Romániai Magyar Szó, 1948. szeptember (2. évfolyam, 300-325. szám)

1948-09-01 / 300. szám

>48 szeptember 1 szerda — II. évfolyam 300 szám Ära 4 lej Taxa po$talä plätitä in mim** tar conf. aprobärii Dir. Gee P.T.T. Na 265.092/947 Szeptember első napjaiban megnyílna* a traktorvezető iskolák A földművelésügyi minisztériu m, az ország mezőgazdasági gépe­sítésének előmozdítására számos uj traktorvezető képző iskolát léte­sített. Ezek az iskolák az ország különböző traktor-állomásai és mintagazdaságai mellett szeptem bér első napjaiban megkezdik mű­ködésűket Szegémysorsu dolgozó paraszto k, munkások és olyan városi ifjak fogják ezeket a tanfolaymokat látogatni, akik már dolgoztak trak torokon. A tanfolyam 12 hónapo s. A tanulás ideje alatt a tanulók eltartásáról gondoskodnak. Az iskolákat minden vizsga nélk öl lehet látogatni. Főszerkesztő: ÁCS© SÁNDOR ORSZÁGOS OEüOMfliíüS NAPILAP Felelős szerkesztő: ROBOTOS IMRE! A wrocláví vílágértekezlct kiáltványt intézett a világ haladó ér telmiségéül ez A föld népei nem akarnak háborút és elég erősek alihcz, hogy az uj fasizmus támadásaival szemben megvéd ék a békét és a kultúrát (Wroclav, Rador). Az értelmiségi világértekezlet a szóimba ti ülésnappal bezárult. A kon­gresszus résztvevői lelkes tetszés nyilvánítás közepette elfogadták a béke megvédésére hozott ki­áltványt. A kongresszus nemzetközi együttműködési bizottságot nevezett ki Párizs székhellyel, amelynek tagjai a következők lettek: Fagyejev és Fedoseev (Szovjetunió), Paul Robeson, Hoo- ward Fast és Albert Kahn (USA), Pablo Neruda (Chile), Louis Aragon és Iréné Joliiét Currie (Franciaország) Giral (Köztársaság Spanyolország), Dembowsky és Boreisza (Lengyelország). A. békekiáltvány szövege „Mi a lengyel Wroclav város­ban összegyűlt értelmiségiek a tudomány és a művészet emberei ] a következő felhívást intézzük az : egész világ haladó értelmiségei­hez. Visszaemlékezünk arra a halá­los veszedelemre, amely az egész emberi kultúrát veszélyeztette. Tanúi voltunk a fasiszta barbariz musnak, történelmi és kulturális értékek lerombolásának. A szel­lemi dolgozók meghurcolásának és legyilkoLásának. A szellemi ja­vak lábbaltiprásának. Olyan gaz­ságoknak amelyek magát a lelki- ismeretet az ésszerűséget és a ha­ladást veszélyeztették. A kultúrát az összes demokratikus erők kö­zös erőfeszítése, a Szovjetuniónak, Angliának és az Egyesült Álla­moknak, valamint a fasizmus ál­tal leigázott országok népeinek hősies ellenállása mentette meg, olyan áldozatok árán amelyek mindezidáig példátlanok. És mégis valamennyi ország dolgozó tömegeinek akarata és vágyai ellenére, Amerika és Európa egy csekélyszámu tábora emberi önzéstől vezetve, amely a fasizmustól örökölte a fajgyűlö­let és a haladás tagadásának szel­lemét, amely elsajátította azt a gondolatot, hogy valamennyi problémát fegyveres erővel ölel­jem meg, ismételten megkísérli, hogy a földgömbön lakó emberi­ség szellemi javait megtámadja. Az európai országok kultúrája. dományos felfedezések, amelyek az emberiség javát kellene szol­gálják, romboló eszközök gyár­tásának szolgálatában állanak. Ez természetesen azt eredményezi, hogy megváltoztatja a tudomány magas hivatásának irányvonalát. Ilyenfajta emberek vezetése alatt az emberi szó és művészet nem nevelési célok szolgálatában áll és nem segíti elő a népek egymás­hoz való közeledését, hanem az emberi gyűlölet aljas szenvedé­lyét és a háborús készülődéseket mélyíti ki. Bízunk a kultúra vív­mányai szabad terjesztésének elen gedhetetlen szükségességében és a béke, haladás és az emberiség jövője nevében tiltakozunk a sza­badság minden korlátozása ellen és hangsúlyozzuk a népek és a kultúrák közötti kölcsönös meg­értés szüksségét. Tekintettel arra, hogy a tudo­mány új, nagy erőket szabadított fel, amelyeket elkerülhetetlenül az emberiség javára, vagy kárára fognak felhasználni, a kongresi- szus tiltakozik az ellen, hogy a tu dományt a rombolás szolgálatába állítsák. A föld népei nem akar­nak háborút és elég erősek ahhoz, hogy az uj fasizmus támadásaival szemben megvédjék a békét és a kultúrát. Világ szellemi dolgozói! Nagy felelősséggel tartoztok népeitek­nek az emberiségnek és a törté­nelemnek. Felemeljük hangunkat a békéért, a népek kultúrájának szabad feljődéséért, a nemzeti függetlenségért, és a népek kö­zötti szoros együttműködésért. Felszólítjuk a világ szellemi dolgozóit, hogy tárgyalják meg javaslatainkat. Minden országban hívják össze a kultúra munkásai­nak békevédelmi értekezletét! (Folytatása a 11-ik oldalon) ipiiöit i éli: inni mm A gimnáziumok első két osztályát elvégzett növendékeknek szintén az elemibe kell beiratkozniok Ingyen kapják a fankijnyvel és íaiszerl a iaiuldk Az elemisták beiratkozása az elemi iskola első osztályába or­szágszerte folyik. A beiratás az iskola igazgatóságához címzett egyszerű illetékmentes kérvény alapján történik. Azok a tanulók, akik már a múlt évben is jártak iskolába, ugyanabba az iskolába iratkoznak be, ahová előző év­ben is jártak, azok pedig, akik csak ebben az évben lesznek is­kolakötelesek, a szülők lakhelyé­hez legközelebb eső iskolába fog­nak beiratkozni. fiiiinoil i in kivetett 1 ittii A pénzügyminisztérium összehívta az adófeüebbezésí bizottságokat A pénzügyminisztérium h étfőn körrendeletét küldött az ország összes pénzügyigazgatósá­gainak, amelyben hivatkozik arra, hogy miután a kereskedelmi és iparvállalatok, valamint a kis­iparosok és szabadfoglalkozásúak 1948—1949. évi adókivetése befejeződött, a pénzügyigazgatósá­gok azonnal meg kell kezdjék az esetleg tévesen megállapított adókivetések felülvizsgálását. Az adókivetések felülvizsgálását és helyesbítését az adófizető felek fellebbezési kérései alapján az adófellebbezési bizottságok végzik el. Ennek megfelelően, a pénzügyigazgatóságok szeptember 15-ig kötelesek összehivni a szükség szerint egy-két adófellebbezési bizottságot az adókivetések ellen benyújtott fellebbezések letárgya- lására. ' ' I I Az adófellebbezéseket a bi-zottságok legkésőbb október 10- ig kötelesek letárgyalni. A pénzügyminisztérium rendeleté hangsúlyozza, hogy nem tűr semmiféle késedelmet a felül­vizsgálás! munkálatokban és mindenféle tévedést vagy hanyagságot szigorúan büntet. Apénzügyigazgatóságok vezetői személyesen kötelesek ellenőrizni az intézkedések végrehaj­tását és jóllehet az ellenőrzések az adóhivatalok hatáskörébe tartoznak, azonnal kötelesek jelenteni a pénzügyminisztériumnak bármilyen hiányosságot, amelyet nem állna módjukban személyes kiltilwnlvilni. Alapos indokok fennforgása 1 esetén át lehet iratkozni egyik is­kolából a másikba. Hasonlóképpen az elemi isko­lába kell beiratkozniok azoknak a tanulóknak is, akik eddig a lí­ceumok vagy elméleti gimnáziu­mi első, illetve második osztályát végezték el. Ezek kérvényeiket azokhoz az iskolák igazgatóságá­hoz kell cimezniök, ahol elemi iskolai tanulmányaikat végezték. A közoktatásügyi miniszté­rium utasította az elemi iskolák igazgaóságait, hogy adják meg a szülők által kérelmezett koren­gedélyeket, azoknak a gyerme­keknek, akik testileg fejlettek és megfelelnek a szabályzatban elő­irt feltételeknek. Ami a tankönyveket és az iskolaszereket illeti — amelyeket ez évtől kezdve ingyenesen osz­tanak ki az összes tanulóknak — azoknak előállítása folyamatban van. Mind a könyveket előállító, mind pedig az iskolaszereket gyártó nyomdák és gyárak a szál litásokat szeptember 10-én kez­dik meg, hogy az iskolaévet ren­desen, a meghirdetett időben meg lehessen kezdem. A icalvok villamosáé s 3i Kormányzatunk fokozott gondot k»ván fordítani a falusi általános életszínvonal emelésére. A munkás­osztály élcsapatának, a Komin Munkáspártnak egyik fon os Pr°S* rammpontja ez. A cél: fokozatosan áthidalni azt a szakadékot amely a kizsákmányoló kapitalista rendszer­ben a városok és falvak közűit az­által támadt, hogy a városok ipari­lag elörCugrottak s a kapitális ;ák- nak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy a technikai vív­mányok áldásait kiterjesszék a fal­vakra is. A nagytőkéseket és föl­desurakat képviselő reakciós kor­mányzati rendszCrSk mindenek­előtt a kizsákmányolok haszonéhsé gét igyekeztek kielégíteni és ennek tulajdonítható, hogy miközben az elmúlt század, de különösk'ppen a legutóbbi félszázafi folyamán a tu­domány óriási felfedezéseket tett a népek könnyebb és boldogab életé­nek megva’ósithatósága javára fal- vaink szinte megmaradtak abban az állapotban, amely a foudá'is tár­sadalmi rendszer fal«viszonyait jel­lemezte. A legtöbb falu nincsen karban­tartott úttal bekötve az országos út­hálózatba, az utcákon ismeretlen a járda, sok helyen egészségt®!en bűzös árkok töltik meg fertőző bak­tériumokkal a levegőt. Alig néhány faluban gyulnak ki esténként villa­nyok, a legtöbb falura alkonyat után pokoli sötétség borul. Ilyen falut örökölt demokratikus rend­szer a polgári-földesúri kormány­zati rendszerektől s ebbő! a faluból kell nagy erőfeszítéssel, sok türel­met, nagy munkát igénylő tevé­kenységgel megépíteni a demokrá­cia követelményeihez és a tudo­mány, valamint a technika vívmá­nyaihoz méltó falut. Vannak falvaink, amelyekben még faekékkel szántanak s az el­múlt években, — a demokrácia egyik nagyszabású eredm nyeként, — a mezőinken egyre nagyobb számban feltűnő aratógépeket száj- tátó csodálat kisérte. Ugyanilyen csodálat kíséri számos helyen a traktorokat is. És mindez akkor tör ténik itt nálunk, amikor nem mesz szire tőlünk, a Szovjetunióban, a világ egyetlen szocialista államában már legfeljebb az kelt csodálatot, ha a földeket még ló vagy tehén húzta eke szántja. A szovjet falvak népe megbarát­kozott a technikával, a legltorsz®- rübb gépekkel, nélkülük már el sem tudja képzelni a munkáját s azt igényli, hogy lehetőleg mind:n munkáját, ami géppel elvégezh?tíi géppel végezze, mert ezátltal sok­kal kisebb testi erőfeszítéssel, jóval nagyobb eredményeket ér el. Ná­lunk kivétel a falu, ahol éjszak .1 kigyulnak a villanyok s a házacs­kákban nem petróleum lámp-< vagy éppen olajmécs fénye mellett tér­nek korán nyugvóra a földműve­sek. Nagy ut áll előttünk, amig any- nyira kiépíthetjük nehéz és köz p- iparunkat, hogy elegendő géppel és technikai berendezéssel láthatjuk í 0 M & NI ai amely hatalmas kincsekkel gazda- ! gitotta a művelődést, abban a ! veszélyben forog, hogy elveszítse nemzeti sajátosságát. Számos or­szágban — Spanyolországban, Görögországban, Latin Ameriká­ban, — a haladásellenes erők nemcsak hogy fenntartják a fa­sizmus szellemiségét, hanem új fasiszta fészkeket teremtenek. Az ésszerűség és a lelkiismeret ellenére, az emberi lények és a színes népek elnyomása folytató­dik, sőt egyre jobban terjed. Olyan emberek, akik a fasiz­mus módszereit vették át faji megkülönböztetéseket gyakorol­nak országaikban és üldözik a tu­domány és a művészet haladó- szellemű embereit. Azok a tudó-

Next

/
Thumbnails
Contents