Romániai Magyar Szó, 1949. február (3. évfolyam, 425-448. szám)

1949-02-02 / 425. szám

ROMÁNI&I­­­ÄIS: || ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP Ára 4 lei tTaxa postala plätitä In numerar conf. aprobärii Dir. Gen- P.T.T. Nr. 265.092/947 J. V. Sztálin válasza Kingsbury Smith, az „International News Service" amerikai hírügynökség európai vezérigazgatójának kérdéseire MOSZKVA findor). Tass­ Sztálin generalisszimusz 1949 január 27-én Kingsbury Smith, az International News Service amerikai hírügynök­ség európai vezérigazgatója kérdéseire a következő vá­laszt adta : Első kérdés: Hajlandó elem­­ne­k a Szovjetunió kormánya az­ Amerikai Egyesült Álla­mok kormányával együtte­sen megvizsgálni olyan kö­zös nyilatkozat közzétételét, amely megerősíti, hogy e kormányost közül egyiknek sínes szándékában egymás ellen háborút kezdeni? VÁLASZ: A SZOVJET KORMÁNY HAJLANDÓ LENNE MEGVIZSGÁLNI ILYEN NYILATKOZAT KÖZZÉTÉTELÉNEK KÉR­DÉSÉT. Második kérdés:" Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kor­mánya arra, hogy az Ameri­ka/ Egyesült Államok kor­mányával együtt olyan intéz­kedéseket alkalmazzon, a­­­melyek célja, hogy megvaló­­sí­ton egy olyan béke­paktu­mot, mint például a fokoza­tos leszerelés? VÁLASZ: TERMÉSZETE­SEN A SZOVJETUNIÓ KOR­­MÁNYA EGYÜTTMŰKÖD­HET AZ AMERIKAI EGYE­SÜLT ÁLLAMOK KORMÁ­NYÁVAL, HOGY OLYAN INTÉZKEDÉSEKET­­AL­KALMAZZANAK, AME­LYEK CÉLJA ENNEK A BÉKEPAKTUMNAK MEG­­­VALÓSÍTÁSA ÉS AME­LYEK A FOKOZATOS LE­SZERELÉSHEZ VEZET­NEK. H­a­rmadik ,1 k­érdés : Ameny­­nyiben az Amerikai Egyesült Álamok, az Egyesült Ki­­­rályság és Franciaország kor­mányai egy­etértenének ab­ban, hogy elhalasszák egy külön nyugatnémetországi állam megalakítását, a Kül­ügyminiszterek Tanácsának összehívásáig, hogy megvizs­gálják az egész német kér­dést, hajlandó lenne -e a Szovjetunió kormánya meg-­­szüntetni azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyeket a szovjet hatóságok bevezettek Berlin és Németország nyu­gati övezetei közötti közle­kedés tekintetében ? VÁLASZ • ABBAN AZ ESETBEN, HA AZ AMERI­KAI EGYESÜLT ÁLLA­MOK, NAGY BR­ITANNIA, és FRANCIAORSZÁG TISZ­TELET­BEN TARTJÁK A HARMADIK KÉRDÉSBEN KIFEJTETT FELTÉTELE­KET. A SZOVJET KOR­MÁNY NEM LÁTJA SEM­MI AKADÁLYÁT A SZÁL­LÍTÁSI KORLÁTOZÁSOK MEGSZÜNTETÉSÉNEK, AZONBAN AZZAL A FEL­TÉTELLEL, HOGY A MA­ROM HATALOM ÁLTAl­­ BEVEZETETT SZÁLLÍTÁ­SI ÉS KERESKEDELMI KORLÁTOZÁSOK EGYIDE­JŰLEG MEGSZŰNJENEK. Negyedik kérdés: Hajlan­dó volna-e Excelencián ta­lálkozni Truman elnökkel, mindkettőjük számára meg­­felelő helyen, hogy, megvi­tassák egy ilyteni békepaktum megkötésének lehetőségét ? VÁLASZ: MÁ MOR ELŐZŐ­LEG IS KIJELENTETTEM, HOGY NINCS ELLENVE­TÉSEM EGY ILYEN TA­LÁLKOZÁS ELLEN. A tervév első hónapjában A bány­ászok egy­­mivel hamarabb valósították meg a tervet -f A bánya, és petróleumügyi minisztérium­ közli­­ . Az 1949 első hónapjára előirányzott vasércterme­­lést január 24-ig megvalósí­tották. A gyalári és telleti bányá­szok, a JRMP, szervezetének felhívására elhatározták, hogy a tervév befejezte előtt megvalósítják az elő­irányzatot. A januári előirányzatnak egy héttel hamarabb törté­nő megvalósítása ■Sz új mun­kamódszereknek­, a szervezé­si és észszerűs­srtési eljárás bevezetésének tulajdonít­ható. A Szovjetunió külügy­­mi­nisztériánknak nyilat­kozata az Északatlanti Egyezményről A szovjet kormány válasza az USA, Anglia és Franciaország kormányainak a német hadi­foglyok hazatelepítésével kapcsolatban A háborús cselszövők ellen­­ a népek békéjéért A Szovjetunió kü­lügyminisztér­é­riuma részletes nyilatkozatot adott ki az úgynevezett­ Északatlanti Egyezményről. Nem mindennapi eset, amikor a szovjet külügymi­nisztérium ilyen alapos és Részletes elemzést hoz nyilvánosságra az egész nemzetközi helyzetről. A mai nyiatkozat is a világpolitika több évi korszakát tekinti át. Felfedi a világ előtt a nemzetközi erők moz­gását, céljait és iránymutatóul szolgál abban a harcban, amelyet a béke, demokrácia és szocializmus tábora vív az új háborút tervez­gető imperialisták ellen. A nyilatkozat alapjában különbö­zik azoktól a ködös és p álszentes­kedő megnyilatkozásoktól, amelye­­ket a tőkés imperialista államok külügyi vezetői szoktak a nemzet­közi nyilvánosság előtt tenni. A Szovjetnyilatkozat mélyrehatóan, tudományos alapossággal boncol­gatja az u­tóbbi évek eseményei. Világos és igaz képet tár a népek elé arról, hogy mit csinálnak és terveznek az imperialista vezetők, és arról is, hogyan védelmezte ed­dig és védi a jövőben is a tartós békét, a dolgozó embermilliók ér­dekeit a Szovjetunió és vele együtt az egész béketábor.­­ Mit mutat meg a nyilatkozat el­sősorban ? Rávilágít az angolszász imper­atisták pa­k­­­untpoli­ti­k­á­j­ána­k lényegére, a rejtett célra, amely felé titkolózva, álcázattan, álltok nyilatkozatokkal haladnak. A wa­shingtoni és londoni kormány dip­lomáciai aknamunkája az utóbbi időben egyre több ,„blokkal“, „pak­tummal“ és „tervvel“ lepte meg a viágot. Mindezek a nyugati, északiban­, skandináv, délkelet­­ázsiai s egyéb egyezmények, a Marshal tervvel együtt, a nagy háborús cselszövésnek a részei. Az egész világot behálózó szer­ződések az angolszász háborús po­litika vezetőinek kezében akarják összpontosítani a rendelkezési jo­got öt világrész államainak politi­kája fölött,­­hogy adott pillanatban mozgásba hozhassák az egész gé­pezetet , megindíthassák a há­borúit. Az „Északatlanti Egyezmény“ teljesen alaptalanul és értelmetlenül beszél a benne résztvevők bizton­­ságának védelméről az „esetleges" támadóval“ szemben. Senki nem fenyegeti ezeket az államokat. Az egyezmény nem védekezésre, ha­nem támadás­­céljára gyűjti össze egy táborba az államokat, amelyek az egyezményben részt vesznek. Ez az egyezmény fegyver az imperia­listák kezében. Mit akarnak ? Mindenekelőtt biztosítani a ki­zsákmányolás rendszerének fenn­tartását az összes népekkel szem­ben. El­­akarnak fojtani minden de­­mokratikus megmozdulást, amely a dolgozók jogait védi és a békét oltalmazza. Világhatalmi céljaik szolgálatában a vezető imperialista hatalmak anyagi és fegyverek Se­gítséget adnak azoknak a kormá­nyoknak, amelyek már nem bírják ráerőszakolni­­uralmukat saját né­pükre, így például Görögország­ban, vagy Kínában. Különösen fontosnak tartják a gyarmati né­pek nemzeti szabadságharcának letörését.­­A­z emberiség tobb, mint fele él gyarmati, vagy félgyarmati kizsákmányolás alatt és s ezek a né­­­­pek az utóbbi években sok helyen fegyveresen folytatnak sikeres ön­védelmi harcot. A piktumhálózaton keresztül a tőkés emparitizmus nemzetközi rendszerének vezető áramai, első­sorban az Egyesült Álamok s utá­na Anglia, parancsokat osztogat , gyöngébb kapitalista államoknak, mint Franciaország, Olaszország és a többiek. Az ottani bérenckor­mányaik révén keresztül hisz , hogy az amerikai és angol gazda­sági érdekeket és háborús terveke szolgálják. Angolszász, elsősorban a­meri­kai világuralmat akartuk ■Mint a nyilatkozat megállapítja : „ .. . a fasiszta államok meg akarták valósítani fantasztikus világuralmi terveiket, ame­lyektől a jelenlegi angol-ameri­kai uralmi tervek nagyon ke­véssé különböznek.“ A világuralmat természetesen nem lehet a népek leigázása és há­ború nélkül megszerező. De kürti,­nősen beletartozik a tervekbe a Szovjetunió és a népi demokrati­kus államok elleni támadás. El­ő­ször, mert ezek az országok nem eng tudik magukat „marshalfizálni“ vagyis kizsákmányolni. Másodszor mert a szocializmus országánál puszta létezése, valamint a nép­demokráciák fönnállása példamuta­tásul szolgál a világ összes népei­nek, az egész földkerekség dolgo­zóinak, hogy lehet gazdasági jólé­tét és népek közti békét teremteni ha az államhatalmat a dolgozói hódítják meg. Mint a nyilatkozat mondja: „Következéskép az „új irány’ ezen államok vezetőinek kü­lpoli­tikájában annyit jelent, hogy visszatérnek a régi, a Szovjet­unió elszigetelésére alapozót szovjet ellenes kü­lpol­ikai irány­vonalhoz. Ezt a poli­tikát foly­tatták a második világhábor előtti években, ami majdnem az európai civilizáció teljes szét­rombolásához vezetett.“­­ A nyilak­ítozat megmutatja, Iio­ gyárt igyekeznek az angol fiús­ imperialisták a tervezett háborús gépezet vázát kiépíteni a vilák minden részén létesített hadászat támpontokból, hogyan fobrdítanak ór­iási összegeket fegyverkezésre, egyre növelve a hadiköltségvetést Hogyan szállítanak hadianyagot azoknak az államoknak, amelyek­nek kormánya vállalja a dollár, zsoldos szerepét. Az egész politika pedig nem a gazdasági újjáépítés egészségei alapján nyugszik, hanem ellenke­zőleg: mind nagyobb nyomorúság,­ba­­taszítja a paktumhálózat­ban vergődő országokat. A nyilatko­zat megmutatja a növekvő mun­­kanélküliséget, a gazdasági rom­lást ezekben az országokban és szembeállítja a gyászos képpel a Szovjetunió, valamint a népi de­mokráciák szakadatlan gazdasági fölemelkedését. A háborús politika már most nyomorúságot zudít azokra a né­pekre, amelyeknek kormánya a há­­borús előkészületeket űzi. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata külön részben foglal­kozik­ az izuperjasista paktumpoli­­tikusok aknamunkájával az Egye­sült Nemzetek Szervezete ellen. Ez a szervezet a Hitler-fasizm­us elleni nagy harc idején fogant. Risipelve, előírják­ a nemzetközi együttműködést, a béke és nem­zetközi biztonság védelmet Az alapszabály módot nyújt arra, hogy a békeszerető államok­ lega­lább bizonyos mértékben gátat vethessenek az imperialista akna­munkának. Az Egyesü­lt Nemzetek Szervezete előtt elhangzó vivők megmutatják az összes népeknek, kik a béke igazi hívei. Az impe­rialisták­­tehát már évek óta sze­retnék a nemzetközi szervezetet a maguk hódító, háborús céljaira

Next