Reggeli Ujság, 1936. július (6. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-01 / 148. szám
SZERDA 1936. Julius 1 FÜGGETLEN POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP Târgu-Mureu 1 lej 1 lej VI. ÉVFOLYAM 148. szám Csúfot űznek az ország alapját képező jogokból és ostromállapottal, cenzúrával kormányoznak, mondotta határozati javaslatában a nemzeti parasztpárt legutóbbi népgyűlése, amelyben Maniu Gyulát, az ország egyedüli megmentőjének nevezték. A határozati javaslat rámutatott a hibákra, amelyek szerint az erkölcsi és politikai pusztulás szemmel látható, míg a földalatti mozgalmak bizonyos körök támogatásában részesülnek. A vezér mindezeket megerősítette, a népnek és az országnak igazságot követelt. Majd hitet tett a demokrácia mellett, amelyet veszélyben lát. — Kétszer lehettem volna diktátor — mondotta Maniu — de nem akartam, mert én magam helyett csak a népben bízom. Az ötvenezer főnyi tömeg lelkesülten ünnepelte vezérét. Meg kellett hallani ezt Bucurestiben is, ahol napirenden vannak az összetűzések, lapelégetések, ugyanakkor az ország népe nyög a terhek alatt, amelyekről a határozati javaslat azt mondja, hogy diktatúrával születnek s a tizenkettedik óra ütött, hogy egy emberként sorakozzék fel az ország népe, menteni, ami még menthető. Maniu Gyula az ország leghiggadtabb politikusai közé tartozik. Nincsenek személyi céljai, sem hatalmi törekvései. Nem akar semmi sem lenni, csak népének szolgája, aki ha elégedetlen, ezt egyedül azért teszi, hogy nemzetének szolgáljon. Amikor tehát a bírálatban nem keresi a tompítottságot, hanem megállapítja, hogy korrupció veszélyezteti az állami életet, ezt mindenkinek komolyan kell vennie. Még megrázóbb a vezérnek az a megállapítása, hogy az ország fentartó földmíves nép nem tud élni, mert ha csizmát akar venni, ezért egy mázsa búzát kell eladnia és két malacot pénzzé tennie, hogy a lovát megpatkoltassa. Tiborc beszélt igy, mikor Bánk bánnál bevádolta a nép ellenségeit. Mi kisebbségek ebben a vitában nem vagyunk egyebek, mint tehetetlen nézők, akik I pl L-r-» Franciaország revideálja külpolitikáját, mert attól tart, hogy elveszti szövetségeseinek egy részét és négus fel akarja támasztani a háborút Genf, június 30. (A Dunaposta telefonjelentése). A Genfben összegyűlt diplomaták közötti barátságos eszmecseréknek, politikai körökben sorsdöntő jelentőséget tulajdonítanak. Általános a vélemény, hogy ezek folyamán születnek meg és alakulnak ki közös elgondolások, melyeket a közgyűlésen csupán a forma kedvéért terjesztenek elő. A magánmegbeszélések kerete, mind több problémát ölel fel, annak bizonyságául, hogy a diplomaták ezúttal szembe akarnak nézni az összes időszerű kérdésekkel. A német veszedelem kísérlete Különösen Leon Blum és Delbos francia államférfiak fejtenek ki nagy tevékenységet, akik pár óra alatt 15 külügyminisztert fogadtak bizalmas megbeszélésre. Ezek folyamán meggyőződtek, hogy a hagyományos francia külpolitika nem mindenben felel meg a változott viszonyoknak s könnyen azt eredményezheti, hogy Franciaország elveszti szövetségesei egy részét, kérte Schussnigg kancellárt. Ez azt jelenti, hogy Genfbe bevonul a sokoldalú osztrák kérdés is. Valószínű, hogy megvitatják a Habsburg- restauráció kérdését, mely az utóbbi időben ismét aktuális lesz. Német támadástól tartanak Erre a fokozott diplomáciai tevékenységre valószínűleg az újból kísértő német veszedelem készteti a francia államférfiakat. Berlinből ugyanis a világlapok állandóan vészhíreket közölnek és terjesztenek, így az egész nyugati sajtó átvette a Mornng Post című angol lap feltűnést keltő cikkét, melyben a német fegyverkezésről közöl meglepő adatokat. A Morning Post szerint Hitler ezzel válaszol, a pár hónappal ezelőtt átnyújtott angol kérdőívre. Mit mond egy francia szakértő? A Temps című francia lap átvette a cikket, ugyanakkor közli Daradier tábornok írását is, aki a fenyegető német támadás veszedelméről ír. A tábornok meg van győződve, hogy Németország felhasználja a zavaros belpolitikai helyzetet és sztrájkmozgalmakat és hátba támadja Franciaországot. Daradier, a német katonai terveket illetően három lehetőséget említ. 1. Svájcon keresztül vonul fel a német hadsereg. 2. Megtámadja a Maginot vonalat, esetleg Hollandiát. 3. Végül egyszerre támadhat minden irányból. A berlini olimpiász meglepetései különösen aggasztónak ítélik Párisban, a német diplomáciai tevékenységét. Hitler külpolitikája sok változást jelent a háború előtti rossz német külügyi irányítással szemben. Az „Inforation Financier“ szerint, Boris bolgár király júliusban, legkésőbb augusztus folyamán Berlinbe látogat. Ugyanekkorra várnak a német fővárosba, olasz és lengyel államférfiakat is. Az olympiászt fel akarják használni egy baráti találkozó létrehozására. Baldwin bukásával számolnak Az angol sajtó foglalkozik Baldwin bejelentésével, aki rövid időre pihenni utazik Chéquersbe. A la- Kockán forog a balkáni felfogás Keleteurópában s a Balkánon máris félelmetesen megnövekedett a német befolyás. Ha így megy tovább, Franciaország a legközelebbi időben elveszti Jugoszláviát s talán még több más barátját is. Vissza kell tehát szerezni Olaszországot, melyet sürgősen ki kell békíteni a kisantanttal. A négus szót kér Genfben Az olasz-abesszin ügy lezásálása elé azonban, melyet Rómában az együttműködés eleteltételének tekintenek, ismét nem várt komplikáció vetődött fel. Genfi jelentés szerint a négus közölte Aveno népszövetségi főtitkárral, hogy a népszövetségi közgyűlésen személyesen óhajtja képviselni országa érdekeit. Többen a kiküldöttek közül, így Delbos francia, Polytis görög, Jeze tanár abesszin és Eden angol külügyminiszterek próbálták lebeszélni elhatározásáról, de eredmény nélkül. Abesszíniában kiújulnak a harcok ? A császár, a sorozatos csalódások után olyan lelkiállapotba jutott, hogy a legkétségbeesettebb tettekre is készen áll. Amennyiben Gertiben nem érne eredményt, úgy határozott, visszatér Abesszínia még meg nem szállott részébe, ahol új ellenállást szervez. Erre szeretne népszövetségi kölcsönt igénybe venni. Eden, aki értesült a császár tervéről igyekezett jobb belátásra bírni és felvilágosítani, hogy a még szabad törzsek sem fogadnák túlságos örömmel, akciója kudarcba fulladna. Minthogy hajthatatlan maradt, most a diplomaták azon gondolkoznak, milyen módszerrel lehetne becsukni a genfi zöldasztal ajtaját az elkeseredett uralkodó előtt. Genfbe hívják Schussnigg kancellárt A genfi megbeszélésnek van egy másik meglepetése is. Az osztrák kormány Delbos francia külügyminisztertől hivatalos jegyzéket kapott, melyben a francia kormány Ausztria képviseletében sürgősen Genfbe csak azt tudjuk, hogy panaszjogunktól is régen elestünk, dacára, hogy minden tövis bennünket vérez elsősorban.