Reggeli Ujság, 1935. szeptember (5. évfolyam, 201-225. szám)
1935-09-01 / 201. szám
I ? . VASÁRNAP FÜGGETLEN POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP V. ÉVFOLYAM 4 1 • 5935. Szeptember 1 Tárgy-Mureu 201. szám 4 Egyetlen országban sincsen annyi diák, a lakosság számához viszonyítva, mint Romániában, állapította meg Chiriacescu, a főiskolai oktatás vezérigazgatója. Míg 1921—22-ben a romániai egyetemeken tizennyolcezer diák tanult, az elmúlt évben már harmincezerháromszáznyolcvan volt az egyetemi hallgatók száma az országban. A középiskolai tanulók száma 1927-ben száztizenhétezer volt. Ez a szám bizonyítéka annak a hibás politikának, amely olyan helyeken is középiskolákat létesített, tempóban, amelyeknek lakossága azelőtt jórészt iparosokat és gazdákat termelt csupán. Innen datálódik az a szomorú statisztika, amely szerint tizenkétezer tanító és nyolcezer középiskolai tanár van ebben a pillanatban állás nélkül. Mezőgazdasági államban, mint a mienk, csakis intellektuelnyomorra vezethetett az az erőltetetett tempó, amelylyel a különböző kormányok, politikai érdemek keresése céljából nyakra-főre állítottak fel középiskolákat. Az országos statisztika szerint háromezer keresetnélküli orvos, négyezer per nélküli ügyvéd és negyvenezer egyetemi hallgató van az országban. Van ezenkívül több ezer állástalan magántisztviselő is. Ezrekre rúg az érettségizett fiatalemberek száma, akiknek nem áll módjukban egyetemi tanulmányokat végezni. Végeredményben tehát Romániában a munkanélküli intellektuelek száma százezerre becsülhető. Erdélyi vonatkozásban a cluji egyetemen a hallgatók hatvanöt százaléka román, húsz százaléka magyar, tíz százaléka zsidó és öt százaléka német nemzetiségű. Ebből az a tanulság, hogy a kisebbségi intellektueleknek is legalább húsz százaléka munkanélküli. Ami arra int, mentsük át gyermekeinket olyan reális pályákra, amelyeken ezek gátlás nélkül boldogulhatnak. lilább súlyos bonyodalom veti előre árnyékát egy angol-amerikai tőkecsoport abessziniai kapcsolatai révén Pária, augusztus 31. (A Danaposta telefonjelentése) Az utolsó 24 órában az olasz—abesszin egyban olyan meglepő fordulat állott be, amely könnyen nemzetközi bonyodalmat idézhet elő. Az abelazin kormány szerződést kötött egy angol—amerikai tékacsoporttal, az abetazin természeti kincsek kiaknázására. Az egyezmény létrejött, a Négui rendelete már hivatalosan is közölte a nyilvánossággal. A szerződés állítólag 75 évre szól. Bár csupán kereskedelmi szerződésről van szó, mégis a történtek mélyreható ellentétekre vezethetnek. Ismeretes ugyanis, hogy a 1906 os háromhatalmi egyezmény Abesszínia legnagyobb része felett kizárólagos befolyási körzetet engedélyezett Olaszországnak. Ez a szerződés most Olaszország jogainak mellőzésével jött létre. Az angol oroszlán körmei Az Echo de Paris éles kirohanást intéz az angol politika ellen . Az angol oroszlán rávetette körmeit Abesszíniára is, amely fölött protektorátust gyakorol, minden szerződés és másokkal szemben való méltányosság mellőzésével. Reméljük Olaszország nem fog késni tiltakozásával. Ez a lépés nem fog hozzájárulni a genfi hangulat felmelegítéséhez. Az Abesszíniában levő angol érdekek csak növekedtek ezzel a szerződéssel, úgyhogy London most már aligha lesz engedékenyebb álláspontját illetőleg. Olaszország egymillióra emeli mozgósított létszámát Olaszország pedig már határozott és nem áll meg félúton. Amit Mussolini legutóbbi beszédében újólag leszögezett: — Szeptemberben újabb kétszázezer embert hívunk olasz zászlók alá, hogy ezáltal egymillióra emeljük a mozgósított csapatok számát. Mégegyszer tudtára adjuk a világnak, hogy míg kihívó módon retorziókkal fenyegetőznek, nem mondunk le egy határról, egy csatahajóról, vagy puskagolyóról sem ! Érdekes, hogy le sem fújták a hadgyakorlatokat, mikor az olasz vezérkari főnök máris Páris felé vette útját, hogy időre beérkezzen a közelben kezdődő francia nagy hadgyakorlatokra. Francia megrovás a ^alteán-1 ° ^©por MoKiK fölé A Malin című francia lap feltűnéstkeltő cikkben tiltakozik azok ellen a hírek ellen, melyek szerint a kisantant a méginkább a Bzlkén blokk nyomást gyakorolhatna a francia kormány genfi politikájára. — Ha szövetségeseink nem értik meg a súlyos helyeiet — mondja a Matin — gondolják meg, hogy háború esetén nem ők, hanem Franciaország fogja csatasorba állítani embereit és cirkálóit. Nem lehet szó, hogy megvédjünk olyan ideológiát, amely az olasz—sbesszia ügyben csak elméletben alkalmazható. A lap a továbbiak folyamán reményét fejezi ki, hogy Genfben aligha kerül sor megoldásra, legfeljebb sajnálkozását fogja kifejezn a Népszövetség a történtek miatt. Addis trsbui jelentések nem titkolják, hogy az abenazin hadsereg lőporkészlete oly csekély, hogy modern háború esetén, alig pár napra elegendő. Francia körökben remélik, hogy Olaszország nem fogja bombázni a Dsilbu's Addis-Abeba közti vasútvonalat. Ha azonban a Négui csapatszállításra használja fel egyetlen vasútját, lehetetlen ennek védelméről gondoskodni. Perítelten írták alá az angol-amerikai abesszin szerződést Az angol amerikai abesszin szerződés tartalmáról a következő részletek szivárogtak ki: Nyolcnapos megfeszített tárgyalás eredménye a szerződés, mellyel a Négus feladta eddigi elzárkózó politikáját s eltagadta a koncesziós ajánlatot. A szerződést pénteken reggal 8 órakor írták alá. Angol részről Ricker megbízott, sbisszin részről egy újonnan kinevezett leánys miniszter szerepeltek az aktusnál. A koncessziós terület és az olajmezők, Dzsibutitól és Szomáliától északkeletre fekszenek, tehát éppen kellős közepén annak a résznek, amelyet az eddigi szerződések, francia olasz érdekzónának állapítottak meg. A hiáború nem akadályossa meg a s üfletet A vállalkozók már a jövő héten megkezdik a munkát, amelybe 20 millió fontot szándékoznak befektetni. Kiaknázzák az összes olajmezőket, sőt aranytermelésre is berendezkednek. Hozzákezdenek a telepek építéséhez még akkor is, ha időközben kitörne a háború, mert remélik, Olaszország minden körülmények között megtartja ígéretét, az angol érdekek szemelért tartásáról Az angol amerikai megbízott nyilatkozott egy újságírónak, vajjon Olaszország nem kancolódhatna-e be a koncesszióba? — Az abetszín nemzet vendégszerető nép, igen sok lehetőség van a munkára, anélkül, hogy mindjárt fegyvert kellene ragadni. Az angol egyptomi főke is dolgozik Beszélnek egy másik egyezményről is. Eszerint az angol kormány megállapodott a Tana tó vidékén, gazdasági szempontból óriási értékű duzzasztó gátak építésében fa, amely