Révai Nagy Lexikona, 6. kötet: Dúc-Etele (1912)
E, É - Energiaátvitel - Energiaforgalom
Energia — 498 — E.-ja mindig kisebb lesz, amint a talajhoz közeledik, de eközben szert tesz mozgási E.-ra. Mikor szilárd test valami szilárd alapra esik, mozgása megszűnik, de a test e közben fölmelegszik, esetleg alakváltozást szenved, az ütéskor hang keletkezik: ilyenkor az egész test mozgási E.-ja átalakul a legkisebb részek mozgási E.-jává, mely főleg mint hő jelentkezik. A hőt szintén az E. egyik fajának tekintjük s ezenkívül a fényt, elektromosságot, mágnességet is. Az újabb fizikának egyik legfontosabb vívmánya, hogy ezen hajókat, amelyeket régebben az ú. n. imponderabiliák (súlya mérhetetlen anyagok) közé soroltak, az E. egy-egy fajának, ill. valamely E.-tényezőnek tekinti. Ez utóbbiakat különben láthatatlan E.-nak is nevezik, szemben a látható testtömegek látható vagy mechanikai E.-jával. A láthatatlan E.-k közé sorolják a hő, mágnesség és elektromosság E.-ján kívül a molekulák helyzeti E.ját, vagyis a kohézióval szemben előnyös helyzetben levő molekulák E.-ját; továbbá a kémiai E.-t, a kémiai rokonsággal szemben előnyös helyzetben levő különnemű atomok és molekulák helyzeti E.-ját, a sugárzó E.-t (fény és sugárzó hő), az éterhullámok E.-ját. Az E.-k átalakulásának kiinduló pontja a Nap melege. Ugyanis a Nap sugárzó E.-ja hozta létre a növényi test egyik fő alkotó részét, a szenet, illetve a szén- és oxigénatomok helyzeti E.-ját, mert a növényi test fölépítésekor a Nap fénye és melege bontotta meg a légkörbeli szénsavat szénre és oxigénre. A kőszén s ezzel együtt a Napnak kémiai E.-vá átalakult sugárzó E.-ja a szénbányákban az utókor számára mintegy raktározva van. A gépházban a szenet elégetik, a szénben lappangó E. átalakul hővé. Ezt a gőzgép átalakítja mozgási E.-vá, mely pl. dinamogépet hajt; ez elektromos áramot gerjeszt s így a mozgási E. átalakul az áramló elektromosság E.-jává. Ha ezt az elektromos vasút motorjába vezetik, a kocsi mozgása következik be s ha ezt fékezővel megállítják, a mozgási E. súrlódás miatt ismét átalakul hővé. Ez végpontja az átalakulásoknak. De mindezen átalakulások alá vannak vetve az E. megmaradása elvének. Bármint alakuljon is át valamely E.-faj egy másikká, az egyiknek megfogyatkozása a másiknak növekedésével jár s az E. összege állandó. E.-t sem teremteni, sem megsemmisíteni nem lehet. Ezen elv a fizikának legfőbb princípiuma s oly jelentőségű, mint a kémiára nézve az anyagmennyiség állandóságának törvénye. Mechanikai viszonylatokban az elvet már Galilei felismerte; Huyghens matematikailag formulázta és Bernouilli (1738) révén az eleven erő megmaradásának elve nevén általános mechanikai törvény rangjára emelkedett. A láthatatlan E.-ra való kiterjesztését 1842. Mayer Róbert Gyula heilbronni orvos eszközölte, de általános elismertetése csak Helmholtz, Joule, Thomson és mások munkálatai révén következett be. Pontos körülmény, hogy a különböző E.-fajok nem alakulhatnak át egyforma könnyűséggel. A tömegek mozgási E.-ja pl. az ütközés v. súrlódás alkalmával magától és minden különös berendezés nélkül, könnyen alakul át hővé, de a hő mozgási E-vá csak akkor alakul át, ha melegebb helyről hidegebbre megy át, miközben munkát végezhet, így a hő a gőzgép kazánjából a hűtőbe áramlik. Az elektromos áram könnyen alakul át hővé, de fordítva hőből elektromosságot csak bizonyos körülmények között lehet nyerni. A föld belső melegének és az árapály E.-jának kivételével minden munka, minden hő, minden növényi és állati élet a Nap sugárzó E.-jára vezethető vissza. Ennek E.-ja az átalakulások hosszú sorozatán mehet át, de végre megint csak kővé válik s mint ilyen, a világtérbe szétszóródik. Az egyenletesen, hőmérsékleti különbség nélkül szétszórt hőnek pedig az E. átalakíthatósága szempontjából semmi hasznát sem vehetjük. Sir W. Thomson, ki először jutott ezen következtetésre (1851), az E. átalakulásainak ezen folyamatát az E. szétszóródásának (disszipációnak) nevezte. L. Entrópia. V. ö. Helmholtz, Über die Erhaltung der Kraft (Berlin 1847); Helm, Die Lehre von der Energie (Leipzig 1887); Planck, Das Prinzip der Erhaltung der Energie (u. o. 1908, 2. kiadás); Mayer, Die Mechanik der Wärme (3. kiadás, Stuttgart 1893); Mach, Die Principien der Wärmelehre (2. kiad., Leipzig 1900); Fr. Kohlrausch, Die Energie oder Arbeit und die Anwendungen des elektrisehen Stromes (u. o. 1900). Energiaátvitel. A vízesésekben, nagy esésű hegyi folyókban a általában a folyóvízben óriási energiakészlet van felhalmozva, melyet azelőtt csak nagyon korlátolt mértékben használtak fel. Azt ugyan már régebben tudták, hogy az elektromos áram az E.-re kitűnő eszköz, amenyiben drótokon messzire szállítható és mindenféle hatásokra használható, de a gyakorlatban igen nagy nehézségek merültek föl. Azelőtt leginkább csak egyenárammal dolgoztak, mely aránylag kis feszültségű volt, de nagy intenzitású. Az ilyen áram tovavezetésére jóvezető, vastag drót kell, mert különben a vezeték túlságosan fölmelegszik. Ez szinte legyőzhetetlen akadály volt. Az E. gyakorlati alkalmazása akkor vált lehetővé, mikor váltakozó áramot adó dinamókat gyártottak, melyek igen nagy feszültségű áramot szolgáltathatnak. Kitűnt, hogy elektromos áramot nagy távolságra csak akkor lehet gazdaságosan szállítani, ha az váltakozó áram és nagy feszültségű. Mivel azonban ilyen áram sok esetben nem használható, gondoskodni kellett arról, hogy ilyen áramot kisebb feszültségűvé és nagyobb intenzitásúvá lehessen átalakítani. Ezt az ú. n. transzformátorokkal (1. o.) érik el s ezek felhasználásával az E. a legszélesebb körben alkalmazható. Energiaforgalom v.erőforgalom. Az élő szervezetek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy anyagforgalmuk van (1. o. és Élet), amin alkatrészeinek folytonos elbontását (katabolismus) és újraépítését (anabolismus) értjük. Az anyagforgalom mindig bizonyos címváltozásokkal is kapcsolatos, ugyanis az elbontott szervezeti alkatrészek mindig nagy mennyiségű potenciális energiát (kémiai energiát) tartalmaznak, mely elbontásukkor felszabadul, s a legkülönbözőbb életjelenségek alapjául szolgálhat (hőfejlődés, mozgás, fény- és elektromosságtermelés). Az eképen elveszett energiát a szervezet megint pótolja, tehát az élő anyagnak energiaforgalma is van. Mint az anyagforgalom, Energiaforgalom