Reggeli Ujság, 1939. augusztus (9. évfolyam, 173-199. szám)

1939-08-01 / 173. szám

___________Ff^GlfLiM POLITIKAI £g KOZGAIDASAGI NAPILAP_____________________________________ " 7~| KEDD j «****«■ M tMMi TI Dtawaf* M^naabUi | EX. ÉVFOLYAM 4 1 . I W? 1939 ntunto* i 91a j I BARDI $TEFAN I 173, man 1­961 Huszonöt évvel ezelőtti fordult ki velünk sarkából a világ. A­­isántóföldek csatate­rekké, az iskolák kórházakká, a határok temetőkké változtak át. És a bélé máin sem tért vissza úgy, hogy nyugodtan hajthatnánk párnára fejünket. Vártalan háború folyik, amely ellen nem találták ki a légel­­hárító ágyukat, sem a Népszö­vetséget. Hadüzenet sem törlést nyíltan semmiféle oldalról, csak azt látjuk, hogy milliós töme­gek vannak bezárva határaik közé és milliárdos veszteségek származnak a gazdasági zűr­zavarból. Kiút pedig nincsen semerre, mert a szembenálló felek jottányit sem akarnak en­­gedni a világháború által fel­kavart szenvedély álláspontjá­ból A nagy lecke nem járt oku­lással és ebben a pillanatban éppoly kiélezett a helyzet, mint volt negyedszázad előtt. Ma is lábhel tett fegyverrel őrködik a határokon a katona és a töl­ténytáskája telve van üvegek­kel. Pedig a gazdasági életnek biztonságra van szüksége, hogy gyümölcsöztesse tőkéjét, sza­porítsa munkásainak létszámát és mindenki találjon elhelyez­kedést, aki dolgozi akar. A negyedszázados évfordu­lós nem okult a vérzivatarban betört fejjel átrábolt emberiség. A hősök sírja egy kis országot fogadott be a halhatatlanság birodalmába, lépten-nyomon beleütközünk monteós és falá­bas veteránjaiba a világégés­nek, de a hadi­szergyárak éjjel­­nappal dolgoznak, sőt a sem­legességére érzékeny Amerika gyáripara éppen most tesz elő­­készületet, hogy a háború ki­törésének pillanatában ikexer üzemet alakíthassanak át mu­níció és fegyvergyártásra. Szomorú exüstlakodalom a világ népei számára a mai negyedszázados évforduló, amely nem tudja megfürösíteni lel­künket jóreménységgel, biza­kodással és az igaz keresztényi békére szomjahozó szilárd hii­­tel. Kétezer bombavető repü­lőgép, köztük minden képzeletet felülmúló erejű óriás erődök. vesznek részt­ a mai amerikai partvédelmi gyakorlatokon, amelyek azt akarják bebizonyítani, hogy az Egyesült Államok partvidéke megtá­­madhatatlan Wash­ington, július 30. Ma az Egyesült Államok part­vidékein áriási méretű légvédelmi hadgyakorlatok kezdődnek. A partvédelmi gyakorlatokon az Egyesült Államok légi had­erejének kétezer repülőgépe vesz részt. Ez alkalommal hasz­nálják először az Egyesült Államok minden képzeletet felül­­múló erejű „repülő erődéstEzek áltás bombavető repülő­gépek, amelyek 15 főnyi személyzetet vihetnek magukkal s olyan bombarakománnyal szárnyalnak, hogy egy repüléssel egész kisvárosokat tüntethetnek el a föld sünéről Sebességük szinte hihetetlen teljesítmény: 300 angol mérföld, tehát körül­belül 540 kilométer. Leahy tengernagy, az Egyesült Államok haditengeré­szete hadműveleti osztályának főnöke jelentést intézett a had­ügyminisztériumhoz, amelyben leszögezi és adatokkal bizo­nyítja, hogy Amerika a világ legnagyobb tengeri haderejét építette ki. Leahy tengernagy a mai gyakorlatokkal foglal­kozva megállapította jelentésében, hogy a gigászi méretű partvédelmi hadgyakorlatok be fogják bizonyítani a világnak, hogy az Egyesült Államok partvidéke megtámadhatatlan. As& amerikai ellenség „meg­­gondolatlannaR04 nevess! Hoomeveltet Ney amerikai szenátor javaslatot terjesztett be a was­­hingtoni szenátushoz, melyben annak a véleményének ad ki­fejezést, hogy szükséges lenne egy tizenöttagú vegyesbizottság kiküldése, amelynek megkérdezése nélkül Roosevelt elnök nem dönthetne a nagyobb jelentőségű ügyekben. A szenátor kifej­tette, hogy Roosevelt elnök hatáskörét korlátozni kell, mert ha a mai helyzet marad fenn, Amerikát háborúba fogja sodorni „meggondolatlan“ elnöke. stepsaakadlak as tárgyalak o­tt Tokióból érkező jelentések sze­­rint az angol japán ellentétek ajre ktélasfidiak. A japán lapok kitálás nélkül ástál magyerássák Anglia legújabb lázadójah­egy magatartását, vajgy a Szovjetualó tar­veit az ásta magsayarná, ha Anglia és Japán kft­ótt fu­jikang jlmna létra és a sért angsdttéayakkal és a tárgyalások sikerét megcsillogtatta az angolok alőtt, kh­érall mag átfordítás­­a hitt birodalmat a távolkelettől. A japánok ágyébként napról napra fokosnak igénylik őt. Azt hi­­vatatik, hogy Ang­ia támogatta Ja­pánt a kínai dollár forgalomból ▼aló kifonásávil és a titkolni­ kín­osak kiszolgáltatásával. A megváltó­zott halásatban nem látásik a silkié­­gusnak a tárgyalások folytatása, as a vélemény Japánban. Ennek a vé­­leménynak tulajdonítható as ia, hogy a hétfőre, a tiend­ini veszteg sár ügyének letárgyalására össze­­hívott megbecsétést váratlanul el­halasztották. Kfilm­essn a háborús párti és tik­­talmatlenségérő mladantalan bizony­ságot is aó japán hadiereg fordul szembe nagy (c­h*borcdia*al Angiié­val. A hadsereg főparancsnoka­ a laghatározottabban köve tjiik, hogy a francinil vasateglár ágyéban Ja­pán agy tapodtat­va engedjen. ­ Aggodalom­mal te­lnt egy angol lap ase angolt francia­­promss veszér-­kari tárgyalh­­aoR elé B­eavatott angol politikai klikk úgy­­adják, hogy a a hovjet kormány beleagyanitt abba, hogy közös angol-francia­ oroas nagyvasérkari tárgyalások kezdődjenek, még mi­előtt a politikai megbeszélések ha fajalodnénak. A Daily Express ag­­godalommal ír ai a hatlagas hármas katonai asivatség létrajittéről. Ha és a szövetség megalakul írja a lap, akkor Anglia a Siovjat ha­sába tatta lá a háború és a béka sorsát. A Daily Express szerint, a moszkvai katonai tanácskozások éppn úgy alhasódhatnak, mint a politikai magbocsálénak, amalyakaa immár öt hónapja nem sikerül mag agyoséara jutni. Danmlg cmak- ugyan olyan fontoa-e len­­gyelorascdg­­nak ? A Stockholmban megjalanó Alton bladat drifl lap értesülése a sorlal, Ritay tanár gazetéiéval, nem hiva­­talos küldetésben, angol szakembe­rek utaltak Lengyelországba. A küldöttségnek az a megbízatása, hogy megvizsgálja a helysiínea való­jon csakúgy in olyan életpontos aárca a Danzig kikötőit a lengyel állam számára, mint ahogy azt han­goztatja a lengyel kormány. A kül­döttség meg fogja állapítani ait is, ▼ajjoa Gdynia kikötőjét nem la­katna, a úgy kiépitaal, hogy falérjin a csabad várossal. Párisból érkező jolantésak isak­at, ▼aiátnsp éjszaka Spanyolország ha­társári léptet­t életbe Franciaország­­gal agamban A határsár olyan aa­­­­gora, hogy még a francia sajtóter­­mékeket sem engedik be Spanyol­­országba.

Next