amerika, mint Anglia erélyes védelmi intézkedéseket rendeltek el s flottáikat készen­­tartják, hogy állampolgáraik éle­tét és vagyonát szükség esetén menteni tudják. Japán egyelőre kitart megkezdett útján, amelyet még sok ezerre becsülik. A japán áldozatokat tegnap este tizenhét teherautón szállították el a dokkokba. A sanghai bankárok elhatározták, A bombák épúgy hulla­nak a nemzetközi telepre is, mint a kínai város­részre. Ellentétes hírek vannak arról, hogy­zetközi telep megsérté­séért. Az erre vonatkozó jegyzéket az Egyesült Államok is magáévá tette, az angol és amerikai flotta meg­jelenése sem zavar. Nem lehe­tetlen azonban, hogy mindkét állam erélyesebb beavatkozásra is kényszerítve lesz. De a szov­jet kormány is bejelentette, hogy nem nézi sokáig ölhetett kézzel a japán terjeszkedést. Mai távirataink a sanghaji ese­ményekről a következő beszá­molót adják: a japán és kínai haderők parancs­nokai egy semleges zóna létesítésé­ben állapodtak meg. Ez a zóna a nemzetközi telepre is kiterjed. Más­oldalról ezt a megállapítást cáfolják. A tiltakozó jegyzéket Tokióban már át is nyújtották a japán kormány­nak. Újból fellángoltak a harcok Sanghai kínai­­negyedében Sanghai. Ma reggel újból fellángoltak a harcok Lápei kínai negyedben. A küzdelembe hegyi ütegek és lövészárok-mozsarak is beleszóltak. A kínai főparancsnok kijelentette, hogy Sanghai közelében huszonnégy óra alatt negyvenezer katonát állíthat be a harcba. Rengeleg polgári áldozata is van a légi bontházásoknak Sanghai. A japán bombák, ame­lyeket repülők dobtak le a kínai városrészre, rengeteg polgárt is meg­sebesítettek és megöltek. A polgári áldozatok szá­hogy a további ellenségeskedések esetén Lápéi kínai városrész védel­mére napi húszezer dollárt áldoz­nak. A japánok a nemzetközi telepet sem kímélik Anglia és Amerika jegyzéket nyújtott át Tokióban Negyedóránként kap jelentést az angol király a helyzetről London: György angol király rendkívüli figyelemmel kíséri a sanghai harc fejleményeit. A király úgyszólván negyedóránként kap telefonértesítést a sanghaji események fejleményeiről. Amerika készenlétbe helyezte flottáját Washington: Hoover elnök rendeletére a csendes óceáni flottát készenlétbe helyezték. jön az erdélyi miniszter, — mondotta Tataru dr. — aki idejének nagy részét nem a hivatalban, hanem a vidéken, a lakosság minden rétegének megismerésében akarja eltöl­teni. Várjuk a miniszter urat. Mert panasz akad itten épen elég. Ha a városba jön, indul­jon csak a füst nélkül meredő kémények után. Ezek a ké­mények, mint az elsorvadt idegszálak, élettelenül tanúsít­ják, hogy a kémények körül kihűlt a termékeny melegség, elapadt a kazánok munkára feszülő ereje. Mindenütt elha­gyott munkáslakások és betevő falat nélkül álló dolgos töme­gek várják a miniszter urat, hogy elpanaszolják keservüket, fájdalmukat, tehetetlen nyo­morukat. Jól teszi a miniszter úr, ha felkeresi az életnek ezeket a kitagadottjait, akik a téli nyomorban csak a jóté­konyság asztalánál melegednek. Ugyancsak várják a minisz­ter urat a kényszeregyezség vizein hajótörést szenvedett kereskedőrétegek. A polgári társadalomnak ezek az állam­fenntartó erősségei, egy élet verejtékével keresett tőkéjüket vesztették el, hitelezték ki amiatt, mert a tisztviselők hónapokig nem tudtak vásá­rolni, törleszteni, miután az állampénztár nem folyósította rendesen sem az ők, sem a nyugdíjasok illetményeit. Különösen nagy örömet kelt a miniszter úrnak az az ígé­rete, hogy felkeresi a falvak népét. Meg fogja ismerni az ott tengődő szegénységet. Hal­lani fogja a termelők jaját, akik hiába rakják össze az éjszakát a nappallal, nem tud­nak annyit kisajtolni a rögök­ből, amennyiből kifizessék az adót, törleszteni tudják terheik kamatát. Ez a derék, szorgal­mas és igyekvő nép, alig tudja kiteremteni napi szükségletét és a másik esztendőre szük­séges vetőmagot, ruhára, láb­belire már csak az asszonyok szőtteseiből telik. És várja a miniszter urat a munkásság tömege, a leépített tisztviselők elhelyezkedni nem tudó sokasága, amelynek semmi kilátása nincsen holnapjára. Ezek a sorscsapástól tizedelt emberek, ma még verejtékkel szerzett ingóságaikat kótya­vetyélik el, de a holnapjuk ép olyan bizonytalan, mint a kopár szigetre dobott hajótö­röttek reménysége, hogy meg­mentik őket, mielőtt éhen halhatnának. Végül várja a jószavak be­teljesülését a kisebbségi sors­ban élő magyarság tömege, amelynek minden kormányzat ígéri, hogy elvezeti a vallási és nemzetiségi egyenlőség föld­jére. De a miniszter urak ba­rátságos bíztatása dacára, to­vább is csak azzal felelnek illetékes helyen, hogy még mindig nem vagyunk elég lojálisak. Iskoláink, egyházaink elsorvadnak, mert verejtékes juttat ezeknek megfelelő re­­kompenzációt, fiaink diplo­mával kezükben kenyériek­nek lesznek abban az ország­ban, amelynek védő hadsere­gében szolgálnak, ők és apáik ennek az országnak javára adóznak. Miniszter úr, várjuk és tetteket kérünk, adófilléreinkből az állam nem

Next