Repülés, 1953 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1953-01-10 / 1. szám

Repülők, ejtőernyősök, modellezők! \r^^' További szívós harcot a párthatározatok végrehajtásáért! Az 1952-es év zárszámadását befejeztük. A mérleg mutatója a több és jobb munka oldalára billent. Szövetségünk minden dolgozója, ha szá­mot vet saját munkájával, érezheti, hogy a Párt és szövetségünk vezető­sége az elmúlt évben olyan feladatokat szabott elé, ami repülésünk fejlesz­tését eredményezte. Jó és biztonságot adó érzés, hogy Pártunk segítsége volt az az erő, ami képessé tette funkcionáriusainkat a feladatok megoldá­sára. Azok, akik az elmúlt év tervének végrehajtásához derűlátón, biza­kodva és lankadatlan szorgalommal kezdtek hozzá, nem csalódtak. A mun­kában, a mindennapi feladatokért való küzdelemben szereztek új erőt abból, hogy a Párt mutatta úton sikereket érnek el, s az évközbeni fáradozás a célhoz közelebb vezetett. Azok, akik pedig kétkedve — bár jóakaratúan — láttak a feladatok megoldásához, a végrehajtás közben nap mind nap bizonyosodtak meg arról, hogy legbiztosabb út, a helytállásban a munkában való sikerekhez a Párt mutatta át. Ennek jegyében erősödött és izmosodott az elmúlt évben szövetségünk dolgozóinak egysége is a feladatok végre­hajtása közben. Az évközbeni munka sok tapasztalattal gazdagította a repülés terü­letén dolgozó embereket. Az 1952-es év azt jelentette — és ez a jellemző — hogy a Szovjetunió repülési tapasztalatai kezdtek meghonosodni kiképzé­sünkben és év végére olyan gyökereket eresztettek repülő ifjúságunk tuda­tában a szívében, hogy ezzel biztos alapot teremtettünk a további fejlő­déséhez. Ifjúságunk tudatában él, hogy csak a szovjet módszerek biztosít­ják a repülő tudás gyors, eredményes és veszély nélküli elsajátítását. Ezen túlmenően, a szovjet repülőkiképzés módszerének átvétele és alkalmazása, egyszersmind a gépek építése, a tervező munka alakulása — a modellezés­től a nagy gépek szerkesztéséig — azt jelenti, hogy a magyar aviatika, az átkos emlékű horthy-fasizmus bilincseitől megszabadítva, a Szovjet­unió felszabadítása következtében született meg valójában. Az elért eredmények azonban nem hozhatnak megnyugvást , meg­elégedettséget munkánkban. Ez súlyos hiba lenne. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tavalyi eredmények mellett, hibák és hiányosságok is voltak munkánkban. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az elmúlt év hibáit nem hagytuk el az új év küszöbén. Sok tennivalónk van még Pár­tunk 1952. VII. 9-i határozatának maradéktalan végrehajtása terén. Ez évben jelentős lépéssel kell előrehaladnunk s a munkát úgy kell szerveznünk, hogy közelebb kerüljünk az üzemek ifjúmunkásaihoz és az egyetemek, középiskolák tanulóihoz. A meglévő szervezeteinket ki kell szé­lesíteni, meg kell erősíteni. Repülő oktatóinknak ki kell menni az üzemek területére és ott a helyszínen szorosan a termelőmunka mellett kell meg­­tanítaniuk repülni a fiatalokat. Tehát a kiképzést az alapszervekből kivisszük az üzemek területére. Meg kell szervezni az üzemi motoros, vitorlázó és ejtőernyős ugró köröket, így váljanak az üzemi fiatalok a MRSZ tagjaivá. Csak így tudjuk megteremteni a megfelelő alapokat arra, hogy az iskolára kerülő ifjakat közvetlen a repülő szervezetekből tudjuk adni, nem úgy, mint ezt az elmúlt évben több esetben tettük. Felmerül a kérdés, hogyan hajtsuk végre ezt a feladatot, hogyan kezdjük el és biztosítsuk sikerét. Alapszervi vezetőink az üzemi kiképzés megszervezésében támaszkodjanak a jobb előmenetelű vizsgás elvtársakra. Ők a támaszai az üzemben folyó kiképzési munkának. A szervezeti életben jártas, kellő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező vizsgásokat, bízzák meg ekipázs vezetéssel. Az „A", „B” és ,,C” vizsgások a saját üzemükben legyenek ekipázsvezetők. Ezen túlmenően a repülés propa­gandistái is, akik maguk köré gyűjtik az üzemekben a repülni vágyó fia­talokat. A Repülést Tanulmányozó Köröknek e munkában hatalmas feladat jut. A kör titkárai az alapfokú ismeretek terjesztésével készítsék elő a fiatalokat arra, hogy tagjai lehessenek a MRSZ szervezetének. A jól vizs­gázó körtagokat lássák el MRSZ tagsági könyvvel és küldjék be az üzemi motoros, vitorlás és ejtőernyős csoportokba. Az üzemi eklpázs­­vezető éppen ezért támaszkodjon az RTK titkárának segítségére. Ily módon tudjuk biztosítani az ifjúság helyes útját az RTK-kon keresztül az MRSZ szervezeteibe. A szervezés ilyen módszerével szervezeteink sike­resen vehetik fel a harcot a klubok létszámának lemorzsolódása ellen. Az érdeklődőknek biztosíthatják a fokozatos átmenetet az alapismeretek tanulmányozásától az iskolákig, és mint az eddigi sok példa mutatja, —­ egészen minden fiatal álmáig — honvédségünk légierejéig. Elég-e csak a szervezési kérdések megoldása és csak ez biztosítja-e az előttünk álló feladatok elvégzését, az üzemi kiképzési rendszer sikeres megvalósítását? Nem. Nem pótolhatják még a helyes szervezési formák sem azt a politikai munkát, amely a meglévő helyes intézkedéseket tartalommal , szívvel, lélekkel megtölti. Amely a szervezet életét, erejét , egyszóval savát-borsát adja. Alapszervi parancsnokaink ne feledjék, hogy az üzemek párt és DISZ-szervezet segítsége nélkül még kezdeti eredményeket sem érhetnek el. Éppen ezért néphadseregünk légiereje védnökével, a DISZ- szervezetekkel alaposan tárgyalják meg az üzemi kiképzés kérdéseit és létrehozásukat gondosan előkészített terv szerint valósítsák meg. A DISZ- szervezetekkel karöltve, minden üzemben folytassanak egyéni agitációt. Ezenkívül a repülős propaganda eszközeivel hívják fel a fiatalok figyel­mét a repülés szépségeire, fontosságára. Az RTK-k szervezzék meg az üzemek fiataljai számára a repülőterek látogatását. A termelésben és tanu­lásban kitűnőket repültessék. Szervezeteink oktatói, társadalmi aktivái minden erejükkel azon legye­nek, hogy ma már a modern technikával ismeretes ifjúságot magas szín­vonalon tanítsák. Az ismeretterjesztő előadásoktól kezdve a magasabb elméleti előadásokig, ezt mindvégig vegyék figyelembe. Ifjúságunk joggal várja, hogy a repülést is, mint ahogy más tudományokat, magas szín­vonalon ismerje meg. A szakelméleti előadások adják a repülő fiatalok továbbfejlődésének alapját. Ezért az oktatók az előadásokra jól készül­jenek fel és azt a nép egyszerű nyelvén adják elő. Ez évben az új rekordok felé a tavalyihoz mérten céltudatosabban kell törni. Az elmúlt év lehetőségeit korántsem használták ki fejlettebb repülőink. Egyes kitűnő eredményünk mellett a feljövő fiataloknak e téren jobban kellett volna küzdeniök. Már most a repülőévad előkészítő szakában készüljenek fel teljesítményrepülőink — alapos elméleti munkával — a nyári magasfokú jelvények megszerzésére. Éls feladatot ad szervezeteinknek ez évben az alapfokú ejtőernyős körök munkája. Ezekben a körökben készülnek fel majd az üzem fiatal­jai az első ugrásokra. Az ejtőernyős ugrások növelik a repülés bizton­ságát, ezért a repülés szerves része. Alapszerveinknek gondoskodnak kell a kör vezetéséhez a megfelelő káderekről. Ebben segítségükre lehetnek terü­letük tartalékos tisztjei, akikből körvezetői iskolára javasoljanak. Az ejtő­ernyős körök munkájába zömmel a 20—21 éves ifjakat vonják be. Ejtő­ernyős kiképzésbe már tizenötéves kortól lehet bevonni a fiúkat, lányokat. Ez évben a modellezésnek is megnőnek feladatai. A Párt határozata értelmében fokozottabb mértékben kell átadni területéről a fiatalokat a repülőkluboknak. A körök munkáját minőségében kell megjavítaniok. Foko­zatosan a mechanikai modellek építésére kell a körökben venni az Irányt. A motoros és hőlégsugaras U-controll vezetésére minél több fiatalt kell megtanítani, hogy gépvezetési készségük fejlődjön. A körvezetők képzésé­ben való lemaradást is fel kell számolni ez évben. A feladatokat összegezve, szólnunk kell arról, hogy a repülés parancs­nokai, kezdve az alsó vezetőktől a legfelsőbbig, ne feledkezzenek meg egy pillanatra sem arról, hogy a Párt a legnemesebbet, a legdrágább kincset, az embert bízta rájuk. Nevelésük következtében az emberek olyan minő­ségi változáson menjenek keresztül, melyet a haza, a dolgozó nép szere­­tete és hű szolgálata jellemez. A nevelés és az oktatás nehéz, de meg­tisztelő munkájában legyenek példaképük a szovjet nevelők, a szovjet parancsnokok. A szovjet repülőhősök útja az üzemtől, vagy a kolhoztól, dicső út a repülőművészetig, melyet mindig a parancsnok és a politikai vezető egyenget. Nincs dicsőbb feladat, mint a népet úgy szolgálni, hogy a káderek legjobbjait adjuk a hazának. Érjék el funkcionáriusaink, hogy a fiatalok szeressék szövetségünket és szívesen jöjjenek a repülők közé, mint azt Rákosi Mátyás elvtárs a MRSZ II. Kongresszusához intézett üzenetében mondotta... ,,A Magyar Repülő Szövetség olyan kisugárzó pont legyen, amely hatása alatt a magyar fiatalok szenvedéllyel tekintik a repülés ügyét magukénak és a legjobban igyekezzenek kiérdemelni, mint a legnagyobb megtiszteltetést, hogy soraitok közé bekerüljenek.'’ ■­­О

Next