Reggeli Ujság, 1934. június (4. évfolyam, 120-144. szám)

1934-06-01 / 120. szám

I - PENTEK mfitliEl PfMJIUUl fS KOZMA20ASAGI NAPILAP IV. ÉVFOLYAM 4 l g '* 1934. Junius 1 Vária lfinei-llarosvásárhely 120. szám * WM—— ——MlMMMifciMiiiiNmiKi iiimii» it r,T'T'tti' nieTii Ti'WMBmniMWT~¥tM'wrwririrMrnhjifcinnnnTmiTTn—~iT~tnnvn~ra~ri1 Barrou éles beszéde a porosz „ I I! Franciaorssság ssserint a német jegy-080 OS2gKJ& 011011 veresés as egésze világra vessedelmet jelent Genf, máj. 31. A leszerelési konferenciának szerdán délután rendkívül viharos ülése volt. Először Sir John Simon angol külügyminiszter tartott beszédet, melyet a Reggeli Újság csütörtöki száma közölt. A nap tulajdonképeni szenzációja Barthou viharos, elragadtatott beszéde. Ellentétben az eddigi szokásokkal, nem olvasta beszédét, hanem korái meghazudtoló hereséggel, indulatosan gesztikulálva adta elő mondanivalóját. Politikai körökben az a vélemény alakult ki, hogy ez volt az első őszinte beszéd, amely francia részről a világháború óta elhangzott Gúnyosan emlékezett meg a német —francia ellentétek elsimítására folytatot eredménytelen közvetítési erőlködésekről. Kijelentette, hogy Franciaország semmiféle engedményeket nem hajlandó tenni a német fegyverkezésre. Ez nemcsak Franciaországra, hanem az egész világra szörnyű veszedelmet jelentene. — Ütött a döntés órája, amely nemcsak az értekezlet sorsát, hanem a Népszövetség és a világ sorsát is eldönti! — mondotta Barthou külügyminiszter. — Majd beszéde folyamán kijelentette, hogy Franciaország, tekintet nélkül Németország sajnálatos kilépésére a leszerelési tanácskozásokból, változatlanul ragaszkodik múlt évi javaslatához, amelyet a leghatározottabban elzárkózott Németország fegyverkezési követelései elöl. — Nem azért jöttem, hogy a forró kását kerüljem, tehát nyíltan fogok beszélni! — mondotta Barthou. — Bámulattal adózom Németország gazdasági, kulturális és szellemi kiválóságainak, de nem tartom megengedhetőnek, hogy emellett a porosz katonai szellem is uralomra jusson. Ez a szellem az egész világra veszélyt jelent, mert imperializmusában nem ismer határt és az egész világra rászeretné erőszakolni akaratát. Nem tudok elképzelni megegyezést, amíg ez a kérdés nincs tisztázva! — fejezte be beszédét Barthou külügyminiszter. Külpolitikai körökben a legnagyobb meglepetéssel fogadták a beszédet s az a vélemény, hogy Barthou talán túlságosan is elragadtatta magát. Különösen az angol politika elleni kirohanását és Sir John Simon elleni személyes kifakadásait veszik résznéven tőle. Ezenkívül úgy látják, hogy Bartou túlságos őszintesége által, mintegy siettetni akarta a konferencia kudarcát, amit az is bizonyít, hogy semmiféle javaslatot nem tett a tárgyalások folytatására vonatkozólag. őszinte napja volt a leszerelési konferenciának. Barthou francia külügyminiszter mondott nagy beszédet a németek ellen, amelyet a szokástól eltérően nem olvasott, hanem szabad menetet engedett képzeletének és leplezetlen őszinteséggel mondta ki, hogy nem fogadja el Németország fegyverkezési egyenlőségének jogelvét. Ez a beszéd kétfelé is vagdalkozott. Az egyik oldalon az angol külügyminisztert támadta, mert ez még mindig nem hagyott fel elképzelésével, hogy a béke érdekében áldozatokat is kell hozni, ha erre szükség van. Más oldalról támadta a porosz imperializmust, amely nem ismer határt és az egész világra rá akarja erőszakolnia a maga akaratát. Ezért Barthou szerint, Németország fegyverkezése az egész világra új veszedelmet jelentene. Barthou beszéde az első őszinte beszéd, mely francia részről a világháború óta elhangzott. Telve van elragadtatással, túlzással és az anyagi kritika figyelmen kívül hagyásával. Támadja a reálisabb angol elgondolást, amely inkább hajlamos engedményre, hogy sem háborúba sodorja az amúgyis válságos helyzetben élő népeket. Egyoldalúan állítja fel azt a teóriát, hogy csak a német imperializmus a veszedelmes, maga azonban abba a hibába esik, hogy ellentmond minden javaslatnak, amely az erőszakot el akarja kerülni. Elfelejtkezik arról, hogy egy olyan hatalmas nemzetet, mint a német, nera lehet a végtelenségig rabigában tartani. Nyolcvanmillió ember nem fogja tűrni, hogy ki legyen szolgáltatva a körülötte élő felfegyverzett nemzetek kénye-kedvének. Az okos, hideg, mérlegelő Anglia tudja ezt, ezért hajlamos koncesszióra, hogysem megkérdezése nélkül álljon szemben az amúgyis elkövetkező német fegyverkezéssel. Az angol álláspont nemcsak engedékenyebb, de ésszerűbb is Barthou elragadtatásánál, aki nem akar tudni a német fegyverkezési egyenlőségről. Létrejött a megegyezés a Saar-vidéki népszavazás ügyében Genf, máj. 31. (Rádió) Népszövetségi körökben úgy tudják, hogy a Saar-vidéki népszavazás lefolytatása ügyében a franciák és a németek között létrejött a megegyezés. Aloisi báró olasz delegátus közvetített a két fél között és a népszavazást 1935 elejére tűzték ki. A megegyezés szerint népszavazási bizottság alakul, amely a szavazás után is két évig együttmarad, hogy az esetleg üldözőbe vett francia, vagy német lakosságot megvédje. Hitler is közreműködött a megegyezésben, amennyiben a Saarvidéki nagyipar fejével való tanácskozás rendén garanciát vállalt arra, hogy a "Rajna-csatornán nagyszabású építkezéseket eszközöl, amelyen megfelelően foglalkoztatják a nagyipart. Nem szórakozás többé a sport, hanem jellemképzés! - mondotta Horthy kor-Hiányzó a nemzetközi tornászszövetség küldötteinek Budapest, május 31. (Rádió) Bu-dapesten most folynak a nemzetközi tornaversenyek. Ebből az alkalomból a Nemzetközi Tornászszövetség küldöttsége jelent meg Horthy kormányzónál. A kormányzó francia nyelven mondott beszédet, amelyben utalt a sport jelentőségére. — Nem szórakozás és üdülés többé a sport — mondotta a kormányzó, — hanem jellemképzés és egészségügyi szükséglet. A vilgbajnoki versenyek pedig közelebb ! — Pusztító fagyok a vármegyében. Az utóbbi napok nagy les hülései folytán, a vármegye egyes területein fagyások léptek fel. Egyes '■ helyeken a kukoricában okozott inkább kiteszi magát annak, s kezzen Németország és fordul hogy ellenzése dacára fegyver- t jön fel újra a béke ügye, hozzák egymáshoz a nemzeteket, akik megismerik a tőlük távolélő népeket, akiket megtanulnak becsülni és tiszteletben tartani jogos érdekeiket. A nemzetközi tornaverseny résztvevői csütörtökön délután megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját. Különösen megható volt a bolgárok koszorútétere, akik féltérdre ereszkedve, borongos bús fohászt énekeltek a sírtól, súlyos károkat a fagyás, de a gyümölcsfákban és virágokban is tetemes a kár. Csütörtökön Vásárhelyen is havaseső volt, amely azonban felmelegedéssel járt. A vármegye területén megállapíthatóan nagy károkat okozott az utóbbi napok éjjeli lehűlése és fagyása.