Reggeli Ujság, 1933. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1933-03-01 / 49. szám

| | - SZERDA FÜGGETLEN POLITIKAI ES KÖZGAZDASAGI NAPILAP III. ÉVFOLYAM. | -© 1933 Március hó 1. Taurgis-Mures—Marosvásárhely 49. szám 3 A bevételeit fokozása a kiinduló dtja Madgearu pénz­ügyminiszter legújabb adóügyi javaslatának. 24 milliárd lej adót akar besajtolni a pénz­ügyminiszter, ezen a nyomorgó és ínséges polgárságom. Pár héttel ezelőtt azt mon­dotta, ennek az országnak a legfőbb finánca, hogy a költ­ségvetésnek alul kell marad­nia a húsz milliárdon. Ma azonban újabb négy milliárdot követel, annak dacára, hogy számítása szerint csaknem ugyanennyire rúg az az összeg, amit a hitelezőkkel való meg­egyezés folytán nyer az állam, így tehát pár hét óta 8 milli­árdos újabb igénnyel lép fel Madgeary, a szenvedő és éhező naptömegekkel szemben. Ugyanakkor a szenátusban lelepleznek egy 9 milliós pa­namát, amelyet a hivatalos lap igazgatói követtek el az állam terhére. Stefan Joan szenátor neveket sorakoztatott fel, akik 20 000 leiktől 50.000 léig ter­jedő havi fizetéseket kapnak, ezenkívül külön reprezentációs díjakat is húznak a hivatalos lap pénztárából. Ez csak egy kisebb véletlen, amely kide­rült, a felületes gazdálkodás­ról. Maga a pénzügyminiszter állapította meg, hogy nálunk az adóeltitkolások napirenden vannak. Természetesen egy liberális pénzintézetet hozott fel a nyilvánosságnak az adó­­eltitkolás ismertetésére. Egé­szen bizonyos azonban, hogy ha a liberálisok ülnének a miniszter helyén, ugyanilyen mértékben tudnának rámutatni nemzeti parasztpárti intézmé­nyekre és jómódú adóeltitko­­lókra. A kamara többsége, termé­szetesen, amely a kormány árnyékában nem érzi a nyo­mort és nincstelenséget, meg fogja szavazni a pénzügymi­niszter által kért költségvetést. Húsz helyett 24 milliárdot, ha kell többet is. De hogy ezt az ország lakossága miből fogja megfizetni, arról a miniszternek talán fogalma sincsen. Az em­berek feje alól már kivették a nyugalmas támaszt. Leégett a német birodalmi gyűlés palotája, amelyet felgyújtottak Egy Lübbe nevű holland kőmüvessegéd a tettes, akit JS­émet­­országból kitiltottak Berlin, febr. 28. (A Dunaposta távirati tudósítása) A német fővárosnak megdöb­­bentő szenzációja van. Hét­főn este 9 óra tájt, a német birodalmi gyűlés palotájában tűz tört ki, amely teljesen megsemmisítette a hatalmas épületet, minden befedezésé­­vel és értékével együtt. Már az első pillanatban megálló- száguldó egyéni Iá­­nyelvek csaptak ki a kupola felső pitották, hogy gyújtogatás történt, a ív ritfrá*is fölt ** *’ oldaláról. A rendőr azonnal közölte mert a tűz kitörése előtt a biro-­­ a történteket a központi rendőrség­halmi gyűlés előtt álló rendőrőrszem mert sejtette, hogy az illető csak gel és a tűzoltósággal, amely erőtel­­a legfelsőbb folyosón gyújtogató lehet. A golyó nem ta­­jos segítséget mozgósított, egy lobogó fáklyával­­ áll, de pár pillanat után, láng­ és palota egyszerre jövb helyen kezdett égni Mire a tűzoltóság és rendőrség kivonult, a lángnyelvek már a birodalmi gyűlés csaknem egész épületén elhatalmasodtak. Egyszerre több ponton lángolt fel a tűz, amely azt mutatta, hogy bűnös merénylet történt. A tűz megsemmisítette a nagy gyűléstermet, a folyo­sókat, a képviselői szobákat és hivatali helyiségeket. Csak a füstös falak meredeztek a fres­kókkal és dekoratív díszítésekkel ékes helyiségekben. Egyedül a könyvtár egy részét és az értékes okmánytárat sikerült megmenteni. Képek, szobrok és más műdarabok semmisültek meg, úgy hogy a kár csak ezen a réven többmillió márkát tesz ki. Azonnal a tűz színhelyére sietett Hitler kancellár, von Papen helyet­tes kancellárral és Goering biro­dalmi belügyminiszterrel. Együttesen intézkedtek a gyújtogatók üldözésé­ről. Közben a rendőrség a pala­ta folyosóján igazoltatott és letar­tóztatott egy németül hibás akcentussal be­szélő embert. Elmon­dotta, hogy Bübbének hívják és bevallotta, hogy ő a gyújtogató. Tíz órakor éjjel az egész kupola a négy toronnyal a lángok marta­léka lett. 11 órakor a birodalmi gyűlés palotája a teljes pusztulás képét mutatta. Éjféli 1 óra volt, amikor nagyjából sikerült lokalizálni a tüzet, amelynek zsarátnokait csak a reggeli órákban oltották ki végle­gesen. Őrizet­ alá helyezték az üzemeket és középületeket. Goering birodalmi belügyminiszter Hitlerrel és Papennel való tanács­kozása után, erélyes rendeletet adott ki, amelyben a kommunista vezetők azonnali letartóztatását rendelte el. Még hétfőn éjszaka őrizet alá he­lyezték az összes fontosabb üzeme­ket és középületeket. A veszélyez­tetett városrészekben állandóan riadó autók cirkálnak és egész Poroszország karha­talmi intézményei riadókészültségben állanak. Behívták a rendőrtartalékot is. A porosz kormány, hivatalos lap­jában részletesen nyilatkozik a gyúj­togatásról, amelyet a kommunisták művének mond. Ezzel kapcsolatban közli a lap azokat az intézkedése­ket, amelyeket a rendbontó elemek ellen foganatosított a kormány. Goe­ring porosz birodalmi belügyminisz­ter kijelentette, hogy saját szemé­lyével vállal felelősséget a német nemzet védelmére. Akár a legdrasztiku­­sabb eszközökkel is letört a kanálisok, nemzetellenes bűnös ténykedései. Tömeges letartosztatások­ a némes tovarosnan Lübbe holland kőmivessegéd 24 éves és régebben ismeretes a hol­land rendőrség előtt. Veszedelmes munkakerülő, akinek sűrűn gyűlt meg a baja a rendőrséggel. Állan­dóan részt vett kommunista tünteté­sekben. 1931 ben útlevelet kért és kapott Oroszországba. Azóta Hol­landiában mit sem tudnak személyé­ről. Valószínűnek tartják, hogy Oroszországban járt és nincsen kizárva, hogy Innen kapott meg­bízást a merénylet elkövetésére. Az éjszaka folyamán 80 kommu­nista vezetőt tartóztattak le. A par­lament épületét széles körzetben rendőrökkel zárták el és még a képviselőknek is tilos a birodalmi épület területére való belépés. Ked­den délelőtt 10 órakor megkezdték az épület újabb alapos átkutatását, nem­­ rejtőzik merénylő a falak között. A nyomozás iránya oda­rendül, hogy a gyújtogatás kommu­nista személyek műve ugyan, de annak ér­telmi szerzője a kom­munista párt. Sorra tartózta­tják le a kom­munista vezetőket Kedden délig a rendőrség mintegy 100 embert vett őrizetbe, köztük igen sok intellektüelt és politikai vezetőt is. A letartóztatottak között van Apfel ügyvéd, Hodán orvos, Schminke városi tanácsos és Lud­wig, „A háború" című munka híres szerzője. A kommunista vezérek közül többen megszöktek. Megállapította a nyomozó ható­ság, hogy To­rgler ismert kommu­nist­a képviselő, a tűz kitörése előtt egy Kane nevű kommu­nista vezetővel együtt tárgyalt Bubbevel a parlamentben. Utána Torglerék elhagyták az épü­letet és ebben az időben a gyújto­gatás is megtörténhetett. Letartóz­tattak Remmele képviselőt is és még számos ismert személyt. A letartóz­tatottak neveit azonban egyelőre titokban tartják. A délutáni órák­ban Torgler képviselőt is őrizetbe vette a rend­őrség, amely töltött fegyverekkel őrzi a képviselőt. Hannoverben 140 kommunistát tartóztattak le az ott lefolytatott házkutatások sorá­n.

Next