Reggeli Ujság, 1935. július (5. évfolyam, 148-173. szám)
1935-07-02 / 148. szám
I |pj KfcDD FÜGGETLEN POLITIKAI ES KOZGAZDASAGI NAPILAP V. ÉVFOLYAMa 1 * 1 1935. Julius 2 Tárgu-Mureu 148 szám I ^10 Gyönyörű napok után visszaestünk a hétköznap szürkeségébe. A dalosverseny kulturális és népi szépségei azonban kitörölhetetlenül maradnak vissza lelkünkben egy életre. Felemelőbb, tisztább, nemesebb megnyilvánulása a népkisebbségi pallérozó munkának el sem képzelhető, mint az, amit az ország minden részéből összesereglett dalosok adtak ez alkalommal. Egész Erdély népének szívdobogása dobbant egybe, lelki élete nyilatkozott meg felemelő fohászban. Eljött a falusi szántóvető és a hivatalból kirostált magyar kisebbségi intellektuel. Kicserélte gondolatait Attila népének minden rétege. Bátorítást kapott a csüggedő, erőt mutatott a bíró. Valamennyien üzenetet váltottak anélkül, hogy előzőleg lett volna egymással érintkezésük. Mert a testvéri érzés és a vérségi összetartozás oltára volt a dalosverseny. A régi idők felemelő magyar gondolata mozgatta meg a kisebbséglakta területek legtávolabbi szórványát is, hogy elhozzák közénk lelkesedésüket és bizakodást merítsenek a mi akarásunkból. Közös szív vert ezer ember kebelében. Egy akarat mozdította az érzéseket, amelyek ezer dallamban más-más változatban a kisebbségi jövőben való bizakodás himnuszát tolmácsolták a karmesteri pálcák ütemére. De nem múlt el tőlünk a keserű pohár. Az erdélyi magyar nemzetség ősi csarnokában hiába kopogtattak a fáradt magyar vándorok ezrei, a kollégium a faja nem nyílt meg, hogy keblére ölelje fiait. Csűrökben és tömegszállásokon hányódtak fáradtan, idegenül, amikor a szeretet vendégségre vérségi, faji és hittestvéri forrásból lett volna elsőszülötti jussuk. Akik erre a turánoskodásra és fajiság elleni ostorcsapásra képesek, voltak azok örökre kiszakították magukat, a közbizalom és becsülés népi gyülekezetéből, ezt hagyták viszsza szenetül a kitagadott magyar dalosok. at"* m Titulescu Londonban a középeurópai problémák kérdésében tárgyal Pária, július 1. (A Danaposta telefonjelentése) A francia sajtó hosszú cikkekben méltatja Titulescu külügyminiszter nyugat európai tárgyalásait. Londoni látogatásának jelentőségét különösen figyelemreméltónak minősítik, mert Titulescu nemcsak mint Románia külügyminisztere, hanem mint a kisantant teljhatalmú megbízottja tárgyai az angol fővárosban. A külügyminiszter a délangliai Bourseouth üdülőhelyen tartózkodik, itt fog találkozni az angol államférfiakkal. Később visszatér egy napra Londonba, onnan ismét Pontba, ahol még pár napot időzik. A külügyminiszter látogatása a középeurópai problémák rendezése és a Runapaktum félrehosásával kapcsolatban történt. Berlin megbékül Béccsel, ha a kormányban egy náciminiszternek helyettadnak Glass és lengyel bong a vörös veszedelemről Varsó, július 1. (A Danaposta telefonjelentése) A Curier Varsawain című lengyel lap arról ad hírt, hogy Berlin és Bécs között politikai béke megkötését célzó tárgyalások indultak meg. Papén többizben megbeszélést folytatott Brunde Bires publicistával, akinek befolyása a kormánynál nyiltatok. Ennek felajánlotta, hogy Németország nagymennyiségű fát és marhát vesz át Ausztriától. Azonkívül megszünteti az 1000 márkás illetéket azokkal szemben, akik Ausztriába utaznak, fia Uécaten posszdffikrálnak appoz, hogy a kormányba egy náci bizalmi embert is bevegyenek. Hit szerint a tárgyalások a Heimwehr állhatatosságán meghiúsultak. Egy másik lengyel lap foglalkozik a Popolo d'Italia című olasz újságban megjelent cikke), amely arra hívja fel a közfigyelmet, hogy az utolsó idők politikai eseményei nyomán a vörös veszedelem már Középeurópa kapujánál áll. A kp fölöslegesnek tartja a meddő vizit, várjon ez a pia szlávizmus előretörését jelenti e, vagy más veszedelmet. A lap szerint az a tény a fontos, hogy a francia—orosz és cseh—orosz szerződések s a közelebbről Romániával kötendő segélynyújtási megállapodás után a szovjet mindkét lábát betette Középeurópába s Németország már orosz támadás veszélyének árnyékában áll. Zágrábban leleplezték Radics István szobrát és visszahelyezték a kiüldözött hivatalnokokat Belgrád, július 1. (A Dunaposta telefonjelentése) Minden jel arra mutat, hogy a jugoszláv belpolitikai életben a Stojadkovit- kormány megalakulása óta emberségesebb szellem született. Különösen Korosec, a szlovén belügyminiszter tevékenykedik, hogy a belpolitikai feszültséget megszüntesse s a diktatúra túlkapásainak nyomát eltakarítsa. Ennek egyik kézenfekvő bizonyítéka, hogy visszahelyezte hivatalukba azokat a tisztviselőket, akiket azért csaptak el, mert az ellenzék listájára adták szavazatukat. Ugyancsak felfüggesztette az eljárást mindazok ellen, akiket politikai üldözés következtében helyeztek vád alá A megváltozott szellemnek következménye, hogy Zágrábban, a parasztotthonban leleplezhették Wood Mlla angol szobrásznőnek, az 1928 ban a szkupcsinában meggyilkolt Raálcs Istvánról készített életnagyságú szobrát. Az emlékmű az önkényuralom alatt egy pincében sínylődött, most is a legnagyobb csendben, csupán a meggyilkolt családja és néhány rokona jelenlétében folyt le az avatási ünnep. Rákosi Mátyás kritikája a szociáldemokratákról és Károlyi Mihályról A tábla helybenhagyta a volt népbiztos életfogytiglan tartó ítéletét Budapest, júl. 1. (A Dancposta telefonjelentése) A tábla hétfőn délelőtt meghozta ítéletét Rákosai Mátyás volt forradalmi vezér ügyében, akit annak idején a törvényszék életfogytig tartó fegyházra ítélt. A döntés meghozatala előtt Rákosai Mátyás az utolsó szó jogán másfélórás beszédet tartott, amelyet sürtán szakítottak félbe elnöki megrovások. Fejtegette, hogy a bíróság 1926- ban nem indította meg ellene az eljárást, mert nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal. Erre az időre esik Weltner Jakab és Erdélyi Mór visszatérése Magyarországba, akik-