Repülés, 1953 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1953-01-10 / 1. szám
Repülők, ejtőernyősök, modellezők! \r^^' További szívós harcot a párthatározatok végrehajtásáért! Az 1952-es év zárszámadását befejeztük. A mérleg mutatója a több és jobb munka oldalára billent. Szövetségünk minden dolgozója, ha számot vet saját munkájával, érezheti, hogy a Párt és szövetségünk vezetősége az elmúlt évben olyan feladatokat szabott elé, ami repülésünk fejlesztését eredményezte. Jó és biztonságot adó érzés, hogy Pártunk segítsége volt az az erő, ami képessé tette funkcionáriusainkat a feladatok megoldására. Azok, akik az elmúlt év tervének végrehajtásához derűlátón, bizakodva és lankadatlan szorgalommal kezdtek hozzá, nem csalódtak. A munkában, a mindennapi feladatokért való küzdelemben szereztek új erőt abból, hogy a Párt mutatta úton sikereket érnek el, s az évközbeni fáradozás a célhoz közelebb vezetett. Azok, akik pedig kétkedve — bár jóakaratúan — láttak a feladatok megoldásához, a végrehajtás közben nap mind nap bizonyosodtak meg arról, hogy legbiztosabb út, a helytállásban a munkában való sikerekhez a Párt mutatta át. Ennek jegyében erősödött és izmosodott az elmúlt évben szövetségünk dolgozóinak egysége is a feladatok végrehajtása közben. Az évközbeni munka sok tapasztalattal gazdagította a repülés területén dolgozó embereket. Az 1952-es év azt jelentette — és ez a jellemző — hogy a Szovjetunió repülési tapasztalatai kezdtek meghonosodni kiképzésünkben és év végére olyan gyökereket eresztettek repülő ifjúságunk tudatában a szívében, hogy ezzel biztos alapot teremtettünk a további fejlődéséhez. Ifjúságunk tudatában él, hogy csak a szovjet módszerek biztosítják a repülő tudás gyors, eredményes és veszély nélküli elsajátítását. Ezen túlmenően, a szovjet repülőkiképzés módszerének átvétele és alkalmazása, egyszersmind a gépek építése, a tervező munka alakulása — a modellezéstől a nagy gépek szerkesztéséig — azt jelenti, hogy a magyar aviatika, az átkos emlékű horthy-fasizmus bilincseitől megszabadítva, a Szovjetunió felszabadítása következtében született meg valójában. Az elért eredmények azonban nem hozhatnak megnyugvást , megelégedettséget munkánkban. Ez súlyos hiba lenne. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tavalyi eredmények mellett, hibák és hiányosságok is voltak munkánkban. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az elmúlt év hibáit nem hagytuk el az új év küszöbén. Sok tennivalónk van még Pártunk 1952. VII. 9-i határozatának maradéktalan végrehajtása terén. Ez évben jelentős lépéssel kell előrehaladnunk s a munkát úgy kell szerveznünk, hogy közelebb kerüljünk az üzemek ifjúmunkásaihoz és az egyetemek, középiskolák tanulóihoz. A meglévő szervezeteinket ki kell szélesíteni, meg kell erősíteni. Repülő oktatóinknak ki kell menni az üzemek területére és ott a helyszínen szorosan a termelőmunka mellett kell megtanítaniuk repülni a fiatalokat. Tehát a kiképzést az alapszervekből kivisszük az üzemek területére. Meg kell szervezni az üzemi motoros, vitorlázó és ejtőernyős ugró köröket, így váljanak az üzemi fiatalok a MRSZ tagjaivá. Csak így tudjuk megteremteni a megfelelő alapokat arra, hogy az iskolára kerülő ifjakat közvetlen a repülő szervezetekből tudjuk adni, nem úgy, mint ezt az elmúlt évben több esetben tettük. Felmerül a kérdés, hogyan hajtsuk végre ezt a feladatot, hogyan kezdjük el és biztosítsuk sikerét. Alapszervi vezetőink az üzemi kiképzés megszervezésében támaszkodjanak a jobb előmenetelű vizsgás elvtársakra. Ők a támaszai az üzemben folyó kiképzési munkának. A szervezeti életben jártas, kellő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező vizsgásokat, bízzák meg ekipázs vezetéssel. Az „A", „B” és ,,C” vizsgások a saját üzemükben legyenek ekipázsvezetők. Ezen túlmenően a repülés propagandistái is, akik maguk köré gyűjtik az üzemekben a repülni vágyó fiatalokat. A Repülést Tanulmányozó Köröknek e munkában hatalmas feladat jut. A kör titkárai az alapfokú ismeretek terjesztésével készítsék elő a fiatalokat arra, hogy tagjai lehessenek a MRSZ szervezetének. A jól vizsgázó körtagokat lássák el MRSZ tagsági könyvvel és küldjék be az üzemi motoros, vitorlás és ejtőernyős csoportokba. Az üzemi eklpázsvezető éppen ezért támaszkodjon az RTK titkárának segítségére. Ily módon tudjuk biztosítani az ifjúság helyes útját az RTK-kon keresztül az MRSZ szervezeteibe. A szervezés ilyen módszerével szervezeteink sikeresen vehetik fel a harcot a klubok létszámának lemorzsolódása ellen. Az érdeklődőknek biztosíthatják a fokozatos átmenetet az alapismeretek tanulmányozásától az iskolákig, és mint az eddigi sok példa mutatja, — egészen minden fiatal álmáig — honvédségünk légierejéig. Elég-e csak a szervezési kérdések megoldása és csak ez biztosítja-e az előttünk álló feladatok elvégzését, az üzemi kiképzési rendszer sikeres megvalósítását? Nem. Nem pótolhatják még a helyes szervezési formák sem azt a politikai munkát, amely a meglévő helyes intézkedéseket tartalommal , szívvel, lélekkel megtölti. Amely a szervezet életét, erejét , egyszóval savát-borsát adja. Alapszervi parancsnokaink ne feledjék, hogy az üzemek párt és DISZ-szervezet segítsége nélkül még kezdeti eredményeket sem érhetnek el. Éppen ezért néphadseregünk légiereje védnökével, a DISZ- szervezetekkel alaposan tárgyalják meg az üzemi kiképzés kérdéseit és létrehozásukat gondosan előkészített terv szerint valósítsák meg. A DISZ- szervezetekkel karöltve, minden üzemben folytassanak egyéni agitációt. Ezenkívül a repülős propaganda eszközeivel hívják fel a fiatalok figyelmét a repülés szépségeire, fontosságára. Az RTK-k szervezzék meg az üzemek fiataljai számára a repülőterek látogatását. A termelésben és tanulásban kitűnőket repültessék. Szervezeteink oktatói, társadalmi aktivái minden erejükkel azon legyenek, hogy ma már a modern technikával ismeretes ifjúságot magas színvonalon tanítsák. Az ismeretterjesztő előadásoktól kezdve a magasabb elméleti előadásokig, ezt mindvégig vegyék figyelembe. Ifjúságunk joggal várja, hogy a repülést is, mint ahogy más tudományokat, magas színvonalon ismerje meg. A szakelméleti előadások adják a repülő fiatalok továbbfejlődésének alapját. Ezért az oktatók az előadásokra jól készüljenek fel és azt a nép egyszerű nyelvén adják elő. Ez évben az új rekordok felé a tavalyihoz mérten céltudatosabban kell törni. Az elmúlt év lehetőségeit korántsem használták ki fejlettebb repülőink. Egyes kitűnő eredményünk mellett a feljövő fiataloknak e téren jobban kellett volna küzdeniök. Már most a repülőévad előkészítő szakában készüljenek fel teljesítményrepülőink — alapos elméleti munkával — a nyári magasfokú jelvények megszerzésére. Éls feladatot ad szervezeteinknek ez évben az alapfokú ejtőernyős körök munkája. Ezekben a körökben készülnek fel majd az üzem fiataljai az első ugrásokra. Az ejtőernyős ugrások növelik a repülés biztonságát, ezért a repülés szerves része. Alapszerveinknek gondoskodnak kell a kör vezetéséhez a megfelelő káderekről. Ebben segítségükre lehetnek területük tartalékos tisztjei, akikből körvezetői iskolára javasoljanak. Az ejtőernyős körök munkájába zömmel a 20—21 éves ifjakat vonják be. Ejtőernyős kiképzésbe már tizenötéves kortól lehet bevonni a fiúkat, lányokat. Ez évben a modellezésnek is megnőnek feladatai. A Párt határozata értelmében fokozottabb mértékben kell átadni területéről a fiatalokat a repülőkluboknak. A körök munkáját minőségében kell megjavítaniok. Fokozatosan a mechanikai modellek építésére kell a körökben venni az Irányt. A motoros és hőlégsugaras U-controll vezetésére minél több fiatalt kell megtanítani, hogy gépvezetési készségük fejlődjön. A körvezetők képzésében való lemaradást is fel kell számolni ez évben. A feladatokat összegezve, szólnunk kell arról, hogy a repülés parancsnokai, kezdve az alsó vezetőktől a legfelsőbbig, ne feledkezzenek meg egy pillanatra sem arról, hogy a Párt a legnemesebbet, a legdrágább kincset, az embert bízta rájuk. Nevelésük következtében az emberek olyan minőségi változáson menjenek keresztül, melyet a haza, a dolgozó nép szeretete és hű szolgálata jellemez. A nevelés és az oktatás nehéz, de megtisztelő munkájában legyenek példaképük a szovjet nevelők, a szovjet parancsnokok. A szovjet repülőhősök útja az üzemtől, vagy a kolhoztól, dicső út a repülőművészetig, melyet mindig a parancsnok és a politikai vezető egyenget. Nincs dicsőbb feladat, mint a népet úgy szolgálni, hogy a káderek legjobbjait adjuk a hazának. Érjék el funkcionáriusaink, hogy a fiatalok szeressék szövetségünket és szívesen jöjjenek a repülők közé, mint azt Rákosi Mátyás elvtárs a MRSZ II. Kongresszusához intézett üzenetében mondotta... ,,A Magyar Repülő Szövetség olyan kisugárzó pont legyen, amely hatása alatt a magyar fiatalok szenvedéllyel tekintik a repülés ügyét magukénak és a legjobban igyekezzenek kiérdemelni, mint a legnagyobb megtiszteltetést, hogy soraitok közé bekerüljenek.'’ ■О