Romániai Magyar Szó, 1949. december (3. évfolyam, 680-705. szám)
1949-12-01 / 680. szám
Romániai Magyar Szó II' Trin mniis litauM—Baiaaaaify' i mmmaa magaskohó termelését 16.5 sz sázalékkal, a vajdahunyadi négyes rangaskohóét 14.5, az egyes, illet 1e kettős magaskohóét pedig 13 százalékkal növelhetik és majdnem húsz százalékkal emelhetik a Siemens-Martin acélkemencék termelését is. Ehhez csak a berendezés bizonyos megváltoztatása és a munkamenet észszerűbbé tétele szükséges. Ez az átszervezés egyébként már folyamatban van és így változatlan munkabérek és költségek mellett a termelés emelkedése várható. Hasonló a helyzet többi iparvállalatainknál is. Mindenütt óriási lehetőségek vannak a fejlődésre, mindenütt komoly belső tartalékok léteznek, amelyeket okvetlenül és a legrövidebb időn belül a szocializmus építésének szolgálatába kell állítanunk. Kohászati vállalatainknál a szovjet példák nyomán január elsején bevezetik a technikai-gazdasági mutatószámokat, amelyek pontosan megmutatják minden egyes gén, minden egyes üzemosztály teljesítőképességét, lehetővé teszik teljes kihasználásukat, módot adnak a fokozottabb ellenőrzésre. A technikai-gazdasági mutatószámok elősegítik a tervszerűsítést, meghatározzák a nyersanyag-szükségletet, lehetőséget nyújtanak a takarékosabb gazdálkodásra és alkalmat adnak üzemvezetőségeinknek, hogy idejében felismerjék az egyes osztályokon fellépő hiányosságokat, tehát megszüntetésükre azonnal intézkedhetnek. A mutatószámok hű barátaivá válnak dolgozóinknak is. Megmutatják, hogy gépükön mennyit kell termelniök, milyen nyersanyagból mennyit használhatnak és így munkájuk jobb megszervezésében segédkezhetnek. Ennek az új irányító tényezőnek hatása kétségtelenül hamarosan jelentkezni fog nehéziparunk termelésében. De a többi üzemben is, ahol ezt a módszert egyelőre még nem vezetik be, mindent el kell követnünk, hogy az üzemberendezéseket és a munkaerőt jobban felhasználjuk. Üzemvezetőinknek, mérnökeinknek, mestereinknek kötelességük, hogy a vállalat termelőrendszerét alaposan megvizsgálják, a hiányosságokat kiküszöböljék, állandóan újabb és újabb javításokat eszközöljenek a munkamenet zökkenőmentesebbé tételére. Gyáraink és üzemeink munkásainak viszont alaposabban meg kell ismerniük gépeiket, tanulmányozniuk és alkalmazniok kell az előrehaladottabb munkamódszereket. Állandóan fokoznunk kell gyáraink, szemeink termelőképességét, egyre jobban növelnünk kell a munka termelékenységét, mert csak ezzel arathatunk végleges győzelmet. Októberben ünnepélyes külsőségek között az ország 20 legnagyobb iparvállalatát önálló forgóalappal látták el. A vállalatok önellátására irányuló akciót tovább folytatták és novemberben további 400 vállalatot láttak el saját forgóalappal. A saját forgóalappal rendelkező vállalatok nemzetgazdaságunk állami szektorához tartoznak. A vállalatok önálló forgóalappal való ellátásával egyidejűleg az állami kereskedelmi vállalatok pénzügyi önellátásának érdekében is történtek intézkedések. Ennek az akciónak a szocialista ipari és kereskedelmi vállalatok fejlődése szempontjából nagy a jelentősége, mert a saját forgóalappal rendelkező vállalatok és állami gazdasági egységek most már sokkal biztosabban, saját erejükre támaszkodva emelik jövedelmezőségüket. A saját forgóalappal rendelkező vállalatok vezetőinek a pénzügyi év végének közeledtével lehetőségük nyílik arra, hogy teljesíthessék pénzügyi tervelőirányzatukat a bevételek és kiadások tekintetében egyaránt. Ez pedig egyet jelent az állami terv általános intézkedéseinek teljesítésével. A saját forgóalap bevezetése azt is bebizonyította, hogy a vállalatok sokkal észszerűbben gazdálkodnak javaikkal és fokozottabb lendülettel teljesítik a szocialista felhalmozás feladatait újabb és újabb beruházások érdekében. Ezek a beruházások példátlan fejlődést biztosítanak nemzetgazdaságunknak és gazdasági rendszerünket alkotó vállaltoknak. A pénzügyminisztérium a saját forgóalappal való ellátáson kívül számos egyéb intézkedéssel is hozzájárul a vállalatok pénzügyi fellendüléséhez, így többek között lehetőséget nyújtott arra, hogy a vállalatok és gazdasági egységek értékesíthessék a raktárukban heverő árukészleteket és behajthassák más vállalatokkal vagy állami gazdasági egységekkel szemben fennálló követeléseiket. Ezt a célt szolgálta a minisztertanácsnak a hivatalos közlöny ez évi 71. számában megjelent határozata is. A pénzügyminisztérium az illetékes szakminisztériumok és ipari központok útján gondoskodik arról, hogy a saját forgóalappal rendelkező vállalatok a termelékenység növelésével, a holtidő kiküszöbölésével és a fejlett munkamódszerek általánosításával még jobban fokozzák a forgóalap forgását. Ezeket a vállalatokat arra kötelezték meg, hogy erélyesen harcoljanak a hulladék, a selejtáru kiküszöböléséért és a rendelkezésükre álló összes erőforrások mozgósításáért. A forgóalappal ellátott vállalatok másik fontos feladata az, hogy részletes kimutatást készítsenek, amelyek lehetővé teszik az önköltségi ár állandó ellenőrzését és csökkentését. Az illetékes központi szervek intézkedtek, hogy a saját forgóalappal rendelkező állami vállalatok és gazdasági egységek a szocialista szervezés és ügyvitel minta képei legyenek. Ebben a tekintetben ezek a vállalatok a közeljövőben példát mutatnak. További 400 állami vállalatot láttak el önálló forgóalappal 2 Az „Orosz Könyv“ kiadó tanácskozása az olvasókkal A könyvkiadás, a könyvterjesztés egyik rendkívül fontos munka, területe kultúrforradalnúinknak. A könyvkiadás, a kiadók munkaterve szorosan összefügg szocializmust építő társadalmunk feladataival, szocializmust építő dolgozóink igényeivel, szükségleteivel. Természete® tehát, hogy egyre szorosabbá válik, egyre szorosabbá kell hogy váljék a kapcsolat a kiadóvállalatok, írók, fordítók és az olvasók, a dolgozók tömegei között. E kapcsolatnak szorosabbra fűzését szolgálta az az értekezlet, amelyet az ARLUS kiadóvállalata, az Orosz Könyv tartott vasárnap az egyetemi alapítványok palotájának aulájában az írókkal, fordítókkal, rajzolókkal és olvasókkal. A megjelentek, a felszólalások, az elhangzott javaslatok nagy száma beszédes tanú jele volt annak, hogy milyen érdeklődéssel, milyen mérhetetlen szeretettel fogadják a dolgozók a szovjet írók könyveit: szépirodalmi munkákat és szakmai jellegű brosúrákat egyaránt, szovjet kolhozok életére ismertették meg dolgozó parasztjainkat. Ami a jövő évi munkaterv számaszeri adatait illeti, ez 156 román, 45 magyar, 24 német, 12 szerb és ukrán nyelvű könyv kiadását irányozza elő. A kiadásra kerülő 45 magyar nyelvű könyv közül nyolc irodalmi munka. A jelentéssel és munkatervvel kapcsolatban számos felszólalás és javaslat hangzott el. A könyv iránti érdeklődésről és különösen a szovjet írók munkái iránt egyre fokozódó érdeklődésről tanúskodtak azok a javaslatok, hogy az Orosz Könyv rendezzen gyakrabban hasonló értekezleteket, esetteg negyedévenként, lehetőleg kinti gyárakban is és kösse össze ezeket az értekezleteket egy-egy könyv megbeszélésével. Négymillió szovjet könyv Az Orosz Könyv 1949 év folyamán, november 1-ig bezárólag 228 román nyelvű kötetet adott ki, 3.733.776 példányban. Magyar fordításban az Orosz Könyv 45 kötetet jelentetett meg, összesen 312.800 példányban, míg német nyelven 4 kötetet, összesen 20.000 példányban. Az eredeti munkatervet 32 százalékkal szárnyalták túl, a megjelent kötetek száma 150 százalékkal, míg az elért példányszám 210 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában elért eredményeket. Az Orosz Könyv által kiadott könyvek jelentős része hathatós, tényleges segítséget nyújtott dolgozóinknak abban a munkában, amelyet a Román Munkáspárt irányítása alatt folytatnak, a szocializmus építésében. Ezek közé tartoznak elsősorban a különböző szovjet munkamódszereket népszerűsítő könyvek, valamint azok az írások, amelyek a falunak szánt sorozatban jelentek meg (900 ezer példányban) és A SZOVJET IPAR SIKEREI SZÁMOKBAN A Szovjetunió ipari termelésének 1950-ben 48 százalékkal kell meghaladnia az 1940 évit. A napi össztermelés már ez év júniusában 41 százalékkal haladta meg az 1940 évi átlagtermelést. Az idén, az első kilenc hónapban a Szovjetunió ipari termelése húsz százalékkal nagyobb volt az 1948 év hasonló időszakánál. ★ A Moszkva és környéke ipari munkásai vezetnek az ötéves terv teljesítéséért folytatott harcban. A vidék ipari termelése az idén, a második negyedben 24 százalékkal haladta meg az 1948-as év hasonló időszakáét. A moszkvai üzemek az első félévben 109 új villamoskocsit, 75 trolleybuszt, 473 személyszállító és 83 „Zis" márkájú társasgépkocsit gyártottak a főváros részére. ★ A Moszkva környéki szénmedence termelése 1941-ben 15-5ször annyi volt, mint a forradalom előtt, 1945-ben a háború előttinek kétszeresére emelkedett, tavaly pedig elérte az ötéves tervben 1950- re előírt mennyiséget. A szénmedence bányászai három év alatt teljesítették az ötéves tervet. ★ A ,.Moszkvangol“ bányakombinát dolgozói jelenleg naponta két tonnával több szenet termelnek és közel járnak az 1951-re előírt norma teljesítéséhez. A kolomeai hajógyár munkásai, nyersanyagmegtakarításból származó termeléstöbbletre törekvő szocialista versenyek kezdeményezői nyolc hónap alatt 1.000 tonna fémet, 2.283 tonna fűtőanyagot és több mint egymillió kw.-óra villanyáramot takarítottak meg. Ebből nyolc mozdonyt állítottak elő a terven felül- Országos verseny Marx, Engels, Lenin, Sztálin mellszobrainak megmintázására A művészeti minisztérium országos versenyt hirdet Marx, Engels, Lenin és Sztálin mellszobrának elkészítésére. A versenyt Bukarestben tartják meg. A versenyen részt vehetnek szobrászművészek egyenként és együttesen is. A résztvevőknek a minisztérium képzőművészeti igazgatóságánál 1949. december 15 ig kell feliratkozniok. A feliratkozást a vidékiek purián, is eszközölhetik. A pályázaton egy vagy több alkotással lehet részt venni. A mellszobornak gipszből kell készülniük, magasságuk 70 centiméter kell hogy legyen, fejnagyság 29 centiméter, a vállak pedig egyenes tartásnak kell, hogy legyenek . Minden beküldött pályaműnek jeligésnek kell lennie. A pályaműveket legkésőbb 1950. február 15-ig kell átadni a Dalles teremben. A pályázók a pályaművek benyújtásával egyidejűleg leragasztott borítékban feltünetik nevüket, címüket. Ha a pályamű együttes munka, zárt borítékban be kell küldeni a kollektíva egységének másolatát. A legjobb pályaművek a következő díjazásban részesülnek: I. díj négy pályaműnek, egyenként 60 000 lej, 11. díj négy pályaműnek egyenként 40.000 lej, és III. díj négy pályaműnek egyenként 25.000 lej. Azok a szobrászművészek, akiknek munkáit elfogadják, rendelést kapnak különféle nagyságú és különféle anyagból elkészítendő mellszobrok megmintázására. Csütörtök, 1949. eke. Szovjet Örményország fennállásának 29. évfordulója Fennállásának 29. évfordulóját ünnepli Szovjet-örményország, amely ez idő alatt fejlett iparú, virágzó gazdaságú köztársasággá vált. Szovjet-örményországnak, miként a régi cári birodalom többi elnyomott népeinek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hozta meg a felszabadulását Ez az ország, amelynek a forradalom előtt sem ipara, sem egyeteme, sem tudományos intézete nem volt, ma már gazdasági és kulturális fejlődés magas fokán áll. A szovjet hatalom idejében egyre-másra épültek a nagyipari vállalatok és ez évben is újabb gyárak és üzemek kapcsolódtak be a termelésbe. Gyökeresen átalakult a köztársaság mezőgazdasága is. A kolhozrendszer bevezetésének eredményeképpen az örmény parasztság boldog és megelégedett életet él. Gyarapodott a vetési terület, kifejlődött az ipari növények művelése. A korszerű csatornázási berendezések következtében hatalmas területeket tettek termékennyé és idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is nagyszerű gabona, gyapot és dohánytermést értek el. A kolhozok földjein a szovjet agrobiológia módszerei szerint dolgoznak és eddig több mint 500 kolhozt villanyosítottak. A kulturális fejlődés is hatalmas változásokat eredményezett. Aköztársaságban bevezették a kötelező oktatást. Tizennégy fesőfokú iskola működik Örményországban és 1943-ban megalakult az örmény Tudományos Akadémia is. Kiemelkedő eredményeket érnek el a művészet és irodalom terén. Az örmény nép csak a szovjet népek testvéri családjában fejlődhetett, csak Lenin és Sztálin Pártja bölcs nemzetiségi politikájának köszönheti történelmi jelentőségű győzelmeit. Éppen ezért, Szovjet örményország dolgozóinak tekintete ezen a napon hálatesten fordu Sztálin elvtárs, a népek nagy tanilómesi tere felé, aki az örmény dobozokkal együtt, győzelemről-győzelemre vezeti az összes szovjet erai bereket. DISZÜLÉS ALBÁNIA ÖTÉVES FELSZABADÍTÁSA ALKALMÁBÓL A külföldi kulturkapcsolatok román intézményének rendezésében, az ARLUS bukaresti szervezetének kulturházában tartották meg kedden délután Albánia felszabadításának 5. évfordulója alkalmából rendezett diszülést. A diszülésen megjelent a Párt és a kormány számos vezetője, élén Tosif Chisinevschi elvtárssal, a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének titkárával. Megjelentek úgyszintén a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének képviselői, valamint a baráti államok diplomáciai testületének küldöttei. A díszülés a Román Népköztársaság, az Albán Népköztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége himnuszával vette kezdetét. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének nevében D. Petrescu elvtárs, az Albán Népköztársaság követsége nevében Kristan Hobdak mondottak ünnepi beszédet. Ezután művészi program következet az Állami Nyomda kórusának és a RNK Hadserege művészegyüttesének részvételével. ENVER HODZSA HADSEREGTÁBORNAGYNAK, AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKÉNEK, TIRÁNA Abból az alkalomból, hogy Albánia a béke nagy és legyőzhetetlen erejének, a Szovjetuniónak döntő támogatásával szabadult fel 5 évvel ezelőtt a fasizmus igája alól a Román Népköztársaság kormánya és a magam nevében őszinte üdvözletemet és szerencsekivánatomat küldöm a hős albán népnek. Dr. GROZA PÉTER miniszterelnök SZTÁLIN ELVTÁRS 70. SZÜLETÉSNAPJA TISZTELETÉRE A ROMÁN MUNKÁSPÁRT KIADÁSÁBAN A KÖVETKEZŐ KÖNYVEK JELENNEK MEG : ROMÁN NYELVEN: J. V. SZTÁLIN: MÜVEI IV. kötet » A marxizmus és a nemzeti s gyarmati kérdés » A nemzeti kérdés és a feninizmus „ Anarchizmus vagy szocializmus? „ A Szovjetunió udamik kolhozmunkásainak első kongresszusán mondott beszéde PETROV: J. V. Sztálin művei negyedik kötetéről MAGYAR NYELVEN: J. V. SZTÁLIN: A nemzeti kérdés és a leninizmus „ A gazdasági vezetőkáderek feladatairól. NÉMET NYELVEN: J. V. SZTÁLIN: A nemzeti kérdés és a leninizmus „ A Szovjetunió udarnik kolhozmunkásainak első kongresszusán mondott beszéde