Romániai Magyar Szó, 1948. november (2. évfolyam, 353-377. szám)
1948-11-01 / 353. szám
Főszerkesztő: KACSÓ SÁNDOR ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP Taxa pogtalä plätitä In numerar conf. aprob&rii Dir. Gen P.TT. No. 265.092/947 * . Cr^P 1946 november 1 hétfő — II. évfolyam 353 szám Ara 4 lej ROMÁNIAI Felelős szerkesztő: ROBOTOS IMRE I. V. SZTÁLIN NYILATKOZATA hatalmas visszhangot keltett a világsajtóban (London, Rador.) — A londoni «News Cronicles», «Daily Expres», «Daily Worker» lapok vezető helyen foglalkoznak Sztálin a Pravda munkatársának adott nyilatkozatával. Az újságok többsége vezércikkben foglalkozik I. V. Sztálin nyilatkozatával és vitába száll a nyilatkozattal, amiből világosan kitűnik, hogy Sztálin kijelentései megzavarták a nyugati államférfiakat. Annak ellenére, hogy egyes amerikai szóvivők azt állítják, hogy «a nyilatkozat nem tartalmaz semmi újat», számos levelező rámutat arra, hogy a nyugati államférfiak élénken vitatják, hogyan lehetne ellensúlyozni e nyilatkozat hatását. A «Daily Expres» párisi levelezője szerint Sztálin nyilatkozata meglepetésként este a párisi delegátusokat, akik mindnyájan igyekeztek megszerezni a nyilatkozat pontos szövegét. (Varsó, Rador.) — Az összes lengyel lapok első oldalon közlik a Pravda munkatársának kérdéseit és Sztálin generalisszimusz válaszát. A parasztpárt lapja a *Czennik Liudovic igy ír: «Az Egyesült Államok és Anglia agresszív politikájának sugalmazói nem óhajtják a megegyezést és az összes együttműködést a Szovjetunióval. A «Gazeta Ljudová» című lap pedig ezt írja: «Sztálin generalisszimusz pontot tett az i-re. Ez a nyilatkozat minden kétséget eloszlat a berlini kérdést illetően». (New-York, Rador). — Az Egyesült Államokban a reggeli lapok többsége feltűnő helyen foglalkozik a nyilatkozattal. A «New York Times» vezércikkében megkísérli, hogy a Szovjetuniót tegye felelőssé a berlini helyzetért és tagadni igyekszik az Egyesült Államok kormányköreinek agresszív politikáját, anélkül azonban, hogy tényekkel tudná alátámasztani állításait. A «Daily Worker» szerint Henry Walace a következőket mondotta Sztálin nyilatkozatáról: «Meggyőződésem, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között nem léteznek olyan ellentétek, amelyek szükségessé tennék az erőszakkal és fenyegetéssel való megoldást. Minden nézeteltérést meg lehetne oldani emberélet áldozása nélkül. Az ARLUS tevékenységének fellendülése a széles dolgozó tömegek Szovjetunió iránti megingathatatlan barátságát fejezi ki Lelkesen fújtatja munkálatait az ARLUS kongresszus Az ARLUS kongresszusa valóban megragadó képet nyújt: az ország minden részéből a népmunkás és földműves, egyetemi tanár és tanító, férfi és nő, civil és katona, román és magyar képviselői ülnek a vörös plüssel bevont padsorokban. De nem kevésbbé változatos az elnöki emelvény arculata sem. Politikai, gazdasági és kulturéletünk vezető egyéniségei, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának Elnöke, a Kormány tagjai, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének képviselői mellett itt is munkások, nemzeti viseletű földművesek, magasrangú tisztek és közkatonák, román és magyar értelmiségiek, foglalnak helyet. Mögöttük a külföldi vendégek hajolnak össze tolmácsaikkal, minden elhangzott szót lefordítanak nekik, minden érdekli őket is, mert valóban fontos dolgokról van itt szó, hol oly sűrűn felcsattan a lelkes taps és oly fényesen csillognak a szemek .. . ■" A külföldi kiküldöttek maguk is a legkülönfélébb emberek: a bolgár küldöttség vezetője D. B. Mitov irodalmi kritikus, a skót küldöttség vezetője Alexander Rankine lelkész, a francia küldöttség élén Fernand Grenier, az ellenállási mozgalom egyik vezetője áll, de talán még ismertebb nálunk a küldöttség másik tagjának, a költő Paul Eduard neve. A tavak országát, Finnországot Kuusinnen asszony képviseli, az imperializmus ellen harcoló Indiát a sötétbőrű, de mosolygó arcú, Jambhekar és a keleti nők képviseletében burkolózó neje. Mennyi féle és fajta ember és mindent egyesíti, csakúgy mint azt a sokmillió embert, akit képviselnek, a Szovjetunió, a szovjet nép és lángeszű vezetője I. V. Sztálin iránt érzett szeretetük, a csodálat és hála az emberiség élharcos országa, a kommunista társadalom építője iránt . — Éljen a gondolat és a cselekvés óriása I. V. Sztálin — fejezi be üdvözlőbeszédét Fernand Grenier és a Kongresszus felállva, perceken át tapsol és éljenez. Szinte leírhatatlan lelkesedéssel ünnepli a kongresszus, a délutáni ülésre megérkező szovjet delegációt, melyet Vladimir Jacovlev, a VOKS első helyettes elnöke vezet. A kongresszus megkezdte munkálatait. Azt a munkát, mellyel tovább visszük a harcot a béke erős táborában, élen a Szovjetunióval, azt a munkát, amelyben kifejezésre jut a Román Népköztársaság népeinek elhatározása, hogy még szorosabbra fűzze barátságát a Szovjetunióval, amelynek hatalmas tapasztalatai hozzásegítenek bennünket, hogy gyorsabb lépésekkel haladjunk a szocializmus felé, országunk jóléte és felvirágozása felé. A külföldi vendégek üdvözlő beszédei A külföldi küldöttségek üdvözlései során elsőnek STANLEY EVANS lelkipásztor, az angolszovjet társaság elnöke beszélt. Miután üdvözölte a kongresszust kijelentete, hogy örömmel hallja, látja, hogy az ARLUS a Román Népköztársaságban nagy és áldásos tevékenységet fejt ki, hogy a legnépesebb tömegszervezetek egyike. Ez a tény biztosítéka annak, hogy a szovjt és a román nép közötti barátság őszinte és széttéphetetlen. Hangoztatta, hogy az angol-szovjet társaság azt tűzte ki maga elé célul, hogy megerősítse és minél szélesebb tömegek között terjessze az angol és a szovjet nép közötti baátság gondolatát. Az angol kiküldött a továbbiak során elmondta, hogy munkájuknak még csak kezdeti sikerei vannak. Az angol-szovjet társaság kiadásában havi és két havi folyóirat és számos brosúra jelenik meg. Az angol-szovjet barátok munkája nehéz, mert működésüket akadályozzák a kormány zsoldjában álló erők. Ezek rágalmakat terjesztenek a Szovjetunióról, a Szovjetunió külpolitikájáról, a Szovjetunió és a kelet- európai, népi demokráciák közötti kapcsolatokról. Ezután röviden vázolta a' jenlegi angol kormány kül- és belpolitikáját. Hangoztatta, hogy az angol kormány az amerikai imperializmus szolgálatába szegődött, nem békepolitikát folytat, nem szorgalmazza a leszerelést, ellenkezőleg az angol iparit a hadianyagtermelés szolgálatába állítja. Stanley a továbbiakban kijelentette, hogy az angol-szovjet társaság munkája nehéz és felelőségteljes és a jelenlegi politikai helyzetben még nehezebb mint valaha. A társaság kiadássorozatokat rendez, amelynek keretében az előadók ismertetik a Szovjetunióban uralkodó állapotokat. a szocializmus országa(Foytatás a 2-ik oldalon) A kínai néphadsereg elfoglalta Mukdent, Mandzsúria fővárosát (Nanking, Baden). A «France Presse» jelenti, hogy a kínai népi haderők, több irányból előrenyomulva, elfoglalták Mukdent, Mandzsúria fővárosát és a Sárga Tenger felé vetették vissza a fejvesztve menekülő Kuomintang-csapatok maradványait. A népi haderők széles arcvonalon haladnak előre és elfoglalták a Makdentől 165 kilométerre fekvő Ti-Ling fontos stratégiai pontot és a fővárostól 70 kilomméterre fekvő Hsi Min várost is. Az e vidéken működő Kuomintang csapatokat a harcokban megtizedelték. Egyidejűleg jelentik, hogy a hivatalos amerikai képviselők küszöbönállónak tekintik Tsingtao fontos kikötőváros kiürítését az amerikai tengerészeti haderők részéről, a népi haderők szédületes előrenyomulása következtében. Hivatalos forrásból közült, hogy Wedemeyer tábornok a Csang Kaj Shek mellé kirendelt amerikai katonai képviselő úgy akarja megakadályozni a Kuomintang csapatok összeomlását, hogy a rendelkezésére álló összes tengerésztiszteket e csapatokhoz osztotta be. A SZOVJETBARÁTSÁG hete: November elsejétől kezdve az ország egész népe egy héten át, az Októberi Nagy Szocialista Forradalom november 7-i évfordulóján ünnepségek keretében hála teljes szívvel fordul országunk és a dolgozó nép nagy barátja, a Szovjetunió felé, hogy az esemény élményszerű átérzésével juttassa kifejezésre a Szocializmus országa és a szovjet népek iránti őszinte baráti érzelmeit. A Román Szovjet Barátság Hete nemcsak ünnepi külsőségekben, nemcsak emlékeztetésekben domborítja ki a két ország között mind jobban kimélyülő baráti kapcsolatokat, hanem mindanynyiunk számára alkalmat is szolgáltat arra, hogy számot vessünk azzal, mit köszönhetünk a Szovjetuniónak és miért van számunkra ennek a barátságnak egészen rendkívüli értéke és jelentősége. Alkalom arra, hogy megcsináljuk önmagunkban a számvetést és nap mint nap egyre világosabban, egyre tisztábban lássuk, hogy a nagy Szovjetunió baráti támogatása, eszméi és ereje nyitották meg számunkra a demokratikus fejlődés útját. Amikor a fasizmus sötétsége az egész világot elnyeléssel fenyegette és a középkori barbárság korszakának visszaállításával a történelem kerekét vissza akarta fordítani, a Szovjetunió volt az, amely hadseregének nagyszerű erejével nemcsak gátat vetett ennek a veszedelemnek, hanem a gonosz erőinek szétzúzásával országunkat a hitlerizmussal szövetkezett Antonescu zsarnoksága alól felszabadíotta. A dicsőséges Szovjet Hadsereg hallhatatlan fegyvertényeihez fűződik országunk felszabadítása nemcsak a fasizmus igája alól, hanem azoknak a reakciós erőknek a befolyása alól is, amelyek a régi állapotok visszaállításával országunkat a nyugati imperialista államok félgyarmati szolgaállamaként akarták megtartani. Miként 1944 augusztus 23-án a Szovjet Hadsereg győzelmei tettek lehetővé, hogy országunk visszanyerje függetlenségét, a Szovjetunió roppant ereje volt az, amely biztosította a demokratikus erők kibontakozását, a társadalmi fejlődés útját. A Szovjet Hadsereg jelenléte nélkül az ország népi demokratikus erői nem vívhatták volna meg sikeres harcukat az imperialista országok által támogatott belső reakciós erők ellen. Hasonlóképpen a Szovjetunió önzetlen támogatása, a nagymérvű gazdasági segítség nélkül, képtelenek lettünk volna véghez vinni az újjáépítő munkát, a szétrombolt iparunk helyreállítását. Ugyanakkor a szomszédos nagy szocialista állam kimeríthetetlen tapasztalatainak bőségesen buzgó forrásából mentettünk ma is, hogy népünk teljesen megszaba ,duljon a tőkés kizsákmányolástól és folytassa a népi demokratikus rendszer továbbfejlesztésével a szocializmus építését. Népköztársaságunk megteremtése, a szociális vívmányok kiharcolása és megszilárdítása csak azért volt lehetséges, mert a Szovjetunió tekintélye és ereje eleve lehetetlenné tette, hogy a haladás ellen fellépő imperialista államok a belső reakciós maradványok hazaáruló tevékenységére támaszkodva népi demokratikus államunk létére törjenek. Mint a bukaresti katonai törvényszék előtt folyó összeesküvési és szabotázs-per anyagából kitűnik, a nyugati imperialista hatalmak az országban lévő kapitalista-földesúri erők segítségével, már a kezdet kezdetétől mindent elkövettek, hogy megakadályozzák a népi hatalom megalapozását és csírájában elfojtsák a dolgozó nép törekvéseit egy igazságosabb, magasabbrendű társadalmi berendezkedés megalapozására és kifejlesztésére. " Ugyanaz az impariaista, demokracaellenes tábor ma megrettenve a haladás, a demokrácia erőinek hatalmas arányú előtörésétől és állandó erősödésétől, új világháború kirobbantásával akar gátat vetni a fejlődésnek, az elnyomott és kizsákmányolt népek felszabadulási törekvéseinek. Az imperialista és tőkés országok háborús izgatói mindenféle szennyes rágalmakkal igyekeznek befeketíteni a Szovjetuniót és az imperializmus láncából kitört népi demokratikus országokat. Kiváltságaik és kizsákmányoló hatalmuk fentartása érdekében szívesen lángba borítanák újra a világot mit sem törődve a háborúval járó mérhetetlen szenvedésekkel, a véráldozattal, az anyagi javak pusztulásával. Újra harcba akarják állítani egymással szemben a népeket, hogy a vérontásból hasznot húzzanak és világuralomra tegyenek szert. Ezeknek a törekvéseknek az útjában azonban legyőzhetetlen akadályt jelentenek a béke és a demokrácia htalmas:ői, amelyek élén, mint megingathatatlan bástyája a népek közötti örök megbékélést hirdető szocialista ország, a Szovjetunió áll. Sztálin generalisszimusz a Pravdának adott minapi nyilatkozatában kifejtette, hogy ezek az újabb háború kirobbantására irányuló kísérletek csúfos kudarcra vannak kárhoztatva. A Szovjetunió, mint a béke legfőbb őre, ma azt az eszményt jelenti, amely felé bizakodva tekint az egész emberiség. Az ARLUS országos kongresszusa alkalmával mondott beszédében S. I. Kastaradze. »