Romániai Magyar Szó, 1949. december (3. évfolyam, 680-705. szám)

1949-12-01 / 680. szám

Romániai Magyar Szó II' Trin mniis litauM—Baiaaaaify' i mmmaa m­agaskohó termelését 16.5 sz sá­­zalékkal, a vajdahunyadi négyes rangaskohóét 14.5, az egyes, illet­ 1e kettős magaskohóét pedig 13 százalékkal növelhetik és majdnem húsz százalékkal emelhetik a Sie­mens-Martin acélkemencék ter­melését is. Ehhez csak a berende­­zés bizonyos megváltoztatása és a munkamenet észszerűbbé tétele szükséges. Ez az átszervezés egyéb­ként már folyamatban van és így változatlan munkabérek és költségek mellett a termelés emelkedése várható. Hasonló a helyzet többi ipar­­vállalatainknál is. Mindenütt óriási lehetőségek vannak a fej­lődésre, mindenütt komoly belső tartalékok léteznek, amelyeket okvetlenül és a legrövidebb időn belül a szocializmus építésének szolgálatába kell állítanunk. Kohászati vállalatainknál a szovjet példák nyomán január el­sején bevezetik a technikai-gaz­­dasági mutatószámokat, amelyek pontosan megmutatják minden egyes gén, minden egyes ü­zemosz­­t­ály teljesítőképességét, lehetővé teszik teljes kihasználásukat, mó­dot adnak a fokozottabb ellenőr­zésre. A technikai-gazdasági mu­tatószámok elősegítik a tervsze­­rűsítést, meghatározzák a nyers­anyag-szükségletet, lehetőséget nyújtanak a takarékosabb gazdál­kodásra és alkalmat adnak üzem­­vezetőségeinknek, hogy idejében felismerjék az egyes osztályokon fellépő hiányosságokat, tehát megszüntetésükre azonnal intézked­hetnek. A mutatószámok hű barátaivá válnak dolgozóinknak is. Megmu­tatják, hogy gépükön mennyit kell termelniök, milyen nyersanyagból mennyit használhatnak és így munkájuk jobb megszervezésében segédkezhetnek. Ennek az új irányító tényező­nek hatása kétségtelenül hamaro­san jelentkezni fog nehéziparunk termelésében. De a többi üzemben is, ahol ezt a módszert egyelőre még nem vezetik be, mindent el kell követnünk, hogy az üzembe­rendezéseket és a munkaerőt job­ban felhasználjuk. Üzemveze­tőinknek, mérnökeinknek, meste­reinknek kötelességük, hogy a vállalat termelő­rendszerét alapo­san megvizsgálják, a hiányosságo­kat kiküszöböljék, állandóan újabb és újabb javításokat eszközölje­nek a munkamenet zökkenőmen­tesebbé tételére. Gyáraink és üzemeink munká­sainak viszont alaposabban meg kell ismerniük gépeiket, tanulmá­­nyozniuk és alkalmazniok kell az előrehaladottabb munkamódszere­ket. Állandóan fokoznunk kell gyá­raink, szemeink termelőképessé­gét, egyre jobban növelnünk kell a munka termelékenységét, mert csak ezzel arathatunk végleges győzelmet. Októberben ünnepélyes külsősé­gek között az ország 20 legna­gyobb iparvállalatát önálló forgó­alappal látták el. A vállalatok ön­ellátására irányuló akciót tovább folytatták és novemberben további 400 válla­latot láttak el saját forgóalappal. A saját forgóalappal rendelkező vállalatok nemzetgazdaságunk ál­lami szektorához tartoznak. A vállalatok önálló forgóalappal való ellátásával egyidejűleg az állami kereskedelmi vállalatok pénz­ügyi önellátásának érdekében is történtek intézkedések. Ennek az akciónak a szocialista ipari és kereskedelmi vállalatok fej­­lődése szempontjából nagy a jelen­­tősége, mert a saját forgóalappal rendelkező vállalatok és állami gaz­dasági egységek most már sokkal biztosabban, saját erejükre támaszkodva eme­lik jövedelmezőségüket. A saját forgóalappal rendelkező vállalatok vezetőinek a pénzügyi év végének közeledtével lehetősé­gük nyílik arra, hogy teljesíthessék pénzügyi tervelő­irányzatukat a bevételek és ki­adások tekintetében egyaránt. Ez pedig egyet jelent az állami terv általános intézkedéseinek tel­jesítésével. A saját forgóalap bevezetése azt is bebizonyította, hogy a vállalatok sokkal észszerűbben gazdálkod­nak javaikkal és fokozottabb len­dülettel teljesítik a szocialista felhalmozás feladatait újabb és újabb beruházások érdekében. Ezek a beruházások példátlan fejlődést biztosítanak nemzetgaz­daságunknak és gazdasági rend­szerünket alkotó vállaltoknak. A pénzügyminisztérium a saját for­­góalappal való ellátáson kívül szá­mos egyéb intézkedéssel is hozzájá­rul a­ vállalatok pénzügyi fellendül­é­séhez, így többek között lehetősé­get nyújtott arra, hogy a vállalatok és gazdasági egysé­gek értékesíthessék a raktáruk­ban heverő árukészleteket és be­­hajthassák más vállalatokkal vagy állami gazdasági egységek­kel szemben fennálló követelései­ket. Ezt a célt szolgálta a miniszterta­nácsnak a hivatalos közlöny ez évi 71. számában megjelent határoza­ta is. A pénzügyminisztérium az illeté­kes szakminisztériumok és ipari központok útján gondoskodik ar­ról, hogy a saját forgóalappal ren­delkező vállalatok a termelékeny­ség növelésével, a holtidő kiküszö­bölésével és a fejlett munkamód­szerek általánosításával még job­­ban fokozzák a forgóalap forgását. Ezeket a vállalatokat arra köte­lezték meg, hogy erélyesen har­coljanak a hulladék, a selejtáru kiküszöböléséért és a rendelkezé­sükre álló összes erőforrások mozgósításáért. A forgóalappal ellátott vállalatok másik fontos feladata az, hogy részletes kimutatást készítsenek, amelyek lehetővé teszik az ön­költségi ár állandó ellenőrzését és csökkentését. Az illetékes központi szervek in­tézkedtek, hogy a saját forgó­alappal rendelkező állami vállalatok és gazdasági egységek a szocia­lista szervezés és ügyvitel minta képei legyenek. Ebben a tekintet­ben ezek a vállalatok a közeljövő­ben példát mutatnak. További 400 állami vállalatot láttak el önálló forgóalappal 2 Az „Orosz Könyv“ kiadó tanácskozása az olvasókkal A könyvkiadás, a könyvterjesz­tés egyik rendkívül fontos munka, területe kultúrforradalnúinknak. A könyvkiadás, a kiadók munkaterve szorosan összefügg szocializmust építő társadalmunk feladataival, szocializmust építő dolgozóink igé­nyeivel, szükségleteivel. Természe­te® tehát, hogy egyre szorosabbá válik, egyre szorosabbá kell hogy váljék a kapcsolat a kiadóvállala­tok, írók, fordítók és az olvasók, a dolgozók tömegei között. E kapcsolatnak szorosabbra fűzé­sét szolgálta az az értekezlet, a­­melyet az ARLUS kiadóvállalata, az Orosz Könyv tartott vasár­nap az egyetemi alapítványok pa­lotájának aulájában az írókkal, fordítókkal, rajzolókkal és olvasók­­kal. A megjelentek, a felszólalások, az elhangzott javaslatok nagy szá­ma beszédes tanú jele volt annak, hogy milyen érdeklődéssel, milyen mérhetetlen szeretettel fogadják a dolgozók a szovjet írók könyveit: szépirodalmi munkák­at és szakmai jellegű brosúrákat egyaránt, szovjet kolhozok életére i­smertet­­ték meg dolgozó parasztjainkat. Ami a jövő évi munkaterv száma­szeri adatait illeti, ez 156 román, 45 magyar, 24 né­met, 12 szerb és ukrán nyelvű könyv kiadását irányozza elő. A kiadásra kerülő 45 magyar nyelvű könyv közül nyolc irodal­mi munka. A jelentéssel és munkatervvel kapcsolatban számos felszólalás és javaslat hangzott el. A könyv irán­­ti érdeklődésről és különösen a szovjet írók munkái iránt egyre fokozódó érdeklődésről tanúskod­tak azok a javaslatok, hogy az Orosz Könyv rendezzen gyakrab­ban hasonló értekezleteket, esett­eg negyedévenként, lehetőleg kint­i gyárakban is és kösse össze eze­ket az értekezleteket egy-egy könyv megbeszélésével. Négymillió szovjet könyv Az Orosz Könyv 1949 év folya­mán, november 1-ig bezárólag 228 román nyelvű kötetet adott ki, 3.733.776 példányban. Magyar fordításban az Orosz Könyv 45 kötetet jelentetett meg, összesen 312.800 példány­ban, míg német nyelven 4 kö­tetet, összesen 20.000 példány­ban. Az eredeti munkatervet 32 szá­zalékkal szárnyalták túl, a megje­­lent kötetek száma 150 százalék­kal­, míg az elért példányszám 210 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakában elért eredményeket. Az Orosz Könyv által kiadott könyvek jelentős része hathatós, tényleges segítséget nyújtott dol­­gozóinknak abban a munkában, amelyet a Román Munkáspárt irá­nyítása alatt folytatnak, a szocializ­mus építésében. Ezek közé tartoznak elsősorban a különböző szovjet munkamód­szereket népszerűsítő könyvek, va­lamint azok az írások, amelyek a falunak szánt sorozatban jelentek meg (900 ezer példányban) és A SZOVJET IPAR SIKEREI SZÁMOKBAN A Szovjetunió ipari termelésének 1950-ben 48 százalékkal kell meg­haladnia az 1940 évit. A napi össztermelés már ez év júniusában 41 százalékkal haladta meg az 1940 évi átlagtermelést. Az idén, az első kilenc hónapban a Szovjetunió ipari termelése húsz százalékkal nagyobb volt az 1948 év hasonló időszakánál. ★ A Moszkva és környéke ipari munkásai vezetnek az ötéves terv teljesítéséért folytatott harcban. A vidék ipari termelése az idén, a második negyedben 24 százalékkal haladta meg az 1948-as év hasonló időszakáét.­­ A moszkvai üzemek az első fél­évben 109 új villamoskocsit, 75 trolleybuszt, 473 személyszállító és 83 „Zis" márkájú társasgépkocsit gyártottak a főváros részére. ★ A Moszkva környéki szén­­medence termelése 1941-ben 15-5ször annyi volt, mint a forradalom előtt, 1945-ben a háború előttinek kétszeresére emelkedett, tavaly pedig el­érte az ötéves tervben 1950- re előírt mennyiséget. A szén­medence bányászai három év alatt teljesítették az ötéves tervet. ★ A ,.Moszkvangol“ bánya­kombinát dolgozói jelenleg naponta két tonnával több szenet termelnek és közel jár­nak az 1951-re előírt norma teljesítéséhez. A kolomeai hajógyár mun­kásai, nyersanyagmegtakarí­­tásból származó termeléstöbb­letre törekvő szocialista ver­senyek kezdeményezői nyolc hónap alatt 1.000 tonna fé­met, 2.283 tonna fűtőanya­got és több mint egymillió kw.-óra villanyáramot taka­rítottak meg. Ebből nyolc mozdonyt állítottak elő a terven felül- Országos verseny Marx, Engels, Lenin, Sztálin mellszobrainak megmintázására A művészet­i minisztérium országos versenyt hirdet Marx, Engels, Lenin­ és Szt­álin mellsz­obrának elkészítésére. A versenyt Bukarestben tartják meg. A versenyen részt vehet­­nek szobrászművészek egyenként és együttesen is. A résztvevőknek a miniszt­érium képzőművészeti igazgató­ságánál 1949. december 15 ig kell feliratkozniok. A feliratko­zást a vidékiek purián, is eszkö­zölhetik. A pályázaton egy vagy több alkotással lehet részt venni.­­ A mellszobornak gipsz­ből kell készülniük, magasságuk 70 centiméter kell hogy legyen, fejnagyság 29 centiméter, a vállak pedig egyenes tartásnak kell, hogy legyenek . Minden beküldött pályaműnek jeligésnek kell lennie. A pá­lyaműveket legkésőbb 1950. feb­ruár 15-ig kell átadni a Dalles teremben. A pályázók a pálya­művek benyújtásával egyidejűleg leragasztott borítékban feltüne­tik nevüket, címüket. Ha a pálya­mű együttes munka, zárt borítékban be kell küldeni a kollektíva egységének másolatát. A legjobb pályaművek a következő díja­­zásban részesülnek: I. díj négy pályaműnek, egyenként 60­ 000 lej, 11. díj négy pályaműnek egye­nként 40.000 lej, és III. díj négy pályaműnek egyenként 25.000 lej. Azok a szobrászművészek, akiknek munkáit elfogadják, ren­­delést kapnak különféle nagyságú és különféle anyagból elkészí­tendő mellszobrok megmintázás­ára. Csütörtök, 1949. eke. Szovjet Ör­mény­ország fennállásának 29. évfordulója Fennállásának 29. évfordulóját ünnepli Szovjet-örmény­ország, amely ez idő alatt fejlett iparú, virágzó gazdaságú köztársasággá vált. Szovjet-örményországnak, mi­ként a régi cári birodalom többi elnyomott népeinek, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hozta meg a felszabadulását Ez az or­szág, amelynek a forradalom előtt sem ipara, sem egyeteme, sem tudományos intézete nem volt, ma már gazdasági és kulturális fejlődés magas fokán áll. A szov­­­jet hatalom idejében egyre-másra épültek a nagyipari vállalatok és ez évben is újabb gyárak és üze­mek kapcsolódtak be a termelés­be.­­ Gyökeresen átalakult a köztársa­ság mezőgazdasága is. A kolhoz­rendszer bevezetésének eredménye­képpen az örmény parasztság bol­dog és megelégedett életet él. Gyarapodott a vetési terület, kifej­lődött az ipari növények művelése. A korszerű csatornázási berende­zések következtében hatalmas te­rületeket tettek termékennyé és idén a kedvezőtlen időjárás elle­nére is nagyszerű gabona, gyapot és dohánytermést értek el. A kol­hozok földjein a szovjet agrobio­­lógia módszerei szerint dolgoznak és eddig több mint 500 kolhozt villanyosítottak. A kulturális fejlődés is hatalmas változásokat eredményezett. A­­köztársaságban bevezették a köte­lező oktatást. Tizennégy fe­sőfo­­kú iskola működik Örményország­ban és 1943-ban megalakult az örmény Tudományos Akadémia is. Kiemelkedő eredményeket érnek el a művészet és irodalom terén. Az örmény nép csak a szovjet népek testvéri családjában fejlőd­hetett, csak Lenin és Sztálin Párt­ja bölcs nemzetiségi politikájának köszönheti történelmi jelentőségű győzelmeit. Éppen ezért, Szovjet örmény­­ország dolgozóinak tekintete ezen a napon hálatesten fordu Sztálin elvtárs, a népek nagy tanilómes­i tere felé, aki az örmény dobozok­kal együtt, győzelemről-győze­­lemre vezeti az összes szovjet era­i bereket. DISZÜLÉS ALBÁNIA ÖTÉVES FELSZABADÍTÁSA ALKALMÁBÓL A külföldi kulturkapcsolatok román intézményének rendezésé­ben, az ARLUS bukaresti szerve­zetének kulturházában tartották meg kedden délután Albánia fel­szabadításának 5. évfordulója al­kalmából rendezett diszülést. A diszülésen megjelent a Párt és a kormány számos vezetője, élén Tosif Chisinevschi elvtárssal, a Ro­mán Munkáspárt Központi Veze­tőségének titkárával. Megjelentek úgyszintén a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének képviselői, valamint a baráti államok diplomáciai tes­tületének küldöttei. A díszülés a Román Népköztársaság, az Albán Népköztársaság és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége himnuszával vette kezdetét. A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének nevében D. Petres­­cu elvtárs, az Albán Népköztársa­ság követsége nevében Kristan Hobdak­ mondottak ünnepi beszé­det. Ezután művészi program kö­­vetkezet az Állami Nyomda kóru­sának és a RNK Hadserege mű­vészegyüttesének részvételével. ENVER HODZSA HADSEREGTÁBORNAGYNAK, AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKÉNEK, TIRÁNA Abból az alkalomból, hogy Albánia a béke nagy és legyőzhetet­len erejének, a Szovjetuniónak döntő támogatásával szabadult fel 5 évvel ezelőtt a fasizmus igája alól a Román Népköztársaság kor­mánya és a magam nevében őszinte üdvözletemet és szerencseki­­vánatomat küldöm a hős albán népnek. Dr. GROZA PÉTER miniszterelnök SZTÁLIN ELVTÁRS 70. SZÜLETÉSNAPJA TISZTELETÉ­RE A ROMÁN MUNKÁSPÁR­T KIADÁSÁBAN A KÖVETKEZŐ KÖNYVEK JELENNEK MEG : ROMÁN NYELVEN: J. V. SZTÁLIN: MÜVEI IV. kötet » A marxizmus és a nemzeti s gyar­mati kérdés » A nemzeti kérdés és a feninizmus „ Anarchizmus vagy szocializmus? „ A Szovjetunió udamik kolhoz­munkásainak első kongresszu­sán mondott beszéde PETROV:­­ J. V. Sztálin művei negyedik kö­tetéről MAGYAR NYELVEN:­­ J. V. SZTÁLIN: A nemzeti kérdés és a leninizmus „ A gazdasági vezetőkáderek fel­adatairól. NÉMET NYELVEN: J. V. SZTÁLIN: A nemzeti kérdés és a leninizmus „ A Szovjetunió udarnik kolhoz­munkásainak első kongresszu­sán mondott beszéde

Next