Egyesült protestáns gimnázium, Rimaszombat, 1894

Kazinczy viszonya Kisfaludy Károlylyal.*) Irta: Szathmáry József. „Pirulva jött az égre szép tüzérei Aurora . . . Kölcsey. A mult század végén fejlődni kezdő irodalmunknak legnagyobb baja, hátránya, hogy központ, mely művelő hatását az egész hazára kiterjesztette volna, nem volt, íróink vannak ugyan, de a szélrózsa minden irányában szétszórva, gyakran egymásról mit sem tudva, egymástól se nem tanulhattak, se lelkesedést nem vehettek. Bécs, Komárom, Róma, Selmecz, Zemplén, Szepes, Kassa, Pest, Kőszeg, Debreczen stb. azon helyek, melyek irodalmunk kezdő munkásait befogadják. Irodalmunk e korban teljesen provincziális jellegű s termékei is megfelelnek a provinczialismus tulajdonságainak. A köz­élet, ez a nagy tényező, mely a költő lelkét nagy művek készítésére sarkalja s adja az első ösztönt arra, hogy az író az életnek az életből dolgozzék, — mint azt később Kisfaludy Károly tette — a közélet költőink előtt csak a maga mindennapiságában tűnt fel; nem ismerték fel abban a költészet soha ki nem apadható s mindig meg­­ifjító forrását. Ez az oka, hogy e kor irodalmi termékei között igazi regényt vagy drámát nem találunk. De a provincziális irodalomban is kezdenek már kiválni egyes körök, melyeknek tagjai egymásra művelő hatást gyakorolnak, de nem általánosan. Bessenyey György társasága, valamint a Görög s Demeter köre is, külföldön alakulva, saját tagjait kivéve nagyobb hatást nem gyakorolhatott. Az első, ilyen Magyarországon alakult társaság, a „Kassai Magyar­ Múzeum“ köre, Bacsányi önkényeskedése miatt már az első lépéseknél megszűnt. A Kármántól alapított „Urania-Kör“ rövid szereplés után az alapító halálával elenyészett. *) Ez az értekezés része egy nagyobb, „Kazinczy viszonya az Aurora-körrel“ cz. tanulmánynak, melynek egy más részlete a „Philologiai Közlöny“ 1893. évi folyamában, egy másik a „Gömör-Kishont“ 1894. és ismét másik az 1895. évi folya­mában jelent meg.­ ­*

Next