Reggeli Ujság, 1932. június (2. évfolyam, 126-148. szám)
1932-06-01 / 126. szám
1 Leu SZERDA 1932 junius hó 1. FGIGGETLF.nl POLITIKAI IS KÖZGAZDASÁG! MAPILAP tárgu-Mureu—Marosvásárhely n. ÉVFOLYAM, 126. szám 1 Leu Jobb és bal oldalon, de mindig a szélsőséges mesgyén halad a mai válságos helyzet nyomán, a politikai próbálkozás. Németországban Hitlerék, Jugoszláviában horvát nacionalisták a nemzeti szocialista mozgalom divatos jelszavával próbálják megmenteni a helyzetet, helyesebben megtartani az uralmi állapotot. Eközben véres összetűzések vannak napirenden úgy a német kommunistákkal, mint a jugoszláv állapotokkal elégedetlen elnyomott rétegekkel. Tegnap bomba robbant Belgrádban, tegnapelőtt Bombayban újultak ki a harcok a mohamedánok és hinduk között. Hogy máma mi történik, azt e percben nem tudjuk, de híreink vannak arról, hogy Japán nagyarányú háborús előkészületet tesz a közeli hetekre, hónapokra. Ki ellen szól a fegyverkezés, ma még ismeretlen, de már gyártják a francia traktorokat, amelyek páncélos autók és nehézágyuk szállítására szolgálnak. Hogy Genfben ez alatt mit határoznak a leszerelésről, a fényes sujtásos katonák és begombolkozott mellényű diplomaták, az nem érdekli Nippon népét, amely készül végzetes erőpróbájára. Nálunk ma még az emberek csak arról beszélnek, hogy ki jön a Jorga-Argetoianu kormány után, amely a francia szakértők szerint tehetetlennek bizonyult rendet teremteni Augias istállójában, ahol semmi sincsen a maga helyén. Már a világesemények nem szorítkoznak apró területre, hanem mint az égő erdő, minden fűszálba belekapaszkodnak és terjednek tovább feltartóztathatatlanul. Elég egy szikra, hogy a kiszáradt határ tüzet fogjon és lángbaboruljon tőle az egész látóhatár. Nagyszerű közgazdászokra és kitűnő kormányzóférfiakra volna itt szükség, hogy újra a saját medrébe terelődjék vissza az élet sodra, de akárhová nézünk, csak elbizakodott önzéssel és demagógiával találjuk magunkat szemben. Megbukott a Jorga-Argetoianu kormány Is mit mást a gazdasági helyzet reménytelenségével ctedta meg Jorga. Valós szinű, hogy a francia szakértők kritikája pecsételte meg a kormány sorsát Bukarest, május 31. (Az Orient Rádió telefonjelentése) A hónapok óta húzódó gazdasági krízis, felidézte a politikai fordulópontot is, Jorga Argetoianuék kabinetje felett. Siettette a kormány bukását a francia szakértők lesújtó helyzetjelentése, amelynek nyomán teljesen kilátástalan lett mindenféle külföldi kölcsön. Miután az ország gazdasági helyzete a legnyomasztóbb, a bevételi források csak papíron váltak be, elkerülhetetlen volt Jorgan Argetoianuék vérszegény kormányzati módszerének az összeroppanása. A kormány bukása a kedden délutáni minisztertanácson nyert dráma kifejlődést, amikor a király elnöklete alatt tartott ülés során, az uralkodó férfiakkor megszakította a tanácskozást és egy negyedórán át különkifiangáláson fogadta Anghielescu bankkormányzót, aki az általános pénzügyi és gazdasági helyzetet őszintén feltárta az uralkodó előtt. A bankkormányzó jelentése nyomán az uralkodó tisztán látta, hogy kormányváltozás nélkül nem lehet áthidalni a pénzügyi és gazdasági nehézségeket. A kormánykrízis lefolyásáról a következő hivatalos jelentés számol be: A Rador ügynökséget felhatalmazták, közölte a közvéleménynyel, hogy a Jorga-kabinet ma este fél nyolc órakor beadta lemondását. A lemondás előtt délután öt órakor minisztertanács volt, a király elnöklete alatt, melyen résztvettek a Jorga-kabinet összes tagjai. Délután fél hat órakor Anghielescu bankkormányzó jelentkezett külön kishallgatásra a királynál, akivel az uralkodó negyedórát tanácskozott. A bankormányzó távozta után továbbfolytatták a minisztertanácsot, amelyen azonban semmiféle kibontakozási módot nem találtak arra, hogy a kormány továbbra is megtarthassa helyét. A minisztertanács fél nyolc órakor ért véget, amikor a kormány lemondott. Az uralkodó a lemondást tudomásul vette. Óriási tömeg várja a fejleményeket Bukarestben már a reggeli órákban tudták, hogy a mai nap döntő fontosságú elhatározásokat érlel ki. Óriási tömeg gyűlt össze az utcán, amely kitartóan kommentálta az eseményeket és várta a minisztertanács végét. Jorga hagyta ott elsőnek a tanácskozást és gyalog jött le az utcára. Itt az újságírók nyomban körülvették és nyilatkozatát kérték a lefolyt ülésről. — A kormánynak nem volt meg a kellő fedezete a hátralékok fizetésére ! — mondotta a miniszterelnök. Az inkasszó országszerte nehezen folyik be, külföldi kölcsönre ez idő szerint nem lehet számítani. A tisztviselők létszámának legalább 50 nyp-os leszállítására lett volna szükség, hogy pillanatnyi enyhülés következzék be a krízisben. Erre a leépítésre pedig csak olyan kormány vállalkozhatott volna, amelyiknek erős párt és közvélemény áll a háta mögött. Mivel az ország politikai hangulata túlfűtött, gazdasági bajai végtelenek, a jelenlegi kormány nem tudott más kivezető utat találni, minthogy a helyét másoknak adja át, akik több szerencsével vállalkozhatnak. A király Bukarestbe hívja Titulescu. A minisztertanács lefolyása után a király utasította kabinetirodáját, hogy lépjen érintkezésbe Titulescuval, akit Bukarestbe rendelt az uralkodó, a válság megoldásának a lebonyolítására. A miniszterelnökségi sajtóosztály hivatalos utasítást kapott, hogy a kormány lemondásának tényét közölje a közvéleménnyel. Ezért romlanak le naprólnapra a viszonyok, növekszik a nyomor és a munkanélküliség s a tőke és gazdaság tehetetlenül vonul vissza a maga menedékébe. A néptömegek pedig kapvakapnak a feldobott jelszavakon, engedik vitetni magukat az árral, mert bármi jölA lapok különkiadásban foglalkoznak a kormányválság lefolyásával. Ismertetik a minisztertanács drámai részleteit. A király emelkedett szólásra és ősi szokásra hivatkozva mondotta, hogy történelmi időkben a bojárokat hívták össze az ikonok, hogy megbeszéljék a kérdések megoldásának lehetőségét. Most az alkotmányosság keretén is holnap, az jobbat ígér annál, ami máma megvan. Ezért nincsen középút, sem jobbra, sem balra, hanem szélsőséges kilengések útján készül a Holnap. Ezért folyik a küzdelem Berlinben, Bombayban és Belgrádban, vérrel-vassal. lei közöl a király hívja össze az ő minisztereit és felveti azokat a problémákat, amelyek megoldásra várnak. Hivatkozott a király a trónbeszédre, amelyben írva van: „Az ő öröme az én örömem, a fájdalma az én fájdalmam“. Ebből folyólag a mai akut krízis kapcsán kéri a minisztereket, hogy igyekezzenek úrrá lenni a nehézségeken. A legfontosabb kérdésnek tartja az uralkodó a tisztviselők fizetésének és a hadsereg illetményeinek biztosítását, mert a mai hajók ezekből a nehézségekből erednek(A tudósítás folytatása a 3-ik oldalon) A kormánybukás drámai részletei, melyben Iorga bizalmat kért, de a király kitérő választ adott