Reggeli Ujság, 1932. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1932-07-01 / 149. szám

1 Leu PÉNTEK 1932 július hó 1. FÜGGETLEN POLITIKAI FŐKÖZGAZDASÁGI NAPILAP T­árgy­ Ilurel—S­­a­ros­vásárhely II. ÉVFOLYAM, 149. szám 1 Leu Éli Messiások érkeznek az országba, hogy meggyógyítsák a sebeket, ame­lyek alatt vérzik és pusztul a gazdasági és pénzügyi élet. Új csodadoktorok jönnek Pá­­risból és Génfből és a világ más tájáról, akik csodaszerek­kel fegyverkezve új vérker­in­­gésre akarják kényszeríteni az ország megdermedt idegrend­szerét. A mai világban a tudomány már nem hisz a csodákban. Éppen ezért nem sok biza­kodásunk van a genfi csoda­doktorokban sem. Ezer és ezer alkalommal mutatott rá a sajtó és a gazdasági és pénz­ügyi szakértelem azokra a sebekre, amelyeknek gyógyu­lásától várjuk az új vérkerin­gést. Nem kell ezeket a be­tegségeket újra konzultálni és felfedezni. Az orvosszer pedig a pénz, újra a pénz és ismé­telten az arany. Egy elszegé­nyedett és hiteltelen népnek, kölcsönre és munkára lenne szüksége. Nem pedig szakér­tőkre. Bármit konzultáljon is a genfi orvosi kar, az csak akkor lehet eredményes, ha pénzt kapunk a nyomán. Márpedig újra és újra kijelen­tették a világ bankárjai, hogy semmiféle üzletet velünk nem csinálnak, kölcsönre nem szá­míthatunk részükről. Auboin, Rist és még számosan mások, hiába fedezik is fel újra és újra a pénzügyi és gazdasági bajokat, hasztalan mutatnak rá a pénzpocsékolás, sikkasz­tás és visszaélés számos ese­tére, attól a pénzvilág bizalma hozzánk vissza nem tér. Nin­csen tehát semmi szükség újabb konzultációra ott, ahol a csodaorvostól a beteg gyó­gyulást nem remél. Sokkal okosabb és helye­sebb lett volna, ha a kormány azt a pénzt, amit csodaorvo­sokra költ, a munkanélküliség csökkentésére fordította volna. Pénzt más után, mint az in­fláció és moratórium, ez az ország nem remélhet. Ezért az új Messiások is csak csalódást és költséget okoznak nekünk. A betegnek kést kellett volna adni, mi­előtt még a seb elüszkösödött volna- Románia csak magára számíthat a gazda­sági és pénzügyi nehézségek leküzdésénél Tigraniában a botrányt provokáló vasgárdistákat megverték Magyar szakadárok a kormánnyal kötöttek paktumot Bukarest, június 30. (Az Orient­ Rádió telefonjelentése) Az Adevárul, Auboin visszatérésével kapcsolatban cikket ír, amelyben megállapítja, hogy a francia szakértő, 14 külföldi pénzintézet igazgatóságában van ben­ne és így jelenléte kedvező hatást szül a külföldi pénzpiacon is. Meg­állapítja a lap, hogy a stabilizáció semmiféle veszélyben nem forog és Auboin visszatérése nincs is összefüggés­ben ilyen természetű kérdésekkel. Némi nehézségek ugyan, a kor­mány valutajavító intézkedései kö­vetkeztében előállottak, különösen az export terén. Az új termés érté­kesítése azonban itt is kedvező hely­zetet fog teremteni a külföldi valu­ták megszerzésében. A stabilizációs kölcsön egyes alapjait, amelyek ma­gára a stabilizációra nézve nem je­lentősek, mezőgazdasági célokra fel fogják használni. Végül megállapítja az Adevarul, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között Ro­mánia nem számíthat senkire, csak önönma­gára. Még a népszövetség támogatása, vagy más nemzetközi kölcsön is csak átmenetileg jöhetne számításba, mert Romániának teljesen speciális igényei vannak, amelyeket csakis a belső életben kell elintézni. A választási fronton Trancu Iași ismert levele kell­ett nagyobb fel­tűnést, aki ellen az Avarescu párt egyes tagjai állítólag kizárási indít­ványt tesznek. Jelentősebb mozza­nat az Epoca szerint, az az állítólagos agitáció, amely a falvakban arra tüzel, hogy a nép ne fizessen adót Állítólag Radianu volt földművelés­ügyi államtitkár is ilyen beszédet mondott. Ez ellen az agitáció ellen a kormány erélyesen fog fellépni. Tighinában tegnap 100 vasgár­dista jött össze, akik megtámadták a zsidókat. Ez alkalommal azonban nem sok szerencséjük volt, mert a zsidók a verekedő vasgárdistákat vissza­verték és ezeket a hatóságnak kellett megmenteni a további kudarcoktól. A zsidópárt egyébként határozatot hozott, amely szerint megengedte, hogy a párt vidéki tagozatai a leg­jobb belátásuk szerint keressenek szövetséget a küzdő pártokkal. Nagy a valószínűség, hogy Erdélyben a a Magyar Párttal karöltve dolgozik a zsidópárt. A magyar szakadárok, akik Ma­gyar Gazdasági Szövetség címén bontottak zászlót, egy listán halad­nak a kormánypárttal. Csik megyé­­ben a második és harmadik helyen, dr. Balogh Lajos és Makkay Domo­kos dr. jelöltjeik, Plutz József dr. a Marosvásárhelyről elszármazott ügy­véd, szenátorjelöltje a szakadárok­­nak. Háromszékben Molnár dr., Mogyorósi és Boldizsár nevek sze­repelnek jelöltjükként. Udvarhelyen Ugrón Ákos, Bárdos Péter és Ma­tus András neveivel találkozunk a szövetségi soron. Szüllő Géza csehszlovákiai magyar képviselő a kisebbségi elnyomatásról Bécs, június 30. (A Dunaposta távirati tudósítása) Szüllő Géza, ma­gyar kiküldött, a kisebbségi konfe­rencián nagy beszédet mondott, melyben hangsúlyozta, hogy a sok ígéret ellenére mind­inkább súlyosbodik a ki­sebbségek helyzete. Egyes kormányzatoknak csak az el­járási módja változik, a lényeg ugyanaz marad. Fel kell világosítani a világ közvéleményét arról, hogy a kisebbségek milyen elnyomatásban részesülnek. Szüllő nagy hatást ért beszéde után Bowet lausannei tanár azt mondotta, hogy a mosdani állapotok láza­­dóak ugyan, ennek elle­nére sem szabad erő­szakos megoldásra gon­dolni. Indítványozta, hogy a kongresszus készítsen olyan tervezetet, hogy európai keretben megismerjék a kisebbségi sérelmek lényegét. — Nem a Népszövetség a hibás abban, hogy igen sok kisebbségi kérdésben nem tudott döntést hozni, hanem igen sok államférfiú hozzá­­nem értése ! — fejezte be beszédét a lausannei tanár. A magyar kormány formailag beadta lemondását Budapest, június 30. (A Duna­­posta távirati tudósítása) Károlyi Gyula gróf, magyar miniszterelnök benyújtotta lemondását a kormány­zónak. A kormányzó a lemondást nem fogadta el, hanem meleghangú levélben köszönte meg Károlyinak eddigi fáradozását. A kormányzói okirat megállapítja, hogy a kormánynak sikerült ki­tűzött célját elérnie, első­sorban a pénz-stabilizá­­ciót megvédenie. A kormány lemondása különben csak formai jellegű, mert a költség­­vetés befejezése után, ez általános utas volt a magyar közéletben. A kormány átszervezésére nem kerül a sor és annak összetétele a régi marad. Károlyi miniszterelnök az egysé­ges párt mai értekezletén nyilatkozik további terveiről Jön: Jön: Sodom­a és Gomora Az éhes Ausztria pénzért lemond az Anschlussi­é­­is Páris. június 30. (A Dunaposta távirati tudósítása) A francia kül­ügyi bizottság mai ülésén Francois Albert, a bizottság elnöke részlete­sen beszámolt az osztrák kölcsön­­tárgyalásokról. A folyósítandó köl­csönt nyilvános jegyzésre bocsájtják és kamatait 20 évig garantálják. A kölcsön ellenszolgáltatása fejében, a külügyi bizottság elnöke szerint, Ausztria hajlandó lemondai az Anschlussról.

Next