Reggeli Ujság, 1936. szeptember (6. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-01 / 201. szám

t­h KEDD 1936. Szeptember 1 FÜGGETLEN POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP Targu Műres VI. ÉVFOLYAM­­ 1 • 201. szám Száz feje van a hidrának és ha csak egyet is meghagynak belőle, tovább él és végzi kártékony pusztí­tását. így van ez a megunt kormányokkal is, amelyek ak­kor szűnnek meg ránk nézve hátrányosan munkálni, ha a m­­mondója sem marad vissza a volt vezetőknek. Ezért a mostani kormány­át­csoportosítás semmiféle javu­lást nem tartalmaz az ország népeire. Csupán Tatarescuék életét hosszabbította meg az átszervezés. Talán még súlyo­sabb a helyzet, mint volt. Hi­szen a kormány legönállóbb és ítéletképesebb tagja, Titulescu külügyminiszter nincsen bent a kabinetben. Úgyszólván büntető­­leg rekesztette ki a miniszter­­elnök, akinek politikájával a nagytekintélyű államférfiú sok­szor nem volt megelégedve és ezt a szándékát nem is rejtette véka alá. Különös, amikor a politikai életben egy vezető személy any­­nyira elragadtatta magát, hogy szembe mer szállni nemcsak az ország, hanem a világ íté­letével is. Titulescunak ugyanis olyan tekintélye volt, még leg­élesebb ellenfeleivel szemben is a diplomáciai életben, hogy általános sajnálkozást vált ki világszerte az a kényszerpróba, amellyel Tatarescu ezt a fényes elmét kirekesztette a nemzet­közi életből. De az ország közvéleményét is joggal nyugtalanítja, hogy mi történhetett a háttérben, ha ilyen kiváló tagját a kormány­nak, tudta és beleegyezése nél­kül kell eltávolítani. Hiszen a korona nem a külpolitikában, hanem a belpolitikában tapasz­talt a kormány részéről téve­dést és erélytelenséget. Az át­csoportosítás pedig úgy történt, hogy az egész világ felfigyelt annak különös körülményeire. A miniszterelnök maga siet ki­jelenteni, hogy az ország kül­politikai vonalvezetésében nem történik változás. Pedig az átalakítás hatása csakis ezen a ponton mutat­kozik. Ami megerősíti mindenki véleményét, hogy a kormány­­változás csak el lett odázva, de a községi választások ered­ménye fogja végrehajtani az ország igazi ítéletét. A Havas tudósítója szerint, a spanyol polgárháború után »feltámadnak a halottak« ezrei Döntő ütközetre készülnek a szembenálló felek Páris, aug. 31. (A Dunaposta telefonjelentése) Az ötna­pos északi offenzíva után, a frontokon aránylag nyugalom uralkodott. A feleket teljesen kimerítette a példátlanul véres harc, úgy az emberanyag szempontjából, mint a felszerelést illetőleg is, úgyhogy az erőgyűjtés szüksége is pihenést pa­rancsol. Bár a nyugalom előreláthatólag rövid lesz. Kiürítik Irunt polgárilag A felkelők repülői megjelentek Irun felett s röpcédulákat dobtak le. Ebben bejelentik, hogy a szárazföldi hadsereg, légi és tengeri flotta együttesen bombázni fogja a várost. Felhív­ták a hatóságot, hogy 24 óra leforgása alatt menekítse el a város lakóit. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden eddigi­nél véresebb harcok kezdődnek a város birtokáért. Menekülnekl­asz assszonyok Irán parancsnoksága hasonnemű felhívást adott a lakos­ságnak. Hétfőre virradó éjszakán már hatalmas teherautókon s más alkalmi közlekedési eszközökön menekült a polgárság, elsősorban az öregek és asszonyok. A városparancsnokság bejelentette, hogy csak az maradjon, aki lemondott az életé­ről. A védők ugyanis szintén elkeseredett ellenállásra készül­nek s kijelentették, amíg egy férfi él a városban, oda a fel­kelők nem vonulnak be. Madrid ellen is támadás késszül Madrid előtt szintén megtörtént minden előkészület a tá­madásra. A főváros felett tegnap repülőgép jelent meg, amely bombázta a hadügyminisztériumot. A lövedékek közül számos a Cibelles térre esett, ahol nagy károkat okozott. A Galloda nevű iskolahajó szintén a felkelőkhöz pártolt át. Külföldi diplomaták interven­ciója A Hendayeben tanácskozó külföldi diplomaták jegyzéket nyújtottak át a madridi kormánynak, melyben felhívják a harcmodor és a hadifoglyokkal való bánásmód enyhítésére. Felajánlják közvetítésüket s azt a reményüket fejezik ki, hogy a célt sikerül elérni, anélkül, hogy bármelyik fél katonai vagy politikai terveibe beavatkoznának. Egy kirándulás s­zomorú vége A Matin ugyanebben az időben súlyos incidensről számol be. Egy francia lelkész, néhány barátja kísé­­j­­etében kirándulásra indult Andora irányából Spanyolország felé. Út közben fegyveres kormánycsapatok tartóztatták fel, a papot leszállítot­ták, a többieket kényszerítették. Vasárnap súlyos nemzetközi bo­nyodalom is történt, melyről még nem lehet megállapítani, melyik harcoló tábor követte el. A Canne nevű amerikai torparombolót, amint a gascognei vizekről délfelé tartott, a spanyol szárazföldtől mintegy 60 hogy tovább menjenek. Néhány perc múlva a hátrahagyott lelkészt agyon i­s lőtték, majd petróleummal leöntöt­­ték és elégették. A francia jobb­oldali lapok éles támadásra hasz­nálják fel az esetet s Allange ke­rület képviselője a parlamentben is szóváteszi az ügyet, kilométernyire repülő támadta meg és bombázta. A lövedékek nem találtak s az amerikai hadihajó visz­­szatüzelt. Hull, az Egyesült Álla­mok elnöke rádióbeszédben közölte, hogy az eset miatt mindkét félnél tiltakozott a kormány, miután nem lehetett megállapítani, milyen jelzést viselt a repülőgép. A­lfonsz exkirály nyilatko­zata Londoni jelentések szerint, Al­fons exkirály nyilatkozott a spanyol­­országi eseményekkel kapcsolatban. Cáfolta azokat a híreket, mintha része lenne a forradalom kirobban­tásában. A továbbiakban elmondja, hogy véleménye szerint a rend ele­mei harcolnak a bomlasztó áram­lattal szemben. Spanyolország sorsa dől el ebben a küzdelemben s ő teljes lelkéből Franco tábornok igaza mellett áll. — Ha a felkelők győznek, akkor egy ideig katonai diktatúra követke­zik. A végleges kormányformáról majd a spanyol nép dönt. Ha hív­nak, visszatérek! — fejezi be nyi­latkozatát Spanyolország egykori uralkodója. T­úlzottak a rémhírek A Havas ügynökség Hendayeba küldött küldött tudósítója szerint, a spanyol polgárháború áldozatairól elterjedt hírek erősen túlzottak. — Beszélgetést folyattam min­den társadalmi osztályhoz tartozó menekülttel és elbeszélésükből azt tanulságot vontam le, hogy a for­radalom emberi és vagyoni áldo­zatai jóval kisebbek, mint általában hírlik. Megelevened­­nek a halottak A polgárháború végeztével egész sereg olyan személyt fognak életben találni, akiket halottnak híresztel­­nek. Meg vagyok győződve, hogy egyetlen biztosítótársaság sem fog tönkremenni az elszenvedett vesz­teség miatt. — A különböző államok diplo­matái, számtalanszor találkoztak azokkal a spanyol barátokkal, aki­ket a „legmegbízhatóbb források“ már régen halottaknak nyilvánítot­tak. — Baleset­ a vadászházban. Vasárnap avatták fel a Békecsalján azt a vadászházat, amelyet a kör­nyéki vadásztársaságok létesítettek. Ezen az ünnepségen részt vett Dósa László dr. miercurea­ niraji ügyvéd is, aki egy véletlen folytán olyan szerencsétlenül esett el, hogy karját törte. Egyik jelen volt helyi orvos részesítette elsősegélyben, majd a tegnapi napon gipszbe tették az el­törött kart, amely pár héten belül gyógyul. Repülőtámadás egy amerikai torpedóromfooló ellen

Next