Romániai Magyar Szó, 1950. január (4. évfolyam, 706-729. szám)

1950-01-01 / 706. szám

Romániai Magyar Szó ­itechén kívül rajtunk és egyedül csak rajtunk múlik, hogy 1950-ben K0 százalékkal több nyersolajat termeljenek ki a föld melléből petróliumkútjaink, mint 1949-ben. Rajtunk múlik, hogy a rendel­kezésünkre bocsátott korszerű szovjet és a hazánkban gyártott új gépekkel, valamint a szovjet emberek szocialista építésének felbecsülhetetlen értékű lazával elérjük, hogy 13 kal több szenet, 16 százalékkal több vasércet, 38 százalékkal több színes ércet bányásszunk ki. Raj­tunk múlik, hogy ehhez hasonló arányban több öntött vasat siste­regjenek ki magukból magas ke­mencéink, több legyen a dolgozó földművesség munkáját megköny­­nyítő traktor, a közép- és köny­­nyű-, valamint az élelmiszeripari termék, a munkáslakás, a kultúr­otthon, a könyv. Rajtunk múlik, hogy 1950 végére az ipari alkal­mazottak átlagbére 8 százalékkal, életszínvonala pedig 15 százalék­kal emelkedjék. A nehézipar termelésének és termelékenységének fokozása a növekvő beruházásokkal és a ter­melés észszerű­sítésével, természet­szerűleg vonja maga után az egész ipar és az egész mezőgazdaság össztermelésének növekedését s ezáltal a több kenyeret, húst, te­jet, cukrot, szövetet, lábbelit. Fa­lun és városon az új esztendőben jelentősen emelkedik az életszín­vonal. A városi dolgozók 647.000 tonnával, tehát 18 százalékkal több kenyérhez jutnak, a falusi dolgozók pedig 72 százalékkal több ipari cikkhez. Mindaz, amit az elmúlt évi Terv teljesítése, illetve túlszárnya­lása terén elértünk, a szocialista építés öntudatának virága volt. Dolgozó népünk hittel épít s e hit acélozta meg erejét. Hitte és nem csalódott hitében, hogy a Román Munkáspárt útmutatása szerint kifejtett erőfeszítéseink a­­rányában növekszik sajá­t­ jóléte is. Megtapasztalta ezt az első terv­év végén s tudja, hogy ugyanígy megtapasztalja, de most már jelen­tősebb mértékben az 1950. évben. Nem új harc kezdődik az 1950. Állami Terv végrehajtásával, ha­nem az eddigi harci lendület fo­kozása. A célokat magában fog­lalja a Terv, minden dolgozó fel­adata benne van: az egyéni telje­sítményekből, a részeredményekből áll össze a nagy eredmény. A Terv óramű pontossággal fogja össze nemzetgazdaságunk minden szektorát, egyik a másikat támo­gatva és kiegészítve járul hozzá a feladatok teljesítéséhez. Ú­gy kell tehát munkálkodnia minden dol­gozónak, hogy örökké szeme előtt lebegjen a számára, üzeme, gyára, faunja számára teljesítendő fela­dat, amellyel nem lehet alkuba bocsátkozni. Fokozni kell a szocialista verse­nyek lendületét s percnyi kése­delem nélkül, már most keményen kell elindulni a Terv teljesítésé­nek és túlszárnyalásának útján. Nincs és nem lehet szebb újévi köszöntője ma dolgozó népünknek csak ez: Előre az 1950. évi Állami Terv teljesítéséért! Előre az előt­tünk kitáruló nagyszerű távlatok alkotó erőinket felfrissítő lendü­letével! A RNK Akadémiájának ünnepi ülése­ ­A Román Népköz­társaság ká­­ha állásának második évfordulója alkalmából Népköztársaságunk Tudományos Akadémiája is finnen, ülést tartott, amelyen Traien Sa­­vulescu akadémikus professzor elnökölt. Jelen volt C I. Par­hon tanár, a Nagy Nemzetgyűlés Hírvöki Tanácsának elnöke és a Román Népköztársaság Akadémiá­jának­­teztéletbeli elnöke.­ljin,­­népi ülés keret­ében Pet­re Cons­­stantinescu-Iast Wiár beszélt a nap történelmi­ jelentőségéről, az eddig elért­­kerekről és az 1950-es új állami terv által meg­nyitott távlatokról ­ A szocializmus építésének jegyében fejezte be munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés 1949 évi második ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) 12. és december 28. között kiadott­­. A törvénytervezet általános in­­törvényrendeze­tek ratifikálására tája során elsőként PETRE NICU- vonatkozó törvénytervezetet.­­ LESCU képviselő szó­latt fel Szobrot állítanak népünk felszabadítójának — A ratifikálásra benyújtott törvényrendeletek között — mon­dotta — van az is, amely szerint Buk­aresztiven szobrot emelünk né­pünk felszabadítójának, támogató­jának és legjobb barátjának, Jó­sait Visszárionovics Sztálinnak! (Viharos taps, a Nagy Nemzetgyű­lés tagjai lelkesen ünnepüik Sztá­lint.) Majd a szónok kifejtette, hogy e szobor emelésével népünk mélységes háláját és határtalan szeretetét fejezi ki Sztálin elvtárs iránt. — A Nagy Nemzetgyűlés — foly­tatta Felre N­iculescu — amidőn ezt a törvényrendeletet ratifikálja becsületbeli kötelességét teljesíti a népek nagy vezetője és tanítója Sztálin elvtárs iránt. Szavazzunk lelkesedéssél e törvénytervezetre és kiáltsuk: Éljen a népek nagy vezetője, népünk legdrágább ba­rátja, Joszif Visszarionovics Sztá­lin! (Újból hosszú, szűnni nem akaró teps­zug fel a teremben, a képviselők felállva ünnepüik Sztá­lint) CONSTANTIN ROIBAN képvi­selő elvtárs felszólalásában kiemel­te, hogy a Román Népköztársaság dolgozó népe lelkesen fogadta a szovjet-román társaságok — a SOVROM-ok — létesítését, ame­lyekben nagy barátunk , Szovjet­unió hatalmas segítségét látjuk. A Sovrom-társaságok létesítése nagy­mértékben hozzájárult az 1949. évi állami terv teljesítéséhez és si­keréhez. A. NITESCU képviselő a taka­rékpénztárt létesítő törvény rende­lethez szólott hozzá- Hangsúlyoz­ta az intézmény fontosságát Nép­­köztársaságunkban és azokat az előnyöket, amelyeket ezek az in­tézmények a betéteseknek nyújta­nak. Majd FLORICA TRENTOIU dol­gozó paraszt képviselőnő a kollek­tív gazdaságok létesítéséhez szó­lott hozzá. Elmondta, hogy sze­gény és középparasztjaink többé nem ülln­k egyedül a nehézségek­kel szemben, a Román Munkás­­párt és a kormány támogatja őket­. Mivel a kollektív gazdaságok létesítéséről szóló törvényrendelet a szegény- és középparasztok ér­dekeit szolgálja és segíti őket­, hogy kollektív gazdaságokba egye­sülve megszab­daljanak a sze­génységtől, bizalommal szavazom meg a törvénytervezetet! (Taps.) Az új érdemrendekre vonatkozó törvények megszavazása Ezután Constantin Agiu képvi­selő emelkedett szólásra. 1949 augusztus 23-án volt ötödik év­fordulója annak, hogy a dicsősé­ges szovjet hadsereg felszabadí­totta hazánkat a német fasizmus igája alól. Öt éve annak, hogy a h­azafias erők, a Román Kommu­­nsta Párt vezetésével előkészítet­ték Antonescu fasiszta rendszeré­nek erőszakos megdöntését. — A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Taná­csa — mondotta a szónok — az évforduló tiszteletére elhatározta, hogy megteremti a Haza védel­mének rendjét és „A fasizmus igá­ja alóli felszabadítási érmét. Mind a két kitüntetés — foly­tatta Constantin Agiu képviselő — mély gyökeret vert népünknek az évszázados rabság és elnyoma­tás ellen vívott küzdelmében. A rmunkaoosztály és a dolgozó nép ügyébe vetett rendíthetetlen hitet és harci akaratát tükrözi és becsüli meg az a törvényjavaslat, amely a fenti két rendjel létesíté­sére irányul. A Nagy Nemzetgyűlésnek a ké r rendjel létesítésére vonatkozó ha­tározatát a képviselők nagy lelke­sedéssel elfogaadták. A szavazatok megszámlálásánál 366 fehér és 2 fekete golyó alapján, a javaslatot elfogadták és törvényerőre emel­­ték. C. I. Parnson professzor beszéde Képviselő elvtársak és elvtárs­nők! A Nagy Nemzetgyű­lés második rendes ülésszakát zárjuk most be, amely nagy lelkesedéssel vizsgál­ta és szavazta meg az 19­50. évi állami tervet. Ez a terv összessé­gében nézve hosszabb lejáratú 5100 dolgozót tüntettek ki az állami terv teljesítéséért és túszárnyalásáért A Nagy Nemzetgyűlés 5.100 munkást, technikust, Elnöki Tanácsa elhatározta, és mérnököt tüntet ki „Mert hogy az állami terv teljesi­­k a érdemrenddel“ és „Munka réséért és túlszárnyalásáért éremmel“. A „Munka érdemrend“ II. osztályával tüntették ki: Tone Stefan mozdonyve­zető, bukaresti futóház; Pa­­naitescu Alexandra bánya­mérnök, Sovromcarbun; Stan Marin asztalos, Petrolifera Moldova; Comanescu Gheor­­ghe vegyészmérnök „Május 9“ petroleumfinomító, Plo­­esti; Kohn Haim szövőipari mérnök, Voinarovschi Nten­iae elektrotechnikus mér­nök, Sovromtractor, Petres~ Debelyák Károly szerelő, kolozsvári vasúti főműhely; D­iconescu M. Ionel mérnök grivicai vasúti mozdonymű­­hely; Merjvinschi Francisc öntő, Iasi vasúti műhely; Cristea Gheorghe sütő, bu­karesti sütőház; ZUgravescu Gh. Gheorghe építészmér­nök, vasúti igazgatóság Put­­na; Lisovschi M. Iosif mű­hely­főnök, „Május 1“ üzem Ploesti; Radulescu Ion kő­­olajkutfatómester, „Munté­­nia“ petróleumközpont; Du­mitru Gh. Ion fűtő, „Mun­­ténia“ petróleumfinomító; Stoian loan szabó, „Vörös Október“-üzem; Nasaudeanu loan gépkocsivezető, RATA, Kolozsvár; Savu Dumitru esztergályos ITC Bukarest; Balam Alexandra lakatos ETACS Iasi; Bunea Gheor­ghe lakatos Medhano-Naval­­üzem Braila; Scutaru Sea­cu Stoian mérnök, Sovrom­­traktor; Cartas Dimitrie vegyészmérnök Banloc-üzem; Coman Dumitru lakatos, Dinamo, Bukarest; Bularca Adalbert lakatos, Vörös Lo­bogó, Brassó; Vlad Stan esz­tergályos „Március 6“ üzem Otohány-Brassó; és Oniga Emil esztergályos elvtársat, „Augusztus 23“­üzem Buka­rest. stan munkás medgyesi üveg­gyár; Buga Marin kőműves, 2-es számú építkezési válla­lat, Bukarest; Bota Ioan la­katos, stupini-brassói állami birtok; Vataselu Nicolae föld­műves, d­ulnicai mezőgazda­sági gép- és traktorállomás; Enciu Alexandru mezőgaz­dász, a kolozsvári állam­i birtok ügyvezetője, Radu­lescu Paul tisztviselő, Bus­­can, vlascai állami birtok ügyvezetője, Pirosca Hara­lambie esztergályos, IRE, Bukarest; Vicol Pavel mér­nök ,Electromontaj, Buka­rest; Spataru Constantin, gépkocsivezető, ITC Buka­rest; Andronie Mihai mér­nök 5. számú építkezési vál­lalat, Brassó; Andreas Gheor­ghe motorszerelő, cement gyári igazgató; Coroianu Va­sile kovács, gyárigazgató, Stupu Gheorghe öntő So­vromtractor, Fischer Béla lakatos, a kolozsvári Unirea üzem igazgatója; Gh­erasim Mac­are szerelő, a brailai so­dronyipari üzem igazgatója; Jigman Petre lakatos a braz­lai IMD vállalat igazgatója, Zamfira Eugénia munkásnő, a „Vasile Roaita“-üzem ko­­vácsműhelyének dolgozója. A „Munkaérdemrend“ ill.osztályát kapták. Az egyik kitüntetett dolgozó átveszi Munkaérdemrendjét 1950. január 1. Vasárnap terv, a Román Népköztársaság első ötéves terve előkészít­-» szakaszát jelenti. Munkálatunkat a Román Nép­köztársaság kikiáltása második évfordulójának ünnepén, decem­ber 30. nagyszerű napján fe­jezzük be. Dolgozó népünk nagy lelkesedéssel készül e nép meg­ünneplésére — mondotta Partion professzor. A továbbiakban arról beszélt, hogy ez az ünneplés országunk gazdasági és politikai megszilár-t dulásának idején történik. A Román Népköztársaság kikiáltás­­át a dicsőséges Szovjet Hadse­reg felszabadító harca és a Párt irányította munkásosztály vezette dolgozó nép küzdelme, a szocia­lizmus nagy országának állandó támogatásét tette lehetővé. Miután Parhon professzor meg­említette az első állami terv telje-’ sítése és át­szárnyalása során el­ért sikereket­ — amelyek a meg-? valósításra váró hatalmas ország­­építő műnek csak kezdetét jelen­tik —, rámutatott arra, hogy az állami terv a béke terve és meg­szavazásával a békéért, a dolgozó nép boldogságáért és jólétéért, a Román Népköztársaság fejlődésé­ért és felvirágoztatásáért szavaz­tak. Beszédét a következői sza­vakkal fejezte be: Elvtársak és elvtársnők. E­zalemma, élünk a Román Népköztársaság harmadik évében dolgozó népünk alkotó lendülete iránti teljes bizalommal, azzal a szilárd elhatározással, hogy valóra váltjuk 1950. évi állami tervünket. Ez a terv új szakaszát jelenti a szocializmusban való fejlődésünk­nek, országunk hozzájárulását je­lenti a nagy, erőteljes béket­áb­or megszilárdításáh­oz. A Román Népköztársaság má­sodik évfordulója, valamint az új év alkalmából a Nagy Nemzet­gyűlés Elnöki Tanácsának nevében a legjobbakat kívánom a­ képviselő elvtársaknak és elvtársnőknek a megvitatott és megszavazott ál­lami terv megvalósításához, hogy az 1950. év országunk új és je­lentős győzelmeinek éve legyen. Az ülésszak berekesztése A Nagy Nemzetgyűlés tagjai lelkes tapsaikkal többször is félbe­szakították dr. C­s. Parhon beszé­dét. . Az ülésszakot Alexandru Drag­­hici, a Nagy Nemzetgyűlés veze­tőségének elnöke zárta b­e. Beszédében kiemelte, hogy a je­lenlegi ülésszak által megszava­zott törvények nagy jelentőségünk hazánk szocialista építésében. Vá­zolta azokat az erőfeszítéseket, a­­melyek nyomán megvalósult az 1949-es terv, majd a következő­ket mondotta­„Elégedetten tekinthetünk 1949- ben elért eredményeinkre. Ennek az elégedettségnek azonban nem szabad önmegnyugtatáshoz és ön­teltséghez vezetnie. Tudva azt, h­ogy mindannyiunk munkájának eredménye szeretett hazánk fel­virágoztatásához vezet, erőnket mind nagyobb mértékben, mind nagyobb felelős­séggel és az ellen­séggel szemben mind nagyobb éberséggel kell megfeszítenünk, hogy megfejhessünk a béke, a demokrácia és szocializmus front­ján ránk háruló feladatoknak.“ A Nagy Nemzetgyűlés jelenlegi ülésszakának befejeztekor a nép képviselői hosszasan és lelkesen tüntettek a munkásosztály, a dol­gozó parasztság és haladó értel­­­miség, a Román Munkáspárt, a Román Népköztársaság, a Szov­jetunió és nagy vezetője, Joszif Visszarionovics Sztálin mellett. Díszoklevelet kaptak az Állami Terv teljesítésében kitűnt ifjak Az Ifjúmunkás Szövetség Közép­ponti B­zottsága csütörtökön dél­után ünnepi gyűlést rendezett a fővárosi „Fiamon Sárba" terem­ben. A gyűlés során ünnepélyes külsőségek között díszoklevelet nyújtottak át az 1949 évi Állami Terv teljesítésében és túlszárnyal­­ásában kitűnt ifjaknak. Gheorghe Florescu elvtárs, az IMSZ Központi Bizottságának tit­l­kára üdvözölte az ünnepelteket,­­majd pedig a kitüntetett ifjak ne­vében Bivolan Aurel ifjúmunkás beszélt. Az ünnepi gyűlést művészi mű­­sor követte.

Next