Romániai Magyar Szó, 1950. február (4. évfolyam, 730-753. szám)

1950-02-01 / 730. szám

ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP 8 OLDAL, ÁRA: 4 LEI Az olasz kikötőmunkások is megtagadják az amerikai hadianyag kirakását (8. oldalon) Az 1950. évi állami terv teljesítésére és túlszárnyalására mozgósítják dolgozó tömegeinket a szakszervezetek Megkezdődött az OSZT Központi Bizottságénak plenáris ülése Hétfő reggel nyílt meg az Or­szágos Szakszervezeti Tanács Köz­ponti Bizottságának plenáris ülése amelynek napirendjén a küveikező pontok szerepelnek: A szakszervezetek feladatai az 1950 évi terv megvalósításával kapcso­latban; a társadalombiztosítók költ­ségvetése; az uj kollektjvszerződé- sek; harcunk a békéért és szerve­zési feladataink. A plenáris értekezleten részcvet- tek Gh. Apostol, az OSZT elnöke, Ljuba Chisinevschi, az OSZT al- elnöke, Gh. Stoica, az OSZT titká­ra, Vanda Nioolschi, Mujic Mi­hail és Nichlfor Stere, az OSZT Végrehajtó Bizottságának tagjai. továbbá az OSZT Központi Bizott­ságának tagjai. Megjelentek még: Dumitru Pet- rescu elvtárs, a RMP KV tagja Gh. Gaston Marin vl!'amoságügy: miniszter Szenkovics Sándor köny- nyüipari miniszter, 'Miron Dumitru- helyettes könnyűipari miniszter és C. Lepadatu helyettes közegészség- ügyi miniszter. Megnyuó beszédében Gh. Apos­tol elvtárs rámutatott arra, hogy az OSZT Központi Bizottságának első idei plenáris ülése egybeesik azza! a nappal, melyen hazánknak a Szovjet Hadsereg által történt fel­szabadulása után összeült a szak­szervezeti mozgalom első kongresz- szusa. Elsőnek Gh. Apostol eivtárs fel­olvasta „A szakszervezetek felada­tai az 1950. évi állami terv telje­sítésében és túlszárnyalásában“ cí­mű jelentését. Hangsúlyozta, hogy tavaiy a dolgozó parasztsággal szö­vetkezet; munkásosztály a Párt vezetésével nagy sikereket ért el. A RMP KV 1948. decemberében hozott határozata fordulópontot je­lentett a szocialista versenyek meg­szervezésében, amit a számadat áok is bizonyítanak: A múlt év el6ő negyedében az ország vállalatainak nyolc százalé­ka és az alkalmazottak tiz száza­léka vett részt a szocialista verse­nyekben. Már okkor 7,3 százalék- kai túlszárnyalták az előirányzato­kat. Május elsejére már a vállala­tok 17 százaléka, az alkalmazot­taknak pedig a 17 százaiéira áll; .versenyben és 7,4 százalékkal túl­szárnyalták a második évnegyed tervelőirásait. A harmadik évne­gyedben a vállalatok 28 százaléka és az alkalmazottak 24,4 százalé­ka állt versenyben és teljesítette ■tűi 8.9 százalékkal az előirányza­tot. Az utolsó évnegyedben már a vállalatok 38,97 százaléka és az alkalmazottak 33,77 százaléka áHt versenyben. A Sztálin elvtárs szü­letésnapja tiszteletére rendezett versenyek olyan hatalmas lendüle­tet vettek, hogy azokon a vállala­tok 56,35 százaléka és 664.856 munkás és tisztviselő, vagyis az al­kalmazottak 46,70 százaléka vett ré«zt. Az előadó ezután hangsúlyozta, hogy a szovjet módszerek alkal­mazása is nagymértékben fokozta a termeíést. Az országban 502 kom plex-brigád, mindegy 100 minőségi brigád és több, mint 450 IMSZ- brigád létesült. Tavaly több. mint 2000 újítást é6 észszorüsitést alkal­maztak. A munka mennyisége és minősége utáni szocialista bérjava- tíalmazás elve is kedvezően befo­lyásolta a termelés menetét. Tavaly 2 milliárd 132 millió 530 ezer 975 lejt fordítottak munkahe­lyen kifizetett táppénzekre és 279 millió 72 ezer 419 lejt a dolgozók üdültetésére. Ezek a jü'ttatások, valamint a többi intézkedések a tavaly mintegy 30 százalékkal emel­ték az át’ágbért. a társadalmi jut­tatások pedig további húszszázalé­kos átlagbért jelentettek. Tavaly októberében az átlagbér általános vásárlóereje az 1948 októberhez viszonyítva 37,93 százalékkal volt nagyobb. Az előadó feltárta ezután a szak- szervezetek és a szakszervezeti szövetségek rrmltév' tevékenysé­gében mutatkozó hiányosságokat. Az előadó ezután rámutator; ar­ra, hogy szakszervezeteinknek egy­aránt kel! foglalkoznék a terv mi­nőségi és mennyiségi feladatainak kérdéseivel. Meg kell győzniök a dolgozókat, hogy a munka érde­kében tett erőfeszítéseken kívül, el kell sajátitaniok a tervfegyeime:, hogy szigorúan betartsák a techno­lógiai eljárást. Meg kell erősíte­niük a vezető technikai szervek — mesterek .technikusok, mérnökök — tekintéiyét, miután elsősorban ezek a vezeiők felelősek a techni­kai eljárások sikeréért. Ugyanak­kor a szakszervezeteknek kötelessé gük, hogy megerősítsék az egysé­ges üzemi vezetés tekintélyét, mi­után az igazgató viseli a felelőssé­get az illető vállalat tervének vég­rehajtásáért. Gondoskodnék kell továbbá a _ komoly munkafegyelem biztosításáról, mert enélkül nem lehetséges a munka termelékenysé­gének növelése, sem pedig a ter­GHEORGHE APOSTOL elvtárs megnyitja az OSZT Központi Bizottságának plenáris ülését vont tanulság: az ötéves terv fel­tételeit megteremtő 1950. évi terv kiinduló pontja. A tervfeladatok teljesítéséhez azonban jelentősen növelni kell iparunk termelő képes­ségét, a terv szolgálatában mozgó­éi ;ani keli a felhasználatlan erőfor­rásokat. Az 1950. évi állami terv teljesítése és túlteljesítése meg­követeli a dolgozóktól, hogy nagy lendülettel, öntudatos fegyelem­mel és forradalmi éberséggel vé­gezzék munkájukat. Minden dolgo­zónál? tudnia kell, hogy a terv megvalóskásáért folytatott küz­delem ugyanakkor békeharcot is jelent, — harcot a háborút ezító imperialisták ellen s' minden siker jelentős hozzájárulás a Szovjet- unió^vezette béketábor megerősí­téséhez. meíési terv végrehajtsa. Az anya­gok, tüzelőanyagok, a villamoserő és a munkaidő észszerű felhaszná­lása szükségessé teszi a szigorú takarékosság bevezetését. A pa­zarlás és a felesleges kiadások ki­küszöbölésével kell feltárni és a terv végrehajtsanak szolgálatába állítani a vállalatok rejtett tartalé­kait. Ezeknek a célkitűzéseknek az elérése az önköltség csökkentésé­hez és a szocialista akkumuláció ütemének meggyorsulásához kell vezessen. A szakszervezeteknek fel kel! világositaniok a munkásokat, hogy a helyes vállalati gazdálkodás és a forgóalap észszerű felhasználása szorosan összefügg az anyagokkal való takarékossággal, a pénzala- (Foljrtatás a 2. oldalon) Megerősített rendőri készültség az összes francia kikötőkben PARIS. (Agerpres). — A francia kormány katonaságot ve­zényelt ki La Rochelle kikötőjébe a Vietnam felé irányított ha­di aanyag-szállítmányok berakod ásához. A kormány intézkedése azért vált szükségessé, mert a kikötői munkások megtagadták a hadianyagok berakását. Az amerikai zsoldban álló francia kormány elhatározását nagymértékben befolyásolta az a körülmény is hogy jelenleg Pa­risban tartózkodik Hoffman és Harri man amerikai kormánybiz­tos. Egyidejűleg a kormány megerősített rendőri készültséget ren­delt ki az összes francia kikötőkbe, hogy megakadályozza a ki- kötőmunkások ellenszegülését. A béke ügyét védelmezzük A Nagy Nemzetgyűlés pénteki ülésén Mihail Sadoveanu iró, akadémikus, az Elnöki J'&náa al- elnöke, a Béke Hívei Világkong­resszusa Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Állandó Békevédelmi Bizottságának elnöke a Nemzetgyűlés eié terjesztette a r Béke Hívei Világkongresszusa Bi­zottságának felhívását a "világ öss f ;s választót* gyülekezeteihez, parlamentjeihez, nemzetgyűlései­hez,. A felhívás öt programmpontja világos: 1. Megszüntetni a népe­ket nyomorbadöntő és a jólét min den reménységét is szétzúzó fegy­verkezéseket. Ennek eszköze a katonai költségvetések s a hadse­reg-létszám csökkentése. 2. Vesse­nek véget az atombombázás ször­nyű veszélyének, az atomfegyver betiltása utján. 3. Szüntessék meg az Indonézia, Maláj föld, Vietnam elleni intervenciós háborúkat, azon­nali és közvetlen tárgyalások ut­ján. 4. Szüntessenek meg a béke hívei elleni minden megtorló in­tézkedést, amelynek célja megtör­ni a népek ellenállását és szabad utat nyitni a háboruskészülődé- seknek. 5. Szüntessék meg az ideg háborút, azáltal, hogy az Egyesült Nemzetek keretében a nagyhatal­mak békeegyezményt Írjanak alá. A mi Nemzetgyűlésünk, a dol­gozó nép hü képviselőinek válasz­tott gyülekezete egyhangúlag el­fogadta a felhívást, s kötelezettsé­get vállalt, hogy tevékenyen részt vesz a felhívás kívánalmainak tel­jesítéséért vívott harcban, hozzá­járulva iiymódon a nagy Szovjet­unió vezette béketábor győzelmé­hez. Egyhangúlag elfogadta, mert a felhívás mindenben megfelel szocializmust építő népünk vá­gyainak és törekvéseinek. Lelkesen és büszkén fogadta el, mert Nem­zetgyűlésünk olyan ország népét képviseli, amely felszabadult a l/iborus gyújtogató imperialisták igája alól, s függetlenül, a maga erejéből, a testvéri Szovjetunió tá­mogatásával építi boldog jövőjét. Emelt fővel fogadhatta el Nem­zetgyűlésünk a Béke Hivei Világ­kongresszusi Bizottságának felhí­vását, hiszen minálunk a költség- vetésnek csupán 14 százaléka szol­gál honvédéi ni célokat, mig 24 százaléka a dolgozók kulturális felemelkedését szolgál­ja; Íriszen minálunk gyárakban és iskolákban, falvakon és tömeg- szervezetekben, mindenütt népes gyűléseken vitatják meg és nyílt állásfoglalással támogatják a bé­ke védelmének ügyét, és egyre na­gyobb tömegek csatlakoznak szer­vezetten és tevékenyen z béke hí­veinek táborához. Büszkén fogad­hatta el Ncmzetgyülesünk ezt a felhívást, mert a velünk együtt a szocializmus építésének útjára lépett népi demokráciák sorában fogad­juk el azt, a harcos szabad Kíná­val egysorban, amely elsőnek is. merte el a háborús gyújtogatok által eltiporni akart Vietnam Köztársaságot; s a Nagy Szovjet­unióval egy sorban, amely fenn­állása óta következe’t'| n védel­mezi az össizes nemzetközi fóru­mokon a függetlenségükért küzdő gyarmati és félgyarmati népek iga zát, amely fényes sikerekkel szár­nyalta már túl az ország újjáépí­tésére vonatkozó terv előirányza­tait s a háború előtti legmagasabb termelési, szociális és kulturális színvonalat, — és amely az atom­erőt nem az emberek gyilkolásá­ra, nyomorbadöntésére akarja használni, hanem felhasználja hatalmas folyamok irányának megfordítására, sivatagok termé- kennyétételére, az emberek, a sza­bad szovjet dolgozók boldogitásá- ra. De nem lehet lelkes fo­gadtatására a Béke Hivei Vi­lágkongresszusának felhívása a­zokban a „választott gyülekezetek ben“, amelyek a dolgozó nép ér­dekei helyett a trösztök urait szol­gálják: a nyugati parlamentek, ben. . . Tulajdonképpen fel se hangozhatnak ott ennek a felhí­vásnak szavai, világos és harcos programmpontjai, hiszen mindet» szava, minden követelése vádirat, — ellenük! Vádirat a francia par­lament lellen, amely Florimond Bonté képviselőt, a France Nou- velle cimü folyóirat főszerkesztő­jét parlamenti mentelmi jogától akarta megfosztani, hogy az im-? pcrialistabérenc kormány törvény­szék elé állíthassa, mert felszólalt a vietnami vérengzések ellen és a béke ügyét védelmezte. Vádrratl az olasz parlament ellen, ahol merénylő golyója érhette Togliat­ti elvtársat, az olasz nép legna­gyobb fiát. Vádirat az amerikai szenátus ellen, amelynek egész te­vékenysége a trösztök kiszolgálá­sában, nagyhatalmi leigázó (ér­veik támogatásában és „Amerika^ ellenes tevékenységeket vizsgáló bizottságok“ létrehozásában merül ki. Ezért nem csendülhetnek fel szabadon a felhivás szavai e par­lamentek ékes oszlopai között. De azokban az országokban i3 felzugnak a felhivás követelései, a burzsoá parlamentek, a „hazu^-j ságliázak“ falain kívül milliós tömegek ajkán, annak a sokszáz­millió nőnek és férfinek ajkán, aki hetvenhat országban közöse#; dolgozik a béke védelméért, s aki­nek nevében szerzi az összes „vá lasztott gyülekezetek“ szemébe ezt a „Felhívást a világ békéjéért“, a Béke Hivei Világkongresszusának Bizottsága. Ezeket a követeléseket zúgják az imperialisták és hazai bérenceik ellen harcrakelő töme­gek, amelyek Franciaországban fenyegető erejű tüntetéseikkel megakadályozták Florimond Bon­té mentelmi jogának felfüggesz­tését, Olaszországban Soriba bel­ügyminiszter modenzi vérengzése ellenére is meghátrálni kényszerig tették a gyártulajdonosokat; a munkások, akik az imperialista országokban megtagadják a Viet­nam szabadságharcosai ellen kül­dött fegyverek berakását a hajók­ba, anyák, akik nem akarják, hogy fiail-ból ágyutöltclék legyen; ifjak, akik boldog jövőre, szabad, békés fejlődésre vágynak. Hetven, hat ország dolgozó népe, kom­munisták és pártonkivüli töme­gek, országonként változó feltéte­lek között s változó módszerekkel, politikai tömeg) ztrájk vagy szo­cialista munkaverseny utján szem beszegezik az elvetemült háborús gyujtogatókkal lebirhatatlan bé­keakaratukat. Egyhangúlag és lelkesen fogad, ta el a Román Népköztársaság dolgozóinak képviseletében Nagy Nemzetgyűlésünk a „Felhívást a világ békéjéért“. S utána egyhan gulag és lelkesen szavazta meg az 1950. évi költségvetést, a béke költ ségvetését, a második terv költ­ségvetését a szocializmus építésé­nek, a dolgozók gazdasági jólété-: nek, kulturális felemelkedésének, szabad, boldog fejlődésének költ­ségvetését. „A béke hívei vagyunk s a béke ügyét védelmezzük.“ Tizenhat év. vei ezelőtt mondotta Sztálin clv- társ. S ma az osztál.vharc világ- viszonylatban történő kiéleződésé­nek korszakában a Szovjetunió vezette demokratikus béketábor rendkívüli megerősödésének kor­szakában, a haldokló imperializ­mus s a diadalmaskodó proletár-* forradalmak korszakában minden cselekedetükkel, minden uj lera. kott téglával, minden uj kollek­tiv gazdasággal, minden ni könyv vei, minden uj iskolával, kórház­zal, munkásíakással. Kultur ott­honnal Sztálin elvtárs szavait követjük. IV. ÉVFOLYAM, 730. szám « KV»'«* *‘®WV'l950, február j, sasi.da Oh. Apostol elvtárs jelentése Kifejtette, hogy az 1949. évi terv végrehajtása során e-!ért sikerek és a Szovjetunió tapasztalataiból le­

Next

/
Thumbnails
Contents