Romániai Magyar Szó, 1948. november (2. évfolyam, 353-377. szám)

1948-11-01 / 353. szám

Románia, Magyar Szó Szovjetunió bukaresti nagykövete a következő szép szavakkal fer­jezte ki ezt a legyőzhetetlen es®­­ményt: „Mi fennhangon állíthatjuk, hogy a kultúra és az eszme vá­ra, amelyet a népek közötti sze­retet gránitjára építettünk, örök­­életű, megingathatatlan és le­győzhet­etlen. Ezt nem lehet el­pusztítani sem atombombával, sem pedig az úgynevezett ame­rikai „nagyrészt“ találmányai­val. Senki és semmi sem képes eloltani a népek közötti szer­ete­tet,, a barátság, a béke lángját... Senki sem tudja megakadályoz­ni a szocialista társadalmi rend születését az egész világon. Ez annyira elkerülhetetlen mint az új szervezetek születése a ter­mészetben.“ Ezeknek az eszményeknek a hirdetője csak igaz barát lehet, akinek példamutatása kijelöli a követendő utat mindannyiunk számára. A romániai magyar­ság különösen hálateljes szívvel vesz részt a Román-Szovjet Ba­rátság Hetének ünnepi esemé­nyeiben. Mert nem felejtkezhe­tni meg pillanatra sem arról, hogy egyenjogúságát azok a de­mokratikus erők hozták meg, a­­melyek a nemzeti kérdés sztáli­ni megoldásával a szomszédos nagy szocialista állam példáját és útmutatását követték. A november 1-én kezdődő hét a világ összes haladó embe­riségének nagy ünnepe az Októ­beri Nagy Szocialista Forrada­lom november 7-i évfordulója örökégő fáklyaként világítja azt az utat, melyen országunk ha­lad, hogy a Szovjetunió felbe­csülhetetlen értékű tapasztalatai alapján és baráti támogatásá­val, felépítse a dolgozó néptö­­megek boldogulását megvalósí­tó szocialista társadalmat, K. A. (Folytatás az 1-ső oldalról) vak külpolitikáját. Tíz nappal e­­zelőtt a társaság nagy­gyűlést­­ rendezett Lalidon, szívében, Be­­­vin választási körzeteiben, ahol az összesereglett tömeg tiltako­zott a kormány politikája ellen. Az angol kiküldött beszédét lelkes talps követte, majd barátság és együttműködés a Saj­­zafiságnak és a művelődés vé­dd­mezesé­­­­ek , legmagasabb for­mája. Hiszi, hogy a Szovjetunió és a világ népei között megvaló­sulandó őszinte barátság é­s együttműködés a világbé­ke biz­tosítéka. A Szovjetuniónak az egész világon megszámlálhatat­lan­ barátja van, akik jelentéke­nyen hozzájárulnak ahhoz a harchoz, amelyet a világ béke­­szerető népei, élükön a Szovjet­unióval a háború ellen kifejte­­nek. 2 Az ARLUS tevékenységének fellendülése Pierre Vinger svájci kiküldött a svájci-szovjet társaság delegá­tusa üdvözölte a komgreszust. Beszédét a­zza­l kezdte, hogy tudatában vanultak annak, hogy a Román Népköztársaság és Svájc közötti kapcsolatok elhide­­­gülésének fő o­ka a Willrama ügy. Pierre Vinger annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a svájci haladószellemű erők eré­lyes közbelépéseire a svájci ható­ságok kiküszöbölik a csorbát. Örömmel látta, hogy a Román Népköztársaságban, milyen őszin­te rokonszenvnn­k­ örvend a Szov­jetunió és annak nagy vezetője, Sztálin generalisszimusz. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a ro­mán dolgozó tömegek vágya a béke, azt, hogy a Román Nép­­­köztársaság a háború-ellenes erők komoly tényezője. A svájci kiküldött röviden is­mertette a svájc bel­- és külpoli­tikáját. Elmondta, hogy mivel Svájcban a kapitalista­­termelé­si rendszer uralkodik Svájc gaz­dasági életére a dollárcsoport, a Marsh­all-terv van befolyással. A Marshall-terv komolyan veszé­lyezteti Svájc gazdasági érde­keit. Részben a svájci-szovjet társaság munkájának eredmé­nye, hogy a Svájc és a Szovjet­unió között uralkodó jelenlegi álapotok a múlthoz képest, je­lentősen javultak, annak beszé­des jele a Svájc és a Szovjetunió között létrejött kereskedelmi szerződés. A skót-szovjet társaság nevé­ben Thomas Missrray beszélt. Mustán üdvözölte a kon­gresszus résztvevőit, beszámolt a skót-szovjet társaság eddigi munkás­ágáról, hogy örömmel látja, hogy a román nép tömegei őszinte szovjet barátok. Hangoz­tatta, hogy a Haladó szellemű skó­tok tudják, hogy a rágalmakkal ellentétben a Szovjet­u­n-10 a béke legnagyobb védelmezője. A skót­­szovjet társaság akárcsak az an­gol szovjet társaság azt tartja feladatának, hogy harcoljon a háborús uszítók, a Szovjetunió rágalmazói, az imperialisták ügynökei ellen. A skót dolgozók tömegei őszinte szovjetbe­rátok. JAMBHEKAR az Indiai-Szovjet barátok és az egész nép nevében üdvözölte a kongrr­asztást Kijelentette, hogy a haladó szellemű indusok­nak, hogy a Szovjetunióval tud­való november 7-i munkavenenyekben. ■ Jelentősen túlszárnyalta a tervelőírásokat a belföldi ipar Az iparügyi minisztériumban most összegezik az október első felében elért termelési eredmé­nyeket. ■ • A beérkezett jelentések azt iga­zolják, hogy az ország dolgozói méltó módon tesznek eleget a­­zoknak a kötelezettségeknek, amelyeket november 7. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával kapcsolatban vál­laltak.­­ • Az országosan megindított munkaversenyek hatása alatt a termelés növekszik és a gyárak túlszárnyalták a tervelőirányza­tokat. ■ A textilipar október 1 —10 va­lamint 17—20-a között az alábbi százalékarányban .­­teljesítette a terveket: . GYAPOT: Fonódák 103—101 kötszövőgyárak: 104—116, cér­nagyárak: 140—121 százalékban. GYAPJÚ: fonódák 99—114, kötszövődék 132, filc 234—337 százalékban. SELYEM: fonódik: 106—113, kötszövődék 120—132, cérna és szalag 59 százalék. LEN és KENDER: fonódák : 103—114, kötszövődék 94—106 százalék. A cementipar október máso­dik felében 110 százalékarányban teljesítette a termelési tervet. E­­szerint október 10—20-a között cementgyáraink­ az alábbi kimu­tatás szerint termeltek: A tordai cementgyár 121, a brassói „Temelia“ 121, a „Fieni" 81, a brailai „Stanca“ 160, a bu­karesti „Titan“ 104, a comarniki „Viitorul“ 160 és az „Azuga“ 140 százalékban teljesítette a terv­­előirányzatot. Bőrgyáraink október közepéig szintén lényegesen túlszárnyalták az előirányzott termelési tervet. Október 1—10 között a bőr­ipari üzemek az alábbi kimutatás szerint teljesítették a munkater­­vet: Talpbőrtermelés: 141, tóval és fehérbőr 121, bizon bőr 184, box bőr 139 százalék. Ezenkívül a spartbőrnél 108, férficipőnél 98 és női cipőnél 92 százalékban tel­jesítették a munkatervet. Októ­ber 20-ig pedig talpnál 169, bi­­zonbőrnél 149, boxbőrnél 231, spaltnál 173, férficipőnél 118, női cipőnél pedig 82 százalékban tel­jesítették a tervelőirányzatot. az évm tulajdonába álm a vápdibiflak A hivatalos lap október 29-i száma közli az Elnöki Tanács rendeletét, amely szerint több községi, vagy városi tuladonban­ lévő vágóhíd, teljes felszereléssel és berendezéssel együtt az áram tulajdonába megy át. Ezek sze­rint a bukaresti, temesvári, bras­sói, kolozsvári, nagyváradi, iasi, m­osvásárhelyi, plaasti, craova, dévai, lugosi, szebeni, nagyenye­­di, szatmári ás aradi vágóhidak mennek át álami tulajdoniba. A rendeltetnek a hivatalos lapban való megjelenésétől kezdve min­den más a vágóhidak használatára vonatkozó szerződés, vagy Egyez­ség érvényét vesztette. A fenti , vágóhidak ügykezelését ezután a „Comcair“ végzi, amely tovább­ra is megtartja a vágóhidak al­kalmazottait. Hiúsági ünnepségek Szamos megválton A szamosmegyei MNSz ifjúsá­gi bizottság és a Falusi Ifjúsági Szervezet bizottsága közös mű­sorral ünnepelték meg október 29-ét, a Komszomol fennállásá­nak 30. évfordulóját. Közösen ünnep­ellék november 7-ét, a N­agy Októberi Szocialista Forrada­lom 31. évfordulóját. Erre az alkalomra a két ifjú­sági szervez­et megyei bizottsága mozgósította a megyében lévő öszes ifjúsági szervezeteket, hogy a két nagy nap megünneplését a román-magyar ifjúság barátságá­nak kimélyítése és Népköztár­saságunk megerősítése jegyében, ünnepeljék meg. H&IS, 1­948. november . Jakovlev szovjet kiküldött üdvözölte a román nép által elért sikereket Az ARLUS kongresszus péntek délutáni ülésén felszólalt Vladimír Jakovlev a VOX első elnökhelyettese, aki a szovjet küldöttség nevében üdvözölte a kongresszust .„Engedjék meg — mondotta — hogy a szovjet emberek nevében forrón köszöntsem önöket és önökön keresztül a román népet, azokért a nagy sikerekért, amelyeket oly rövid idő alatt ér el a Román Népköztársaság. A szovjet emberek figyelemmel kísérik, ho­gyan születik újjá, lépésről-lépésre az új demokrácia alapján az­­önök országa és hogyan alkotnak szilárd alapokat a román nép művelődésének és életszínvonalának kifejlesztésére.­­ A népeink közötti barátság a kölcsönös rokonszenv szilárd és meg­ingathatatlan alapjain nyugszik, mert népeink a demokráciára és a tartós békére való törekvést fejezik ki s mert ezek a törekvések állampoliti­kai célkitűzései a Szovjetunió és a Román Népköztársaság valóban népi kormányainak. Beszéde végén a szovjet delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség arra kívánja felhasználni az időt, amelyet országunk­ban tölt, hogy közvetítse a szovjet tapasztalatokat a tudomány és mű­velődés fejlesztésében és ugyanakkor megismerje a mi eredményeinket N. Popescu-Opreanu jelentése az ULUS tevékenységéről A péntek délutáni ülésen C. Pa­­padopol az ARLUS főtitkára üdvö­zölte a finn és magyar követség meg­érkezését. Azután P. Boján, az ellen­őrző bizottság elnöke a mandátumok ellenőrzése alapján szabályszerűen megalakulnak nyilvánította a kon­gresszust. Ezután N. Popescu-Doreanu, az ARLUS alelnöke, tartotta meg je­lentését az ARLUS tevékenységéről. N. Popescu-Doreanu beszámolójá­ban kiemelte azt az erős segítséget, amit a román nép ezideig kapott a Szovjetuniótól és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval való barátság áll népünk haladásának alapjánál. Az ARLUS tevékenységének el­­lemzésére térve, az alelnök felsorolta azokat az akadályokat, amelyeket azok az elemek gördítenek az AR­LUS elé, akik azon voltak, hogy a Társaságot a parádés tevékenység, az ideológiai és politikai tartalom nélküli tevékenység vonalára ta­szítsák. «Mindenféle nehézséget leküzdve, az ARLUS-nak sikerült minél széle­sebb tömegekhez fordulni, és ezek­ben lelkes visszhangot kelteni». Ezután N. Popescu-Doreanu kie­melte az ARLUS körök fontosságát városon és falun egyaránt és rámu­tatott azokra a feltételekre, amelyek között létrejöttek, különböző al­osztályok és tanulmány­körök. Ma az ARLUS legyőzte a reakció­sok ellenállását, akik el akarták szi­getelni az ARLUST a néptől és szé­les körű tevékenységet fejt ki a vá­rosiak és falusiak tömegei sorában. Az első kongresszus idején, az AR­LUS tagjainak száma alig haladta meg az 50.000-et. Ma az ARLUS több mint másfélmillió tagot számlál és a beiratkozások tovább folynak. A vá­rosokon és a falvakon több mint 12.000 szervezete működik. Az előadó hangsúlyozta, hogy az ARLUS tevékenységének ilyen fel­lendülése annak a mély és erős ba­rátságnak az eredménye, melyet a széles népi tömegek a Szovjetunió iránt éreznek. Mióta az ARLUS tömegek felé fordította az arcát, ha­talmas fejlődésen ment át. Ma, a másfélmilliós taglétszám fele városi lakosokból áll. Hatszázhetvenezer falusi tagja van az ARLUS-nak. Az össztaglétszámban első helyet foglal­nak el városon a munkások, mint­egy 330.000-ren, falun a földművesek mintegy 450.000-ren, ezután követ­keznek a tisztviselők és értelmisé­giek, mintegy 300.000-en, azután a középiskolások és egyetemi hallgatók 280.000-en, mag a fennmaradó egy­százhetvenezer tag kisiparos, kiske­reskedő, háztartásbeli, nyugdíjas stb. Az ARLUS dokumentációs kör gazdag anyagot közöl úgy román, mint magyar nyelven. Az elmúlt év alatt 59 brosúrát adtak ki, amely­­közül 18 magyar nyelven­­ jelent meg.. Az­.utolsó kongresszus fára az «Orosz Könyv» kiadó 274 __ kötetet adott ki, ezek közül 50 magyar nyel­vűt, közel két és félmillió öisszpél­­dányszámban. Az ARLUS havi fo­lyóirata a «Veac Nova» a kezdeti hatezer példányszámról ,egyszázötven­­ezerre emelkedett. Az elmúlt év alatt több mint hu­­szonkilencezer előadást rendeztek amelyen öt és fél millió ember vett részt. Folyó évben meghárom­szoro­zódtak ezek a számok. Az első kon­gresszus óta 97 kiállítást rendeztek, ebből 55-öt 1948-ban, 245 helységben. A továbbiakban N. Popescu-Do­reanu rámutatott egyes hiányossá­gokra és hibákra az ARLUS munká­jában és megállapította, hogy az ARLUS tevékenységének mérlege pozitív. A kongresszus nevében köszönetet mondott a Román Munkáspárt köz­ponti vezetőségének azért a gondos­ságért, amellyel az ARLUS tevékeny­­­ségét kíséri. A Román Munkáspárt állásfogla­lása örökre megalapozza a román­magyar barátságot és széles zárlatot nyit az ARLUS tevékenységének. A továbbiakban rámutatott arra, hogy milyen nehéz helyzetben van­nak Jugoszláviában az igazi szovjet barátok, az áruló Tito-klikk szovjet­ellenes politikája következtében. Beszámolója befejező részében fel­vázolta azokat a feladatokat, melyek az ARLUS előtt állanak, majd így folytatta: Érezzük, hogy munkánkat és har­cunkat a népek nagy vezetője és ta­nítója Joszif Viszarionovics Sztálin géniusszá vezérli. Ilyen feltételek mellett biztosak vagyunk abban, hogy semmi és senki n­em téríthet el bennünket az utunk­­ról, a béke, a demokrácia és a szo­cializmus útjáról. A C­ARLUS kongresszus második napja Az ülést háromnegyed 10 órakor nyitották meg Dr. Ruzsnyák István, a Ma­­gyar-Szovj­et Társaság nevé­ben üdvözölte a kongresz­­szust. Ezután L. Rautu a Román Munkáspárt Központi Veze­tőségének tagja „A szovjet rendszer történelmi megva­lósításai“ címen tartott elő­adást. Ezután az ARLUS általános munka jelentését vitatták meg. A vita során számos vi­déki és fővárosi kiküldött szólalt fel. Szünet után Sanda Ranget nyitotta meg újra az ülést és üdvözölte az újonnan érke­zett csehszlovák, olasz és belga kiküldötteket. Ezután felolvasta az albán-szovjet társaság elnökségének sür­gönyét, amely rámutat arra, hogy az albán delegátusok­­nem jöhettek el a kongreszi­­szusra, mert a tiranai jugosz­láv követség megtagadta tő­lük a szükséges vízumok ki­adásait. Ezután folytatódott a munkajelentés vitája.

Next