Romániai Magyar Szó, 1949. augusztus (3. évfolyam, 578-602. szám)

1949-08-01 / 578. szám

— Tau Sn;táti pfiittä la auinera» cimii «rir,*»* ötr ®e*L PTT Nr «dq? im SfSFSJZL’t II ORSZAGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP II Ara 4 lej mu ....in 1 mimnBiiiiiii—iiiiiiiiiifiiBiiiiiiiiii­­ ni in 11 in■■ 1 iiiiiiihih——iiiiiu .......mm i inni■■■■—■ A FALU Akik pénteken este ott voltak a bukaresti Mogosoara állomáson, sosem felejthetik el azt a határtalan lelkese­­dést, amellyel a tömeg a Szovjetunióból hazaérkezett parasztküldöttséget fogadta. Akiknek alkalmuk volt a küldöttség egyes tagjaival beszélni, örökké emlékezni fognak a boldogságtól átha­tott szavakra, amelyekkel a kiküldöttek a látottakról be­számoltak. Öröm csengett minden sza­vukból, hála a Szovjetunió kormánya és a RMP Köz­ponti Vezetősége iránt, amely lehetővé tette, hogy gazdag tapasztalatokat gyűjtsenek a szovjet r­ének földjén. Cso­dálattal beszéltek mindarról, amit ott láttak. Ukrajna, Georgia Azerbajdzsán Szov­­jet Köztársaságok és az Orosz Szocialista Tanácsköz­társaság középső részén lévő kolhozok és szovhozok ered­ményeiről, a láthatáron túlra nyúló gabonaföldek pompás terméséről, a m'csur'ni el­vek alapján meghonosított új gyümölcsfajtákról, a szov­jet mezőgazdasági ipar leg­újabb vívmányairól, az ön­­meghajtásos arató-cséplőgép­ről és különféle más össze­tett munkálatokat végző gé­pekről. De elsősorban az emberekről, akik meghonosí­tották a magasabbfokú ter­melési módszereket, akik a német barbár rombolások helyén újból felépítették vi­rágzó életüket és teljesítet­ték Sztálin elvtárs szavát, hogy ,,a kolhozparasztokat — a volt szegény- és közép­­parasztokat — m­ég maga­sabb színvonalra emeljük és jómódunkká tegyük az egész kolh­oznava­sztságot**. — Ha nem láttuk volna saját szemünkkel, nem is hittük volna el, hogy ilyen boldogság lehetséges a föl­dön, hogy ilyen eredmények elérésére képesek az embe­rek- -­ mondotta Menyhért Zsuzsa Kiskenid község falu­­bík­ája Az elmaradt, elaprózott mezőgazdasági termelés tá­volról sem képes olyan ered­ményeket elérni, paraszt­jainknak olyan gazdag éle­tet biztosítani, minint ami­lyenben a szovjet kolhozpa­rasztoknak részük van. Csak a régi termelési mód felszá­molásával, az embernek em­ber általi kizsákmányolás teljes megszüntetésével és az új korszerű gépesített ter­melés bevezetésével érhet­jük el a szovjet parasztok színvonalát. Azt akarjuk hazánkban is megvalósítani, amit a kül­döttség tagjai saját szemük­kel láthattak. Arra törek­szünk, hogy országunkban is ÚJ ÚTJA a szovjet dolgozókhoz ha­sonló jómódú emberek élje­nek, eltűnjön véglegesen a nyomor és szegénység és a falvak kulturátlansága he­lyére magasfokú kultúra lépjen. Ugyanazon az úton járunk, amelyet a szovjet nép a nagy októberi szocia­lista forradalom óta dicső­ségesen megtett. Közben a reakció a falun mindent elkövet, hogy a kol­­lektivizálás gondolatát be­mocskolja. Az a célja, hogy továbbra is kizsákmányol­hassa a falut és továbbra is élhesse henye életét. Volt nagybirtokosok, elcsapott ál­lami tisztviselők, zsirospa­­rasztok, demokrataellenes papok a rémhírek kutforrá­­sa. A történelem azonban előrehalad a maga vitján és elsöpri a múlt emlékeibe ka­paszkodó kártevőket. A közelmúltban megala­kult első kollektív gazdasá­­gok csattanós választ adtak mesterkedéseikre. Az arasd" megyei Zábrány, a kolozs­­megyei Kendilóna, a nagy­­kükünőmegyei szászszenti­lászló, a nagyszebeni Kisto­rony és a vaslui megyei Ras­­cani községek dolgozó pa­rasztjai létesítették az első kellek­tőgazdaságokat. Ne­kik jutott az a dicsőséges feladat, hogy a falu úttörői legyenek. Az első öt kell­ek­tí­vgazda­­ság megalakulásával a falu­si dolgozók azt az utat kö­veteli, amelyet Gh. Gheor­­ghitu-Dej elvtárs így határo­zott meg : A marxizmusde­­ninizmus és a szocializmus győzelmének nagyszerű tör­ténelmi tapasztalata arra ta­nít bennünket, hogy a szo­cializmus építése csakis az összes fontosabb városi és falusi termelőeszközök köz­tulajdonba vételével, vagyis állami és szövetkezeti tulaj­donba való átmenete révén valósítható meg. Az első kollektív gazdasá­­gok létesítését most hagyta jóvá a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége és a miniszterta­nács. Ugyanakkor jelentős ajándékokkal gazdagították a kollektív gazdaságokat , az állami tulajdonból adott föld­részekkel gazdasági épüle­tekkel, fölszereléssel. Mint népi demokratikus rendszerünk megteremtésé­nek, megszilárdításának és a megkezdett szocialista építés minden jelentős eredményé­nél és minden döntő szaka­szában, itt is együttes erő­feszítéssel küzdenek le min­den nehézséget a dolgozók és a népi kormányzat szer­vei, közös munkával építve fel a városi és falusi dolgo­zók jobb jövőjét, új életét, a szociallnust. lapoira 5 százalékkal több szenet termelnek a zsilvölgyi bányászok Bukaresti és aradi textil­nagyüzem versenye A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa és a minisztertanács jóváhagyták a kollektív gazdaságok létesítését Az állam ajándékai az első kollektív gazdaságokb­ak A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöki Tanácsa az alkotmány 44 és 45 szakaszai értelmében törvényrendeletet adott ki, amely jóváhagyja a kollektív gazdaságok szervezését. Kollektív gazdaságok a földmű­­velésügyi minisztérium javaslatára a minisztertanács határozata alapján létesíthetők. A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának a kollektív gazdasá­gok létesítésére vonatkozó tör­vényrendelete alapján a minisz­tertanács az alábbi kollektív gaz­daságok létesítését és megszerve­zését engedélyezte : — A kolozsmegyei Kendilóna községbeli „Vörös traktor“ kollek­tiv gazdaságot. — A nagyküküllőm­egyei Szász­­szentlászló községbeli „Vörös szán­tóföld“ kollektiv gazdaságot. A szebenmegyei Kistorony köz­ségben „Hajnal“ kollektiv gazda­ságot. — Az aradmegyei Zábrány köz­ségbeli „Uj ut“ kollektiv gazda­ságot. — A vasluimegyei Râscani községben lévő „A szocializmus győzelme“ kollektiv gazdaságot. A minisztertanács a kollektív gazdaságba tömörült szegény- és középparasztok megsegítésére, va­lamint az első kollektív gazdasá­gok támogatására, hogy azok minta­gazdaságokká fejlődhesse­nek, elhatározta : az állami ja­vakból szántóföldet, épületeket és mezőgazs­asági felszerelést juttat nekik. Ezeket a javakat hozzácsatol­ják a kollektív gazdaság leltárá­hoz (szarvasmarhák, szerszámok, föld) amely a szegény- és közép­parasztok összefogásából származó javakat foglalja magában. A mi­nisztertanács határozata az aláb­biakat tartalmazza : Az állam t­ulajdonából (föld­művelésügyi minisztérium) a kollektív gazdaságok örök hasz­nálatába mennek át a gazdasá­gok részére kijelölt javak. A kolozs megyei Kendilóna községben levő „Vörös traktor“ kollektív gazdaság tulajdonába megy át 65,30 hektár szántóföld és 3 szobából, raktárból és mel­lékhelyiségekből álló épület a kollektív gazdaságok ügykezelé­se részére, továbbá lakásra és műhelyek részére alkalmas 3 szobás garázzsal, konyhával és mellékhelyiségekkel rendelkező épület, virágültetvények részére szolgáló melegház, gabonarak­­tár, szarvasmarha istálló és sertésól. A nagyküküllőm­egyei Szász­­szentlászló községben levő „Vö­rös szántóföld“ használatába megy át: 2.270 négyzet öl szán­tóföld, amelyből 612 négyzetöl kiterjedésű területet, épületek és berendezések foglalnak el amelyek mind állami vagyonból származnak . A szebenmegyei Kistorony községben­ ,,Hajnal“ kollektív gazdaság használatába megy át: 36 hektár szántóföld, egy épület és az állam tulajdonát képező és a faluban fekvő 5 gazdaság összes épületeivel, istállóival és mellékhelyiségeivel. Az aradmegyei Zábrány köz­ségbeli ,,Új útó kollektív gazda­ság részére átengednek: egy in­gat­lant . Szobával és mellékhe­lyiségekkel, három istállót, négy raktárt, két csűrt és két pincét. Továbbá: egy ingatlant 6 szobá­val és mellékhelyiségekkel istál­lót, egy órat, egy raktárt, két csűrt és két kocsiszínt, azonkí­vül még egy épületet öt szobá­val és mellékhelyiségekkel, egy istállót, egy disznóórát három csűrt egy pincét és 20 ezer tég­lát. A vaslui megyei Bascani köz­ségben levő ,.A szocializmus győzelmei nevű kot fe­kt­ív gaz­daság részére: 33 hektár termő­földet, az állami tartalékból és 34 hektárt a , Scanteia­ állami gazdaság földjéből, az összes épületekkel ültet­vényekkel és az egész mezőgazdasági, szőlő­­gazdasági, gyümölcsészeti fölsze­reléssel és bútorberendezéssel együtt. K­épzői tízezrei vesznek részt a feh­éregiph­ázi Petőfi-i­nnepségen Népköztársaságunk dolgozói­­ költő halála 100. évfordulóját, méltóképen ünnepük Petőfi Az országos centenáriumi Pe­ Sándor, a nagy forradalmár­­­tőfi ünnepség kiemelkedő ese­ménye, csúcspontja a mai na­pon Fehéregyházán­ a nagy költő sírjánál lezajló emlék­ünnepség lesz. Az ünnepség fényét emeli az a körülmény, hogy azon részt vesz az orszá­gunkban tartózkodó magiyar delegáció is, amelynek tagjai An­dics Erzsébet, Zelk Zoltán és Kuczka Péter. A fővárosból és Erdély nagy városaiból né­pes küldöttségek zaránd­okol­­nak el a költő sírjához, hogy ismételten hitet tegyenek azok mellett az eszmények mellett, amelyekért egy századdal ez­előtt a nagy költő-forra­dodmár életét áldozta. Nagyküküllő, Kisküküllő és Udvarhely vár­megyékből ezrek és ezrek vesznek részt a centenáriumi fehéregyházi Petőfi ünnepsé­gen. Számos falu népes pa­rasztküldöttségekkel képvisel­teti magát. A nagyküküllőmegyei Kis­­szentlászló község falusi ének­kara, a kiskükü­llőmegyei Bán község kulturotthonának népi táncegyüttese, az udva­rhely­­megyei Oklánd község kulusz­­otthonának magyar énekkara szintén résztvesz a fehéregy­házi sírnál rendezett centená­riumi ünnepségen. A Szovjetunióból érkező dolgozó parasztküldöttség a mogosvatai pálya­udvaron A RNK Akadémiája ünnepi ülésén emlékezik meg Petőfiről A Romám Népköztársaság Akadémiájának Elnöksége, július 28-án tartott ülésén elhatározta, hogy ünnepi ülésen emlékezik meg Petőfi Sándor, a nagy magyar költő és a népek szabadságáért küzdő forradalmi harcos, halálának századik évfordulójáról. Az ország legmagasabb kultúrfóruma, a RNK Akadémiája el­nökségének ünnepi ülése betetőzi azokat az emlék­ünnepségeket, amelyekkel a RNK dolgozói és kultúrintézményei adóznak Petőfi Sándor emlékének.

Next