Romániai Magyar Szó, 1949. július (3. évfolyam, 551-577. szám)
1949-07-02 / 551. szám
Romániai Magyar Szó kudarcba fulladt. Az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország külügyminiszterei arra kényszerültek, hogy más kiutat találjanak, hogy a német kérdésben más megoldást találjanak. A más kiút keresésének szükségszerűsége természetesen nem érte váratlanul az Egyesült Államokat, Nagybritániát és Franciaországot, mert Németországgal szembeni közös politikájuknak kudarca nyilvánvaló volt számukra. Nem véletlen tehát, hogy a három nyugati hatalom új javaslatokat terjesztett elő a német kérdésben. Ezek a javaslatok azonbar nemcsak, hogy nem is érinthették A szovjet delegációnak mindezen javaslatait azonban az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország külügyminisztereinek legádázabb ellenállása fogadta. Még azt a javaslatot sem fogadták el, hogy a békeszerződés előkészítő munkálatait elvégezzék. Azt az ürügyet hozták fel, hogy az előző terv már elavult, így tehát alapvető változtatásokra szorul. Ennek ellenére, egyetlen miniszter sem, de legkevésbbé Acheson amerikai külügyminiszter, mutatkozott hajlandónak Németország békeszerződésével kapcsolatos kérdések megvitatására. Még azt sem tudta meghatározni, hogy mit kell tulajdonképpen változtatni a fenti okmányon. A fentiekből világosan kitűnik, hogy a Szovjetunió a külügyminiszterek párisi értekezletén következetes maradt a német kérdésben elfoglalt elvi álláspontjához, amely teljesen megegyezik a potsdami egyezménnyel. Visszautasított ugyanakkor minden olyan kísérletet, amely eltér azoktól a határozatoktól, amelyeket Potsdamben a német kérdés ügyében hoztak. Ennek eredményeképpen a három nyugati hatalom képviselői kénytelenek voltak politikájukat megváltoztatni.Arra kényszerültek, hogy más alapot válasszanak a német kérdés megoldására, mint a fenti memorandum Végső elemzésben, a szovjet javaslatok bizonyultak megfelelő alapnak. Függetlenül attól, hogy a három nyugati hatalom megpróbálná ezt tagadni, tény az, hogy a négy miniszter között létrejött egyezmény a szovjet javaslatok szelleazt, hogy az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország kormányainak, Németországgal szemben eddig tanúsított politikája helytelen volt, hanem minden kertelés nélkül arról beszéltek, hogy mindent el kel követni Németország politikai és gazdasági egységének megteremtésére, hogy a Külügyminiszterek Tanácsának legközelebbi ülése megoldhassa mindazokat a problémákat, amelyekben ezen az ülésen nem tudtak megegyezésre jutn. Természetesen mindezt nem lehet az amerikaiknak Németországgal szembeni helyes politikájának tekinteni, bármennyire próbálják ismében készült. Várjon nem igazolja ezt a közlemény második pontja, amely azt mondja, hogy „a megszálló hatóságok további erőfeszítéseket tesznek az irányban, hogy a külügyminiszterek szándékai alapján, négyhatalmi tanácskozást folytathassanak Berlinben, Németország gazdasági és politikai egységének visszaállítása érdekében? Vájjon a közlemény többi pontja nem ugyanezt mutatja, amikor például olyan intézkedéseket irányoz elő, mint a Berlin közigazgatására irányuló négyhatalmi tanácskozás, a német szakértők részvétele a tanácskozásokon, szorosabb gazdasági kapcsolatok megteremtése a keleti és nyugati övezetek német vezető szervei között, a keleti és nyugati övezet, valamint Berlin és az övezetek közötti kereskedelem kiterjesztése, stb.? _ Ezek a pontok nyilvánvalóan különböznek a három külügyminiszter előző álláspontjától, amely a német kérdést a Szovjetunió nélkül akarta megoldani, annak az egyezménynek az alapján, amely az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország kormányai között 1948-ban Londonban tartott értekezleten létrejött, amelyet azután ez év tavaszán Washingtonban jóváhagytak. Ez alkalommal a külügyminiszterek párisi értekezletén az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország kormányai szükségesnek tartották, hogy megegyezésre jussanak a német kérdésnek a négyhatalmi tanácskozások útján történő megoldásában, az eddigi háromhatalmi megegyezés helyett, amely az elmúlt két év gyakorlata volt és amely nyíltan szembehelyezkedett a potsdami egyezmény alapelveivel. teknek „szabadságot adjanak saját ügyeik megoldásához“ és hogy „gyengítsék a megszálló hatóságok ellenőrzését.“ Azt mondta a cég, hogy a Szovjetunió „nem merne hasonlóképpen cselekedni!“ Ez az áratás azonban komolya az Egyesült Álamok kormányának hivatalos képviselői a Külügyminiszterek Tanácsának párisi értekezletén elért eredmények elemzésében ezt így beállítani. A valóság az, hogy a Külügyminiszterek Tanácsának párisi értekezletén a német kérdésben történt megegyezés homlokegyenest ellenkezik az eredeti angol-amerikai-francia javaslatoktól és tervektől. Ha figyelemmel olvassuk a Külügyminiszterek Tanácsának közleményeit, nem nehéz észrevennünk a négy miniszter által elfogadott határozatban az eredeti szovjet javaslatot. Jan és minden alapot nélkülöz. Ha a dolgok valóban úgy állanának, ahogy Acheson mondta, akkor mivel magyarázható az, hogy mind ő, mind nyugati kollégái határozottan ellenezték a szovjet delegációnak minden javaslatát, amely éppen arra irányult, hogy visszaállítsa Németország egységét és hogy visszaadja a németeknek „saját ügyeikben való szabad tevékenységét." Nem utasították várjon vissza az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország miniszterei azt a szovjet javaslatot, amely az egész Németország számára való államtanács megteremtésére irányult, azon gazdasági szervek alapján, amelyek a nyugati és keleti övezetekben működnek? Nem utasították várjon vissza a szovjet delegációnak azt a másik javaslatát is, amely azt ajánlotta a szovjet és a nyugati övezetben lévő gazdasági szerveknek, hogy teremtsenek meg egy összehangoló gazdasági tervet? Nem utasították vájjon visza az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország miniszterei azt a javaslatot, hogy adják meg a szükséges támogatást ennek a a szervnek megteremtésére és segítsék elő ennek tevékenységét? Nem utasították vissza vájjon azt a szovjet javaslatot is, hogy teremtsék meg a városi tanácsot egész Berlin számára, valamint a Szovjetuniónak azt a javaslatát, amely a szovjet és nyugati övezet német gazdasági vezető szerveinek azt ajánlotta, hogy teremtse meg gazdasági érdekképviseleteit, amelyeknek többek között az a célja, hogy fejlesszék a kereskedelmet és általában ezen német gazdasági szervek tevékenységét elősegítsék? Az Egyesült Államok, Nagybri t szovjet álláspont Mi volt a Szovjetunió álláspontja a német kérdésben a Külügyminiszterek Tanácsának párisi értekezletén? Milyen javaslatokat tett a szovjet delegáció, milyen elvi kérdéseket védelmezett a német kérdés megoldása érdekében? Röviden a szovjet delegáció arra szorítkozott, hogy meggyorsítsa a német kérdés megoldását, abból a célból, hogy visszaállítsák a békés és demokratikus német állam egységét, előkészítsék a Németországgal kötendő békeszerződést a potsdami egyezmények alapján, amely egyik fő feltétele a nemzetközi, együttműködésnek és a népek biztonságának. A Szovjetunió eddig is határozottan a potsdami egyezmény következetes és szigorú betartásának álláspontján volt és ma is ezt teszi. A Szovjetunió Németország politikai és gazdasági egysége visszaállításának híve és meg akarja teremteni az egységes, békés, demokratikus német államot, viszsza akarja adni Németországnak azt a jogát, hogy szabad, békés és egyenlőjogú nemzet lehessen. Ez volt a Szovjetunió magatartása a Külgyminiszterek Tanácsának párisi értekezletén. Ez határozta meg a szovjet delegáció javaslatait ezen az értekezleten. A Németországgal kötendő békeszerződés haladéktalan előkészítése, olyan értelemben, hogy a szerződésjavaslat tartalmazza a megszóló csapatoknak Németországból való kivonását, egy évvel a szerződés megkötése után. 2. A németországi szövetséges ellenőrzőbizottság tevékenységének helyreállítása előző hivatása alapján, olyan szervként, amelynek feladata a legfelső hatalom gyakorlása Németországban. 3 A berlini szövetséges parancsnokság helyreállítása, abból a célból, hogy összeegyeztesse az egész Berlin közigazgatására irányuló intézkedéseket és biztosítsa egész Berlin normális életét. 4. A keleti és nyugati övezetekben jelenleg működő német gazdasági szervek alapján meg kell teremteni az egész Németország államtanácsát, amelynek feladata, hogy a kormányzás teendőit Németország gazdasági és közigazgatási központjaként végezze, a gazdasági és állami fejlődés érdekében a szövetséges ellenőrző bizottság legfelső hatalomként való fenntartása mellett. 5. A városi tanács visszaállítása egész Berlinben, miután az a nyugati megszálló hatalmak külön intézkedései következtében 1947- ben beszüntette tevékenységét. 6. Egységes pénznem megállapítása egész Berlinre, abból az alapelvből kindulva, hogy 1948 augusztus 30-án a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagybritánia és Franciaország megegyeztek abban hogy a szovjet övezet német márkáját, mint egységes pénznemet, egész Berlinre kiterjesszék a nyugati márkát pedig vonják ki Berlin pénzforgalmából. Végül is a zortfi álláspont egvözet Acheson komolytalan állításai Ezzel kapcsolatosan különös arra irányulnának, hogy a némehangsúlyt kell fektetni Acheson júrnius 23-i washingtoni sajtónyilatkozatának arra a részére, amely a Külügyminiszterek Tanácsa párisi érietkezletének határozatait értékelte és ahol azt állította, hony ■z Egyesült Államok erőfeszítései 2 Megvertek Washingtonban egy sötétbőrű diplomatát Kairói híradás szerint az A1 magyarázattal tagadni igyekez Misri egyiptomi lap beszámolt Mohamed Hamza Abu Bakr egyiptomi diplomata „balesetéről“. Abu Bakr a washingtoni egyiptomi nagykövetség tisztviselője. Egy washingtoni vendéglőben négernek nézték és megverték. Az amerikai külügyminisztérium, sőt az egyiptomi nagykövetség is valami körülményesneki a botrányt. Az Al Misri azonban erélyes hangon rácáfolt ezekre a kísérletezésekre. A lap washingtoni levelezője még ezeket is megállapítja: Mohamed Hamza Abu Bakr kijelentette nekem, nem első ízben történt, hogy bőrének sötét színe miatt kellemetlenkedtek neki és inzultálták. Tiltakozó sztrájkokba kezd félmillió angol vasutas Londonból közli a Telepress. Az angol vasutasok körében mozgalom indult az álbanos sztrájk kikiáltására, bérkövetelések miatt. A jobboldali szakszervezeti vezetők igyekeznek a sztrájkot megakadályozni. Nem tudták azonban keresztülvinni, hogy a vasutasok egyelőre részleges sztrájkokat határozzanak el. A vasúti munkások gyűléseinek határozata szerint, több mint 460.000 angol vasutas kezdi meg a részleges tiltakozó sztrájkok sorozatát bérkövetelései alátámasztására. tánia és Franciaország képviselői vájjon nem utasították vissza végül a Szovjetuniónak azt a javaslatát is, hogy készítsék elő a békeszerződést Németországgal és állapítsanak meg rövid határidőt a németországi megszálló csapatok visszavonására? Egész Németország demokratikus kormányának megalakítására vonatkozólag, a párizsi ülésszakon nem mutatta-e meg a három nyugati miniszter, hogy milyen kevéssé kívánja hasonló kormány megalakítását? Tekintettel e megdönthetetlen tényekre, hogyan állíthatja Acheson a feljegyzésekkel ellentétesen, hogy az Egyesült Államok igyekeznek a németeknek „saját ügyeikben szabad kezet adni, de a Szovjetunió ezt nem hajlandó megadni a németeknek?“ Ugyanazon a sajtóértekezleten Acheson kijelentette, hogy a Párizsban történtek magyarázatát abban az előrehaladásban kell keresnünk, mely Nyugateurópa újjáépítése terén megvalósult. Szükségesnek tartom ezirányban kijelenteni, hogy ha tekintettel jönnénk az egész világ előtt ismert tényekre, akkor nem a „Marshall terv“ sikeréről, hanem annak a kudarcáról kellene beszélnünk. Míg a Marshall terv“ sikerteljes terv lenne mivel magyarázzuk meg a terv szerzőjének az Egyesült Államok külügyminisztériuma éléről való eltávolítását és egy új miniszterrel való helyettesítését? Úgy vélem, hogy éppen a „Marshall terv“ kudarcában kell látnunk azon okok egyikét, mely a három nyugati külügyminisztert a párizsi ülésszakon eredeti „szilárd politikájának" elhagyására kényszerítette. Anglia erősíti kapcsolatait Franc Liakdorsságal* Londonból közli az Agerpres, hogy az angol kormány tovább erősíti a kapcsolatokat Franco Spanyolországával. A brit kereskedelemügyi minisztérium nyilatkozatot közölt a spanyol és angol kereskedelmi megbízottak közti tárgyalások befejezéséről. A megbeszélések eredményeképpen új kereskedelmi egyezmény jött, létre a két ország között. A Daily Telegraph a megegyezésről írva megállapítja, hogy Anglia és Spanyolország árucseréje a jövőben foyamatosabb és jelentősebb lesz, mint eddig. Franco országa a többi között szenet, villamossági felszereléseket és kőolajtermékeket kap Angliától. Szombat, július 2. Ausztria kérdése Ami Ausztria békeszerződésének kérdését illeti, a megegyezés annak tulajdonítható, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai kénytelenek voltak e kérdésben magatartásukat megváltoztatni és visszavonni kifogásaikat a szovjet kormány jogos igényeivel szemben a keletausztriai volt német javakra vonatkozólag. Hogy Ausztria kérdésében eddig nem jött létre megegyezés, éppen annak volt tulajdonítható, hogy a három kormány nem volt hajlandó, a Szovjetuniónak ezen javakra vonatkozó igényjogosultságát elismerni, noha a helyettes külügyminiszterek több mint 160 ülést szenteltek e kérdés tárgyalásának. Az Ausztria kérdésében létrejött megegyezés megoldott Jugoszlávia és Ausztria között fennálló egyéb e-intézetben fontos kérdéseket is. , Jugoszláviának szavatolták gazdasági érdekeit és átadták neki a területén lévő osztrák javakat. A burgenlandi, karintiai és stájerországi horvát és szlovén nemzeti kisebbségek jogvédelmét hasonlóképen biztosították. Ami Jugoszláviának Ausztriával szembeni területi idényeit illeti, meg kell állapítanunk hogy még két évvel ezelőtt, vagyis jóval a külügyminisztereik tanácsának párizsi ülésszaka előtt, Jugoszlávia képviselői a Szovjetunió háta mögött titkos tárgyalásokat folytattak Nagy - Britania képviselőivel Noel Bakerrel és Mac Neil államminiszterrel, azonban Anglia nem tett semmiféle engedményt. Nyilvánvaló, hogy a szovjet kormány nem vállalhat semmiféle felelősséget hasonló titkos tárgyalások következményeiért. A külügyminiszterek tanácsának párizsi ülésszaka eredményeit illetőleg, meg kel említenünk a legfontosabb eredményt, nevezetesen: a Németország szétdarabolása és a nemzetközi kapcsolatok rosszabbodása politikájának kétségtelen kudarcát és a Németország egységének helyreállítását célzó poltikának, a nemzetközi kapcsolatok megjavítása és a nemzetközi együttműködés politikájának kétségtelen sikerét. Ezek az eredmények a külügyminiszterek tanácsa párizsi ülésszakának. Ami pedig a külügymiszterek tanácsa párizsi ülésszakának előfeltételeit illeti, tudott dolog, hogy úgy a három nyugati kormány, mint a Szovjetunió kölcsönös engedményeket tett. A Szovjetunió kijelentette, hogy hajlandó a szállítási és egyéb természetű korlátozásokat megszüntető, amennyiben a három nyugati kormány is hajlandó a szállítási és más egyéb természetű korlátozásokat megszüntetni és megszünteti a négy kormány együttműködésének bojkottálását és ha beleegyezik a külügyminiszterek tanácsannak visszaállításába. A három kormány megegyezett ezen engedményekben. Hiszem, hogy a jövőben is sor kerül bizonyos engedmények megtételére, amelyek összhangban is vannak a potsdami egyezmény elveivel.____________ BEMUTATÓ Aro, Trianon, Progres kertmozi, Mama, Volga, Rio, Odeon, Tomis, Mosilor, Florida, Unic, kert" mozik is. Sovromfilm bemutatja a DEFA Berlin 1948-as termékét. Rendezte: Erich Engel. Zenei H. Trantow. Aro mozi léghűtőt! termében 16. 18.30. 21 órakor. Trianon mozi nyitott tetőzettel, 9. 11.30, 14. 16.30, 19. 21.30 órakor. Progresus kertmozi 20.20 és 22.10 órakor. Aro és Trianon mozik részére jegyek az yAgiotánál is kaphatók.____