Reggeli Ujság, 1934. június (4. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-01 / 120. szám

I­­ - PENTEK mfitliEl PfMJIUUl fS KOZMA20ASAGI NAPILAP IV. ÉVFOLYAM 4 l g '* 1934. Junius 1 Vária­ lfinei-llarosvásárh­ely 120. szám * WM—— ——MlMMMifciMiiiiNmiKi iiimii» it r,T'T'tti' nieTii Ti'WMBmniMWT~¥tM'wrwririrMrnhjifcinnnnTmiTTn—~iT~tnnvn~ra~ri1 Barrou éles beszéde a porosz „ I I! Franciaorssság ssserint a német jegy-080 OS2gKJ& 011011 ver­esés as egésze világra vessedel­met jelent Genf, máj. 31. A leszerelési kon­ferenciának szerdán délután rend­kívül viharos ülése volt. Először Sir John Simon angol külügyminiszter tartott beszédet, melyet a Reggeli Újság csütörtöki száma közölt. A nap tulajdonképeni szenzációja Barthou viharos, elragadtatott be­széde. Ellentétben az eddigi szoká­sokkal, nem­ olvasta beszédét, hanem korái megha­zudtoló hereséggel, indulatosan gesztiku­­lálva adta elő mon­danivalóját. Politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy ez volt az első őszinte beszéd, amely francia rész­ről a világháború óta elhangzott Gúnyosan emlékezett meg a német­­ —francia ellentétek elsimítására foly­­t­­atot eredménytelen közvetítési eről­ködésekről. Kijelentette, hogy Fran­­ciaország semmiféle engedményeket nem hajlandó tenni a német fegy­verkezésre. Ez nemcsak Franciaországra, ha­nem az egész világra szörnyű vesze­delmet jelentene. — Ütött a döntés órája, amely nemcsak az értekezlet sorsát, hanem a Népszövetség és a világ sorsát is eldönti! — mondotta Barthou külügyminiszter. — Majd beszéde folyamán kijelentette, hogy Francia­­ország, tekintet nélkül Németország sajnálatos kilépésére a leszerelési tanácskozásokból, változatlanul ra­gaszkodik múlt évi javaslatához, amelyet a leghatározottabban elzárkózott Németor­szág fegyverkezési követelései elöl. — Nem azért jöttem, hogy a forró kását kerüljem, tehát nyíltan fogok beszélni! — mondotta Barthou. — Bámulattal adózom Német­ország gazdasági, kulturális és szel­lemi kiválóságainak, de nem tartom megengedhetőnek, hogy emellett a porosz katonai szellem is uralomra jusson. Ez a szellem az egész vi­lágra veszélyt jelent, mert imperializmusában nem ismer határt és az egész világra rá­szeretné erőszakolni akaratát. Nem tudok elképzelni megegyezést, amíg ez a kérdés nincs tisztázva! — fejezte be beszédét Barthou külügyminiszter. Külpolitikai körök­ben a legnagyobb meglepetéssel fo­gadták a beszédet s az a vélemény, hogy Barthou talán túlságosan is elragadtatta magát. Különösen az angol politika el­leni kirohanását és Sir John Simon elleni személyes kifakadásait veszik résznéven tőle. Ezenkívül úgy lát­ják, hogy Bartou túlságos őszinte­sége által, mintegy siettetni akarta a konferencia kudarcát, amit az is­­ bizonyít, hogy semmiféle javaslatot­­ nem tett a tárgyalások folytatására vonatkozólag. őszinte napja volt a leszerelési konferenciá­nak. Barthou francia külügy­miniszter mondott nagy beszé­det a németek ellen, amelyet a szokástól eltérően nem ol­vasott, hanem szabad menetet engedett képzeletének és lep­lezetlen őszinteséggel mondta ki, hogy nem fogadja el Né­metország fegyverkezési egyen­lőségének jogelvét. Ez a beszéd kétfelé is vag­­dalkozott. Az egyik oldalon az angol külügyminisztert tá­madta, mert ez még mindig nem hagyott fel elképzelésével, hogy a béke érdekében áldo­zatokat is kell hozni, ha erre szükség van. Más oldalról tá­madta a porosz imperializ­­must, amely nem ismer határt és az egész világra rá akarja erőszakolnia a maga akaratát. Ezért Barthou szerint, Német­ország fegyverkezése az egész világra új veszedelmet jelentene. Barthou beszéde az első őszinte beszéd, mely francia részről a világháború óta el­hangzott. Telve van elragad­tatással, túlzással és az anyagi kritika figyelmen kívül hagyá­sával. Támadja a reálisabb angol elgondolást, amely in­kább hajlamos engedményre, hogy sem háborúba sodorja az amúgyis válságos helyzetben élő népeket. Egyoldalúan állítja fel azt a teóriát, hogy csak a német im­­perializmus a veszedelmes, maga azonban abba a hibába esik, hogy ellentmond minden javaslatnak, amely az erősza­kot el akarja kerülni. Elfelejt­kezik arról, hogy egy olyan hatalmas nemzetet, mint a né­met, nera lehet a végtelensé­gig rabigában tartani. Nyolc­vanmillió ember nem fogja tűr­ni, hogy ki legyen szolgáltatva a körülötte élő felfegyverzett nemzetek kénye-kedvének. Az okos­, hideg, mérlegelő Anglia tudja ezt, ezért hajlamos kon­cesszióra, hogysem megkér­dezése nélkül álljon szemben az amúgyis elkövetkező német fegyverkezéssel. Az angol álláspont nemcsak engedékenyebb, de ésszerűbb is Barthou elragadtatásánál, aki nem akar tudni a német fegyverkezési egyenlőségről. ­ Létrejött a megegyezés a Saar-vidéki népszavazás ügyében Genf, máj. 31. (Rádió) Népszö­vetségi körökben úgy tudják, hogy a Saar-vidéki népszavazás lefolyta­tása ügyében a franciák és a néme­tek között létrejött a megegyezés. Aloisi báró olasz delegátus közvetített a két fél között és a népszava­zást 1935 elejére tűz­ték ki. A megegyezés szerint népszava­zási bizottság alakul, amely a sza­vazás után is két évig együttmarad, hogy az esetleg üldözőbe vett fran­cia, vagy német lakosságot meg­védje. Hitler is közreműködött a meg­egyezésben, amennyiben a Saar­vidéki nagyipar fejével való tanács­kozás rendén garanciát vállalt arra, hogy a "Rajna-csator­nán nagyszabású épít­­kezéseket eszközöl, amelyen megfelelően foglalkoztatják a nagyipart. Nem szórakozás többé a sport, hanem jellemképzés! - mondotta Horthy kor-Hiányzó a nemzetközi tornászszövetség küldötteinek­ ­ Budapest, május 31. (Rádió) Bu-­­­dapesten most folynak a nemzet­­közi tornaversenyek. Ebből az al­kalomból a Nemzetközi Tornász­­szövetség küldöttsége jelent meg Horthy kormányzónál. A kormányzó francia nyelven mon­dott beszédet, amely­ben utalt a sport je­lentőségére. — Nem szórakozás és üdülés­­ többé a sport — mondotta a kor­­­­mányzó, — hanem jellemképzés és egészségügyi szükséglet. A vi­lg­­bajnoki versenyek pedig közelebb ! — Pusztító fagyok a várme­­­­gyében. Az utóbbi napok nagy le­­s hülései folytán, a vármegye egyes­­ területein fagyások léptek fel. Egyes '■ helyeken a kukoricában okozott inkább kiteszi magát annak, s kezzen Németország és fordul hogy ellenzése dacára fegyver- t jön fel újra a béke ügye, hozzák egymáshoz a nemzeteket, akik megismerik a tőlük távolélő népeket, aki­ket megtanulnak be­csülni és tiszteletben tartani jogos érde­­keiket. A nemzetközi tornaverseny részt­vevői csütörtökön délután meg­koszorúzták az ismeretlen katona sírját. Különösen megható volt a bolgárok koszorútétere, akik fél­térdre ereszkedve, borongos bús fohászt énekeltek a sírtól, súlyos károkat a fagyás, de a gyü­mölcsfákban és virágokban is tete­mes a kár. Csütörtökön Vásár­helyen is havaseső volt, amely azon­ban felmelegedéssel járt. A vár­megye területén megállapíthatóan nagy károkat okozott az utóbbi napok éjjeli lehűlése és fagyása.

Next